Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám

2 2011. január mym paksi atomerőmű 2010. évi Gábor Dénes-díjak A kimagasló szellemi alkotáso­kat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültető szakembe­rek erkölcsi megbecsülése érde­kében a „NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért” ál­tal létesített 2010. évi Gábor Dé­­nes-díjakat december 16-án az Országház Főrendiházi termében adták át. Az immár 22. alkalommal meghirdetett Gábor Dénes-dj alapvető célja a névadó életpályájával szimbolizált innovatív ma­gatartás elismerése. Az ünnepségen hét Gábor Dénes-dijat, két „In memóriám Gábor Dénes ” elismerést és egy megosz­tott Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat adtak át a meghívott notabili­­tások, innovációs szakemberek, média­képviselők és vendégek jelenlétében. Az alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gábor Dénes-dijban részesült dr. Gerse Károly gépészmérnök, az MVM Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettese. A díjat a magyar villamosenergia-iparban betöl­tött, több évtizedes és eredményes veze­tői és szervezői tevékenységéért, az ener­getikai műszaki oktatásban és fejlesztés­ben elért iskolateremtő munkásságáért, a magyarországi villamosenergia-ipari libe­ralizáció és piacnyitás megvalósulásában, valamint a hazai villamosenergia-ipar eu­rópai uniós jogszabályoknak megfelelő működésének kialakításában nyújtott ki­emelkedő tevékenységéért nyerte el. Dr. Gerse Károly 1987 óta dolgozik az MVM Zrt.-nél, illetve jogelődjénél. Az erőművi üzemviteli főosztály vezetője­ként a rendszerszintű kapacitásgazdál­kodásért, a termelés tervezéséért, a tü­zelőanyag-gazdálkodásért volt felelős, majd kereskedelmi igazgatóként jelentős szerepet vállalt az energiaellátás biztosí­tásához szükséges hosszú távú kereske­delmi szerződések előkészítésében. Te­vékenyen részt vett a villamosenergia­ipari liberalizációra történő felkészülés­ben és piacnyitásban, szakértelmével se­gítette a tevékenységek szétválasztását. 2006 óta az MVM Zrt. törzskari vezér­igazgató-helyettese. Egyetemi oktatóként folyamatosan részt vesz a mérnöknem­­zedékek oktatásában és továbbképzésé­ben. Több nemzetközi szervezetben, szakbizottságban képviseli az MVM-et, illetve a hazai villamosenergia-ipart. Sipos László Dr. Gerse Károly tevékenységének díjazása Kevesen mondhatják el magukról, hogy szinte egy időben vehettek át két magas rangú szakmai elisme­rést. Dr. Gerse Károlynak, az MVM Zrt. törzskari vezérigazgató-helyette­sének ebben az örömteli eseményben volt része 2010. év végén. December 16-án Gábor Dénes-díjban, decem­ber 17-én a Paksi Atomerőmű Zrt. ál­tal alapított Héliosz-díjban részesült. Dr. Gerse Károly tevékenységét eddig is számos alkalommal jutalmazták. Az MVM Zrt.-nél végzett csaknem 2 évtize­des, a villamosenergia-ipar új működési modelljének kialakításában és bevezeté­sében végzett eredményes munkája elis­meréseként Magyar Gazdaságért Díjat kapott, majd a magyarországi villamos­energia-ipar uniós normáknak megfelelő átalakításában és az árampiaci nyitás sza­bályozási környezetének létrehozásában végzett munkássága elismeréseként Ma­gyar Köztársasági Érdemrend lovagke­resztje polgári tagozat kitüntetésben ré­szesült. A Héliosz-díj kitüntetést a paksi atom­erőmű érdekében végzett munkájáért, el­kötelezett folyamatos szakértői tevékeny­ségéért adományozták számára. Dr. Gerse Károly vezérigazgató-helyettes úriól a paksi atomerőműhöz fűződő mun­kakapcsolatáról érdeklődtem. Kérdéseimre a következőket nyi­latkozta:- Az atomerőművel az 1970- es évek végén műegyetemi ok­tatóként kerültem kapcsolat­ba, amikor a felvonulási ka­zánházban üzembe helyezték a Magyar Hajó- és Darugyár ál­tal gyártott első 25 tonnás ka­zánt. Ennek a dinamikai vizs­gálatait végeztük el. A kazán­típusból a későbbiekben több darab készült, amelyek a reak­torok üzembe helyezése során indítókazánként szolgáltak. Ezek hátsó fordulókamrájánál a csőcsatlakozások rendszere­sen tömörtelenné váltak, így a későbbiekben a csőköteg fal egy részét cserélni is kellett. Ennek vizsgálata, a megfelelő műszaki megoldás kidolgozá­sa során szakértőként működ­tem közre. Az 1990-es évek elejétől a belső árrend­szer előkészítésekor, illetve az MVM erőművi üzemviteli szakterületének veze­tőjeként, a privatizációt megelőzően a hosszú távú szerződések kidolgozása so­rán az atomerőmű nagyon sok munka­társával, vezetőjével kapcsolatba kerül­tem. Bár ellenérdekű félként dolgoztunk együtt, visszagondolva úgy érzem, hogy mindig sikerült megtalálni az atomerő­mű és az egész villamosenergia-rendszer számára elfogadható megoldást. Később kereskedelmi igazgatóként a piacnyitás­ra történő felkészülés, a korábbi hosszú távú szerződés újratárgyalása során ta­lálkoztunk. Több éven keresztül az állami vizsgabi­zottság egyik elnökeként közreműködtem a paksi energetikai mérnökképzés végzős hallgatóinak vizsgáztatásánál. Ennek so­rán meggyőződhettem arról, hogy az atomerőmű által támogatott felsőfokú ok­tatás alapos tudással rendelkező munka­társakat képzett az egész iparág számára. Munkakapcsolatom az atomerőművel a Teller-, majd a Lévai-projekt kapcsán vál­tozott meg, melyek államigazgatással, MVM-en belüli döntéshozatallal kapcso­latos feladatainál aktívan közreműköd­tem és jelenleg is közreműködöm. Mint minden esetben az ilyen nagy projektek­nél az én tevékenységem is csak egy na­gyon kis részterületet ölelt fel, és az ered­ményekben csak a projekt nagyon sok, nálamnál többet dolgozó résztvevőjének egyikeként volt részem. Az atomerőmű-bővítés szempontjából a legfontosabbnak a szabályozási háttér stabilizálását, az engedélyezéshez szük­séges feladatok mielőbbi, alapos, a társa­dalom, szakmai döntéshozók számára el­fogadható elvégzését és a társadalom mozgósítását, különös tekintettel a szak­emberigényekre, a hazai vállalkozások minél nagyobb részvételi lehetőségének elérésére tartom.- Vezérigazgató-helyettes úr, gratulá­lunk, munkájához további sok sikert kívá­nunk! Lovásziné Anna Újabb Mavir-hálózatfejlesztés Az új státusz: országos szakmúzeum Ünnepélyes keretek között de­cember közepén adta át a Mavir a Martonvásár-Bicske 400 kV-os távvezetéket, valamint az új Bicske Dél 400/120 kV-os alál­­lomást, amely tovább növeli a régió ellátásbiztonságát, és erősíti az európai villamosener­­gia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat. Az átadási rendezvényen Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár többek között hangsúlyozta, hogy a villamos­­energia-szolgáltatás minő­ségének javítása mellett ez a beruházás remélhetőleg a fo­gyasztói árakra is kedvező hatást fog gyakorolni. Tari Gá­bor, a Magyar Villamosenergia­ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. vezérigazgatója el­mondta, hogy a nyolc tele­pülésen átívelő 24,5 kilométer hosszú távvezeték kiépítése és a teljesen új Bicske alállomás megépítése a kor követel­ményeinek megfelelő készü­lékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, a környezetvédelmi alapköve­telmények szem előtt tartásával, a kitűzött határidőn és a jóváhagyott költségkereten belül