Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-05-01 / 5. szám
2010. május mym paksi atomerőmű 3 A 400/120 kV-os alállomás rekonstrukciója és bővítése A paksi atomerőmű által megtermelt villamos energia a paksi 400 kV-os kapcsolóállomáson keresztül jut az országos távvezeték-hálózatba, emiatt termelésbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú létesítmény. A blokkok 1-1 különálló 400 kV-os vezetékkel csatiakoznak a kapcsolóállomásba, ahol nagyfeszültségű kapcsolókészülékekkel lehet őket a hálózatra kapcsolni. A kapcsolóállomás a PA Zrt tulajdonában van, ezért az üzemeltetésén és a karbantartásán kívül a megfelelő műszaki színvonal fenntartása is a mi feladatunk. A kapcsolóállomás egyes részei már 30 éve üzemelnek, ezért a megfelelő üzembiztonság érdekében többször kellett készülékcseréket és rekonstrukciókat végeznünk. Az első nagyobb rendszerszintű átalakítást 1997-től 2000-ig végeztük, amikor az országos nagyfeszültségű alaphálózat összes kapcsolóállomásának adatgyűjtési rekonstrukciója megtörtént Az új rendszer kialakításával a magyar villamosenergiarendszerirányító diszpécserei minden Pak-Az új megszakító (létesítés alatt) son történő kapcsolásról és hibáról azonnal értesülnek, sőt a Budapestről történő távkapcsolási lehetőség is megvalósult Adatgyűjtő berendezés A második projekt a Paks-Pécs közötti új 400 kV-os távvezeték becsatlakozásának kiépítése volt a 2003-2004-es években. Az állomás bővítését nehezítette, hogy a régi és emiatt elavult (kb. 23 éves) villamos védelmi és irányítástechnikai rendszerhez kellett illeszkedni. A bővítés tervezésekor először ki kellett alakítani az új villamos védelmi és irányítástechnikai rendszer koncepcióját. Az állomás bővítésének tervezésekor így előkészítettük a későbbi villamos védelmi és irányítástechnikai rekonstrukciót, ami a műszaki elhasználódás miatt egyre sürgetőbbé vált. 2003-ban megkezdődött a régi és emiatt alacsony üzembiztonságú 400 kV-os megszakítók cseréje is egy sokkal magasabb technikai színvonalú készülékre. A fokozatosság elvét betartva évente általában 400 Kv-os állomás 1 készlet megszakítót cseréltünk, illetve cserélünk. 2011-re az összes fontos helyen beépített 400 kV-os megszakító új lesz. Az irányítástechnikai rekonstrukciót az előkészítettsége és indokoltsága ellenére is megelőzte az állomás 400 kV-os gyűjtősínjeinek átalakítása, mert az országos villamosenergia-rendszer biztonsága szempontjából sokkal nagyobb hatásúnak bizonyult 2005-2006-ban a két gyűjtősínes rendszert átalakítottuk négy gyűjtősínessé, ezáltal a paksi blokkok villamos üzemzavar miatti együttes kiesésének kockázata jelentősen lecsökkent. 2007- ben kezdődött az állomás villamos védelmi és irányítástechnikai rekonstrukciós projektje. Mivel az állomás folyamatos üzemét biztosítani kellett, a rekonstrukciós munkákat a blokki nagy karbantartásokhoz és a távvezetéki karbantartásokhoz illesztettük. 2008- ban a 2. blokki nagytranszformátorok villamos védelmei és automatikái, a 2. blokki 400 kV-os gépvezeték védelmei, valamint a 400 kV-os 3-as mező komplett rekonstrukciója valósult meg. 2009 első félévében rekonstruáltuk a blokkfüggetlen 400 kV-os 1-es mezőt, a 400/120/18 kV-os hálózati transzformátorok védelmeit és automatikáit, valamint a 120 kV-os betáplálási mezőket. A második félévben az előző évivel analóg módon a 3. blokki transzformátorok és 4-es mező rekonstrukciója készült el, az idén pedig a 4. blokk és 5-ös mező van soron. A jövő évben zárul a projekt az 1. blokki transzformátorok és a 2-es 400 kV-os mező munkáival. A jövő évben befejeződő rekonstrukciókat követően bátran kijelenthetjük, hogy a paksi 400/120 kV-os állomás a paksi atomerőmű elvárt üzembiztonságához illeszkedő, a kor műszaki színvonalának megfelelő létesítmény. Sziklai György műszaki főszakértő Szeminárium a WER-atomerőművek üzemanyagáról 2010. április 8-9-én Tengelicen a Paksi Atomerőmű Zrt szervezésében került sor a WER-440 típusú atomerőművek üzemanyagának és üzemanyagciklusának gyártási és üzemeltetési tapasztalatait, a fejlesztés perspektíváit megvitatni hivatott, soron következő háromoldalú, finn-magyar-omsz szemináriumra. A rendszeres találkozó hasznos hagyomány a paksi atomerőmű, a finn lovüsai atomerőmű, valamint a nukleáris üzemanyagot gyártó orosz TVEL és háttérintézményeinek szakemberei között. Magyar részről a hazai tudományos intézetek és az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága is képviseltette magát az összesen 40 résztvevő között. Megnyitójában dr. Elter József, a nukleáris főosztály vezetője a megbeszélés aktualitását hangoztatta, hiszen Paks épp most kezdi meg a n. generációs üzemanyag-kazetták bevezetését A szervezők részéről dr. Nemes Imre, a reaktorfizikai osztály vezetője örömét fejezte ki a nagy érdeklődés miatt Későbbi előadásában a modernizált kazetták paksi próbaüzemének tapasztalatait mutatta be. Vlagyimir Molcsanov, a TVEL ügyvezetőigazgató-helyettese átfogó előadásában az elmúlt évek oroszországi üzemanyagfejlesztéseit mutatta be. A fejlesztéseket a piaci igények: a teljesítménynövelés, az üzemidő-hosszabbítás, a manőverező képesség iránti elvárás generálja, amelynek teljes mértékben igyekszenek megfelelni. Elmondta, hogy a szintén WER-440 típusú kólái atomerőmű 4. blokkján ez évtől már a 4,87%-os dúsítású n. generációs kazettákat is alkalmazzák. Szintén megkezdődik a WER-1000-es üzemanyag tapasztalatain alapuló, több változáson átesett, már hatéves működésre tervezett III. generációs munkakazetták próbaüzeme, melyekkel 10% hatékonyságnövelés érhető el. Jani Halinen, a loviisai atomerőmű üzemanyagmenedzsere előadásában elmondta, jók a tapasztalataik az orosz üzemanyaggal, amellyel a 2. blokk üzemel. A további fejlesztéseknél kulcsszempont a biztonságos és a lehető leggazdaságosabb üzemeltetés. Ezen a téren a tevékenységük fő hánya az üzemanyag-kazetták kiterjedt telephelyi vizsgálata, valamint a kiégés növelésére irányuló kutatások. Céljuk az egynegyed töltetnyi átrakások elérése és a B. generációs kazetták sikeres bevezetése. A szeminárium előadásainak színvonala és a személyes eszmecserék lehetősége sikeres találkozót eredményezett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az együttműködést ebben a formában is folytatni kell, célszerűen kétévente más-más országban szervezett rendezvénnyel. A résztvevő országok képviselőit kérdeztük munkájukról, tapasztalataikról, véleményükről a WER-üzemanyag-szemináriummal kapcsolatban: Juríj Kukuskin (főszakértő. TVEL Oroszország)- Szerződéses keretek között folyamatos, operatív a kapcsolat az üzemanyag-fejlesztés, engedélyezés, üzemeltetés, a tapasztalatok felhasználása, a teljes üzemanyagciklus tekintetében a paksi és más országbeli kollégákkal. A TVEL részéről odafigyelünk a vevőinknek az aktív zóna üzemeltetésével, az üzemanyag fejlesztésével kapcsolatos kérdéseire, és gyakorlatilag mindig meg is oldjuk azokat Persze előfordulnak nagyobb fejtörést igénylő ügyek, de azokban is próbálunk közös megoldást találni. Ez a szeminárium jó lehetőség arra, hogy - a hatóság képviselőjének bevonásával - jelentősebb, stratégiai témákat, eredményeket, terveket beszéljünk meg személyesen. Nagyon hasznos ez az orosz-finn-magyar együttműködés a nukleáris üzemanyag felhasználása terén. Most éppen aktuális téma a Pakson is bevezetésre kerülő II. generációs üzemanyag, amely további perspektívát jelent a VVER-440-es atomerőművek biztonságos, gazdaságos működtetése számára. Ezen típusnál gyakorlatilag nincs is konkurenciája társaságunknak. Vaszilij Koloszovszkij (osztályvezető-helyettes, MSzZ üzemanyaggyár. Oroszország)- A fentieket kiegészíteném azzal, hogy a napi kapcsolatok során általában éppen aktuális, szűkebb területet érintő és kevesebb szakembert igénybevevő kérdésekhez képest a szemináriumon szélesebb körben - kutatóintézetek, fiatal szakemberek részvételével -általánosabb témákat tudunk megbeszélni. Az üzemanyag-fejlesztés mindig összetett, de érdekes feladat A B. generációs üzemanyaggal kapcsolatban elmondhatom, hogy annak bevezetése a végéhez közeledik, hiszen mára minden B. generációs atomerőműben megtörtént az ilyen üzemanyag megrendelése, leszállítása, több esetben már jó ideje az üzemeltetése folyik. Miután 2002-ben elkezdtük a kólái atomerőműbe szállítani a n. generációs üzemanyagot nagyon sok további fejlesztésre került sor. Például a paksi erőmű is saját igényeinek megfelelő kazetták kifejlesztését kérte, ami mégis az MSzZ gyár eredeti, B. generációs fejlesztésein alapszik. Úgy gondoljuk, sikeres a közös munkánk, és a további fejlesztéseknél is erre számítunk. Jani Halinen (osztályvezető, Fortum, Finnország)- Korábban kutatás-fejlesztési területen dolgoztam, de immár öt éve üzemanyagkezeléssel foglalkozom. Elmondható, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a paksi atomerőművel, hiszen több közös munkánk volt, így az üzemanyagfejlesztés terén is. A legutóbbi együttműködés az új generációs üzemanyag loviisai tesztelésekor kezdődött Szintén jó a kapcsolatunk az üzemanyagot szállító orosz TVEL társasággal is. Mivel még nem jártunk az oroszországi gyáriban, ez a szeminárium jó alkalom arra, hogy közvetlenül beszélhessünk meg aktuális, a minket leginkább érdeklő kérdéseket láthassuk a tapasztalatokat a fejlesztési irányokat a TVEL szakembereivel. Terveink között szerepel például a kiégetés növelése, amelyet itt, a magyarországi szemináriumon is megvitathatunk. Másrészt - mivel két blokkunk közül az egyik amerikai üzemanyaggal működik - lehetőségünk nyílik a kétféle üzemeltetési és fejlesztési tapasztalat összehasonlítására is. Ezzel ráadásul nemcsak mi, hanem partnerünk is új tapasztalatot információt szerezhet Hadnagy Az. atomerőműben tett látogatást április 28án az Tolkacs Alexander orosz nagykova és Monies Jurij, a nagykova első tanácsosa A vendégeket Süli János vezérigazgató és közvetlen vezető munkatársai fogadták, majd a megbeszélést kövaően üzemlátogatásra indultak. Végigha-Vendégeink voltak Jevgenyij és Pomjkov Vlagyimir, akiket Pónya József, az igazgatóság elnöke, Süli János vezérigazgató és Maróthy László mint kapcsolattartó fogadott. Tájékoztatást kaptak működéséről, eredményekről és jövőbeli tervekről, majd üzemlátogatáson vettek részt Szoborparkunk nagyjai Az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja előtti parkban található a Paksi disputa nevet viselő szoborcsoport. mely az atomenergia-kutatásban és gyakorlati megvalósításában meghatározó szerepet játszó magyar tudósoknak állít emléket. A parkban Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György, Habsburg Ottó és Lévai András bronzból készült mellszobra látható. Sorozatunkban szoborparkunk nagyjait kívánjuk bemutatni olvasóinknak. 