Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-05-01 / 5. szám
2010. május 13- mym paksi atomerőmű-KIS REAKTOROK, NAGY REMÉNYEK AZ USA-BAN Több szolgáltató is érdeklődik a kisreaktorok iránt KISREAKTOR: A teljes containment a föld alatt, a gőzfejlesztő pedig a reaktorral integrálva helyezkedik el Egy újfajta nukleáris reaktor - mely kisebb, mint egy vasúti kocsi, és egy nagy erőmű tizedébe kerül - készül arra, hogy átformálja az USA újraéledő nukleáriseneigia-iparát Három nagy szolgáltató, a Tennessee Valley Authority,aFirst Energy Corp. és az Oglethorpe Power Corp. írt alá nemrég egy megállapodást a McDermott International Inc. leányvállalatával, a Babcock & Wilcox céggel, melyben elkötelezték magukat amellett, hogy az új reaktort kereskedelmi célú felhasználásra elfogadtassák az illetékes hatósággal az USA-ban. Bár egyikük sem tett ígéretet arra, hogy meg is vásárolja majd a reaktort, a szolgáltatók ügy iránti elkötelezettsége bizonyára segít majd a technológia mögötti lendület növelésében, illővé az iparággal való elfogadtatásában. Egy kulcsfontosságú kezdő lépésről van tehát szó, mely afelé vezet, hogy az OAH kinti megfelelője, a Nuclear Regulatory Commission (NRC) jóváhagyja a reaktorterv eket. A három szolgáltató korai támogatása - valamint négy másiké, akik szintén fontolgatják a dolgot - növeli annak az esélyeit, hogy a fogyasztók is előállnak majd végül. A kis Babcock & Wilcox reaktor 125-140 MW kapacitással rendelkezik, azaz körülbelül egy nagyreaktor tizedével. A szolgáltatók viszont úgy vélik, hogy ezek a kisebb, egyszerűbb reaktorok gyorsan legyárthatok és telepíthetők akár több tucatnyi meglevő nukleáris energetikai telephelyen, illőve, széntüzelésű erőművekő Ls leválthatnak, melyek a közelgő kibocsátási korlátok miatt elavulttá válhatnak Egy szolgáltató részére egy kisreaktor számos előnnyel szolgálhat, kezdve a költségekkel. A kisreaktorok várhatóan kilowattonként 5000 dollárba kerülnek majd, azaz egy teljes Babcock & Wilcox blokk költsége 750 millió dollár körül mozogna A nagyreaktorok 5-10 milliárd dollárba kerülnek 1100-1700 MW közötti kapacitással. Míg a nagyreaktorokat az erőművek telephelyén építik meg - mely akár 5 évig is eltarthat - az mPower reaktorokat a Babcock & Wilcox gyáraiban raknák össze Indiana, Ohio vagy Virginia államban, majd vasúton, illetve uszállyal szállítanák el onnan. Szakértők szerint ezzel meg lehetne felezni az építési időt Mivel az mPower reaktor lehetne vízhűtéses vagy léghűtéses is, nem kellene azt nagy' vízforrás mellé telepíteni, mint a nagyreaktorokat, melyeknek naponta több millió liter vízre van szükségük. Ez megnyitná az USA száraz nyugati térülőéit is a nukleáris fejlesztés előtt Az első blokkokat valószínűleg már létező erőművek mellé telepítenék, melyek közül soknak eredetileg engedélyezték, hogy 24 blokkot üzemeltessen, de általában csak 1-2- vel rendelkezik. Az egyik legnagyobb vonzerő azonban mégis az, hogy a szolgáltatók kezdhetnének néhány reaktorral, aztán egyre többet vehetnének igény szerint Ezzel szemben a nagyreaktorok esetében a szolgáltatók több milliárd befektetési dollárja egy erőműnél van lekötve. De mi a helyzet a kisreaktorok biztonsági feltételeivel? A legkorábban 2018 körül üzembe helyezendő technológia a szakértők szerint valószínűleg legalább olyan biztonságos lesz, mint a nagyreaktoros. Ennek egyik oka az, hogy kisebb méretekkel és kevesebb mozgó alkatrésszel kell számolni. A kisreaktorok kisebb nukleáris reakcióval és kisebb hőhatással is járnak. Ennek köszönhetően könnyebb őket leállítani üzemzavar esetén. „Egy nagyreaktor esetében az üzemzavarreakció általában gyors, míg a kisebbek esetén lassabb”, ami azt jelenti, hogy valamivel könnyebb őket kezelni - mondja Michael Mayfield, az NRC fejlett reaktorprogramjának igazgatója. Amint üzemi területre kerülnének, a kisreaktorokat egy kétszintes föld alatti konténmentstruktúra foglalná magába az extra biztonság érdekében. Nonstop működéssel lehetne számolni; csak 5 évente kellene átrakni a zónát a jelenlegi reaktorok 18-24 hónapos üzemanyagátrakási periódusaival szemben. Ami a hatóságokat illeti, az NRC akár 4 különféle kisreaktortervet is megvizsgálhat majd az elkövetkező 2-3 évben. (Forrás: Wall Street Journal) Simon Zoltán A JÖVŐ ATOMERŐMŰVE KIÉGETT FŰTŐELEMEK MŰKÖDTETNÉK A GE-ERŐMŰVET Eric Loewen még kimondani sem hajlandó, hogy „kiégett fűtőelem”. A General Electric (GE) nukleáris mérnökeként úgy látja, hogy nincsenek azok kiégve. Sőt, véleménye szerint egy újfajta nukleáris reaktor számára szolgálhatnak nyersanyaggal. „Használt ugyan, de energiaértékről van szó” - mondja. A GE közös vállalkozása a Hitachival, a GE Hitachi Nuclear Energy, szeretné egy helyen megépíteni mind a reaktort, mind a létesítményt, amely az újfajta üzemanyagot gyártja. A GE ezt fejlett újrahasznosító központnak, azaz ARC-nek hívja az angol rövidítés nyomán. A kiégett nukleáris üzemanyag hosszú időn át történő tárolása mellett vannak más megoldások is. Az egyik a reprocesszálás. A Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Japánban folyó reprocesszálási tevékenység előállít némi üzemanyagot a hagyományos reaktorok számára a hosszú felezési idejű hulladékból. Ez a jó része a dolgoknak. Viszont mindez hihetetlenül költséges. Japán éppen egy reprocesszáló üzemet épít, ami 600 tonnát fog átalakítani évente. Az árcímke: 20 milliárd dollár. Az USA 2000 tonnát állít elő évente... További probléma, hogy a kimenő üzemanyag 5-10- szer drágább, mint az az üzemanyag, amit a piacon vásárolna meg egy szolgáltató. A GE terve szerint a reprocesszálás során a maradék uránt kivonják az üzemanyagból, melyet aztán újra lehet dúsítani a hagyományos reaktorokban való felhasználáshoz. Aztán a „haszontalan” (mellék)termékeket fogják és félrerakják - hogy aztán 300-500 évig tárolják őket És végül, fogják az úgynevezett transzuránokat (beleértve a plutóniumot) - melyeket egyébként nagy on hosszú időn át kellene tárolni -, és egy újfajta reaktorhoz használható üzemanyagot gy ártanak belőlük. Ezt a reaktort gyorsreaktornak hívják. Egy hagyományos könynyűvizes reaktorban az üzemanyagrudat körülvevő víz azonnal lelassítja a neutronokat, amelyek a hasadó atomokból repülnek ki. Amikor a neutronok visszapattannak az üzemanyagba, már nem mennek elég gyorsan ahhoz, hogy tovább bontsák le a hátrahagyott elemeket Egy gyorsreaktor a fentiekkel szemben nem vízzel van körülvéve: a GE esetében például folyékony nátriummal. A nátrium lehetővé teszi a neutronoknak, hogy nagyobb energiával repkedjenek körbe. Mikor ezek a neutronok visszapattannak az üzemanyagrúdba, elég gyorsan haladnak ahhoz, hogy hasadást idézzenek elő a transzuránok atomjaiban. Ezáltal energia szabadul fel és kevesebb hulladék marad hátra, amelyet kezelni is könnyebb. A GE ARC-ja egy reprocesszáló létesítményből és három reaktorból állna (1800 MW csúcsteljesítménnyel). A cég úgy véli: 26 ilyen létesítmény - 60 éves üzemidő mellett - az összes nukleáris hulladékot fel tudná dolgozni, ami jelenleg létezik, illetve amit még előállít majd az ország 104 könnyűvizes reaktora. Ez alatt persze temérdek karbonmentes energiát is előállítanának. A GE szerint a technológia életképességét már bebizonyították az amerikai nemzeti kutatólaboratóriumokban. Mások ezt vitatják: „A világ 100 milliárd dollárt költött gyorsreaktorok építésére, de túl drágák és megbízhatatlanok voltak” - mondja Frank von Hippel nukleáris szakértő a Princeton Egyetemről. A