valósult meg. A távvezeték 168 darab, úgy­nevezett „Fenyő" típusú oszlop­pal épült, a beruházás teljes költ­sége mintegy 10,5 milliárd forint volt. Nehezítette a munkát és a határidő tartását, hogy az építkezés során az alállomás területén középkori épületek alapjainak maradványaira bukkantak. A régészeti feltárás segítségével megismert leletek sok új információt szolgáltatnak a régió Árpád-kori történelmé­vel kapcsolatban. Mayer György Amikor 1999-ben múzeumi rangot kapott a Paksi Atom­erőmű Zrt. Üzemtörténeti Gyűjteménye, még nem volt le­hetőség a múlt összegyűjtött emlékeinek bemutatására. A nyilvánosság elé lépés lehetősé­ge 2009-ben kezdett formálódni, amikor megkaptuk a volt 30ó-os raktár épületét, és annak pénz­ügyi lehetőségét, hogy átalakít­hassuk múzeumi tanulmánytár­rá. Az átalakítást gyűjtőköri bő­vítéssel képzeltük el, amelyhez partnert találtunk hat országos intézmény vezetőiben, nevezete­sen: KFKI AEK1, BME Nukleáris Technikai Intézet, MTA ATOM­­KI, Debreceni Egyetem Fizikai Intézet, Gamma Műszaki Zrt., RHKKft. A felsorolt intézmények veze­tői támogatták azon elképzelé­sünket, miszerint Pakson legyen egy olyan múzeum, amely az atomenergia magyarországi múltját és jelenét dolgozza fel, mutatja be, továbbá őrzi írott és tárgyi emlékeit. Ezt az elképzelést felkarolta az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum is, mint a szakmai felet­tes intézmény. Ilyen előzmények után kezdődött meg a volt 306-os raktár átala­kítása, valamint az új, múzeumi működési en­gedély megszerzéséhez előírt feltételek megte­remtése. Az elmúlt év októberében benyújtot­tuk az új működési en-1 gedély iránti kérelmün-1 két a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűj­teményi Főosztályára. Az engedélykérelem pozitív elbírálást ka­pott, és 2010. december 9-én dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kultúrpolitikáért felelős helyet­tes államtitkár aláírta az új mű­ködési engedélyt, amely szerint az Atomenergetikai Múzeum or­szágos szakmúzeumi besorolást Neutrongenerátor a Debreceni Egyetem Rzikai Intézetéből kapott. Az elmúlt évvégére min­den kiállításra és megőrzésre hozzánk kerülő tárgy - kettő ki­vételével - már az épületben volt, folyik a szakszerű előkészítésük a májusra tervezett megnyitóra.-Beregnyei-Köszönet a véradóknak! A Tájékoztató és Látogatóközpont 15. éve TLK látogatóinak létszámmegoszlása 2010-ben 4485 3660 Összesen: 27 910 Véradók. Ők azok, akik gyógyító cél­zattal, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül, önzetlenül adnak vért, ami semmivel nem pótolható. Mindezt azért, hogy másokon segítsenek. A legszebb karitatív tevékenység. A Magyar Vöröskereszt Paks Városi Szer­vezete múlt év decemberében az újonnan megnyílt Erzsébet Nagy Szállodába hívta sokszoros véradóit, hogy ünnepség kere­tében köszönje meg önzetlenségüket. A megjelenteket Ferencziné Veszter­­gombi Klára, a paksi Vöröskereszt titká­ra üdvözölte, majd dr. Csuta Tamás, a Vö­röskereszt paksi vezetőségének elnöke és Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Dr. Csuta Tamás beszédében kiemelte, hogy a szeretet a vezérlő érzése az embe­rek segítő szándékának. Ha valakiben nincs meg a szeretet, az együttérzés em­bertársaik iránt, akkor a késztetés, a szán­dék sem alakul ki arra, hogy vért adjon, vagy a környezetében bármilyen segítsé­get nyújtson. Az eddig eltelt tizenegy­­néhány éves vöröskeresztes vezetői múlt­ja tükrében úgy látja, hogy egyre nő a vér­adók iránti tisztelet. Ma elismerést és egy­ben büszkeséget jelent véradónak lenni. „Aki vért