Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-03-01 / 3. szám

2011. március 9- mym paksi atomerőmű-S' Újabb lépés a nagyobb biztonság felé Rövidesen egy eddig még nem látott beren­dezéssel találkozhatunk az erőműben: von­tatható dízelaggregátorral. Erről kérdeztem a projekt felelősét, Császár Elemért.- Miért van szükség ezekre?- A súlyosbaleset-kezelési stratégia (SBK) megvalósítása céljából olyan betáplálási rendszer kerül kiépítésre, amely ilyen hely­zetekben is rendelkezésre tud állni. Ez olyan esetekre van tervezve, amikor teljes feszült­ségvesztés lép fel, nem állnak rendelkezés­re sem a külső hálózati betáplálások, sem pedig a telephelyen belüli biztonsági ener­giaellátó rendszerek áramforrásai (dízelge­nerátorok, akkumulátortelepek). Ebben az esetben kisegítő, független tartalék-áram­forrásra van szükség.- Miről is van szó?- Az SBK független villamos betáplálási rendszer megvalósításához blokkonként egy-egy új, mobil, SDMO gyártmányú, 100 kW-os teljesítményű dízelaggregátor került beszerzésre. Az aggregátorokat egy súlyos baleseti szituációban a blokkonkén­­ti két kiépített parkolóhely valamelyikére kell vontatni és innen csatlakoztam! a meg­lévő biztonsági főelosztókra.- Súlyos baleseti helyzetben mi az előírás?- Ekkor nem kell biztosítani a blokkokon meglévő redundáns biztonsági energiaellá­tó rendszerek függetlenségét, így amennyi­ben a kiválasztott biztonsági rendszeri fo­gyasztók nem működ­tethetők valamilyen hiba következtében, lehetőség van egy má - sik biztonsági rend­szeri áttáplálásra.- Amikor nincs szükség rájuk (soha ne legyen!), hol tároljuk a berendezé­seket?- A négy darab dízelgenerátor tárolására a 400/120 kV-os alállomás közelében egy új, könnyűszerkezetes, földrengésálló épület lé­tesült. A szakcsoportok itt végzik majd az aggregátorok időszakos terheléses és terhe­letlen próbáit. A tárolóépületből egy új csat­lakozószekrényen keresztül lehetőség van a 400/120 kV-os alállomás segédüzemének a dízelaggregátorról történő szükségüzemi betáplálására is.- Hol áll jelenleg a folyamat, és kik végzik a munkákat?- Az SBK betáplálási rendszerek jelenlegi kiépítése folyamatban van. A kivitelezési munkákat fővállalkozásban az Ovit Zrt. vég­zi. A főelosztókra történő rácsatlakozás és üzembe helyezés a blokkleállások idejére van tervezve. Boa András Az idén volt szerencsém a WIN Magyarország képviselőjeként és a Magyar Nukleáris Társaság küldöttjeként részt venni a PIME 2011 (Public Information Materi­al Exchange), az atomenergia témában kommunikáló szakem­berek hagyományos konferen­ciáján, amely 2011. február 13-15-én Brüsszelben került megrendezésre. A konferencián 27 országból összesen 190 sza­kember vett részt. Az idei kon­ferencia házigazdái - a Belga Nukleáris Társaság - a konferen­cia megnyitóján hangsúlyozták, hogy Bel­gium elkötelezettsége az atomenergia iránt nagyon erős, és nem véletlen, hogy az 1959-ben, Brüsszelben megrendezett világkiállítás szimbóluma, az Atomium szerkezete most már világhírű lett. Két, 2011. évre eső dátumra is felhívták a résztvevők figyelmét. Az egyik: Marie Curie száz éve fedezte fel a rádiumot és a polóniumot (a Magyar Nukleáris Társaság javaslatára a 2011. év az Atommag Nemzetközi Évének lett nyilvánítva). A másik évforduló: a 25 évvel azelőtt történt csernobili katasztrófa. Az atomenergia kommunikátorainak kellően fel kell készülniük ezekre az eseményekre. A konferencia megnyitóján sajtókon­ferencia formájában bemutatkozott a WIN Europa, a 2010. december 4-én Párizsban megalakult szervezet, mint a WIN Global részeként tevékenykedő és 11 országot magába tömörítő társadalmi szervezet (a WIN Magyarország is tagja a PIMER voltam WIN Európának). A megnyitón Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője vett részt. Az előadásában hangsúlyozta, hogy támogatni szándékszik a WIN Eu­ropa szervezet munkáját. A konferencián több előadás is foglal­kozott azzal, hogy új kommunikációs stratégiákat kell megfogalmazni. A kom­munikációval foglalkozó