Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám

8 2010. július paksi atomerőmű KRSKO 2009:1 BLOKK, 5459 GWH A szlovéniai atomerőmű tavalyi éve a nagyító alatt Mittler István kommunikációs igaz­gató vezetésével nemrég a szlovéniai Krskóban jártak a paksi atomerőmű látogatóközpontjának munkatársai. Ennek apropóján vesszük most köze­lebbről is szemügyre a NEK névre hallgató szlovén-horvát erőmű utolsó éves jelentését. A riport a társaság tavalyi tevékenységét tag­lalja, beleértve a termelési adatokat ugyanúgy, mint az üzemviteli, biztonsági, illetve szakmai együttműködési területeket Az erőmű jelenleg a 24. üzemanyagciklusnál tart mely a 2010 őszén esedékes leálláskor kerül majd átrakásra. Az utolsó, 32 napos leál­lás alatt egyébiránt minden betervezett mun­kafolyamatot elvégeztek, és számos berende­zésfejlesztést is végrehajtottak. Az erőmű saját személyzetén kívül 2000 külsős is részt vett a munkálatokban 34 különféle cégtől. A jelenlegi egyébként a negyedik 18 hónapos ciklus az egy Westinghouse-os blokkot üzemeltető NEK-ben. A 2009-es termelési adatokat illetően a ter­vezetthez képest 1,11%-os túlteljesítés jelent­kezett: 5459,72 GWh lett a végeredmény. Az értékesített villamos energiát versenyképes áron tudta szolgáltatni az erőmű. A lakosságot érő éves dózist e$ olyan referencia­csoport alapján adja mega NEK, mely a lehető leg­nagyobb dózist kapott olyan felnőttekkel kalkulál, akik csak helyileg termesztefl/tenyésztett források­ból származó ételt esznek. Egy ilyen referenciasze­mély körülbelüli dózisa 1 pSv volt Ez kisebb, mint a természetes forrásokból származó dózis 0,1%-a - mutat rá a jelentés. A NEK esetében a reaktortól 500 métene a megengedett dóziskorlát 50 pSv évente. A 2009-es eredmény - mely a legkedve­zőtlenebb értékekből lett kalkulálva - 0,82 pSv volt azaz az éves limit 1,6%-a. Ami a radioaktív hulladékokat illeti, azokból 103 tárolóedénynyi keletkezett, összesen 28,7 m3 térfogattal. Az átmeneti tárolóban így a teljes mennyiség 2009 végére 2.208,7 m3-re vál­tozott - a kompresszió és a külföldre szállítás miatt kismértékű csökkenés történt A teljes aktivitás megközelítően 20 TBq volt A kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló medence 929 elemnek szolgál otthonául; a teljes futőelemtö­­meg itt 377 tonna már. Az inaktív hulladékokat tekintve: a bevezetett szelektív hulladékgyűj­tésnek köszönhetően a kommunális hulladék mennyisége megfeleződött, a szelektívé pedig ugyanennyivel nőtt Októberben operatív vészhelyzeti gyakorlatot tartottak, mely része az éves készenlét-ellen­őrzésnek. A résztvevők között ott volt a szlovén nukleáris biztonságért felelős hatóság (az SNSA) ugyanúgy, mint több állami és regionális szerve­zet Az eredmények pozitívak voltak. A NEK kiemelten fontosnak tartja a magas szin­tű szervezeti standardokat, a humán erőfor­rások stabilitását és a jó oktatási struktúrát A személyzet összes tagiát ösztönzik a személyes fejlődésre és a szisztematikus tréninglehetősé­gek kihasználására otthon és külföl­dön egyaránt A tavalyi év végén 624 alkalmazott dolgozott az erőműben. 47%-uk végzett korábban felsőoktatási tanulmányokat, doktori címmel né$ren rendelkeztek, mesteri fokú diplomával (M.Sc.) pedig tizenné­gyen. Az alkalmazottak fluktuációja 3,7%-os volt, ami megfelel az előző évek gyakorlatának. A vállalkozókkal, beszállítókkal való kapcsolat­­tartás is érdekes információkkal szolgál: a NEK szerint a tapasztalt üzleti partnerekkel való koo­peráció kulcsfontosságú a biztonságos és meg­bízható üzemeltetés szempontjából. Azonban az amerikai beszállítók nem reagálása kis értékű rendelések esetén rosszról még rosszabbra for­dult Az elavult alkatrészek problémája szintén súlyosbodott - itt a berendezések cseréjével próbáltak a kihívásra válaszolni a krskói erőmű illetékesei. És hogy mennyire tartják fontosnak a külföl­di kollegákkal - beleértve a paksiakat - való kapcsolattartást a kintiek? Talán jó támpont lehet hogy az egyébként fontos események és számadatok összegzésére szolgáló 64 oldalas riportban kétszer is megemlítik a paksi atom­erőműből korábban odaérkezett szakemberek