Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-04-01 / 4. szám
2010. április 11 paksi atomerőmű Uj fizikatankönyvet használhatnak szeptembertől a diákok Csajági Sándor, az ESZI matematika-fizika-számítástechnika szakos középiskolai tanára és egyben közismereti igazgatóhelyettese részt vett egy új fizikatankönyv-család 9. osztályos tanulók számára elkészülő tankönyv megírásában. Az ESZI-ben találkoztunk, ahol beszélgetésünk elején megtekinthettem egy példányt az elkészült remekműből. Első látásra utazási magazinnak gondoltam, majd kiderült, hogy utazunk, de a fizika birodalmába.- Igazán gyönyörű tankönyv jött létre a belefektetett nehéz munka árán. Kezdjük a legelején a beszélgetést, hogyan kezdődtek el a könyvvel kapcsolatos munkálatok?- 2008 márciusában a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője megkeresett, hogy a középiskolák számára egy új fizikatankönyv-sorozatot terveznek kiadni. Felkérésük a 9. évfolyamos fizikatankönyv első három fejezetének megírására szólt. Szívesen elvállaltam, mert ez egy olyan szakmai munka, ami engem érdekel. A könyv elkészítésére ketten kaptunk megbízást, a szerzőtársam az dr. Fülöp Ferenc, a műszaki egyetem adjunktusa. Ő a fizika OKTV kísérleti fordulójának a szerzője, tehát így kerül kapcsolatba a középiskolás tanulókkal. Először is szerzőtársammal közösen, a céljainkat próbáltuk körvonalazni. Úgy gondoltuk, hogy a tankönyvnek motiválnia kell a diákokat a fizika tanulására. Bebizonyítjuk a tanulóknak, hogy a fizika érdekes, megérthető és megtanulható. Meg kell mutatnia egy tankönyvnek, hogy a modern vüágunk megértéséhez, felfedezéséhez elengedhetetlen a fizikatudás. Az első három hónapban a célok lebegtek a szemünk előtt, amikor összeállítottuk a tananyagot és a módszereket lúliusra elkészültünk a leckék sorrendjével és azok felépítésével. A nyár folyamán leckéről leckére haladva írtam meg a fejezeteket, közben egy-két dolgot átírtam visszamenően, hogy egységes stílusúak legyenek az egyes tananyagok. A főkoncepció az volt, hogy minden leckének kísérletre kell épülnie, a tananyag lehetőleg rövid legyen, tagolt és érthető maradjon a diákok számára. A leckék motivációs kérdéssel indulnak, amelyhez külön leckeindító képek tartoznak. Minden leckében van egy kísérlet, majd ezt követi a tapasztalat, és az ebből levont következtetés, végül a kidolgozott feladatok és olvasmányok következnek. A tanulnivalót színesítő olvasmányokat és kiegészítéseket a könyv írása közben találtuk ki. A képanyagok összegyűjtésében a fiam segített, az internetről nagyon sok képötletet és képet keresett számomra. A nyár végére a tankönyvnek a szövege és a képanyaga is összeállt. Az írás nehézsége a rendkívül rövid határidő volt, hiszen tanév közben nincs idő napokat könyvírással tölteni. A tankönyvkiadóban a szerkesztők a képötletek egy részét mutatósabb, profibb képekre cserélték ki, de a képötletek témája ugyanaz maradt. A könyvben vonzóvá és érdekessé vált az, hogy sikerült tartalomhoz illő képekkel színesíteni a leckéket, továbbá a Erő, erőtörvények, erőfajták tananyagot a lehető legrövidebben leírni. Az egyes témákat alcímekkel tagoltuk több kisebb részre. A megtanulandók kék háttérrel vannak kiemelve, ahol lehetséges, ott képeket tettünk mellé, amelyek az új fogalmak értelmezését segítik. A szövegekben dőlt betűvel és vastag betűvel a lényegesebb dolgokat kiemeltük.- Milyen fogadtatásban részesítették a tankönyvet a szaktanárok?- Ez minden tankönyvnél egy központi kérdés, mert minden fizikatanárnak külön stílusa van, nem pontosan úgy tanítanak, mint a szerzők. Nehéz erre ráérezni az írás előtt. Az eddigi visszajelzések alapján tetszik a tanároknak. Többen megfogalmazták, hogy egy új stílusú, látványos könyvet hoztunk létre. A könyv tipográfiája újdonság a magyar tankönyvpiacon. Finnországban 2005- 2006-ban jelent meg egy új fizikatankönyv-család, ott alkalmazták először ezt a látványos megjelenítési módot, ennek egy kissé módosított változatát csináltuk mi meg. így találtunk rá erre az összefoglalási technikára, ami a könyvünkben is megtalálható. (Beszélgetésünk után a tanár úrral kicsit átlapoztuk a könyvet, ekkor mutatta meg ezt a módszert is. Rendkívül ötletes, rajzok által illusztrált összefoglalásról van szó, ahol például az egyes mozgástípusokat - egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás, körmozgás... - egy sípályán mutatják be.) A finn közoktatás az utóbbi 30 évben hatalmas fejlődésen ment át, jelenleg a finn oktatási rendszert tartják Európában a legjobbnak, mind eredményességét nézve, mind tehetséggondozási programjaikat vizsgálva.- A diákok miképpen vélekednek az új fizikakönyvről?- Két iskolában próbáltuk ki a könyvet, az egyik helyszín a mi szakközépiskolánk 9. C osztálya, ahol én tanítok, míg a másik helyszínen a tankönyvsorozat 10- es tankönyvének a szerzője, a Jedlik Ányos Szakközépiskolában tette próbára Győrben. Az általam tanított osztályban szívesen lapozgatják, ebből gondolom, hogy jó véleménnyel vannak róla. Úgy látom, hogy az olvasmányok és a tananyag mennyisége olyan mértékű, ami még elolvasható a tanulók számára, tehát nem megterhelő. Érdekességként tettünk bele pályaképeket, amelyeken keresztül bemutatjuk az adott tananyag mindennapi életben való konkrét alkalmazását. így például az energia-hatásfok, energiafogyasztás résznél az atomerőműnek egyik mérnökét kértük fel - aki az ESZI tanulója volt -, hogy írja le, mit csinál a napi munkavégzése során.- Valóban látványos és érdekes tankönyv készült el, nem véletlenül jutott a Szép Magyar Könyvek versenyén a döntőbe, a főzsűri elé. Három szó jut eszembe: PAKS-ESZI-BÜSZKESÉG! Prokob Ágnes A győztes csapat: Szatmári Máté, Csábi Dávid, Vas Gábor Játékos atomfizika Negyvenéves a Tsuruga atomerőmű első blokkja Háromfordulós vetélkedőt szerveztek az Energetikai Szakképzési Intézetben a diákok részére az atomerőmű, a nukleáris energiatermelés népszerűsítése érdekében: • Először egy nukleáris totószelvényt (13+1) kellett kitölteniük a csapatoknak. •Ezt követően három részből álló házi feladatot kaptak, melyet együtt oldhattak meg a benevezett csapattagok. Egyik része lexikális tudást igényelt az atomfizika tárgykörből, melyhez események, fogalmak pontos meghatározásait kellett tudni. Másik része az atomerőmű részeinek elnevezéseit és a működésének lényeges elemeit firtatta. A harmadik részben az angol szakirodalom, szakszavak ismeretéről, szakszöveg értésből adhattak számot a diákok. •Végül számítógépes szimulációban (a népszerű PAX program) el kellett indítani egy WER 440-es reaktort, és egy kampányt kellett végigvezetni. A megtermelt energiamennyiség és az elkövetett hibák szerint kapták a pontokat. Az iskolai tananyagból, szakmai honlapokról lehetett a szükséges tudást megszerezni.- Ez a forma már évek óta kora tavaszi színfoltja a tanulmányi időszaknak, melyben szinte az egész iskola „felaktiválódik” - tájékoztatott Nagyné Lakos Mária fizikatanár, aki összefogja ezt a fontos vetélkedőt, értékelte, összesítette a pályázók teljesítményét. A díjkiosztót 2010. március 31-én délután tartották a Nők a Nukleáris Iparban (WIN) képviselői, Gyarmathy Katalin és Kristó Réka, valamint a Radioaktív Hulladékkezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) munkatársa, Kiss lúlia mint szponzorok jelenlétében. Tizenhat csapat nevezett (9-12. osztályosok), de más országos tanulmányi versenyekkel való ütközés miatt nem teljesíthette mindenki mindhárom fordulót. • Első lett a 12. C „Atomkard Lovagrend” elektrotechnika-elektronika szakos csapata (Csábi Dávid, Szatmári Máté, Vas Gábor) 147,27 pont. • Második a 11. C „Atomrépa” környezetvédelem-vízgazdálkodás szakos csapata (Lovász Péter, Káveczki Hajnalka, Almási Jusztina) 129,72. • Harmadik a 11. C „MSZP” környezetvédelem-vízgazdálkodás szakos csapata (Mayer Mihály, Szappanos Norbert, Pataki Balázs) 126,5. A diákok lelkesedésére jellemző, hogy a „németes” pénzügyi-számviteli ügyintéző szakosok közül is neveztek, és még az angol fordításuk is sikerült. A díjakat, apró ajándékokat a szponzorok biztosították. gyulai Március 14-én lett negyvenéves az első kereskedelmi célú japán atomerőművi blokk. A Tsuruga-1 blokk 375 megawatt teljesítményű, forralóvizes egység, és várhatóan 2016-ig üzemben marad. A blokkot 1999-ben komoly felülvizsgálatnak vetették alá, hogy adatokat szerezzenek öregedésével kapcsolatban. Üzemét különleges biztonsági előírások betartásával folytathatta, amelyek között szerepelt bizonyos berendezések cseréje is (bizonyos burkolatok, tápvíz-előmelegítők stb.). Akkor J ezekkel az intézkedésekkel 2010-ig ter-Egy új közvélemény-kutatás alapján a megkérdezetteknek több mint ötven százaléka szerint folytatni kell a nukleáris energia használatát az országban, és a most üzemelő atomerőművi blokkokat újakkal kell pótolni. A kutatást a TNS Sifo cég végezte az SKGS szervezet megbízása alapján (a szervezet reprezentálja Svédország nagy villamosenergia-fogyasztó iparágait: erdészet és fafeldolgozás, vegyipar, bányászat és acélipar). Az adatokat február 16. és 24. között gyűjtötték, a megkérdezettek száma 1500 volt. Az eredmények szerint 52%-uk támogatja az atomenergia további használatát, 30%-uk új reaktorokkal váltaná fel a jelenleg működőket üzemidejük lejárta után, és 22%-uk szerint új blokkok építése szükséges. A két évvel korábban elvégzett felmérés szerint 48%-os volt az új reaktorok építésnek a támogatottsága, 39%-os az elutasítása és 13%-ban döntésképtelenek voltak a válaszadók. vezték az üzemet, majd az üzemeltető IAPC cég úgy döntött, hogy elhalasztja a leállítást Ennek részben az is oka volt, hogy a 3. és 4. blokkok építése elhúzódott. Miután elvégezték a blokk fontos paramétereinek újraértékelését, a cég 2009-ben egy hosszú távra szóló eljárásrendben szabályozta karbantartási és gazdálkodási politikáját A kormány illetékeseihez benyújtott engedélykérelem pozitív elbírálást kapott tavaly szeptemberben, a helyi önkormányzat pedig 2010 februárjában adta hozzájárulását a programhoz. Figyelem-Mindamellett a számok azt is mutatják, a lakosság 45%-a támogatja az atomenergia használatának beszüntetését, 37%-uk azt mondja, hogy a mostani blokkok helyett nem kell újakat építeni, és végül 9%uk szerint minél előbb le kell állítani a jelenleg üzemelőket. Arra a kérdésre is keresték a választ, hogy melyik energiatermelési mód a legjobb a foglalkoztatás és a klímavédelem szempontjából. A nukleáris szektor nyert 26%-kal, ezt a szélenergia követte (21%), majd a vízenergia, a napenergia és a bioüzemanyagok következtek (18,14 és 12%-kal). Kenneth Eriksson, az SKGS elnöke szerint a kormány azon javaslatai, hogy tíz új blokkal helyettesítsék a mostani tízet, és hogy ugyanakkor fektessenek be más típusú energiaforrásokba is, egyértelműen azt mutatják, hogy nemzeti egységre kell törekedni az energiapolitika területén. Az energiaügyek sokkal fontosabbak annál, reméltó, hogy hat másik blokk is el fogja érni a negyvenes kort 2015-ig az országban. (A Tsuruga-2 1160 MW-os, nyomottvizes blokk 1987-ben kezdte kereskedelmi üzemét. A Tsuruga-3 és Tsuruga-4 blokkok továbbfejlesztett nyomottvizes egységek lesznek, az építésük kezdete idén októberre van prognosztizálva. Teljesítményük 1538 megawatt lesz, indításuk 2016-ban és 2017- ben várható - legalábbis a fordító mindentudó könyve szerint) Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2010. március Varga József hogy csak egyszerű fegyverként használjuk azokat. Svédország számára szükséges, hogy növelje, ne pedig csökkentse a szénmentes technológiákat - köztük az atomenergiát. Az országban (az 1980-as népszavazást követően) építési tilalmat rendeltek el az atomerőművekre és az üzemelő blokkok leállításáról is döntöttek. Eredetileg ennek végdátumát 2010-ben jelölték meg, de csupán két blokkot zártak be a Barseback telephelyen (1999-ben és 2005-ben), a többi blokknak mindeddig megkegyelmeztek. A svéd parlamenthez a múlt hónapban benyújtott törvényjavaslat szerint új reaktorok csak meglévő telephelyen épülhetnének, és csak a meglévők kiváltására, így a blokkok száma nem haladhatná meg a tízet. A parlament még nem fogadta el az indítványt. Forrás: WorldNuclearNews, 2010. március, Varga József A svéd felnőttek nagyobbik része támogatja az atomenergiát