szakemberek­nek ott kell üzeneteiket elhelyezniük, ahol a célközönség van, például olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook, Twitter, blogok... Termékeket reklámozó cégek már jelen vannak a közösségi ol­dalakon. A nukleáris energiát kommu­nikáló szakembereknek óvatosan kell te­vékenykedniük ezeken az oldalakon, mi­vel nem a terméket adják el, hanem azt az üzenetet kell közvetíteniük, hogy a nukleáris energia biztonságos, megbíz­ható és természetbarát. Hasznos ötletek hangzottak el, hogy és milyen formában lehet használni közösségi oldalakat a fiatalokkal és a nőkkel kialakí­tandó nukleáris párbeszéd cél­jaira. Érdekes statisztikák hangzottak el, ilyen oldalakat már az emberek milliói használnak, gombamód nő a fel­használók száma, a felhasz­nálók 55%-át nők teszik ki. Ebből a szempontból sokkal ha­tékonyabb, mint a hagyományos média. A közösségi oldalakon való fellépés nem jelenti a ha­gyományos kommunikációs csatornákról történő lemondást, mivel a face to face formájában történő kommunikáció továbbra is a leg­hatékonyabb eszköz, de az a hátránya, hogy erősen korlátozott az egy al­kalommal bevonható személyek száma. Az okosan tálalt, közösségi oldalakon történő fellépésnek az az óriási előnye, hogy egyszerre több személyt lehet meg­érinteni a nukleáris energiáról szóló üzenettel, kiegészítő kommunikációs eszközként használva így bővíteni lehet a kommunikációs eszköztárat. A konferencia szervezői 2005 óta díjat adnak ki a legjobb tájékoztatási kampány bemutatói részére. Az öt kiválasztott pá­lyázat között ott volt az Országos Atom­energia-hivatal tájékoztatási tevékeny­ségéről beadott pályázat is. A PIME konferenciával egy időben zaj­lottak a WIN Global és a WIN Europa testületé ülései, amelyeken WIN Ma­gyarországot elnökünk, Kiss Zoltánná Milla képviselte. Szucsán Marina A paksi tehetségekért Több mint két évtizede a Pak­si Atomerőmű Vállalat (ma Paksi Atomerőmű Zrt.) és Paks Város Önkormányzata közösen hívta életre a Tehet - séges Paksi Fiatalokért Ala­pítványt, melynek neve is­mert a városban a tanulók, tanárok és szülők körében, hiszen díjaira szívesen pá­lyáznak. Szeretnénk, ha en­nél szélesebb közönség előtt is ismertté válna a szervezet, ezért a kuratórium elnökétől, Dávid Józseftől - a Paksi Atomerőmű Zrt. általános ok­tatási osztályának vezetőjétől - kértünk tájékoztatást.- Milyen céllal hozták létre az alapítványt?- Az alapítvány célja, hogy további sikerek­re és eredményekre ösztönözze a tudomány, az anyanyelvi kultúra, a művészetek és a sport területén kimagasló teljesítményt nyújtó 10-24 éves fiatalokat, valamint az őket felkészítő felnőtteket. A kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó fiatalok tanulmányaik be­fejezését követően munkavállalók lesznek. Az alapítvány szeretné elérni, hogy ezek a fiatalok egy újabb szállal kötődjenek a vá­roshoz, hogy a Pakson működő gazdasági társaságok eredményes működéséhez tehet­ségükkel, munkájukkal hozzájáruljanak, s részesei legyenek Paks jövőjének, sikerei­nek, eredményeinek. A kuratórium elsősor­ban erkölcsi elismerést kíván nyújtani, amit a lehetőségekhez mérten pénzbeni jutalom formájában is megerősít. Hogyan lehet pályázni az alapítvány dí­jának elnyerésére?- A kuratórium minden év áprilisában pá­lyázati felhívást tesz közzé a helyi médiá­ban. A pályázatot az alapítvány által közzé­tett nyomtatványon lehet benyújtani, mely számtalan helyen beszerezhető Pakson, és letölthető a www.paks.hu holnapról is. Pá­lyázni lehet kimagasló szakmai és tanulmá­nyi teljesítménnyel, mely bizonyítja a pá­lyázó eredményességét, tehetségét; megyei, regionális és egyéb, nem központi szervezé­sű országos tanulmányi versenyen elért 1-3. helyezéssel; országos tanulmányi ver­senyeken elért 1-15. helyezéssel; tanulmá­nyi ösztöndíjra azon hazai felsőfokú oktatá­si intézmény nappali tagozatán tanuló hall­gatónak, aki utolsó évfolyamát fogja meg­kezdeni, és az ezt megelőző tanév mindkét félévében tanulmányi átlaga 4,5 feletti, és ta­nulmányai során tartósan kiemelkedő ered - ményt tud felmutatni.