látogatását.. Simon Zoltán Az RHK Nonprofit Kft. a 2009-es évet értékeli „A magunk mögött hagyott évben feladataink súlypontját létesítmé­nyeink üzemeltetése és a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló beruházásá­nak folytatása képezte" - ezekkel a sza­vakkal nyitja a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) 2009-es éves jelentését dr. Hegyháti József ügyvezető igazgató. A nemrégiben kiadott riport a társaság tavalyi tevékenységét elemzi, ugyanakkor rámutat a 201Oes év kihívásaira és feladataira Is. De nézzük előbb 2009-et: Az RHK Kft. a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT) tavaly 480 db kiégett üzem­anyag-kazettát szállított be az atomerőműből, így az év végére a létesítményben 6067 db kazettát tároltak. 2009-ben egy jelentésköteles esemény történt - egyes tárolócsövekben a megengedett­nél magasabb oxigén- és víztartalmat mértek -, de a nukleáris biztonság nem sérült 2008-ban befejeződött a KKÁT öt tárolókam­rát magában foglaló II. ütemének építése, és ezzel a létesítmény újabb 2250, a már korábban megépített I. ütemmel együtt pedig összesen 7200 darab elhasznált nukleáris fűtőelem átmeneti tárolására vált alkalmassá. Ezt követően megkezdődött a 4 új tárolókam­rát jelentő III. ütem 1. fázis építése, melynek üzembevétele 2011 végén várható. A püspökszilágyi Radioaktívhulladék-feldolgo­­zó és Tároló (RHFT) a hazai iparban, egész­ségügyben, szolgáltató szervezeteknél, kuta­tóintézetekben keletkezett radioaktív hulladé­kokat és elhasznált sugárforrásokat fogadja. Az év során 438 db zárt sugárforrást, 386 db füstérzékelőből kiszerelt sugárforrást és 11 m3 radioaktív hulladékot vettek át. A telephelyen végzett mérések szerint az RHFT környezetében a természetes radioaktivitás nem változott meg és nem lépte túl az ország más területén mért értékeket A létesítmény folytatta biztonságnövelő programját melynek „demonst­rációs szakasza” az év végére sikeresen lezárult, és megkezdődött a tapasztalatok értékelése. A Bátaapáti térségében létesítendő Nemzeti Radioaktivhulladék-tárolót (NRHT) az atomerő­mű üzemeltetéséből és majdani leszereléséből származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos végleges elhelyezésére tervezik. A létesítmény a kiindulási adatok szerint a paksi atomerőműben az - előzetesen kalkulált - 30 éves üzemeltetés alatt keletkező és ott kondicionált kb. 20 000 m3 üzemi hulladék­­mennyiség elhelyezéséhez elegendő. A létesítés és üzembe helyezés szakaszosan történik. Először elkészültek a felszíni telephely azon létesítményei és rendszerei, amelyek lehe­tővé teszik az erőműben felhalmozódott szilárd hulladékok egy részének átvételét, tárolását és a felszín alatti elhelyezésük előkészítését a tech­nológiai épület csarnokában. 2009 első feléig elkészült két lejtős szállítóvágat, de a felszín alatti végleges tároló kialakítá­sa igen komoly feladat: ez több száz ember részvételével most is folyik. 2009-ben folytatódott a szilárd hulladékok beszállítása Paksról. Az NRHT technológiai csarnoká­ban az engedély szerint maxi­mum 3000 hordó elhelyezése lehetséges. Ebből év végére 1600 db került betárolásra. Terv szerint zajlott a telephely környezet-ellenőrzése. Kiderült: az NRHT kör­nyezetéből származó mintákban nem lehetett kimutatni a telepről származó mesterséges izotópokat. Emellett egyre nő a lakossági érdeklődés: az év végéig több mint 30 ezer látogató fordult meg a telephelyen. A na$r aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program jelenleg is zajlik a Nyugat- Mecsekben. A cél továbbra is az, hogy kijelöljék annak a kutatólaboratóriumnak a helyét, ahol az agyagkő további vizsgálata folyna. Végül 2010 feladatai címszavakban: gondos­kodni kell a létesítmények biztonságos üzemel­tetéséről és a beszállított radioaktív hulladékok, ill. elhasznált sugárfonások tárolásáról és/vagy elhelyezéséről; folytatni kell a KKÁT létesítési munkáit és az RHFT modernizációs és bizton­ságnövelő projektjeit; illetve az NRHT-ban a föld alatti tárolókamrák kialakítását Szintén fontos, hogy objektív tájékoztatásra építve tovább kell ápolni a működő vagy tervezett létesítmények környezetében lévő településekkel kialakított jó kapcsolatot Simon Zoltán Kihelyezett bizottsági ülés az ESZI-ben A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kihelyezett ülést tartott Pakson, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium igazgatói tárgyalójában 2010. június 4-én. Az ülés napirendjén szerepelt: 1. ATISZK-ekáltal igényelt és véleményezet irány-arány tábláza­tok megvitatása - előterjesztő: dr. Fischer Sándor. 