Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
2011. december 11 <o> i ifiym paksi atomerőmű Simon Zoltán beruházási programvezető 1989-ben épületgépész mérnökként végzett, Pécsett. Az atomerőműben történő munkába állása után még mérnök-tanár, szakközgazdász és épületgépész szakmérnöki oklevelet is szerzett, mely képzések az alapszakmája mellett szükséges ismeretek tágítását célozták. Jelenleg tagja a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Épületgépész Szakcsoport elnökségének. Épületgépészeti területen korlátozás nélküli tervezői és műszaki ellenőri, valamint szakértői (épületgépész, beruházás bonyolító, energetikai) jogosultságokkal is rendelkezik. Emellett tagja a Magyar Épületgépész Szövetségének is. Az atomerőműbe - amely az első munkahelye - a főiskola elvégzése után került. Eredetileg az 5-6. blokki bővítés miatt felmerülő mérnöki szakember igény pót: lása céljából vették fel. Kezdeti munkái ennek megfelelően az 5-6. blokki orosz tervek honosításához kapcsolódtak. A bővítés felfüggesztésekor átkerült az akkor induló CAD osztályra, ahol az erőművi gépész technológiák digitalizálásával foglalkozott. Később, egy átszervezést követően, a műszaki tervezési osztályon folytatta pályafutását, ahol hagyományos és erőművi tervezési munkákat végzett. Egy újabb átszervezés köveztében az építészetre került, ahol 1995-től már tisztán épületgépészeti jellegű karbantartási és beruházási feladatok irányítását, szakmai megalapozását látta el. Ezután, a folyamatra szervezés nyomán lett a műszaki igazgatóság dolgozója, ahol különböző beosztásokban azóta is az épületgépészeti beruházások irányítását végzi. Tárnok László projektvezető Veszprémi születésű, de már 1980 óta Pakson él. A kezdetektől a reáltárgyak iránt mutatott nagyobb érdeklődést, és várható volt, hogy a műszaki tanulmányok irányába indul el. 1997-ben technikusi oklevelet szerezett az ESZI erőműgépész szakán, majd 2003-ban a Beruházási programvezetővé 2009-ben nevezték ki, amikor a létesítési főosztály projekt főosztállyá alakult át, s az új üzleti modellnek megfelelően projektszerűén kezdett működni. Elmondása szerint valamennyi szervezetben, ahol eddig dolgozott, elkötelezett volt a feladatai minőségi végrehajtásában, ezért mindegyik szervezet munkájában nagy örömmel és lelkesedéssel vett részt. A jelenlegi beosztásában a rendszerszintű beruházások közül az építészeti, épületgépészeti, tűzvédelmi és nyomvonalas létesítményekkel összefüggő beruházási munkák irányítása tartozik a munkakörébe. A beruházási munkákat egységes projektirányítási módszer alapján hajtják végre, ami eltér a hagyományos szervezeti struktúrától. Minden projekt egyedi projekt-teammel, egyedi feladat-hatáskör és felelősség megosztás mentén, valamint egyedi minőség menedzsmenttel valósul meg. Ezt a projektszerű feladat-végrehajtási módszert kihívásnak és egyúttal Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán okleveles gépészmérnökként végzett. 2003 januárjában a Neutron Kft.-nél kezdett műszaki előkészítőként, majd a Paksi Mérnöki Kft.-nél is dolgozott. A beruházói tevékenységgel 2004 augusztusától foglalkozik, kezdetben műszaki igazgatóság létesítési főosztály technológiai létesítési osztályán, létesítményfelelősi beosztásban, majd a beruházói szervezet átalakulásával, 2009 januárjától a projekt főosztályon projektvezetőként működik közre. A projektek sikeres végrehajtásáért felel, ebből adódóan legfőbb feladata az átalakítások teljes életútjának nyomon követése, koordinálása, ami magában foglalja az átalakítás műszaki, lehetőségnek is tekinti. A közelebbi feladata az általa vezetett ún. általános beruházási projektek vezetői szintű felügyelete, irányítása, a projektvezetők munkájának ellenőrzése. Az általános beruházási programban jelenleg 24 aktív projekt fut. Ezek szinte mindegyike „többszakmás”, azaz engedélyezési és végrehajtási (tervezési, beszerzési, gyártási, kivitelezési, üzembe helyezési) feltételeit tekintve komplex. Példaként említhető a szellőző gépek rekonstrukciója, a tetőszigetelés, a homlokzati rekonstrukció, a halonnal oltó kiváltása, vagy a hűtőgépházi most induló átalakítások. Az általános beruházási programban dolgozó kollégáival a többi beruházási programban is részt vesz, ahol a szakmai kompetenciájuk felmerül. Ilyenek például a pótvíz előkészítő, súlyos balesetkezelés, erőmű irányító központ sémafal átalakítás, stb. Zoltán elmondása szerint a projektszerű működés során az adott projektben dolgozó kollégák és az egyéb szervezetekből bedolgozó szakemberek között magas színvonalú együttműködés szükséges, mert csak úgy lehet sikeres a projekt, ha az egyéni műszaki alkotási élményen túl a közösségi értékteremtés is megvalósul. Meggyőződése, hogy a nukleáris biztonságot minden erőműves és külsős munkavállalónak szem előtt kell tartania, de különösen igaz ez a projektek végrehajtása során, hiszen az ilyen munka során egy sor olyan tevékenység merül fel, ahol alapvető elvárás a nukleáris biztonság fenntartása és növelése. Zoltán felesége szintén az atomerőműben dolgozik, szerződéskötőként, és jellemzően közbeszerzési feladatokkal foglalkozik. Két gyermekük van: 15 éves lányuk másodikos gimnazista, 11 éves fiúk pedig 5. osztályos az általános iskolában. Zoltán a szabadidejében szívesen sportol: focizik, teniszezik, kerékpározik, sízik és nyáron kipróbálta a golfot, ami nagyon tetszett neki. A sportolás mellett nagyon szeret a családjával túrázni és utazni. Prancz Zoltán pénzügyi és szervezési feltételeinek megteremtését is. Ez a tevékenység alapvetően folyamatszemléletű, jellegéből adódóan a napi feladatokat az átalakítási munkák státusza határozza meg. Nem ritka, hogy több szálon futó eseményeket kell kézben tartani. Az utóbbi években főként a „PRISE kezelés Gőzfejlesztő vízoldali lefúvatás” elnevezésű projekt sikeres megvalósításán dolgozott, mely elmondása szerint nagy kihívást jelentett, és számos szakember közreműködésére volt szükség az üzemviteli, műszaki, biztonsági és karbantartási területekről is. A megvalósítás során sok értékes tapasztalattal gazdagodott és szerteágazó ismeretségre tett szert. A pénzügyi tervek, műszaki előterjesztések készítése, az átalakítás tevékenységeinek ütemezése, az erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása, az engedélyezések, a szerződéskötések lebonyolítása, a szerződéses teljesítések előkészítése és ellenőrzése, a helyszíni kivitelezés feltételeinek megteremtése, és még sok egyéb feladat végrehajtása tartozik ehhez a munkakörhöz. Jól látható, hogy ez a munka meglehetősen változatos: egyszerre érdekes és bonyolult. László az eddigi tapasztalatokra alapozva úgy látja, hogy minden projekt végrehajtása során bebizonyosodik, hogy van még mit tanulni, van hova fejlődni. Éppen ezért tartja fontosnak a megszerzett tapasztalatok összegyűjtését, kiértékelését, amely birtokában a hatékonyság növelését el tudják érni. Munkája elismerése szerinte leginkább abban mutatkozik meg, hogy az elmúlt hét év során többek között olyan kiemelt projektek vezetésével bízták meg, mint a már említett PRISE. Úgy érzi, hogy bizonyos mértékben a szakmai környezet megbecsülését is kivívta: egyre többször kérik ki a véleményét szakmai kérdésekben. A teljesítménynövelés kapcsán emlékplakettet kapott. Mindemellett kedves emlékként jegyzi azt a pillanatot, amikor először mondták egyik munkája kapcsán: „Ha te mondod Laci, akkor elhiszem.”. A szabadidejének legjavát a menyasszonyával és a családjával tölti. Szívesen csiszolgatja gitártudását, emellett rendszeresen jár teniszezni is. GYNYP Rendkívül lényeges, hogy az atomerőmű üzemeltetésében, karbantartásában csak az adott munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező, biztonságtudatos személyzet vegyen részt. Ennek érdekében az atomerőmű az üzemeltetés biztonságára hatással lévő munkakörökben dolgozók számára olyan szisztematikusan felépített képzési rendszert működtet, amely biztosítja a megkívánt kompetenciaszint eléréséhez és fenntartásához szükséges alapozó és szinten tartó képzést és ismeretellenőrzést. A vegyészeti főosztály a szinten tartó képzések előadásainak összeállításnál a biztonság szempontjából fontosnak tartja az ismeretek megfelelő gyakoriságú és súlyú szerepeltetését. A főosztály a 2011. évi szinten tartó képzéseit novemberben három alkalommal tartotta az irodaépület földszinti tanácstermében. A képzés keretében olyan információk hangzottak el, amelyek a munkavégzés során, a mindennapi gyakorlatban hasznosíthatók. Az előadások témái:- WANO vizsgálatra való felkészülés - Elter Enikő, vegyészeti főosztály;- Célzott biztonsági felülvizsgálat ismertetése - dr. Elter József, dr. Eher János, műszaki igazgatóság;- Súlyos balesetek kezelési útmutató bevezetéshez szükséges technológiai átalakítások megvalósítása - dr. Eigemann Gábor, projekt főosztály;- Eseménykivizsgálások feldolgozása és az új kémiai-, radiokémiái normagyűjtemény (VE06 KU) ismertetése - RomanitzPéter, vegyészeti főosztály;- A vörösiszap terjedés vizsgálata a paksi atomerőműben - Németh Enikő, vegyészeti ellenőrzési osztály;- Vegyészeti mintavételi és mérőrendszer rekonstrukció projekt előrehaladása - Németh Péter, vegyészeti ellenőrzési osztály;- Folyékony hulladék feldolgozási technológia üzembe helyezési tapasztalatai - Otterbein János, radioaktív hulladék kezelési osztály;- Szilárd radioaktív hulladékok kezelése - Nagy Zoltán, radioaktív hulladék kezelési osztály;- Általános munka- és tűzvédelmi előírások és tapasztalatok a vegyészeti főosztály területén - Lukács Tamás, Hajnády György, munka- és tűzvédelmi osztály. Az elhangzott előadások elérhetők a portálon, a vegyészeti főosztály oldalán. Orbán Ottilia A biztonság szempontjából fontos