GE módszere nem az egyedüli megoldás természetesen: az Oak Ridge és az Argonne Nemzeti Kutatólaboratórium olyan reprocesszáló megoldásokon dolgozik, amelyek nem szeparálják a plutóniumot. Megint mások úgy vélekednek, hogy az ideiglenes tárolás mellett kellene letennünk a voksunkat, miközben újabb reprocesszáló módszereken dolgozunk, illetve különféle üzemanyagciklusokon és különböző reaktorterveken. A gazdasági kérdéseket viszont semmiképpen sem lehet megkerülni. Konkrétan: ki fizetne a fejlesztésekért? Ha a kormány, akkor az nem lenne egyenlő egy véget nem érő kormánytámogatással a nukleáris ipar felé? És ha a szolgáltatók, akkor az nem jelentene olyan áremeléseket, hogy a nukleáris energia már nem lenne gazdaságos? Becslések szerint egy nátriumhűtésű gyorsreaktor 20-30%-kal lenne drágább a mai reaktortípusoknál - mondja Sherrell Greene, az Oak Ridge-i Laboratórium nukleáris technológiai programokért felelős igazgatója. „Tudósként meg vagyunk győződve, hogy meg tudjuk őket valósítani és biztonságosan tudjuk azokat üzemeltetni. De megéri majd a szolgáltatóknak, hogy ilyen technológiát vásároljanak, illetve gazdaságos lesz majd az üzemeltetés?” - teszi fel a kérdést (Forrás: Forbes) Simon Zoltán AGE mindenképpen szeretne egy próbát tenni. Loewen elmondása szerint akár 10 éven belül is elő tudnának állni egy kulcsrakész állapotú ARC-vel. Két új blokk kaphat építési engedélyt Finnországban A három pályázó közül kettő számíthat arra, hogy új blokkok építésébe foghat az északi országban. A cél az, hogy csökkentsék az orosz importtól való függőséget és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Matti Vanhanen miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormány támogatni fogja a TVO és a Fennovoima cégek pályázatait, de visszautasította a Fortumét. Európában itt a legmagasabb az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás, és az országnak újabb termelői kapacitásokra van szüksége a függőség csökkentésére és a széntüzelésű erőművek helyettesítésére. Csernobil után elsőként Nagy-Britanniában, másodikként Finnországban kezdtek hozzá új blokk építéséhez (Sizewell, Olkiluoto). A döntés lehetővé teszi, hogy az ipar elfogadható áron jusson hozzá az áramhoz, és az ország önerőből fedezheti igényeit - tette hozzá Jyrki Katainen pénzügyminiszter. A döntés egyúttal a kormány két nagy pártjának véleményét is kombinálja: a miniszterelnök Központi Pártja megújuló energiát és két atomerőművet szeretne; a gazdasági miniszter Nemzeti Koalíció Pártja pedig a három atomerőművi blokkos megoldást támogatta. A kormány arról is döntött, hogy egy csomagintézkedés keretében eltöröl bizonyos adókat és pénzbeli támogatást nyújt a megújulok esetében, hogy csökkentsék a kibocsátást és 2020-ra elérjek ezen energiaforrások 38 százalékos használatát. A finn energiakosárban természetesen megtalálható a hazai vízerőműpark, illetve olajat és gázt is vásárolnak Norvégiából és Oroszországból. A Fennovoima az E.ON-ból (34%) és hatvanhárom finn társaságból alakult, új szereplő a piacon. Pályázatukban az északi területre szánják az új blokkot, mivel így javítani tudnák a legkevésbé lakott országrész munkaerőviszonyait - é'z egyébként Vanhanen miniszterelnök pártjának is favorizált politikai területe. A TVO jelenleg építi az ország ötödik reaktorát az Areva SA céggel közösen (Olkiluoto-3, EPR-1600 megawattos blokk). Az eredeti célköltség 3 milliárd euró volt, a franciák márciusi bejelentése szerint ezt már 2,3 milliárddal túllépték. A TVO tulajdonosai között Európa két legnagyobb papírgyára is megtalálható. Mauri Pekkarinen gazdasági miniszter azzal indokolta a Fortum elleni döntést, hogy a cég részesedni fog a TVO-s beruházás előnyeiből, mivel annak a