2. A régióban a bizottság által preferált és hiány-szakképesíté­seknek tekintett szakképesítések átgondolása - előterjesztő: dr. Fischer Sándor. 3. Egyéb, a kamarához kötődő szakképesítések, esetleges irány-arány meghatározási feladatok felőli tájékozódás - elő­terjesztő: dr. Fischer Sándor. A hivatalos tanácskozást követően Kiss István, a PA Zrt. okta­tási főosztályának vezetője tartott előadást a paksi atomerőmű bővítésének várható hatásáról a térség fejlődére. Ezt követően Szabó Béla, az ESZI igazgatója mutatta be az iskola hegesztőoktató műhelyét a vendégeknek. Az iskolában elfogyasztott ebéd után csoportos látogatást tettek a résztvevők az atomerőmű Karbantartó Gyakorló Központjában - tájékoztatott Bókay Endre, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke. WollnerPál Látogatásunk a cernavodai erőműben és Erdélyben A Paksi Atomerőmű Zrt. első - Juhász Gábor ügyeletes mérnök által vezetett 32 fős - nagycsoportos küldöttsége júni­us végén szakmai kirándulás keretében ismerkedett a Fekete-tengerhez közeli cernavodai erőművel és a Székelyföld nevezetességeivel. Nagy várakozással tekintettünk az idei uta­zás elé, tudva, hogy várnak minket a román kollégák Cernavodában, a Duna-parti atom­erőműben. A jelenleg két kanadai CANDU- 6 típusú (700 MWe) nyomott nehézvizes reaktorokat üzemeltető Nuclearelectrica (www.cne.ro) nevében elsőként L Stanceu az információs szolgálat vezetője köszöntött bennünket. Ezt követően C. Tiron oktatási részlegvezető kiemelte a NAÜ-s tapasztalat­­cserék, a WANO-s és OSART-os auditok és a helyi lakossággal való hatékony párbeszéd fontosságát Az itt dolgozó kollégák nagyon büszkék élenjáró üzemeltetési, biztonsági mutatóikra. Az 1996 óta működő L blokk 89,07%os termeléskihasználási tényezőjével (tkt) a 7., a 2007-es évjáratú 2. blokk 93,73%­­os adatával 3. a működő CANDU-reaktorok között; s ez Európában is figyelemre méltó. Szigorú, minden fontos tényezőre figyelő ható­sági felügyelet mellett dolgoznak. Kiemelten ellenőrzik a tríciumkibocsátást, rendszerük alapos és eredményes. Az atomenergia adja a román villamosenergia-termelés 20%ét, melyet megduplázhatnak az épülő 3-4. blokk üzembevételével. Az új projektbe hat európai cég (cseh CEZ, belga Electrabel, olasz Énei, spanyol Iberdrola, német RWE, román AlcerolMittal) is beszállt. A két új blokk építésére az állam körülbelül 2 milliárd eurót fog fordítani, így az új cég részvé­nyeinek 51%-át fogja birtokolni. A tájékoztatók után, a szimulátorközpontban Dita Mihály instruktor szemléletes példák­kal, meggyőző magabiztossággal illusztrálta biztonsági mutatóikat az Atomic Energy of Canada Limited gyártmányú teljes léptékű szimulátoruk segítségével. A CANDU-reaktor biztonsági rendszereinek elve, logikája ért­hető volt, ám bizonyos műszaki megoldások jelentősen eltérnek az általunk ismert WER típustól. Az erőmű területén látogatást tettünk a „pri­mer kör kapujában” és az 1. blokki vezénylő­ben is. A vízszintes reaktortartályban termé­szetes (0,7% arányú U-235) urán-dioxid-üzem­­anyaggal, nehézvíz moderátorral működő, csatorna típusú CANDU-blokknak sok előnye van. Alkalmazásukkal - a betanulást követő­en és a folyamatos képzés mellett - szinte önellátó az ország, hiszen uránbányájuk, - feldolgozójuk, üzemanyag- és nehézvíz^áruk is van. A blokkvezénylőben mi is láthattuk azt a részt, ahol az üzemanyag-átrakást irányí­tották. E művelet „folyamatos”: hetente né&r napon keresztül a 380 vízszintes csatornából naponta három-négy kazettát cserélnek ki az átrakógépek segítségével. A szakmai program mellett Bukarest és Brassó nevezetességeit is megtekintettük, még a Törcsvári kastélyban is voltunk. Útikönyvekből, korábbi