Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-04-01 / 4. szám

14 2010. április paksi atomerőmű Adatgyűjtésre érkezett Paksra Ismét Paksra látogatott Moldova György író, aki több alkalommal járt már váro­sunkban, és az atomerőműben is meg­fordult. 2010. március 17-i itt-tartózkodá­­sának célja ez alkalommal a most készü­lő, tűzoltókról szóló könyvéhez való anyaggyűjtés volt, aminek kapcsán előbb a városi, majd az atomerőműves tűzoltóságot kereste fel. Ezen látogatás alkalmával volt lehetőségem Moldova Györggyel személyesen beszélgetni, amit igen nagy örömmel és még na­gyobb megtiszteltetéssel vettem. A ne­ves írót a Fővárosi Tűzoltó-parancsnok­ság képviseletében elkísérte Majer Ist­ván ny. tű. ezredes, akit családi múltja nemcsak Pakshoz, a városhoz köt, ha­nem a helyi tűzoltás történetéhez is. A beszélgetésen jelen volt Csó'glei István ny. tű. ezredes, a városi és erőműves tűz­oltóság történetéről szóló könyvek szer­zője is. Moldova György 1934-ben született Budapesten. A Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1964-től sza­badfoglalkozású író, és azóta több mint 70 könyv szerzője. A hatvanas évek kö­zepétől a Rádiókabaré, majd 1983-tól a Ludas Matyi, 1984-85-ben pedig a Ma­gyar Nemzet munkatársa lett. Irodalmi munkássága a klasszikus szerkezetű prózai írások és színdarabok, szatírák, riportok, aforizmák körére terjed ki. Legnagyobb sikereit az oknyomozó munkán alapuló riportkötetei hozták számára, melyekben egy-egy gazdasági terület, szakma, hivatás vagy egy-egy tájegység gondjait járta körül (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje meg­csapott, A szent tehén, Az Őrség panasza stb.). Kitüntetései: SZOT-díj, lózsef Atti­­la-díj, Karinthy-gyűrű, Kossuth-díj, Nagy Lajos-díj, Maecenas díj, MSZOSZ-díj, Demény Pál-emlékérem, kollektív Pulitzer-díj, Közbiztonsági Díj arany fo­kozat, Aranysíp kitüntetés (mint tiszte­letbeli vasutas), bolgár Hitar Petar nem­zetközi szatíradíj. Hazánk egyik legnépszerűbb és legol­vasottabb írója ismét egy igen nagy ér­deklődést kiváltó témán dolgozik. írt már különböző társadalmi csoportokról, a szénbányászokról, a textiliparban, a vasútnál dolgozókról, most pedig a tűz­oltókról készül könyvet írni.- Miért éppen a tűzoltókra esett a vá­lasztás? - kérdezem Moldova György írót.- Mostanában kezdett foglalkoztatni az a gondolat, hogy egy olyan közösséget mutassak be, mint amilyennek irányítá­sában még annak idején, aszódi nevelő­tanárságom alatt részem volt. Egy olyan közösséget kerestem, amit igazán át tu­dok tekinteni. Bár már egyszer, évekkel ezelőtt felkértek, hogy írjak a tűzoltók­ról, de akkor nem éreztem, hogy foglal­koznom kellene a témával. Közben eltelt elég hosszú idő, ami alatt megírtam az ormánsági és miskolci riportkönyvei­met. Én nem sok jót hiszek a mai világ­ról, de úgy látom, ma egyetlen egy olyan testület van, aminek a magyar közvéle­mény, a magyar nép előtt hitele van. Ez pedig a tűzoltóság. Ezt az állítást a hazai mellett tizennyolc különböző ország fel­mérése is alátámasztja.- Hogyan fogott hozzá, miként halad a gyűjtőmunkában?- A könyv írásával kapcsolatban első lépésként felkerestem Bende Péter fővá­rosi tűzoltóparancsnok urat, aki támoga­tott tervem megvalósításában. Gyakori vendég lettem a fővárosi tűzoltó-parancs­nokságnál, végigjártam a tűzőrségeket, részt vettem a riasztásokban. Emberek­kel beszélgettem, kapcsolatokat terem­tettem. Miközben én is letöltöttem a 24 órás szolgálati időt, rengeteget tanultam. Sokat olvastam és számos anyagot gyűj­töttem össze. El kell mondanom, hogy van egy különleges tulajdonságom: a szenzációérzékem. Ezt az alapján állí­tom, hogy ahol én megjelenek, ott bizto­san történni fog valami. Nem én csiná­lom a balhékat, de rajtam kívül álló okok folytán nagyon sok minden történik, ami nem dicsekedni való.