- Évente mennyi pályázat érkezik be, és hogyan történik azok elbírálása?- Évente több mint 100 pályázat érkezik be. A 7 főből álló kuratórium tagjai saját szak­területüknek megfelelően bírálják el a pá­lyázatokat, és tesznek javaslatot a díjazot­takra. A végleges döntést a kuratórium kö­zösen hozza meg. A kuratórium tagjai olyan szakemberek, akik nagy szakmai tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a maguk szakterületén, fontosnak tartják a tehetségek felkarolását, motiválását, mun­kájukat elhivatottságból, tiszteletdíj nélkül végzik. Gyakran érkeznek olyan pályáza­tok, amelyek több kategóriát is érintenek. Évente 50-60 (egyénileg vagy csapatban) pályázónak ítél meg díjat a kuratórium. A díjak átadására az 1956-os forradalom és szabadságharcra is megemlékezve, az októ­ber 23-i rendezvénysorozat részeként, ün­nepélyes keretek között kerül sor.- Milyen forrásokból gazdálkodik az ala­pítvány?- Annak idején a Paksi Atomerőmű Vállalat, valamint Paks Város Önkormányzata egyen­lő hozzájárulással, 2 millió forintos alaptőké­vel hozta létre egykor az alapítványt. A díj - jal járó pénzjutalmak az alaptőke kamatai­ból, valamint eseti felajánlásokból kerülnek kifizetésre. Az évek során a két alapító a kez­deti alaptőkét több alkalommal megemelte, hogy az kellő fedezetet nyújtson a jutalma­zásokra. A tőkeemelést, valamint a közvetlen támogatást ezúton is szeretném megköszön­ni Hamvas István vezérigazgató úrnak, va­lamint Hajdú János polgármester úrnak. Mint közhasznú szervezet, jogosultak va­gyunk a személyi jövedelemadó 1%-ának fo­gadására. Itt szeretném megragadni az alkal­mat, hogy felhívjam az olvasók figyelmét ar - ra, hogy gondoljanak ránk, és támogassák az alapítványt adójuk 1%-ával. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány adószáma: 18850099-1-17.- Az érdeklődők hol tudhatnak meg töb - bet az alapítványról?- Az alapítvány az év elején indította hon­lapját, melyet a www.tehetsegespaks.fw.hu webhelyen érhetnek el az érdeklődők. Saj­nos az elmúlt 23 év alatt az emlékezet sok esetben megfakult, az írott dokumentumok egy része már nem fellelhető. Ezért annak érdekében, hogy a honlapunk teljes lehes­sen, várjuk a korábbi díjazottak, felkészí­tők, ismerősök segítségét. A holnappal szeretnénk egy kisebb közös­séggé szervezni az elmúlt évek díjazottjait, ezzel is megerősíteni gyökereiket, kötődésü­ket Pakshoz és egymáshoz. LAnna Kockázatkezelés: Az atomerőművi teljesítőképesség-növelés egyik eszköze Híradásunk címeként a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) IAEA­­TECDOC-1209 jelű dokumentumának cí­mét vettük át. Kettős oka van annak, hogy ezzel az - egyébként 2001-ben meg­jelent, de máig aktuális - kiadvánnyal foglalkozunk az Atomerőmű újság hasáb­jain. Egyrészt a kockázatkezelés örök - zöld kérdéskört jelent a nukleáris ipar­ban, a paksi atomerőműben pedig külö­nösen frekventált témává vált az utóbbi időben, amelyhez időszerű szemponto­kat kínál az említett dokumentum. Más - részt - s ez adja a közvetlen apropót - közzé kívánjuk tenni, hogy elkészült az anyag magyar nyelvű fordítása, így mos - tantól nyelvi korlát nem akadályozza a szélesebb körű - elsősorban vezetői szin - tű - hozzáférést, illetve felhasználást. Az alábbiakban átfogó ismertetést adunk a tanulmányról. A kiadvány egy, az atomerőművek ver - senykörnyezetben történő üzemeltetésé - nek tárgyában indított projekt részét ké - pezi, és a kockázatkezelést, mint az atom - erőmű üzemeltetetési tevékenységek ja - vitásának egyik eszköze bemutatását tű - zi ki céljául. A projekt általános feladata az üzemeltető szervezetek és atomerő -művek vezetésének segítése az erőmű versenyképességének a gyorsan változó üzleti környezetben való fenntartásához szükséges intézkedések meghatározásá­ban és megvalósításában. A projekt kere­tében készített jelentések meghatároz­ták az atomerőművet üzemeltető szerve­zetek vezetői által az egyre inkább ver­senyalapú energiapiacon való sikeres működéshez szükséges általános straté­giákat és technikákat. A most ismerte­tett dokumentum ajánlást tartalmaz az integrált kockázatkezelés felépítésére, és példákat mutat be arra, hogy az atom - erőművet üzemeltető szervezetek ho­gyan alkalmazzák ezt az eszközt a bizton - sági, az üzemi és gazdasági vonatkozású kockázatok változó üzleti környezetben való kezelésének segítésére. Az integrált kockázatkezelés áll tehát a fókuszban (és a hangsúly itt az „integ - rált” kifejezésre esik). A világ jelenlegi, turbulens (összetett és változó) gazdasá - gi és energiapolitikai környezetében az atomerőmű-vezetőknek a nukleáris biz­tonságot érintő kockázatok mellett sokfé - le kockázatot figyelembe kell venniük. Annak érdekében, hogy a modern ener - giapiacokon versenyképesek maradja -nak, az atomerőmű-vezetőknek hatékony módon kell integrálniuk a termelési, a biztonságot érintő és a gazdasági kocká - zatok kezelését. Ez az integrált kockázat­­kezelési megközelítés olyan előnyöket eredményez, amelyek magukban foglal­ják a következőket: • világosabb kritériumok a döntésho­záshoz; • a valószínűségi biztonsági elemzési (PSA) programokba már megtett befekte - tések hatékony kihasználása ezen elem­zések más területeken és összefüggés - ben történő alkalmazásával; • költségtudatosság és innováció a nukleáris biztonsági és termelési céllcitű­­zések elérésében; • kommunikáció javítása - hatéko­nyabb belső kommunikáció az atomerő­mű működési szervezetének összes szintje között, és világosabb kommuniká­ció a szervezet és az érdekelt felek között; • középpontban a biztonság - koordi­nált összpontosítás a biztonságra, terme­lésre és gazdasági helyzetre az energia­környezetben bekövetkező változások idején. A kiadvány az atomerőműveket mint szervezeteket érő sokféle kockázatot négy csoportba sorolja: 1. biztonságot érintő, 2. termelési/üzemviteli, 3. kereskedel­­mi/pénzügyi és 4. stratégiai kockázati kategóriákról beszél. A kockázatkezelés folyamatát szintén négy fő lépésre oszt - ja, úgymint: 1. a kockázat meghatározása, mérése és értékelése; 2. a megfelelő kockázatkezelési mód­szerek meghatározása (ezen belül koc­kázatcsökkentés, kockázatátruházás és kockázatmegtartás; a kiadvány foglalko - zik továbbá a PSA-eredményeknek és módszereknek az üzemi és pénzügyi tel­jesítmény javítása melletti, az atom­erőművi kockázatok ellenőrzésére szol­gáló használatával is); 3. végrehajtás (ezen belül változáske­zelés, integrált döntéstámogatás, vala­mint integrált döntéstámogatás pénzügyi változók figyelembevételével); 4. ellenőrzés és visszacsatolás. Az elméleti jellegű fejtegetéseket nagy­számú gyakorlati példa illusztrálja, olyan, többnyire Pakson is jól ismert kér - dések kapcsán, mint például: csővezeté­kek üzem közbeni vizsgálata; további át­meneti kiégettüzemanyag-tároló létesíté­se egy meglévő atomerőművi telephe -lyen; az üzemviteli személyzet rövid idő alatt, nagy számban bekövetkező nyugdí­jazása; kritikus forgógép-meghibásodás diagnosztizálása; természeti csapás, va­gyonkár, szeizmikus elemzés számítógé­pes modellek felhasználásával; az enge­délymegújítás stratégiai problémáinak értékelése; új atomerőmű tervezése és építése; főjavítás és online karbantartás­ütemezés; készletgazdálkodás; munka­erő és szervezeti dinamikák; környezet­­védelmi, biztonsági és egészségügyi ha­tások; portfoliódiverzifikáció a piaci nyo­mások hatására; dokumentumkezelési rendszerek; felvonulási és elrendezési lo­gisztika tervezése főjavításokra vonatko­zóan; biztosítási szerződések; folyama­tos üzemeltetés ismert turbógenerátor­­hibával. A NAÜ „Kockázatkezelés: Az atom­erőművi teljesítőképesség-növelés egyik eszköze” című kiadványának magyar nyelvű fordítását kézhez kapta az atom - erőmű minden igazgatója, valamint a mi­nőségirányítási és működésfejlesztési osztály vezetője, illetve az elérhető a PA Zrt. műszaki könyvtárának elektronikus és papíralapú állományában. Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents