Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
2011. augusztus-szeptember 11 ■ myíh paksi atomerőmű mm Kirándulás a jövőbe - 2011. A fogadókészség egyeztetése, valamint a szállások lefoglalása után többen éltek a lehetőséggel megyénk gimnáziumainak tanulói és pedagógusai, az atomerőmű dolgozói, az új nukleáris technológia iránt érdeklődők közül, hogy szakmai kirándulás keretében, élenjáró kutatóintézetekben, közvetlenül az adott tudományág művelőitől hallhassanak az új eredményekről. . Augusztus 19-én este indultunk neki a 3200 km-es útnak. E nagy utazás céljai Németországban, Svájcban, Franciaországban voltak. Elsősorban az energetika, az energiaellátás jövőbeni megoldásai érdekeltek bennünket, de mindenevőnek bizonyultunk. A lausanne-i egyetemen (EPFL) Wágner Dávid doktorandusz és munkatársai mutatták meg töviről-hegyire a plazmakutatások berendezését, egy fúziós reaktort. Érdekes, hogy a plazma összetartásához szükséges energiát egy lendkerekes berendezés tárolja a szomszéd épületben. Ottjártunkkor épp karbantartás folyt, készítették elő a következő kísérletsorozatot. Egy magyar fejlesztésű szenzort szereltek be a KFKI szakembereinek vezetésével. Igen érdekes témával ismerkedhettünk: statisztikus genetika Kutalik Zoltán, a szomszéd egyetem docense jóvoltából. Különös volt, hogy a tavaly átadott futurisztikus központi épület (RLC) környéke elhanyagolt képet mutatott. A Genf határában felépített CERN-ben is magyarok fogadtak bennünket: Béni Noémi és Szillasi Zoltán. Az intézmény történetét ismertető bevezető előadás után mindent megmutattak a pincétől a padlásig. Különös élmény volt egy asztalnál ebédelni az ott dolgozó mérnökökkel, fizikusokkal. Vendéglátóink a CMS detektor működését, mérési eredményeit is elénk tárták. A nagy energiájú atommag ütköztetéseken keresztül a Higgs-bozont keresik, mely a feltételezések szerint az energiaátalakulásért felel. Úgy tűnik, ebben az energiatartományban ezt már nem találják meg. A következő lépcső egy 28 km hosszú lineáris gyorsító építése lesz - közölte velünk a tervezési projektben résztvevő Csatári Márta magyar fizikus. Levittek bennünket a detektor közvetlen közelébe, a 100 m-es mélységbe lifttel. Megmutatták a frontvonali adatgyűjtőket, majd visszatérve a felszínre a mágnesgyárat jártuk körbe, végül az előgyorsítóval ismerkedtünk. A berendezés oldalára szerelt tűzoltókészüléknyi hidrogéntartályból 50 évig üzemelhetne a gyorsító. Este indultunk a Grenoble-ban foglalt szállásunkra. Megnyugtattak kísérőink, hogy még tudnának mit mesélni, mivel az átépítéstől a helyszínen követik az eseményeket. Grenoble-ban két anyagvizsgáló, az ILL és az ESRF mutatta be a neutron-, valamint a röntgensugárzással a láthatóság végső határán valós képet adó detektoraik rendszerét. Különösen érdekes volt a kísérleteket egyre nagyüzemibb formába öntő előkészítő műhelyek meglátogatása. A szakmai programokon kívül csoportosan megnéztük a Bodeni-tó partján a Zeppelin-múzeumot és a technikai vívmányokat bemutató Deutsches Museumot Münchenben, ahol például egy emeletnyi kiállítás mutatta be az űrhajókat és hordozórakétáikat. Egy-egy órát töltöttünk Lindau szigetén, Montreaux-ban, a Szavoyaiak vízivárában, a Rajna-vízesésnél, Genf híres tóparti sétányán. Láttuk nappali fényben és kivilágítva a híres neuschwannsteini kastélyt. A szálláshoz adott tömegközlekedési jegy birtokában csatangoltunk Lausanneban. Utaztunk a vezető nélküli metrón. Laktunk várban Passauban. Kirándultunk a Montaynard-tóhoz, átmentünk a kötélhídon. Fürödtünk a Bodeni-tóban, a Genfi-tóban. Egyszóval tartalmasán töltöttük a 8 napot, sok élménynyel, rengeteg új információval gazdagodtunk. gyulai A titok közelében Marié Curie-sorozatunk harmadik része Marie Curie alighogy elkezdi kísérleteit, néhány hét után máris jelentkezik az első eredmény! Bebizonyosodik számára, hogy a meglepő sugárzás ereje arányban áll a vizsgált mintadarabok urániumtartalmával. A sugárzást, amely pontosan megmérhető, nem befolyásolja sem az uránium vegyi összetételének állapota, sem külső körülmény; mint például a megvilágítás vagy a hőmérséklet. Ezek a megállapítások nem sokat jelentenek a laikus számára, de a tudós szemében izgatóak. A fizikában gyakran megtörténik, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan jelenség már előzőleg ismert törvényhez kapcsolható; s egyúttal el is veszti érdekességét a kutató előtt. Jelen esetben más a helyzet! Minél inkább behatol Marie az uránium sugarainak titkába, annál idegenebbeknek tűnnek fel előtte. Semmire sem hasonlítanak, semmi nem tudja „befolyásolni” őket. Gyenge erejük ellenére is rendkívüli „egyéniséggel” bírnak. Miközben Marie állandóan töpreng a titkon, megsejti és nemsokára be is bizonyíthatja, hogy az érthetetlen sugárzás az atom egyik tulajdonsága. Felvetődik a kérdés: miért ne lenne más testeknek is ugyanez a tulajdonságuk? Bár a jelenséget csak az urániumon figyelték meg, semmi sem bizonyítja, hogy az uránium az egyetlen vegyi elem, amely ezt elő tudja idézni. Talán csak véletlen, hogy a sugarakat először az urániumban vették észre, s most a fizikusok agyában azzal maradtak összefüggésben. Keressük máshol is ezeket a sugarakat! - gondolja Marie. Félreteszi az urániumot és hozzákezd az összes ismert vegyi anyag vizsgálatához. Az eredmény nem is késik: egy másik anyag, a tórium vegyületei (az uránium sugaraihoz hasonlóan) szintén spontán sugarakat bocsátanak ki magukból, s az „erősségi fokuk” is egyforma. A fiatalasszony jól sejtette: a jelenség nemcsak az uránium kiváltsága! Szükséges lenne egy megkülönböztető elnevezést adni számára. Marie a radioaktivitás névre gondol. Azok a testek, amelyek - mint az uránium és a tórium - ezt a különleges sugárzást mutatják, radioaktiv elemek. KISIimilK A NAGYVILÁGBÓL USA: 80%-OS TÁMOGATOTTSÁG Az amerikai nukleáris energetikai létesítmények közelében élők 80 százaléka támogatja a nukleáris energia áramfejlesztésre való felhasználását - derült ki egy új felmérésből, melyet a Bisconti Research Inc. és a Quest Global Research Group végzett. A megkérdezettek fele erősen támogatta az atomenergiát, 11 százalék pedig erősen ellenezte. 83 százalék biztonságosnak tartotta a jelenleg üzemelő erőműveket: 7-es skálán 5-7 közötti osztályzatot adtak a tengerentúli üzemeknek. A Fukushimában történtek csak kis mértékben befolyásolták az amerikaiak véleményét a szomszédságukban levő erőművekről, azok megítélése nem romlott érezhetően - tudjuk meg a közvélemény-kutatásból. (Forrás: PR Newswire, Nuclear Energy Institute) GÖMBROBOTOK ÉS ERŐMÜVES CSÖVEK A cél: földalatti csöveket vizsgálni atomerőművekben, korrózió után kutatva. Az eszközök gömb alakú minirobotok, melyeket a híres Massachusetts Institute of Technology (MIT) fejleszt. A robotok mindent megváltoztatnak majd: eddig csak indirekt módon lehetett a föld alá temetett csöveket ellenőrizni, akár ultrahang használatával, akár elektromos áram átvezetésével az érintett szakaszon. Az MIT miniszondáit kamerákkal szerelnék fel, melyek valós időben közvetítenék a látottakat. A sima felületű, fémes labdákon nem láthatóak propellerek vagy kormányelemek, mert azok könnyen beragadhatnának a vizsgált csövekbe. A fejlesztés vezetője szerint a robotokat rövidtávra használnák: több küldetés erejéig vizsgálnák a csöveket, aztán mennének a süllyesztőbe. (Forrás: World Nuclear News) ROSZATOM: VASÚTI ROADSHOW A technológiai innovációról szól az a mobil kiállítás, melyet egy vonaton alakítottak ki. A kiállítás egyik szekcióját a nukleáris energiának szentelték, pontosabban a Roszatomnak és a cég eredményeinek a nukleáris technológia területén. Az orosz vállalat kiállításának célcsoportjai között ugyanúgy szerepelnek a hétköznapi érdeklődők, mint a szakmabeliek és a lehetséges vevők. Maga a vonat a moszkvai Riga pályaudvarról indult, és több ezer kilométert fog megtenni a roadshow keretében, minden állomásnál körülbelül két napot időzve. (Forrás: World Nuclear News) SPANYOL ÜH Tízéves üzemidő-hosszabbítási engedélyt hagyott jóvá a spanyol nukleáris hatóság, a Consejo de Seguridad Nuclear (CSN) a két blokkot működtető Ascó atomerőmű számára. Az érintett intervallum 2011-2021. Az egyhangú hatósági döntés 39 technikai jelentésre, az eddig lefolytatott 324 helyszíni vizsgálatra és folyamatos monitoring tevékenységre épült. A CSN kilenc feltételt szabott a további üzemeltetést illetően - legfőbb ezek közül egy olyan terv végrehajtása, mely az erőmű szervezeti, kulturális, illetve technikai aspektusait erősítené. Az Ascót egyébiránt 15,4 millió euróra büntették egy INES 2-es minősítésű radioaktív kibocsátás kapcsán 2009-ben. (Forrás: World Nuclear News) Simon Zoltán SZW