2. rész: Wigner Jenő „Az atomreaktorok kifejlesztésében és az atomfizikában az emberiség számára maradandót alkotott' - ez áll a Wigner Jenő (Budapest, 1902. november 17. - Princeton, New Jersey, 1995. január 1.) szülőházán található emléktáblán. Ő az atomerőműves szoborparkot bemutató sorozatunk legújabb részének főszerepelője. Talán nem véletlen, hogy a gimnáziumi oktatást kiemelt fontosságúnak ítélte saját szakmai fejlődésében a tudós. A Fasori Evangélikus Gimnáziumra nem túlzás az elitiskola címkét ráragasztani: Wigner mellett olyanok jártak még oda, mint pl. Neumann János (USA Szabadság Érdemrend az elektronikus számítógép megalkotásáért), Harsányi János (Nobel-díj a játékelméletért) vagy Andy Grove (az INTEL vezetője, 1997-ben „az Év Embere” a Pentium mikroprocesszor kifejlesztéséért). A gimnáziumot a Műegyetem, azt pedig a Berlini Műszaki Főiskola, illetve egy princetoni állás követte. Akkorra azonban a geopolitikai helyzet kezdett elmérgesedni. Maot György akadémikus imigyen emlékezett vissza tudós kollegájának életútjára Hitler színre lépésétől kezdve: ,,’33-ban Hitler átvette a hatalmat Németországban és nem titkolta ambícióját hoj^ egész Európa ura legyen. Wigner eldöntötte, ho$r végleg az Egyesült Államokban marad, ezzel életének új szakasza kezdődött, figyelme ettől kezdve az új tudományra, az atommagfizikára összpontosult Az 1930-as években Wigner lett a magfizika előfutára: felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó mágikus számokat Amikor az 1940- es években a II. világháború elérte Amerikát is, ő lett az atomreaktor-technika vezéralakja. Szerepe voltabban, hogy az amerikai nukleáris programot elindító SzUárd-Wigner-Teller-levél eljusson Roosevelt elnökhöz (1939). Ő volt a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője (1941), és ő tervezte és építette az első vízhűtéses atomreaktorokat majd a reaktorok biztonsága érdekében ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak. Ma ezen az elven működik a világ atomerőműveinek 90%-a. De ez már egy másik történet" Wigner Jenő professzor munkája nem maradt elismerés nélkül: 1963-ban fizikai Nobel-dijat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”, 1972-ben pedig Albert Einstein-díjat elméleti fizikai eredményeiért A magyar származású tudós a beköszöntő 1995-ös év legelső napján halt meg, emlékét azonban őrzik: 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia (a paksi atomerőművel együttműködve) Wigner-díjat alapított a nukleáris tudomány és technika terén kiemelkedőt alkotó szakemberekjutalmazására. Ha pedig a kedves olvasó Balatonfüreden jár, ne felejtse el bevenni a túraprogramba a vízparti sétát: ott ültetett ugyanis emlékfát 1976-os magyarországi látogatását megörökítendő Wigner Jenő. Sok sikert mindenkinek a kereséshez! Simon Zoltán Rekonstrukció előtti készülék Rekonstrukció utáni készülék V. Molcsanov ladtak a látogatói útvonalon, és kitérőt tettek a melegvizes csatornához. A program a Tájékoztató és Látogatóközpontban fejeződött be. Április 15-én az erőműbe látogatott az oroszországi „Rosenergoatom” nemzetközi veteránszövetségének két tagja, Akimov