vállalkozásnak részben tulajdonosa. Az is szempont volt, hogy a piacra új szereplők is bejussanak. A Fortum jelenleg vizsgálja egyéb befektetési lehetőségeit, illetve már számos külföldi projekttel is felvette a kapcsolatot A zöldpárti foglalkozási miniszter, Anni Sinnemaeki csalódottságának adott hangot. Szerinte a nukleáris energia használata kockázatos. Nemcsak a baleseti kockázatot említette, hanem azt is, hogy az egész technológia külföldi bázisokra épül. Tavaly egyharmad arányban járultak hozzá az ország atomerőművei az országos villamosenergia-termeléshez, 18 százalékát a vízerőművek adták, a többit importból kellett fedezni. Forrás: INuclearPlace, 2010. április Varga József Japán-lengyel memorandum atomerőművi blokk építéséről A mexikói Cancunban megrendezett XD. Nemzetközi Energiafórum alkalmával írták alá azt az okiratot, amely a két ország együttműködését szorgalmazza az atomenergia békés felhasználásának területén. A jegyzéket Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettes és Masayuki Naoshima gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter látta el kézjegyével. A jegyzékben foglaltak szerint Japán segítséget nyújt Lengyelországnak nukleáris iparának fejlesztéséhez, kiemelt célként megjelölve az első atomerőművi blokk 2020 környékén történő indítását. Az európai ország szeretné megvalósítani a stabil ellátást és egyúttal intézkedéseket is kíván foganatosítani a világméretű felmelegedés ellen, így újra meg kell fontolnia a tervezett blokk 2020-as indításának szükségességét Az ország idén már döntött arról, hogy alkalmazni fogja az atomenergiát, de még meg kell határoznia a szükséges blokkméretet és ki kell választania a telephelyet A memorandum azt is rögzíti, hogy a két ország kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik a humán erőforrások és az információk cseréje terén. Japán iroda nyílik Vietnámban A Japan Atomic Industrial Forum márciusban irodát nyitott Hanoiban, amihez előzetesen megkapták a helyi hatóságok engedélyét. Az iroda felállítása része annak az együttműködésnek, amelynek célja a nukleáris energia Vietnám által történő felhasználásának elősegítése. A közös munka gyökerei 2000-ig nyúlnak vissza, amikor is hozzáfogtak a nukleáris infrastruktúra megteremtéséhez. Ennek során vezető vietnámi döntéshozók látogattak Japánba, majd japán szakértők érkeztek a másik országba, illetve együttműködés alakult ki a humán erőforrások fejlesztése terén is. Tavaly novemberben a Vietnámi Nemzetgyűlés elfogadta azt az előzetes megvalósíthatóságai tanulmányt, amely 2 darab, egyenként 1000 megawattos blokk két különböző telephelyen történő építését és 2020-ig történő indítását tárgyalja. Mivel így felgyorsultak az események, a japánok az új irodát szánják a kooperáció bázisának. Együttműködés a Sumitomo és Kazatomprom cégek között Egy közös vállalkozás létrehozásáról írt alá megállapodást a két cég márciusban. Az új vállalat alapításának célja megvalósíthatósági tanulmányok készítése a bányászati befektetések előkészítésére, új technológiák és más eljárások fejlesztésére. A kazah partner részesedése 51%, 49% a japán társaságé. Tavaly augusztusban a partnerek megegyeztek, hogy közösen dolgoznak bizonyos ritka ércek és fémek kitermelési projektjeiben, amelyek célja a használaton kívüli kazah uránbányák maradványkincseinek felhasználása. Olyan technikát fognak alkalmazni, ami évi 3000 tonna ritkaföldfém kitermelését teszi lehetővé, amit a helyszínen még értékesebb formára alakítanak át. Kazahsztánban jelentős mennyiségű diszprózium és neodímium található, amelyek Japán számára fontosak a stabil hazai ellátás fenntartása érdekében. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2010. április Varga József
