Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-02-01 / 2. szám

2 j&r mym paksiatomerőmű 2011. február Régiós tevékenység elismerése Vezetői fórumon értékelt A Dél-dunántúli Régió Vállalkozója díjjal is­merték el Süli Jánosnak, a Paksi Atomeró'mű Zrt. vezérigazgató-helyettesének a régióban kifejtett tevékenységét. Az ünnepélyes díj­átadóra a Szekszárdon tartott iparkamarai rendezvényen került sor 2011. január 27-én. A Dél-dunántúli Régió Vállalkozója díjat a Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége alapította, és odaítélésére Tolna, Ba­ranya és Somogy megyéből egy-egy javaslatot tehettek a kamarák. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara titkára, Hága László el­mondta, hogy ez a díj kizárólagosan személy­re szól, oklevéllel és arany pecsétgyűrűvel párosul. Az kaphatja meg, aki az elmúlt idő­szakban kimagasló eredményeket ért el az irányítása alatt lévő cég, vállalkozás révén, és emberileg is dicséretes, kiemelkedő vonások­kal jellemezhető. A díjat nem adják ki min­den évben rendszeresen, hanem csak abban az esetben, ha arra érdemes személyt talál­nak a megyében, ill. a régióban. A múlt év­ben kifejtett (természetesen az eddigi, a régi­óért, annak sport-, kulturális, gazdasági stb. ^ életéért tett) tevékenysé-1 ge alapján Tolna megyé­­p bői Süli János nyerte el a 2 Dél-dunántúli Régió Vál­lalkozója díjat. Süli János a díj átvéte­lekor kifejezte köszöne­tét, és hangsúlyozta, hogy ez az elismerés annak a közösségnek is szól, aki ebben a munkájában mellette állt, hisz mind­ezt nem tudta volna elér­ni az atomerőmű kollektí­vája és a tulajdonos, az MVM Zrt. támogatása nélkül. A kitüntetéshez gra­tulálunk Süli János vezér­igazgató-helyettes úrnak! LAnna Hamvas István vezérigazgató Folytatás az 1. oldalról. A Lévai-projekt tavaly fontos előké­szítő tevékenységet folytatott a leen­dő projekttársaság létrejötte és a be­szállítói tender kiírása tárgyában. El­indultak az engedélyeztetési előké­születek is úgy a telephelyi, mint a környezetvédelmi engedély későbbi megszerzése érdekében, s már töb­bet tudunk a varhato munkaerő­igényről is. A hatékonyságnövelés kapcsán ösz­­szeállt egy akcióterv, mely sok jó öt­letet tartalmaz. A változtatásokra va­ló nyitottság jó példájának nevezte a vezérigazgató a 10-11 évvel ezelőtt először megfogalmazott teljesít­ménynövelési ötletet. Annak teljesít­hetőségében sem volt mindenki a kezdetekkor meggyőződve, de az akadályokat közös erővel elhárítot­tuk, s ma már élvezhetjük az akkori merész gondolat gyümölcsét. Az idei célok között említette a főja­vítási idő további csökkentését a je­lenlegi 146 napról úgy, hogy a biz­tonság ne sérüljön. Továbbra is fon­tos szempont a kiadások lefaragása, valamint a tudatos létszámgazdál­kodás bevezetése, a szükséges lépé­sek komplex kidolgozása. Hamvas István felhívta a figyelmet a 2012- ben esedékes, 3. WANO partneri vizsgálat közeledtére, mely kapcsán fontosnak tartja a felkészülést, a fo­lyamatban lévő megelőző önvizsgá­latot. Végezetül beszélt az anyacég­nél bekövetkezett szervezeti válto­zásokról is. Hangsúlyozta: felelős­ségünket és jogainkat, nukleáris en­­gedélyesi mivoltunkat a változtatá­sok nem érintik. Az, hogy minden leánycégnek lesz egy „közvetítője” az anyacég vezetésében, azt mutat­ja, hogy az MVM mindenben part­nere kíván lenni a vállalatcsoport­nak. A cél a lehető leghatékonyabb működési modell elérése, s ezen ke­resztül az, hogy a társaságcsoport meghatározó piaci szereplő legyen az elkövetkező időszakban is. Erő­sebbé kell válnia az MVM Csoport­nak ahhoz, hogy fel tudjunk vállal­ni olyan beruházásokat, mint a pak­si atomerőmű bővítése, és ebben fel­tétlenül mi magunk is érdekeltek vagyunk - fogalmazott Hamvas Ist­ván vezérigazgató. Vöröss Endre Évértékelő állománygyűlés Fiatal kutatót támogat az MVM Zrt Az Atomerőmű Tűzoltóság és az Atomerőmű Mentőszolgálat 2011. január 19-én tartotta a 2010-es évet értékelő állománygyűlését, melyre meghívást kaptak a Paksi Atomerőmű Zrt és azAtomixKft vezetői, a megye tűzoltó­ságainak parancsnokai és mindazon szerve­zetek vezetői, képviselő, melyekkel az Atom­erőmű Tűzoltóság partnerkapcsolatban áll. A megjelenteket Bőhm Péter parancsnok, az Atomerőmű Tűzoltóság vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Szinger Csabának, az Atomix Kft. ügyvezető igazgatójának, aki a kft. szervezeti módosításairól, az üzletágak tevé­kenységéről, köztük a tűzoltóságnak az Atomix Kft.-ben betöltött helyéről és szerepéről tartott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a múlt év­ben jelentős fejlődésen ment át a kft., és egy­értelműen nagyon sikeres évet tudhatnak ma­guk mögött. Bőhm Péter a következő Goethe-idézettel kezd­te prezentációját: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz, fogj hozzá. A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Véleménye szerint ez a gondolat jellemző a tűzoltóságra, hisz számos új szakmai tevékenység, kezde­ményezés elindítói, megvaló­sítói voltak. Ezzel a szemlélet­tel és cselekvési móddal nemcsak a saját tűzoltósá­guk, de számos hivatásos és önkéntes tűzoltóság fejlődé­sét segítették. A parancsnok úr beszámolt többek között a szervezet jogi helyzetéről, szé­les körű tevékenységéről, ahol első helyen áll az atom­erőmű tűzmegelőzési felada­ta, a tűzoltás és a műszaki mentés. Kiemelte az üzemi személyzettel való közös gyakorlatokat, és említést tett a vörös­iszap okozta károk felszámolási, helyreállítási munkáiban való részvételről. Az állomány lét­számának alakulása kapcsán elmondta, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan a múlt évben is kis számban történt változás. Jelezte, hogy vár­hatóan egy időben fogja az állomány a nyugdí­jas korhatárt elérni, és ennek zökkenőmentes megoldására már most keresik a lehetősége­ket. A továbbiakban szólt az ügyviteli felada­tokról, a járandóságokról, a képzésekről, a gyakorlatokról, versenyekről és kitért többek között a műszaki háttérrel és a humán erőfor­rással kapcsolatos témákra. Elmondta, hogy a megnövekedett riasztások a városi segítség­­nyújtások, a liftből mentések és mentőszolgá­lat iránti igények emelkedéséből adódtak. Jö­vőbeli fő feladataik közt említette a helyismere­ti foglalkozások, a hivatásos és üzemviteli sze­mélyzettel való közös gyakorlatok folytatását, a bővítésre történő felkészülést, a vezetők képzé­sét, és bejelentette a többéves munka ered­ményeként megvalósuló bevetési irányítási pont életbe lépését. Örömmel adott hírt az „Atomerőmű Tűzoltóság” emlékérem adomá­nyozásáról, amit a tűzoltók egymás közti szava­zata alapján, most, az első alkalommal Puxler István szerparancsnok nyertei. Dr. Szvitán Gábor mentőorvos az Atomerőmű Mentőszolgálat múlt évi tevékenységéről tar­tott beszámolót. Feladatuk közt elsőként emlí­tette a sugárszennyeződést is elszenvedett sé­rültek mentesítését és az akut betegellátást. A kiterjesztett biztonsági intézkedések kapcsán beszélt a sürgősségi táska, a defibrillátor és a végtagrögzítő készlet beszerzéséről, alkalma­zásáról. Elmondta, hogy a múlt évi 152 riasztás némi emelkedést jelent az előző évi riasztások­hoz képest. Többségben baleseti ellátást vé­geztek, de égési, áramütéses és belgyógyásza­ti esetekben is végeztek segítségnyújtást. Szvitán Gábor tájékoztatást adott továbbá a képzésekről, a helyismeret fontosságáról, a kö­zös gyakorlatokról, valamint a betegellátáshoz szorosan nem köthető tevékenységekről, mint például az elsősegélyképzésekről és bemuta­tókról. Radnóti István, a PA Zrt. biztonsági