- A tűzoltószakmában már eléggé já­ratos lett? Kirajzolódott az összkép?- Eddig semmiféle szakmai ismeretem nem volt, de most már tájékozottabb va­gyok az alapszavakat illetően, és „ki tu­dom fejezni” magam tűzoltónyelven. Azt szeretném közzétenni, amit magam fel tudok mérni. Én ezt a könyvet bármifé­le anyagi ellenszolgáltatás nélkül írom, és csupán egyetlen kérésem volt a fővá­rosi tűzoltóparancsnok felé: ne mondják azt, hogy nem, erről nem lehet nyilat­kozni. Örömmel mondhatom, hogy teljes szabadkezet kaptam. Ha akartam vonul­hattam, és mindig szabadon beszélhet­tem mindenkivel. Bár a könyv a hivatá­sos tűzoltókról készül, de azért az ön­kéntesekre is figyeltem, náluk is jártam. Nagyon örültem, hogy itt Pakson megis­merkedtem Csőglei Pista bácsival, aki­nek a neve fogalom a tűzoltó-társadalom­ban. Engem is az érdekel a tűzoltóságban, mint ami egy romantikus lelkületű fiút, vagyis, hogy milyennek képzeli el a tűz­oltók életét. Milyen az valójában? Mint ahogy eddig is mindig, most is az a szán­dékom, hogy tisztességes könyv kerüljön ki a kezem alól, éppen ezért visszautasí­tok bármiféle befolyásolást. Én, annak ellenére, hogy erre senki nem hatalma­zott fel, meggyőződésemből fakadóan úgy érzem, képviselnem kell a tűzoltók érdekeit. Ez a könyvből is tükröződni fog. A beszélgetés során Majer István em­lítést tett arról, hogy bár az érdekképvi­seletnek is komoly súlya van a tűzoltók jogainak, érdekeinek érvényesítésében, de ennél is jelentősebb szerepe van egy olyan írónak, mint Moldova György, aki hazánk nemzetközileg is elismert írója.- Amit ő ír, azt tömegek olvassák - hangsúlyozza Majer úr -, és úgy ismerik meg a tűzoltóságot, ahogy ő látja. És bi­zony olyannak látja, amilyennek mi ma­gunk, tűzoltók nem láthatjuk, mert ben­ne élünk, és nem veszünk észre bizo­nyos dolgokat. Ezért érdekes az, amit ő mond! Moldova Györgynek további jó mun­kát és sok sikert kívánunk a könyvhöz, és szeretettel várjuk vissza Paksra! Lovásziné Anna Dr. Zacher Gábor előadása a drogmegelőzésről A kábítószermentes állapot el­lenőrzésével kapcsolatos szabá­lyozás 2010. április 1-jével tör­ténő módosításával összefüg­gésben a részvénytársaságnál drogmegelőzési program in­dult. A program célja, hogy széles körű tájékoztatást, felvilágosí­tást nyújtson a drogfogyasztás, drogfüggés természetéről, azok­nak a munkahelyi teljesítmény­re, az egészségre és a magánéletre gyako­rolt kedvezőtlen hatásairól. Ennek kereté­ben a drogmegelőzésre, a drogok rövid és hosszú távú hatásaira, ezek felismerésére vonatkozó képzések lebonyolítására ke­rült sor március hónap folyamán. A kép­zési programot dr. Zacher Gábor, a Péterfy Kórház toxikológus főorvosa prezentáció keretében mutatta be a munkahelyi veze­tők, a kábítószermentes állapotellenőrzé­sével kapcsolatos feladatokat ellátó mun­katársak, a foglalkozás-egészségügyi szer­vezet és üzemi mentőszolgálat szakembe­rei, valamint az érdeklődő munkavállalók számára. Az érdekes és színes előadásból megtudhattuk, hogy hazánkban átlago­san hétvégente 350 ezer drog­­használó van, és az első drog­használat ideje ma már a 14. életév, de sajnos nem ritka a 12 éves alkalmi használó sem. A kábítószerek a testi tünete­ken kívül leginkább tudatmó­­dosító hatással bírnak. A sze­rek hatására viselkedésünk megváltozik: másképpen érzé­keljük környezetünket, meg­változnak cselekedeteink, en­nek következtében viselkedésünk kiszá­míthatatlanná válik. Nagyon jól példázták ezt az előadáson bemutatott "bedrogozta­­tott" pókok által szőtt, az eredetire egyál­talán nem emlékeztető pókháló-formáci­ók. A szerfogyasztás következménye lehet a függőség kialakulása, amely egy olyan önálló betegségcsoport, ami nem gyógyít­ható. Az alkohol, a gyógyszer, a nikotin, a koffein mellett sok mástól is függhet az ember. A munkaalkoholista is kimerül, felőrlődik, a játékszenvedély is kezelésre szorul, akárcsak az internetfüggőség. Füg­gés és függés között persze van különbség, a csokoholizmus, bár a csoki plusz-kaló­­riabevitelt jelent, még jó is lehet. Függő­nek az nevezhető, akinél a szer, tevékeny­ség elvonása kapcsán jelentkezik az ún. el­vonási tünetegyüttes, mely lehet testi és pszichés egyaránt. A függőségre jellemző a tudatos szerkereső magatartás, mikor a függő mindent elkövet, hogy a szerhez hozzájusson, jellemző a szer irányában ki­alakult tolerancia, vagyis a dózist (adagot) folyamatosan emelni kell. Végezetül a neves szakember minden­kinek azt tanácsolta, hogy ne használjon ilyen szereket, mivel a nulla milligramm kábítószer használata még senkinél sem okozott semmilyen tünetet, míg minden, ami több mint nulla milligramm, akár egyszeri használat kapcsán is olyan testi vagy pszichés elváltozásokat tud okozni, melynek - munkahelyi, magánéleti - kö­vetkezményeit akár egész életünkön ke­resztül viseljük. Aki nem tudott részt venni az eddigi előadásokon, annak lehetősége lesz a nép­szerű és hiteles szakemberrel találkozni, mivel újabb öt előadást fog tartani az atomerőműben május és június hónap fo­lyamán, amelyek időpontjáról a munka­társakat tájékoztatni fogjuk. László A. Zoltánná A Delelő Nyugdíjas-egyesületünk 2010. február 20-án délután Pakson a Prelátus épületében vacsorával egybekötött zenés összejövetelt tartott. A rendezvényre viszontlátogatásra meghívtuk a pusztahencsei nyugdíjasklub tagjait, akik elfogadták a meghívásunkat, és polgármester asszonyuk, Lengyel Jánosné vezetésével több mint húsz fővel részt is vettek a rendezvényünkön. Az összejövetelen nagysikerű műsort adott a dunakömlődi nyugdíjasklub Félnótás kör tagjai. Az ötletes jelmezek felvonultatása, a vidám táncolás, közös nótázás és beszélgetések közben gyorsan elszaladt az idő. WollnerPál Delelő-farsang Álmatlanság és alvászavarok Kutatások szerint Magyarországon minden harmadik ember szenved az alvászavarban. Különösen aktuális ez a téma a tavaszi óraátállítás időszaká­ban, hisz a vizsgálatok szerint a tava­szi óraátállítás jelentősen megterheli a szervezetet Az alvás megvonása azon­ban nem csak ilyenkor okoz gondot. Az alvás megvédi a szervezetet a túlfára­­dástól, a kimerültségtől. Életünk egyhar­­madát átalusszuk; ez is mutatja, hogy az alvás egyike az ember legfontosabb szük­ségleteinek. Az egészséghez, sőt az élet­ben maradáshoz az ellazulást és feltöltő­­dést biztosító alvás feltétlenül szükséges. Az éjszakai alvásunk periódusokra, ciklu­sokra oszlik. Megkülönbözetünk mély al­vást és álomlátással járó, úgynevezett pa­radox alvást Egy éjszaka három-öt alvási fázison esünk keresztül, amelyek a mély álomból a ''könnyű álomba" vezetnek és viszont. Az egyik mély álomtól a másik mély álomig terjedő ciklus kb. egy-másfél óráig tart. A legmélyebb álom fázisa úgy fél órával az elalvás után következik be. A mély alvás alatt izmaink ellazulnak, szí­vünk lassan és