Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám

mym paksi atomerőmű 2010. július ATOMEXPO 2010 Paks az atomenergetika nemzetközi színterén Nukleáris Újságíró Akadémia Konzultációs nap az Országos Atomenergia-hivatalban A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése az idén is részt vett azon a magas szín­vonalú atomenergetikai konferenci­án, melyet évek óta hagyományosan rendez az orosz „Rosatom” Állami Atomenergia Vállalat A 2010. június 7-9. között Moszkvában tartott „ATOMEXPO 2010” Nemzetközi Fórumon a paksi atomerőművet Süli János vezérigazga­tó, Hamvas István műszaki vezérigazgató­helyettes, dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgató, továbbá Lenkei István kapacitásbővítési igazgató képviselte. Az ATOMEXPO igen jelentős, komoly ren­dezvénye úgy a szervező Oroszországnak, mint az egész atomerőmű iparnak. Különö­sen az orosz típusú atomerőműveket üzemel­tető országok mutatnak nagy érdeklődést, de jelen vannak a rendezvényen többek között az amerikai, francia, német, japán erőmű­gyártók, az atomenergiát felügyelő (pl NAÜ) és más gazdasági (pl. OECD) nemzetközi szervezetek szakemberei is. Az ATOMEXPO szakmai kiállításán és kongresszusán az atomenergia jelentős szereplői adnak ké­pet magukról és mutatják be törekvéseiket A rendezvényen több mint ötven új blokk építését jelentették be, és tekintve, hogy az erőmű-építkezések egyik fő szállítója Orosz­ország, így az orosz iparral való nemzetközi együttműködés is egyre jellemzőbb. Ezt jól mutatja az orosz atomenergia-iparnak a Sie­menssel való közös vállalata is. A PA Zrt delegációja nemcsak résztvevője, de aktív közreműködője is volt a nemzetközi fórum eredményességének, sikerének. Dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igaz­gató ugyanis felszólalt a konferencia humáne­rőforrás-kérdésével foglalkozó szekcióján, és beszámolt a paksi atomerőműben kialakult és hatékonyan működő humán rendszerről. Az ott elhangzottakról kértünk összefoglalót dr. VargaSabján László igazgató úrtót amit az alábbiakban adunk közre.- Az atomenergia reneszánszának igazá­ból két olyan pontja van, ahol hiány kelet­kezhet Ezek közül az egyik a háttéripar, az ipari kapacitást magába foglaló technológia, a másik pedig a humán erőforrás biztosítá­sa. Miután a nagyvilágban általánosan, így Európában is leépítették a képzőkapacitáso­kat ezért gyors ütemben kell a fejlesztéseket megvalósítani. Az egyetemi, kutatói és más kapcsolódó feltételek létrehozása azonban hosszú időt igényel. E tekintetben azonban Magyarország nagyon jó adottságokkal ren­delkezik, hisz mi erős és kiváló egyetemi képzésről tudunk számot adni. A humán erőforrás biztosítása tekintetében ez jelenti az egyik fő oldalt A másik oldal a kutatóháttér, ami szintén jó eredményekkel büszkélkedhet. Mind­ezeken kívül a paksi atomerőműnek van még egy különlegessége, amihez hasonló nincs több a világon, ez pedig a Karbantar­tó Gyakorló Központ (KGYK). A gyakorlatilag egyedülálló képzési lehe­tőségnek számító központban egy az egy­ben van mód bemutatni és gyakoroltatni a szakmai fogásokat, eljárásokat azokon a be­rendezéseken, melyekkel a szakemberek máshol csak a nagy karbantartások alatt találkoznak. Bár Európában egyre több helyen válik ismertté a KGYK, és érkeznek is ide külföldi szakemberek, de a központ létezését, jelentőségét mindenképpen tuda­tosítani kell a nemzetközi színtéren. Ezt a humán erőforrási képzési rendszert, mint lehetőséget, nemcsak Magyarország, ha­nem a nagyvilág is tudná használni. Nem­régen egy vietnami küldöttség járt a paksi atomerőműben, akik az orosz tervezésű blokkjaik miatt érdeklődtek a Pakson be­vált gyakorlat, a magyar képzési struktúra, oktatás, a KGYK-ban folyó szakemberkép­zés iránt A képzési potenciálunkat annál is in­kább fontosnak tartottuk az ATOMEXPO 2010 nemzetközi