Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-10-01 / 10. szám
2011. október 5 J&r <•> ■ mym paksi atomerőmű '................................................................ Bemutatjuk a nyomdaüzemünket 1986-ban már két blokk üzemelt, a harmadik is párhuzamos kapcsolás közeli állapotban volt. A szerteágazó tevékenység rengeteg kiadványt, oktatási jegyzetet, különböző bizonylatot igényelt - jobbára azonnal. Ezt a tempót már nem lehetett kiszolgálni stencilgépekkel. A vezetés elhatározta, nyomda kell. És ez a nyomda ma negyedévszázados. A nyomdaüzem felállításához nyomdász szakemberre volt szükség, ezért az erőmű vezetése pályázatot írt ki, amelyre Slonczki István is jelentkezett és 1986. szeptember 1-én megkezdte munkáját a PAV-nál. Slonczki István 1968-ban érettségizett a szekszárdi Garay Gimnáziumban, majd a Szekszárdi Nyomdában megszerezte a magasnyomó gépmesteri képesítést. A sorkatonai szolgálat után itt folytatta munkáját, ahol továbbképezte magát, és ennek eredményeként a Könnyűipari Műszaki Főiskola szervezésében és támogatásával a békéscsabai Kner nyomdában - amely mind a mai napig a szakma élvonalába tartozik - megszerezte a nyomdaipari nyomtató technikusi oklevelet. A Tolna Megyei Szolgáltató nyomdavezetője lett 1974-ben. Hozzá tartozott ezen kívül a dombóvári műanyagüzem és a pálfai fémdombor- és szitanyomó üzem - öszszességében mintegy 40-45 fő irányítása. Ekkor jutott tudomására, hogy az erőmű vezetése elhatározta egy házi nyomda létrehozását. Kezdetben az irodaépület hetedik emeletén üzemelt a mikrofilm labor és a másoló. István feladatául a nyomda műszaki kialakítását kapta a nitrogén épület néhány földszinti irodájából. Azokat a gépeket, berendezéseket, amelyeket másolásra lehetett használni, megkapta, valamint engedélyt kapott egy új Romayor típusú offset nyomógép és egy lengyel gyártmányú lemez-előkészítő beszerzésére. A cél egy olyan sokszorosító üzem felállítása volt, mely az erőmű nyomtatványigényét, a szervezeti egységek rajz- és dokumentációmásolási igényeit folyamatos rendelkezésre állás mellett ki tudja elégíteni. Az építészeti átalakítás, az elektromos betápok, valamint az üzem működéséhez szükséges engedélyek beszerzése után végre 1986. november 28- án az új helyen megindult a sokszorosítás. Néhány évig az alapvető - sokszor manuális - sokszorosító berendezéseken folyt a munka az igazgatási és jogi osztály égisze alatt. Az egyre gyorsabb ütemű technikai fejlődés azonban hamarosan megkövetelte a fejlesztést, hiszen a megrendelő szervezetek egyre igényesebb, gyorsabb munkát kértek. 1990-ben sor került néhány új gyorsmásoló gép beszerzésére. Ahogyan teltek az évek, egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy ezt ekkora Az üzemi nyomda kollektívája Hátul balról-jobbra: Hajdú István síknyomó gépmester, Faller Péter CTP-kezelő operátor, Keresztes Csaba könyvkötő gépkezelő operátor, Bernáth Zsolt nyomdai gépmester; középen: Viszlay Józsefné sokszorosító gépkezelő, Slonczki István önálló üzemvezető, Zsebők Sándorné kisofszet lemezkészítő, Gergely Judit Etel nyomdai szerkesztő, Schubert Miklós nyomdai előkészítő operátor; elől: Mihalovics József könyvkötő, Lambert István nyomdai gépmester, BeseTamás könyvkötő gépkezelő operátor létszámmal és az akkori gépparkkal tartani lehetetlen. 1993-ban a szolgáltatási osztályhoz került át a nyomda. Ekkor már egyre inkább érezhetővé vált, hogy szükséges a beruházás. István mindig naprakész volt az új gépek, berendezések, technikai megoldások terén, azonban gyakran pénzügyi meggondolások akadályt gördítettek elképzeléseinek. 1996-ban sikerült néhány új berendezést beszerezni - új nagy teljesítményű másoló/nyomtató gépek, vágógép, új GTO típusú ofszet nyomógép, spirálozógép, Wohlenberg vágógép. Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 2008 decemberében megszületett a döntés, hogy a nyomdát korszerűsíteni kell. Megkezdődtek a gépbeszerzések, valamint az ehhez szükséges helyiségek kialakitása. A nitrogén épület földszintjét teljes egészében elfoglalták, majd 2009 decemberében végre elkezdődött a rekonstrukció kivitelezése, amely 2010 áprilisáig tartott. Fő szempont; a „nyomda az íróasztalon” gondolat megvalósítása, ami azt jelenti, hogy minél rövidebb idő alatt, kiváló minőségű másolást, nyomtatást tudjanak biztosítani a szervezetek számára. Ehhez az informatika biztosítja a megfelelő hátteret, ugyanis adathordozón, emailen is van lehetőség anyagok fogadására. A gyorsmásolás mellett a hagyományos műszaki rajzok másolása, hajtogatása is megvalósítható, de az eredeti pausz rajzok megkímélése érdekében újabb szolgáltatásként a dokumentációtárban tárolt fájlokból közvetlen nyomtatásra is van lehetőség. A sokszorosító üzemrészben három nagyteljesítményű másoló-nyomtató áll rendelkezésre, amelyből egy színes, és füzetek készítésére is alkalmas. Itt három fő végzi a másolási feladatokat. Egy nyomdász természetesen a Ryobi egy menetben négyszínnyomásos, digitális vezérlésű, offset nyomdagépre a legbüszkébb - ezen minden igényt kielégítő kiadványok, tájékoztató füzetek készülnek, a falinaptár is itt készül majd. Itt nyomják az Atomerőmű újságot is. Emellett áll egy kisebb testvér, amely egyszerre csak egy színnel tud nyomni, de számozómű, perforáló tartozik hozzá, így a nyomtatvány-előállítás nélkülözhetetlen eszköze (pl. a kiszállítási engedélyek is ezen készülnek). Ezen a szakterületen három nyomdai gépmester dolgozik. A nyomtatványszerkesztést, tördelést, mintanyomat előállítást két nyomdai szerkesztő végzi. Nyomólemezt a jelenleg legkorszerűbb Fuji CTP berendezéssel készítenek. A színrebontás, az előkészítés ezen, itt helyben történik, a megszerkesztett oldalakból közvetlenül nyomólemez készül B3 formáig. detektől, vagy legalább is évtizedek óta itt alkotnak, többségüket azonban a rekonstrukció során vették fel. Mindanynyian képzett nyomdai szakemberek, akik nagyon büszkék szakmájukra. Velük erősödött az amúgy is nagyon összetartó, egymás munkáját segítő, jól szervezett csapat. Munkájukat magas színvonalon végzik, sokszor laikusok számára megoldhatatlannak tűnő dolgokat is megoldanak, együtt örülnek a sikernek. A munka örömét megosztják egymással, de másokkal is, hiszen a folyosón egy-egy munkafolyamat, vagy a kollektíva számára fontosabb esemény (pl. nyugdíjas búcsúztató) képei emlékeztetnek I j a kellemes, együtt töltött pillanatokra. A kollektíva megünnepli a névnapokat, születésnapokat, sőt az idén először indultak a május elsejei főzőversenyen is. A majálison rende-A kötészetben a Horizon összehordó berendezés a kinyomtatott lapok tömegéből 10 bekészített oldalt tud füzetté egyesíteni. így 40 oldalas brossúrák is egy menetben elkészíthetők. Természetesen fűzés, műanyag- és fémspirálozás, fúrás is megoldható. Egy másik gép a nyomtatványokat (pl. meccsjegyek) perforálja, sorszámozza. Akár komolyabb jegyzeteket, könyveket is készíthetnek a gerincragasztó gép segítségével (pl. atomerőmű évkönyv, vegyészeti évkönyv stb). A kötészeti munkát három kötészeti szakember végzi. A gépek önmagukban vasdarabok, akik életre keltik, azok a szakemberek, akik rajtuk dolgoznak. Néhányan a kezzett cégünnepségen számukra nagyon kedves és emlékezetes eseményre is sor került, Gergely Judit Etel kollégájuk munkáját - a gazdasági igazgatóság területéről adományozott - Igazgatósági Nívódíjjal ismerte el az erőmű vezetése. Az Atomerőmű újság gyártásának alkalmából ünnepséget - zsíroskenyér partit - rendeztek, hiszen ez fordulópont volt az üzem életében. Ennek az eseménynek nagy jelentőséget adott még az is, hogy a cégvezetés Slonczki István sok éves, lelkiismeretes, odaadó munkáját Céggyűrű kitüntetéssel jutalmazta, valamint az, hogy november 28-án ünnepük az üzem megalakulásának 25. évfordulóját. Az összejövetel nagyon vidáman, jó hangulatban telt, ahogyan a napi munkát is végzik. Ilyen egy követésre méltó munkahely. gyulai