egyenletesen dobog. A pa­radox alvás során izmaink még teljeseb­ben elernyednek, eközben azonban szív­működésünk és légzésünk gyorsul, sze­münk állandóan mozog a csukott szemhéj alatt, ezért az alvásnak ezt a szakaszát a gyors szemmozgásokról REM-fázisnak is nevezik. E fázis alatt álmodunk, s ezek a szakaszok éjszakai alvásunk mintegy 20- 25%-át teszik ki. Bizony minden éjszaka többször is álmodunk, függetlenül attól, hogy reggel emlékszünk-e rá! Az alvásra és az álomlátásra nagy szük­ségünk van. A teljes alvásmegvonás ese­tén már 60 óra után hallucinációk lépnek fel, vagyis a kísérleti személy olyan dolgo­kat lát és hall, amelyek környezetében va­lójában nincsenek jelen. Ha a kísérleti sze­mélyeket minden REM-fázis alatt feléb­resztik, vagyis csak az álomlátást vonják meg tőlük, akkor már néhány éjszaka után koncentrációs nehézség, memória­zavar, erős fáradékonyság jelentkezik, és nagyfokú nyugtalanság, ingerlékenység alakul ki. Úgy tűnik, az álmok tehermen­tesítenek a nappali pszichés konfliktusok­tól még akkor is, ha reggelre elfelejtjük ál­mainkat. Altatót, nyugtatót szedő ország va­gyunk. Pedig a legtöbb altató megzavar­ja az alvás természetes ciklusait, s hiába aludtunk egész éjjel mélyen, mint akit fej­be ütöttek, reggel mégis fáradtan, elgyö­történ ébredünk. Az altatószerek durván avatkoznak be az alvás fenti ciklusaiba. Az álmatlanság kiküszöbölése több­nyire csak komplex módon, étrendünk és életmódunk megváltoztatásával lehet­séges. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a legértékesebb segítséget e tekintetben a gyógynövények nyújtják. Azzal az előny­nyel, hogy a fitoterápiának soha nincs olyan veszélyes mellékhatása, mint a szintetikus altatóknak. Gyógynövények: macskagyökér, citromfű, komló, az or­báncfűből készült teakeverékek jó szolgá­latot tesznek. A meleg tej, esetleg mézzel édesítve, még hatékonyabb lehet, ha egy­két teáskanálnyi macskagyökér-tinktú­­rát is teszünk bele. Akik nem tudják elviselni a macska­­gyökér szagát és ízét, fogyasszák a követ­kező nyugtató-altató teakeveréket: angyal­gyökér (80 g), komló (80 g), rozmaringle­vél (40 g), levendulavirág (40 g), ezerjófű (40 g). A keserű ezerjófüvet cickafarkkó­róval helyettesíthetjük. Két deci vízzel for­rázzunk le 2 kávéskanálnyi keveréket, hagyjuk állni néhány percig, majd szűrjük le. Reggel és este egy-egy csészényit igyunk belőle (Dr. Oláh Andor). Hasznos az étrend megváltoztatása: fo­gyasszunk minél több nyers növényi táp­lálékot, és legalább hetente egyszer tart­sunk gyümölcsnapot. A meleg tej mellett hagyományos népi segítség alvászavarokban az alma, a méz, a fekete retek és a nyers vöröshagyma. lót tesz, ha lefekvés előtt sétálunk leg­alább fél órát. A sétát kössük össze légző­gyakorlatokkal. Tanuljunk meg és használ­junk mindennap valamüyen lazítási (rela­xációs) módszert. Lazítás közben engedjük el negatív gondolatainkat, és a pozitívokra koncentráljunk. Az elalvás előtti relaxálás különösen jó hatású. Elősegíti a jó alvást, ha a fürdővízbe komlót, kamillát, levendulát, citromfüvet vagy fenyőtűlevelet teszünk. A komlófürdőt a következőképpen készítsük: egy maréknyi komlóbarkát forraljunk fel 2 liter vízben, 15 percig hagyjuk állni, szűr­jük meg, és a szűrletet adjuk a fürdővízhez. lótékony hatásúak a következő illóolaj­ok: bazsalikom, bergamott, cickafark, cit­romfű, jázmin, kakukkfű, kamilla, kám­for, levendula, majoránna, mandarin, na­rancs, római kamilla, rózsa, rózsafa, szan­tálfa, tömjén, ilang-ilang. Vörössné Erika

Next

/
Thumbnails
Contents