fórumon megjeleníteni - hangsúlyozta dr. Varga-Sabján László | -, mert ez az orosz fél számára is fontos j információ annak érdekében, hogy az orosz típusú erőművek építése kapcsán Magyarországot is bevonhatja a fejleszté­sekbe. Ez azért is jelentős, mert ily módon lehetőségünk nyílik részt venni a nemzet­közi kooperációban, és munkát tudnánk biztosítani azon szakembereinknek, akik sok hasznosítható tapasztalatot halmoztak fel az évek során. Mindez komoly perspek­tívát jelentene úgy a már nyugdíjas, mint az aktív szakembereinknek is. Dr. Varga-Sabján László igazgató előadá­sát igen nagy érdeklődés kísérte, ami az atomerőmű vonatkozásában azért is jelen­tős, mert ezen a rendezvényen egyszerre vannak jelen az atomenergia-ipar együtt­működői és a konkurencia képviselő is. A paksi atomerőmű ma olyan helyzetben van, hogy a humánerőforrás-rendszer ki­alakítása, a képzés tekintetében ajánlatot, lehetőséget tud felkínálni az atomenergia­ipar számára. Lovásziné Anna Az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszö­vetsége (World Association of Nuclear Ope­rators - WANO) elnöke, Laurent Strieker hivatalos látogatásra a paksi atomerőműbe érkezett A WANO - mely 1989 májusában alakult azzal a szándékkal, hogy az atom­energia-iparban érdekelt vállalatok nuk­leáris biztonságot célzó együttműködését biztosítsa - vezetőjének paksi látogatása a nemzetközi szervezet és a paksi atomerő­mű együttműködésének jó példája. Laurent Stricken a cégvezetés tagjai fo­gadták, Süli János vezérigazgató tájékoztat­ta a magas rangú vendéget a válkdat napi működéséről, mutatóiról. A megbeszélé­sen szó esett a nemrégiben lezáruló telje­sítménynövelési projekt tapasztalatairól, a küszöbön álló üzemidő-hosszabbításról és a kapacitásbővítésről is. Ezt követően a WANO elnöke üzemlátogatáson vett részt, amelynek során megtekintette a 3. blokki kiépítést és a turbinacsarnokot, a vezénylő­termet, az Erőmű-irányító Központot, majd útja a Karbantartó Gyakorló Központba vezetett. A WANO vezetője előremutatónak ne­vezte a paksi útja során első kézből szer­zett információkat, s reményét fejezte ki a WANO és a PA Zrt. közötti további sikeres együttműködést illetően. A Nukleáris Újságíró Akadémia elő­adássorozata keretében újságírók szá­mára tartottak konzultációs napot az OAH-ban a nyár elején. (Emlékeztetőül az Akadémiát a Magyar Ihdományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete szervezi, együttműködve az Országos Atomenergia-hivatallal (OAH), az atomenergia hazai békés felhasználásának objektív és szakmai­lag megalapozott újságírói ábrázolása érdekében.) A program a következő két nagy témát ölelte fel: 1. Az atomenergia biztonságos alkalmazá­sa és az OAH tevékenysége; 2. Ismerkedés a CERTA (Veszélyhelyzeti Intézkedési, Gyakorló- és Elemzőköz­pont) működésével. Az atomenergia biztonságos alkal­mazásával és az OAH tevékenységével foglalkozó előadást dr. Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese, a Nukleáris Bizton­sági Igazgatóság (NBI) vezetője tartotta. Az előadás az alábbi fő témakörökből épült fel: Az atomerőmű működési elve; Válaszok az üzemeltetési kihívásokra; A biztonság garanciái; Téves vélekedések; Jogos aggályok. Az első három pont ke­retében a hallgatók egy közérthető, vetí­tett ábrákkal illusztrált áttekintést kaptak a reaktorban zajló magfizikai folyama­tokról, a nukleáris energiát hő-, forgási, majd villamos energiává alakító techno­lógiai rendszerek felépítéséről, műszaki paramétereiről és üzemeltetéséről, a sugárzás elleni gátak rendszeréről és a mélységben tagolt védelmi rendszerről. Szó esett az atomerőmű üzemelésének és az új blokkok létesítésének lakossági elfogadottságát tükröző közvélemény­kutatási eredményeiről. Ismertetésre került a nukleáris biztonságot garantá­ló nemzetközi és ha­zai szervezeti és jogi háttér. A