ad, az jó ember, és nekünk nem kell messzire menni, hogy jó embereket találjunk, itt vannak közöttünk” - mond­ta Csuta Tamás. Hamvas István a véradásról, mint ön­zetlen emberi tulajdonságról, az emberi­esség egyik legkomolyabb megnyilvánu­lási formájáról beszélt. Mint mondta, ne­héz összefoglalni, kifejezni mindazt, ami egy véradó lelkében van, mert úgy adja a segítséget, hogy nem tudja, kinek ad­ja, csak azt, hogy rászoruló kapja. Pak­son viszonylag nyugodt életkörülmé­nyek között élnek az emberek, ami egészségileg és mentálisan érezhető. Mindez része lehet annak, hogy itt - be­leértve az atomerőművet - az országos átlagnál nagyobb a véradási hajlandó­ság. Úgy a városban, mint az erőműben komoly egészségfejlesztési tevékenység zajlik. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2010 de­cemberében elnyert Véradóbarát Mun­kahely elismerése az eddigi eredményes­séget tükrözi, és egyben az erőmű pozi­tív megjelenését segíti. Az ünnepi műsorban a Pro Artis Művé­szeti Iskola növendékei és a Balogh Antal Katolikus Iskola ifjú vöröskeresztesei verssel és zenés előadással kedveskedtek a vendégeknek. Folytatás a 3. oldalon. Folytatás az 1. oldalról. A felsőfokú oktatási intézmények is nagy előszeretettel jelentették be hallgatóikat az atomerőműbe szakmai tapasztalatszerzés céljából. Ezek a csoportok az alap látogatói út­vonal (látogatóközpont kiállítása, 4-es blokki vezénylőtermi látogatófolyosó, turbinacsar­nok és a reaktorcsarnoki látogatófolyosó) mel­lett gyakran egyéb programokat is igénybe vettek. Megtekinthették a hálózati vezénylő, a vízkivételi mű, a szimulátorközpont, a Védett Vezetési Pont, a tűzoltóság, a Karbantartó és Gyakorló Központ, valamint a Radioaktív Hul­ladékokat Kezelő Nonprofit Kft. munkáját. Ezen programok egyre népszerűbbekké vál­tak a középiskolások körében is. Növekvő tendenciát mutattak a különböző cégektől, önkormányzati tűzoltóságoktól, rend­védelmi szervezetektől, önkormányzatoktól, egyesületektől érkező csoportok száma is. Korábbi évekhez képest növekedett az or­szág különböző területeiről érkező baráti tár­saságok érdeklődése, amely azt mutatta, hogy egyre több támogatója van az atomener­giának, és egyre többen szeretnének infor­mációt szerezni jövőnk energiájáról. A nyugdíjas csoportok látogatása is szá­mottevő volt: ők a 11 emeletnyi lépcsőzés el­lenére is szívesen vállalták az üzemi területen lévő túrát. Minden hónapban több külföldi csoport is meglátogatta atomerőművünket. Leginkább Dániából, Hollandiából és Oroszországból ér­kező középiskolások, egyetemisták fordultak meg nálunk. Azonban Csehországból, Fran­ciaországból, Németországból és a szomszé­dos országokból sem volt ritka az érdeklődők érkezése. 2010-ben is meghatározó szerepe volta lá­togatóközpont EKT (erőmű körüli települések) nevű programjának, melynek keretében 23 középiskolás, 12 általános iskolás és 15 fel­nőttcsoport látogatását támogattuk. Az őszi félévben a Társadalmi Ellenőrző és Informá­ciós Társulásba tartozó településekről, vala­mint Csongrád megye három városából fo­gadtunk diákokat. A támogatás a busz és az ebéd biztosításával valósult meg. A minden évben szeptember első hétvégé­jén megrendezendő nyílt és családi nap is megdöntötte a tavalyelőtti létszámot, legutóbb 2500 vendég vett részt a rendezvényen. A látogatóközpont csatlakozott a Kulturális Örökség Napja nevezetű országos program­hoz. Szeptember 18-án 10 és 12 órakor egy­­egy órás tárlatvezetésen vett részt a több mint száz érdeklődő. Kern Dóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents