Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-02-01 / 2. szám
6 2011. február- mvm paksi atomerőmű-Osztálytabló DIGITÁLIS RENDSZEREK OSZTÁLY Tari Tamás üzemvezető- Milyen területen vagy üzemvezető?- A technológiai számítástechnikai rendszerek üzemvezetőjeként dolgozom.- Milyen tanulmá- 2 nyok és szakmai f tapasztalatok nyo-g mán kértek fel erre 1 a munkára?- Felsőfokú tanulmányaimat a Kandó Kálmán Villamos Ipari Műszaki Főiskolán végeztem, vezérléstechnika ágazaton. Ezután a VILATI-nál helyezkedtem el, ahol kondenzátoros fázisjavító berendezések tervezésével, fejlesztésével foglalkoztam. 1986-ban az akkori TSZTO keresett munkatársakat a még épülő 3. blokkra, számítógép-ügyeletesnek, én is jelentkeztem, és így kerültem az atomerőműbe. Számomra nagyon érdekes volt figyelemmel kísérni a 3. és 4. blokk építését, és egy kicsit részt is venni benne. Az adatgyűjtők telepítésében, üzembe helyezésében segítettünk. A műszakos évek után ezekkel az adatgyűjtőkkel foglalkoztam rendszerfelelősként 1994-ben - megint csak a Kandón - elvégeztem a számítógép-automatizálási szaküzemmémök képzést Ebben az időben érkezett meg hozzánk a hálózatos technológia, ami meghatározta a szakmai jövőmet. Részt vettem a hálózatok csoport megalakításában, majd a vezetője lettem. Most így visszatekintve hihetetlenül messzire jutottunk a kezdetekhez képest, mára az ország egyik legösszetettebb hálózata lett a miénk. Végül megbízást kaptam a hálózatok csoportot és a Scada-rendszerek csoportot magába foglaló üzem irányítására.- Konkrétan milyen rendszerek tartoznak a felügyeleted alá?- Az előbb már utaltam a technológiai számítástechnikai hálózatra (tszh), ami lehetővé teszi az összes rendszerünk működését, sőt olyanokét is, amik nem hozzánk tartoznak. Biztosítja a kommunikációt ezen rendszerek és a felhasználóik között. Minden bizonnyal a legismertebb a blokkszámítógép-rendszer (bszg), aminek az adatait nagyon sokan használják az atomerőműben a napi munkájuk során. A dozimetriai területet szolgálja ki a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (SER), ami két fő részből áll, egyrészt a környezet- és kibocsátás-ellenőrzés (kk) másrészt a munkahelyi és technológiai ellenőrzés (mt). A villamos szakmát segíti a Teljesítményellenőrző Rendszer (TÉR) és a Helyi Irányítórendszer (HÍR), az ügyeletes mérnök munkáját pedig az EIK-rendszer támogatja. A vegyészek a Folyamatos Analitikai Mérőrendszert (FÁM) használják.- Mi a funkciójuk a technológiai számítástechnikai rendszereknek az atomerőmű üzemelésében? Milyen szerepük van az energiatermelés és a nukleáris biztonság tekintetében?- Elsődleges feladatuk a blokkokat irányító személyzet információval való ellátásának biztosítása, illetve a technológiai rendszerekben történő események archiválása. Kihasználva a számítástechnika lehetőségeit, az információszolgáltatáson túl aktív támogatást is képesek nyújtani a különböző technológiai szituációkban, a helyes kezelői beavatkozás megtalálásához (elektronikus MÜSZ, Kritkus Biztonsági Funkció Monitorozó). A korábbi felsorolásból is látható, hogy gyakorlatilag az atomerőmű üzemeltetésében részt vevő csaknem minden szakterület munkájában szerepet kapnak a rendszereink.- Hogyan mutatnád be átfogóan a munkádat? Melyek a fő feladataid?- A legfontosabb, hogy a ránk bízott számítástechnikai rendszerek folyamatosan, megbízhatóan, a lehető legkevesebb kieséssel üzemeljenek. Az ehhez szükséges műszaki, munkaszervezési és irányítási, valamint személyi feltételek megteremtésében és fenntartásában vannak feladataim. Szerencsére az osztályunkon az évek során egy nagyon jó kollektíva alakult ki, így a munkám során mindig számíthatok a kollégáim segítségére.- A digitális technika az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület. Hogyan biztosítod magad és munkatársaid számára, hogy lépést tartsatok a szakmával? Részt vesztek-e például továbbképzéseken vagy szakmai konferenciákon, bemutatókon?- Rendszeresen részt veszünk tanfolyamokon és egyéb szakmai rendezvényeken. Másképp nem tudnánk megfelelő szinten ellátni a feladatainkat, illetve megfelelő szakmai támogatást nyújtani a rekonstrukciók, átalakítások, fejlesztések végrehajtásához.- Milyen fejlesztések vannak folyamatban, illetve tervbe véve a szakterületeden?- Hát van egy pár. Felsorolásszerűen: tszhrekonstrukció, villamos projektek közös hálózatának kiépítése, blokkszámítógép-virtualizáció, Vegyészeti Mintavételi Rendszer rekonstrukciója, a Turbina Diagnosztikai Rendszer rekonstrukcióhálózata, a Súlyosbaleset-kezelő Rendszer hálózata.- Család? Szabadidő?- Feleségem egyéni vállalkozó, és az újságot olvasó hölgyek közül szerintem többen ismerik, mint engem. Fiam az ELTE magyar-kommunikáció szakos hallgatója. Szabadidőmből § elég jelentős részt képviselnek a ház körüli § teendők, de emellett szeretek olvasni, zenét I hallgatni, kirándulni. Prancz Zoltán I Tomecskó Balázs rendszerfelelős 1970-ben született Szekszárdon, Mözsön lakik. A gimnáziumot Tolnán végezte, majd s Szegedre járt, a § lózsef Attila Tudó- 3 mányegyetemre, g ahol programozó matematikus diplomát szerzett.- Mikor és hogyan került Paksra?-12 évig dolgoztam egy szekszárdi számítástechnikai cégnél. Egy barátom említette, hogy a PDA-VERONA csoportnál lehetőség van pályázni egy megüresedett munkahelyre, ide sikerült felvételt nyernem 2004-ben. Előző munkahelyemen is jól éreztem magam, de a megyében az erőmű által nyújtott létbiztonsággal nem sok cég tud versenyezni, ami három gyerek mellett számomra nagyon fontos szempont- Milyen területen kezdte el tevékenységét a csoportban?- Érkezésemkor már elkezdődött a VERONA- rendszer rekonstrukciója, így betanulásom során a régi VAX-os és az új PC-alapú rendszerrel is megismerkedhettem. Az új kollégák nagyon sokat segítettek, hogy hamar megtanuljam a munkánk során elvégzendő feladatokat és beilleszkedhessek az itteni, nagyon jó közösségbe.- Melyek a legfőbb feladatok?- A PDA-VERONA egy reaktorfelügyeletet ellátó számítógépes rendszer, melynek megjelenítői ott vannak valamennyi blokkvezénylőben a blokkügyeletes és a reaktoroperátor előtt is. Azon túl, hogy segíti az üzemeltetők munkáját, adatgyűjtéssel és archiválással támogatja a reaktorfizikusok és a hatóság későbbi elemzéseit Két órán túli működésképtelensége esetén korlátozásokat kell bevezetni az adott blokkra, ezért fontos, hogy mindig ellenőrizzük és a leállások alatt gondosan karbantartsuk, pontosan kalibráljuk a rendszert, és egy esetleges hibát gyorsan elhárítsunk.- Mesélne kicsit a családjáról? Szabadidejében mivel foglalkozik?- Feleségemet még az egyetemen ismertem I meg, 1998-ban házasodtunk össze. Mint már I említettem 3 gyerekem van, fiaim 6 és 10 éve- I sek, lányom 8 éves. A gyerekek (és programjaik) | gyakorlatilag az összes szabadidőnket kitöltik. 1 Ahogy nőnek, újra tudunk olyan programokat 1 szervezni - most már velük közösen -, amelyek | születésük után, kisebb korukban elmaradtak. így most már együtt teszünk hosszabb gyalog- 1 túrákat, biciküzünk, horgászunk - amíg még | elvisznek magukkal minket is.- Köszönöm! GYNYP Szakmák az atomerőműben Sorozatunkban ezúttal az armatúra- és csővezeték-karbantartó osztály primer köri armatúra-karbantartó csoportjához látogattunk. Klézli János nukleáris vezető szerelő- Hogyan indult pályafutásod?- 1996-ban dolgoztam először az erőműben. Egy városi karbantartó cég igazgatójának volt számomra egy munkaajánlata, a feladat a turbinaházak fémszórás előtti köszörülése, megmunkálása volt. Egy hétig dolgoztam ezen a területen éjszakás műszakban. A munka végeztével még ennél a cégnél maradtam 5 évig, ezt követően, 2001 júliusában kerültem a PA ZrL-hez. Primer köri armatúra-karbantartóként azóta is azon a szakterületen dolgozom, amelyben kezdtem.- Mely feladatok tartoznak hozzátok?- A mindennapi tevékenységeink közé tartozik az üzemvitel által jelzett hibás szelepek javítása, a különböző szakterületekkel való kapcsolattartás, a munkavégzés feltételeinek ellenőrzése, a szerelvényeket működtető pneumatikus, elektromos, ill. hidraulikus berendezések időszakos vagy rendkívüli javítása. A primer köri csővezetéki szerelvények igen szerteágazó típusválasztékának kell ismernünk a karbantartásijavítási technológiáját, speciális módszereit A munka sokrétűségét érzékeltetheti, hogy ide tartoznak a záró-, nyitó-, szabályzó-, pneumatikus berendezések, a fővízköri biztonsági berendezések, a zárószelvények. Ilyenek a tolózárak, szelepek, csapok, pillangószelepek, membránszelepek, emellett az áramlást szabályozó szerelvények, az átmeneti szelepek, ferdeülékű-, sarok-, tű-, pillangó-, membránszelepek, csapok és a visszaáramlást gátló szerelvények, a visszacsapószelepek, lábszelepek, torlócsappantyúk, csapózárak és az üzemvitelt szabályozó szerelvények.- Minden kis- és nagyjavításon adódik olyan munka, ami új kihívásnak számít. A karbantartási idők betartása, a határidős munkák elvégzése egyre nehezebb lesz, mert az erőmű korának előrehaladtával az elöregedő berendezésekkel is egyre többet kell foglalkozni, egyre nagyobb odafigyelést igényel a karbantartás.- Vezető szerelőként milyen a kapcsolatod a kollégákkal?- Szerencsére a vezetőimmel és a munkatársaimmal is mindig megtaláljuk a közös hangot, akár munkáról, akár személyes dolgokról van szó. Mindannyian magas színvonalú belső képzéseken vettünk részt, olyan kollégáktól tanultuk a szakmát, akik már nyugdíjba vonultak, de szerencsére átadták azt a tudást, amit ők hosszú évek tapasztalatai során felhalmoztak. Ezt igyekszünk mi is átadni a fiatal kollégáknak, annak érdekében, hogy az elvégzendő feladatok során fenn tudjuk tartani a szakmai színvonalat, a kívánalmaknak megfelelően.- Hobbi, család?- Nejemnek és két fiamnak köszönhetően biztos családi háttér áll mögöttem. A fiaim jelenleg külföldön dolgoznak, de megpróbálom segíteni őket abban, hogy ők is el tudjanak helyezkedni itthon, az erőműben, mert ez hosszú távon biztos munkahelyet és stabil jövőképet jelentene számukra.- Szabadidőm nagy részét a családi ház körüli feladatok kötik le, de ha van időnk, szeretünk kirándulni, emellett másfél éve a gyermekeim megismertettek minket a horgászat rejtelmeivel, így amikor lehetőségünk adódik rá, hódolunk ennek a sportnak. Kárpáti Viktor Megújul a Bázis A karbantartás-irányítási osztály keretében működő Bázis központi területe az atomerőműnek mind funkció, mind látogatottság szempontjából. Különösen igaz ez a főjavítások időszakában. A Bázis közelmúltban megkezdett felújítási munkáiról az illetékes szakember, Frast Gábor nyilatkozott.- Miért szükséges és mit foglal magába az átalakítás?- A Bázis a jelenlegi formájában 1996 óta működik. Azóta a falak festésén és az álpadló tartószerkezetének javítgatásán kívül nem történt más felújítás. A padozat az idő múltával botlásveszélyes és elhasználódott lett, döntés született a cseréjéről. A padlócsere mellett falfestésre is sor kerül.- Milyen előnyökkel jár, ha megvalósul?- Az egyik legnagyobb előnye, hogy szinte egy új irodába költözhetünk vissza. A másik előnye pedig, hogy biztonságosabb lesz a közlekedés az új padlón. Az elrendezés maradna, hiszen funkcionálisan a legoptimálisabb az a kialakítás, ami jelenleg is fennáll.- Milyen ütemezésben zajlik le az átalakítás? Ki(k) a kivitelező(k)?- A padlócserét végző kivitelező három hét alatt cseréli ki a padozatot. Ezt megelőzően a dolgozók kivitték a helyiségből saját dolgaikat, eszközeiket, majd a Bázis átköltözött az „új”, vagyis az ideiglenes helyére, ami a régi Bázis-helyiség. Másfél héttel a csere előtt megkezdődött a kipakolás (a bútorok kivitele), a strukturált, valamint az elektromos aljzatok kikötése (és az újak behúzása), az épületgépészeti bontások és a festéshez kapcsolódó munkálatok. Ezek után következik az álpadlócsere, ami közben visszakötik a gyenge- és erősáramú aljzatokat is. Ha minden munka a terveknek megfelelően zajlik, akkor a műszaki átadás 2011. február 14-én lesz. Ezután lehet majd visszapakolni a bútorokat, visszakötni a számítógépes állomásokat, majd visszaköltözni a felújított Bázisra. Várhatóan - ezen a héten, vagyis a hetedik héten - a munkautasításforgalmazás és a Bázis működése visszaáll a megszokott kerékvágásba. A generálkivitelező a Dunacenter Therm Kft., az alvállalkozó a Mont-Team Kft., amely a padlócserét végzi, a villamos munkákat a Vörös és Társa Kft., a strukturált hálózat munkáit a Synergon Kft. végzi el.- Nem okoznak-e nehézséget a munkálatok a küszöbönálló főjavítások koordinálásában? Szükséges-e valamilyen extraintézkedés a Bázis munkájának biztosítása kapcsán az átmeneti időszakban?- A felújítási munkák határidőinek pontos betartása esetén nem szükséges különleges intézkedéseket tenni a főjavítások koordinálásánál. Az 1. blokki főjavítás előkészítési munkái folyamatban vannak, főkoordinálóink - kivétel nélkül - figyelemmel kísérik a betervezett állományt és végzik a mut-feladatok jóváhagyását. A főjavítási terv összeállítása, ellenőrzése, valamint a hatóság felé történő megküldése sajnos a viszszaköltözés idejére esik, de szerintem kollégáimmal ezt a problémát is sikeresen megoldjuk. A Bázis átköltöztetése volt a legnehezebb, legbonyolultabb feladat az egész előkészítés során. Figyelemmel kellett lenni a mut-forgalmazás folyamatosságára (a számítógépek, valamint a nyomtatók áthelyezésének nehézségei miatt). Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondjak az MVMI Zrt. szakembereinek a gyors és zavartalan átköltözésben nyújtott segítségért. Bízom abban, hogy a visszaköltöztetés is hasonló rugalmassággal fog megtörténni. Az ideiglenes kitelepülés miatti kitáblázás, figyelemfelhívás kellő részletezettséggel megtörtént. Ritkán bár, de még előfordul, hogy a felújítás alatt lévő Bázison keresik a kollégáimat.- Jelent-e valamilyen módosítást az átmeneti időszak az atomerőműves, illetve a külső szervezetek számára a Bázissal történő kapcsolattartás megszokott rendjéhez képest?- A műt felvételének és a kollégáim helyének megváltozásán kívül semmilyen módosítást nem jelent sem atomerőműves, sem a külső szervezetek számára a Bázissal történő kapcsolattartás a megszokott rendhez képest.- Van-e olyan egyéb tudnivaló, információ, amit az Atomerőmű újság által is tudatni kívántok az atomerőműben dolgozókkal?- Kérünk mindenkit, hogy türelemmel viselje a változások miatti esetleges problémákat, kisebb nehézségeket, hiszen mindez nekünk még nehezebb. Kollégáim igyekeznek minden igényt maradéktalanul kielégíteni. Prancz Zoltán