igazgatója megköszönte az Atomerőmű Tűzoltóság mun­káját, és kiemelte a tűzoltóknak a sürgősségi el­látásban, a feszültség alatti tűzoltásban és a mobil bevetési irányítási pont kialakításában megnyilvánuló élenjáró tevékenységét. Az atomerőmű üzemeléséről szólva elmondta, hogy az 2010-es évben az erőmű történetének legjobb termelési eredményét érték el. A re­kordnak számító 15 761 GWh villamosenergia­termeléshez hozzájárult a blokkokon megvaló­­sítottteljesítménynövelés, valamint a hatékony­ságot jelző rendelkezésre állási mutató, ami a múlt évben elérte a 89,96%-ot. Az erőmű bőví­tése kapcsán elmondta, hogy a Lévai-projekt feladata a tenderkiírás, melynek értékelését 2012. év végéig kell elvégezni. Radnóti István hangsúlyozta, hogy a tűzoltóság részese az atomerőmű biztonságának, és működésének jelenlegi módja a jövőben is szavatolja a magas szintű szakmai munkát. A tűzoltók jól felkészül­tek, képzettek, a technikai ellátásuk biztosított, és az atomerőmű érdekében minden időben rendelkezésre állnak. Lovásziné Anna Idén már harmadik alkalommal hirdetik meg a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot, kimagasló teljesítmé­nyű, fiatal kutatók számára - jelentette be Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, január 11-én, Baji Csa­bával, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt vezérigazgatójával közösen tartott buda­pesti sajtótájékoztatón. Mint a tájékoztatón elhangzott: a nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes, új kutató­­csoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. A gazdasági élet szereplői - felismervén az akadémiai kezdeményezés jelentőségét - folyamatosan tesznek fel­ajánlásokat nyertes kutatók kutatócsoport­jainak támogatására. Pálinkás József szerint óriási verseny folyik a tehetséges kutatókért Európában és a világ­ban, ők jelentik ugyanis egy-egy ország szá­mára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. A Lendület Programra 2009-ben 28, 2010- ben 22 pályázat érkezett, közülük az elbírá­lást követően az első évben öt, tavaly hét ku­tatócsoport alakult. A pályázat nyertesei ál­tal létrehozott kutatócsoportok számos ran­gos folyóiratban publikálták tudományos eredményeiket, és külső pályázatokon ösz­­szességében több támogatást nyertek el, mint amennyit az Akadémiától kaptak. Idén a programot az MTA az egyetemekre is kiter­jesztette. Az új pályázatok finanszírozására idén rendelkezésre álló 600 millió forint fele fordítható akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására. A korábbi pályázatokkal együtt az Akadémia évi 1,1 milliárd forintot fordít a programra. A programban elnyerhető maximális összeg évi 60 millió forint. Baji Csaba, az MVM Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen elmondta, hogy a cég 2013- ig, évi 5 millió forinttal támogatja az egyik ta­valyi nyertes, Gáli Ádám napelemekkel ösz­­szefüggő kutatásait. Az eredetileg villamos­mérnökként végzett, majd fizikából dokto­rált Gáli Ádám olyan költséghatékony és kör­nyezetbarát, harmadik generációs napele­mek kifejlesztésén dolgozik, amelyek nagy­mértékben javíthatják a jelen­legi napelemek hatásfokát. Gáli Ádám pályázata kivívta a vállalat elismerését, hiszen eredményei a megújuló ener­giák térnyeréséhez járulhat­nak hozzá, amit kiemelten je­lentősnek minősít az MVM Zrt. vezetése. Baji Csaba ki­emelte még, hogy az MVM Csoport elkötelezett a tehet­séges szakemberek ösztön­zése iránt. A legnagyobb nem­zeti energetikai vállalatként kötelességének érzi, hogy támogassa a je­len és a jövő szakembereinek továbbképzé­sét és tudományos munkáját. A vezérigazga­tó megegyezte, hogy a magyar gazdaság fel­lendítéséhez elengedhetetlen az energiaipa­ri fejlesztések beindítása, ami egyre több és magasabb színvonalú hazai szaktudást igé­nyel. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az MVM Zrt. és leányvállalata, a Paksi Atomerő­mű Zrt. évek óta jó kapcsolatot ápol a Ma­gyar Tudományos Akadémiával. A tudós tes­tület és a vállalatcsoport közös célja a hazai műszaki értelmiség támogatása, valamint elismerésének biztosítása, és e szerepválla­lás különösen jelentős a paksi atomerőmű tervezett bővítése okán is. A vállalatcsoport tagai éves szinten százmillió forintos nagy­ságrendben támogatják a hazai oktatást és a kutatásfejlesztést. Mayer György Meghatározó marad az atomerőmű Az Energiapolitikai hétfő esték című rendez­vénysorozat idei első, január 10-i előadásán Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium államtitkára a kormány energiapolitikájá­ról tartott előadást Az előadást minden eddigi­nél nagyobb érdeklődés kísérte, aminek Járosi Márton elnök szerint a téma fontossága mellett az is az oka, hogy kormányzati energiapolitikus most először fogadta el meghívásukat Előadásában Bencsik János többek között ki­emelte, hogy a világ, Európa és benne Ma­gyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanak­kor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis ener­giaellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű földgázimport-függőség következtében. Rész­ben ezért, részben az emberi lét peremfeltét­eleinek szükségszerű védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország ener­giastratégiájába. Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva kiemelte, hogy annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket, vagyis garan­tálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvénye­sítenie kell a környezeti szempontokat és biz­tosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfe­lelő arányban járulhasson hozzá a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkente­­nünk kell az energiaimport-függőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztó­­védelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is. A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030-ig szóló programjáról elmondta: annak kereteit a hazai gazdaságot meghatározó té­nyezők, a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopoliti­kai lehetőségek jelölik ki. Ezek között a legfon­tosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősíté­se. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgál­ni hivatott eszközrendszer öt eleme a követke­ző: megújuló energiaforrások felhasználásá­nak növelése, atomenergia szerepének foko­zása, regionális energetikai infrastruktúra fej­lesztése, új energetikai intézményrendszer ki­alakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse. Bencsik János előadásában megemlítette, hogy világszerte növekszik az atomenergia sze­repe az energiaellátásban, Európában jelenleg 150 nukleáris blokk üzemel, ám az előrejelzé­sek szerint a következő 10-20 évben akár két­harmadával is növekedhet a számuk. A hazai energiaellátásban ugyancsak kiemelt szerepe van az atomerőműnek, bár azt is látni kell, hogy az atomerőmű fűtőanyag-ellátása ugyanúgy importból származik, mint a földgáz vagy a kő­olaj jelentős része, vagyis beleszámít az ország importfüggőségébe. Az államtitkár jelezte azt is, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszab­bításának előkészítése a végéhez közeledik, és rövidesen dönteni kell az új blokk(ok) létesíté­séről is. Az atomerőműben termelt villamos energia jövőbeni felhasználása során fontos lehet a közlekedés bizonyos részének átállítása elektromos hajtású járművekre, valamint szá­mítani lehet a hidrogén-előállítás során is az így termelt áramra, az erre vonatkozó kutatá­sokkal is foglalkozni kell. Mayer György

Next

/
Thumbnails
Contents