tapasztalatainkból tudjuk, hogy Székelyföld a legendák világa. Második szállásunk a Madarasi-Hargita lábá­nál, az Ivó patak partján csendes környezet­ben megbúvó faházakban (www.irgo.ro) volt Innen indultunk megtekinteni a környék neve­zetességeit: Madarasi-Hargita hegycsúcsa, szovátai Medve-tó, parajdi sóbánya, Szent Anna-tó, Mohos tőzegláp, Gyilkos-tó, Békás­szoros, Gyimesbükk, Korond, Kézdivásárhely, Szejkefürdő és Székelyudvarhely. Nagy sze­retettel gondoskodott rólunk vendéglátónk, Kovács Pál. Többek között neki köszönhetjük a helyi néptáncosok bemutatóját és a mindig kiváló hangulatot. Összegezve a szakmai és kulturális tapasz­talatokat, élményekkel gazdagodva sikeres hetet tudhatunk magunk mögött és remény­kedve várjuk a folytatást. Sípos László Malajzia: atomerőmű 15 éven belül? A maláj kormány bejelentése szerint megfonto­lás tárgyává teszik, hogy az ország tizenöt éven belül atomerőművi blokkot üzemeltessen. Erőfeszítéseik legfőbb célja, hogy olcsóbb villa­­mosenergia-forráshoz jussanak. Az ország jelen­leg szén és földgáz eltüzelésével termeli meg szükségleteinek jelentős részét, és a kormány már többször megismételte azon figyelmezteté­seit hogy ezeknek az árucikkeknek az ára spirál­­szerűen emelkedhet a következő évtizedekben. Najib Razak miniszterelnök azt írta a blogján (I), hogy a kormány tanulmányozza az atomenergia használatát mert azt hatékony és költségkímé­lő megoldásnak tekintik. Peter Chin energiaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy hivatala hamarosan elkezdi a lehetséges telephelyek azonosítását Technológai partnerként szóba jöhet Dél-Korea, Kína, Franciaország vagy Japán - tette hozzá miniszter. Egy magát megnevezni nem kívánó miniszteri tanácsadó hozzátette, hogy még nem született döntés arról, hogy felveszik-e a kapcso­latot a Nemzetközi Atomenerga-ügynökséggel a jóváhagyás megszerzése érdekében. Bizakodik az Areva: lehet még ebből üzlet! A világ legnagyobb atomerőművi építőcége dél­afrikai kirendeltségének vezetője bízik abban, hogy az afrikai ország még ebben az évben felülvizsgálja beruházási terveit. Mohammed Madhi műveleti elnök szerint, ha az ország beindítja korábbi programjait, akkor Dél-Afrika jelentősebb problémák nélkül ki tudja elégí­teni energiaellátási szükségleteit. A tervezett üzembe lépés így 2018 lehet - tette hozzá egy Tanzániában adott riportjában a szakember. Az állami kézben lévő Eskom Holdings Ltd. - a várható magas költségek miatt - törölte a korábbi építési programot. A cég jelenleg két széntüzelésű erőmű építésén dolgozik, hogy növeljék az ország beépített kapacitását, és egyúttal elkerüljék a 2008. januári esemé­nyeket. Akkor több feszültségkimaradás is tör­tént, emiatt néhány bánya és gyár is öt napra kiesett a termelésből. Madhi úr szerint azon­ban teljesen világos, hogy az ország számára nincs más lehetőség, csak az atomerőművi kapacitás növelése. Nem kell több szénerőmű, atomenergia kell - szögezte le nyilatkozatá­ban. Az országban két darab, egyenként 945 MW teljesítményű nyomottvizes blokk üzemel. A reaktort és segédrendszereit, valamint az üzemanyagot a franciák adták, a turbina és a villamos oldal az ALSTOM terméke. A blokkok 1984-ben és 1985-ben indultak. Az Eskom korábban 3,75 milliárd dolláros köl­csönt kapott a Világbanktól, hogy megépítse a 4800 megawattos Medupi szénerőművet. Ezt a projektet az Amerikai Egyesült Államok és néhány környezetvédő csoport is ellenez­te, elsősorban a világméretű felmelegedésre hivatkozva. Az Areva benne lenne egy 100 megawattos naperőmű programban is, ame­lyet Észak-Cape tartományban építenének fel - ez a projekt közel van a pénzügyi források megteremtéséhez. Ismerve Dél-Afrika sugárzá­si viszonyait és éghajlati tényezőit, ez biztosan egy nagy lehetőség. Az atomenergia és a nap­energia együttes használata lehet a legjobb megoldás az ország számára - zárta nyilat­kozatát a helyi képviselő. Az Eskom stratégiai és tervezési vezetője, Barry McColl 58 ezer megawattnyi naperőművi lehetőségről számolt be egy 2009. októberi nyilatkozatában. Forrás: INuclearPlace, 2010. május Varga József

Next

/
Thumbnails
Contents