jelenlévők hallhattak például a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség, az Európai Unió és egyéb nemzetközi szervezetek nukle­áris biztonság ér­dekében végzett tevé­kenységéről, illetve a Magyarország által vállalt ez irányú együttműködésekről. Részletes betekintést nyerhettek továbbá az OAH - mint független, felhatalmazott, kompetens kormányhivatal - küldetésébe és tevékenységébe (engedélyezés, ellen­őrzés, értékelés, elemzés, nukleárisbal­­eset-elhárítás). Az előadás 4. és 5. fő pontjának ke­retében már a társadalmi vonatkozású kérdések álltak a fókuszban. Egyebek mellett egy érdekes nemzetközi statisz­tikai kimutatás szemléltette, hogy mi­ként vélekednek az emberek a külön­böző veszélyforrásokról. Meglepő, hogy az úszás vagy a háztartási gépek meg­lehetősen veszélyesek, ezzel szemben a közvélemény hátrasorolja őket, ugyan­akkor az atomenergia valós veszélye meglehetősen alacsony, a közvélekedés viszont olykor hajlamos nagy veszélyt látni benne. Az előadó a jogos aggályok- vagyis a kezelést igénylő problémák- között említette viszont a szakértő személyzet utánpótlása és a hulladék­­kezelés kérdéseit. A konzultáció második felében a CER­TA működésével ismerkedhettek meg a jelenlévők. Az OAH fiatal munkatársai egy elképzelt üzemzavaron keresztül mutatták be az OAH kapcsolódó tevé­kenységét. A fiktív szituáció állatorvosi ló módjára vonultatott fel minden lehetsé­ges nehézséget, ami csak egy üzemzavar kapcsán felléphet: csőtörés a 4. blokkon, baleset a transzformátornál (egy teherau­tó nekiütközött), tűz keletkezett, a tűz ki­terjedt, a blokk tartalék villamos ellátása is veszélybe került, a rendelkezésre álló három dízelgenerátorból kettő megsérült. A valóságban persze gyakorlatilag nulla az esélye egy ilyen összetett üzemzavar kialakulásának. A prezentáció szemléle­tesen jelenítette meg, hogy egy valóságos szituációban milyen főbb tennivalói van­nak az OAH-nak. Ezek a következők: Nuk­leáris prognózis (várható-e kibocsátás?); A sugárzási helyzet (környezeti mérési eredmények) figyelemmel kísérése; Az üzemzavar besorolása az ún. INES ská­lán, illetve ennek ellenőrzése; Elemzések elvégzése; Óvintézkedések meghozása; A szükséges hazai jelentések megtétele (pél­dául a rendőrség, a mentők, a tűzoltók és a különböző védelmi bizottságok felé); A lakosság tájékoztatása; Nemzetközi jelen­tések készítése. A tartalmas konzultációt kötetlen be­szélgetés zárta, melynek keretében az újságírók feltehették kérdéseiket az OAH szakembereinek. Pmncz Zoltán Az ország legnagyobb léptékű beruházása lesz a Lévai-projekt Az Energiapolitika 2000 Társulat jubüe­­umi, századik energiapolitikai hétfő este című rendezvényén június 14-én Buda­pesten - amely egybe esett a társulat 10 éves fennállásával - Járosi Márton elnök bemutatta a Lévai-örökség és a magyar energetika című könyvet, amellyel az atomerőmű bővítésével foglalkozó pro­jekt névadójának szerettek volna méltó emléket állítani. Mártha Imre előadásában a nemzeti villamos társaság kihívásokra adott vá­laszairól, ezen belül a Lévai-projektről beszélt. Mint mondta: a fenntarthatóság dilemmája a versenyképesség, az ellá­tásbiztonság és a klímaváltozás kihívá­sa, melyekre meg kell találni a megfelelő megoldásokat. Alapkérdés az energiaha­tékonyság, a megújuló energiaforrások részarányának növelése (bár ez a kér­dés számos egyéb gazdaságossági, haté­konysági problémát is felvet), valamint a C02-kibocsátás csökkentése. A jövőben a villamosenergia-igény növekedésével le­het számolni, ezért előtérbe kerülnek az energiatermelés kérdései. A hazai hely­zetet elemezve azt is látni kell, hogy hos­szú távon komoly költséget fog jelenteni a CCk-kvóta megvásárlása, többek között ezért is kerül a figyelem központjába a nukleáris energiatermelés. A vezérigaz­gató beszélt a paksi teljesítménynöve­lés sikeres befejezéséről, az üzemidő­hosszabbítási programról, valamint az ezekkel párhuzamosan elindult Lévai­projektről. Ez utóbbiról szólva kiemelte, hogy a paksi atomerőmű építése óta az ország legnagyobb léptékű beruházása az atomerőmű új blokkjainak projektje, amely 60 évre fogja meghatározni a ha­zai villamos energiai kérdéseket. Mint jelezte, a jelen elképzelések szerint vagy vállalati finanszírozásban, vagy projekt­finanszírozásban valósulhat meg az új blokk/blokkok építése, de inkább a vállalati finanszírozás jöhet szóba. Az MVM tavaly rekordnyereséget ért el, több mint 60 milliárd forint eredmén­nyel zárta az évet, ez pedig garanciát jelent a cégcsoport hitelképességére. Emellett részesedést szerzett az MVM az Elműben és az ÉMÁSZ-ban, valamint jelentős szerepet vállalt a Mátrai erő­mű és a Bakonyi erőmű projektjeiben, vagyis sikeresen növelte piaci súlyát. Az MVM eladósodottsága 18 százalék, ez rendkívül kedvező, azt is mondhatjuk - tette hozzá -, hogy „brutálisan” hitel­képes a cégcsoport. A új paksi blokkok költségeiről be­szélve Mártha Imre jelezte, hogy 2000 euró/kW beruházásigénnyel számolva egy-egy blokk mintegy 3 milliárd eurót jelenthet, vagyis a két blokk esetében 6 milliárd euró körüli beruházási költség­gel számolhatunk. Az MVM igazgatósá­gának döntése szerint a projektnél külső befektetővel is számolni lehet, ám az elképzelés szerint 75 százalékos MVM- többség mellett, de esetleg 49 százalékos befektetés is elképzelhető, tehát minden esetben maradnia kell az MVM többségi tulajdonnak. Járosi Márton, mint a Lévai-kötet szerzője a rendezvényen külön felhív­ta a figyelmet arra, hogy Lévai András professzor születésének 100. évfordulója 2008-ban volt. A centenáriumi rendez­vényeken számba vették életművét és szellemi örökségét. Mint hangsúlyozta: ezzel a könyvvel is őrizzük szellemi örök­ségét és kövessük az Ő hitét. Majd arra is emlékeztetett, hogy Lévai Andrásnak, az atomerőmű bővítésével foglalkozó projekt névadójának szobrát 2009. december 3- án Süli János vezérigazgató és Rádonyi László, a Lévai Alapítvány kurátora avat­ta fel az erőmű látogatóközpontja előtti szoborparkban. Mayer György Újabb hálózatfejlesztés Átadták Gönyűn az E.ON kombinált cik­lusú erőművének csatlakozását biztosító 400 kV-os alállomást és a szükséges új, 14 kilométer hosszú távvezetéket, ame­lyet a Győr-Litér 400 kV-os távvezeték felhasításával valósított meg a Mavir. A mintegy 5 és fél milliárdos beruházás biztosítja az üzembe helyezés előtt ál­ló 425 MW teljesítményű erőmű által termelt villamos energia biztonságos kiszállítását. Az E.ON Erőművek Kft. Gönyűben egy 425 MW teljesítményű, kombinált ciklusú erőművet (kce) létesített, melynek üzembe helyezését néhány héten belül várhatjuk. Az erőműben megtermelt áram szállításá­ról és az ehhez szükséges berendezések kiépítéséről az átviteli hálózat tulajdono­sa, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipa­­ri Rendszerirányító Zrt. gondoskodik. A június 23-án átadott csatlakozás az E.ON megrendelésére és finanszírozásában, a Mavir beruházásában, mintegy 5,5 milli­árd forintból készült el - jelezte Tari Gá­bor, a Mavir vezérigazgatója az alállomás átadásán. A projekt megvalósítása két, egymással szorosan összefüggő részfel­adat összehangolt megvalósítását igényel­te: a Győr-Gönyű KCE, Gönyű KCE-Litér 400 kV-os távvezetéki alakzat kialakítását a korábbi Győr-Litér 400 kV-os távvezeték ún. felhasításával és egy 400 kV-os alállo­más megépítését. Mayer György Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Süli János vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadna^ Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-882, telefax: 1/355-7280 Internet www.npp.hu;www.atomeromu.hu A WANO elnöke az atomerőműben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents