Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-04-01 / 4. szám

6 mym paksi atomerőmű 2010. április Rendkívüli osztálytabló Teljesítménynövelési projekt - a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjjal Sikerrel zárult a múlt év végén az atomerőmű teljesítménynövelési (tn) programja. Miután a 3. blokk is elérte a 108%-os reaktorteljesítményt, a négy blokk összteljesít­ménye már 2000 MW-ra emelkedett. Emellett a szép eredmény mellett az atomerőmű újabb sikert könyvelhet el a teljesítménynövelés kapcsán: elnyerte a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjat. Mindezek tükrében szeretnénk bemutatni a teljesítménynöve­lésben különösen nagy feladatot ellátó munkatársainkat. Dr. Elter József, főosztályvezető A Moszkvai Ener­getikai Egyetemen végzett 1987-ben, atomerőművek szakon. 1987 óta dolgozik az atomerőműben. Pályakezdetén meghatározó volt a reaktorfizika, ami mellé az évek múltával a biztonsá­gi elemzésekkel kapcsolatos különböző szakterületek, tevékenységek is csatla­koztak.- Mióta tartod számon a teljesít­ménynövelés megjelenését a munka­helyi életedben?- Amióta az erőműben dolgozom, mindig volt valamilyen feladatom a teljesítménynöveléssel kapcsolatban. Kezdetben a teljesítménytartalékok fel­tárására összpontosítottunk, később a teljesítménykorlátozási rendszer átalakí­tása volt a cél, és csak álomszinten fog­lalkoztunk azzal, hogy valamikor majd teljesítményt fogunk növelni. Amikor 2001 körül megteremtődtek a feltételek és ténylegesen elkezdődött a megvalósí­tási munka, akkor a fejlesztési és elem-Dr. Pós István, vezető fizikus- Mikor kerül­tél az erőműbe, eddig mivel fog­lalkoztál itt?-Az erőműbe az . egyetem elvégzése I után kerültem, azóta két év meg­szakítással itt dol­gozom. Kezdetben az volt az elképzelése íogy mérnöki, fizikai folyamatok szí ágépes model­zési osztály részéről én irányítottam a biztonsági megalapozások, elemzések elkészítésére irányuló tevékenységet. Je­lenlegi pozíciómban már egy a hatósági elvi engedéllyel rendelkező, a kollégáim által sikeresen a célegyenesbe fordított végrehajtási folyamatot követhettem.- Mit jelentett akkor az a feladat?- Izgalmas volt látni, hogy az álmunk megvalósulását, vagyis hogy a reaktorok­ból mi többet ki tudunk hozni, meg is tud­juk alapozni. Sok esetben a saját kútfőnk­ből kifakadó ötletekkel, megközelítéssel indulhattunk, és rendkívül jó volt érezni, hogy nemcsak napi rutinfeladatokon dol­gozhatunk, hanem annál továbbmutató, nagy lélegzetvételű munkán is.- Hogy megvalósult, és hogy inno­vációs díjat is nyertetek vele, ezt miként értékeled?- Én úgy látom, hogy itt az erőműben szinte nincs olyan mérnök, aki ne tett volna hozzá ehhez a munkához valamit Ez is egy olyan projekt volt, melyben egy adott célért, hosszú éveken át nagyon sok ember tette a dolgát, játszotta a maga sze­repét amiből a végén egy rendkívül ered­ményes produkció született. Az erőmű gazdasági szakemberei a teljesítmény­növelés megvalósulásáról, eredményéről úgy nyilatkoznak, hogy ez egy egyedülálló lezésével foglalkozom, de 1985-ben a számítógép-ellátottság Magyarországon meglehetősen szegényes volt Az erőmű az R-55 számítógépével akkor komoly le­hetőséget jelentett A céljaim megvalósí­tásában a reaktorfizikai osztály inspiráló légköre és a sok feladat nagy segítséget nyújtott Büszkén mondhatom, hogy a nukleáris üzemanyagtöltet tervezését és a reaktorzóna folyamatos ellenőrzését végző reaktorfizikai modellek know-how­­ja osztályunkon született A programok megvalósításában nagy segítséget kap­tunk a KFKI AEKI szakembereitől is. Legjelentősebb munkáim egyike a Pak­megtérülésű befektetés, és így szerintük ez a társaság egyik legsikeresebb projekt­je volt Ezt nem mi, az eredményeinket esetleg elfogultan megítélő műszakiak ál­lítjuk magunkról, ezért ennek tükrében is elmondható, hogy érdemes volt ebben részt venni, és jó dolog volt látni, ahogy vezérigazgatónk átvette a díjat- Ahol Te is jelen voltál.- Igen, talán azért, mert én állíthattam össze magát a pályázatot, amit beadtunk az innovációs nagydíjra. A Paksi Atom­erőmű Zrt. tagja a Magyar Innovációs Szövetségnek, kapja a hírlevelet, s köztük a pályázati kiírásról szóló információkat is. A kiírást látva nyilvánvaló volt, hogy a teljesítménynövelés egy olyan innová­ció, aminek az eredményeivel eséllyel lehet pályázni. A teljesítménynövelés végrehajtása során készített számtalan műszaki dokumentum alapján a pályá­zati anyag viszonylag egyszerűen ösz­­szeállítható volt. Nem kellett mást tenni, mint a pályázatra megadott szempontok szerint mindent úgy leírni, hogy abból a bírálók számára egyértelműen kitűnjön az innováció eredetisége, hasznossága, valamint az elérhető többleteredmény. Nekem úgy tűnt, az ünnepségen a pá­lyázatunk egyoldalas összefoglalójának részleteit olvasták fel, talán ha ezt előre tudom, akkor a zsűri meggyőzésén túl a son alkalmazott C-PORCA (olv. sziporka) program, amellyel a kampányok nukleá­ris üzemanyagtölteteit tervezzük és a re­aktorfizikai paramétereket számoljuk ki.- Mi volt a feladatod, szereped a telje­sítménynövelésben?- A teljesítménynövelést olyan, mint egy érett gyümölcs levétele a fáról. Reak­torfizikusi berkekben a teljesítménynöve­lés már az 1980-as évek végén téma volt Akkor azonban ez csak egy merész álom­nak tűnt, hiszen sem az eszközeink, sem a tudásunk és - valljuk be - a közhangu­lat sem kedvezett egy üyen lépéshez. Szá­nagyközönség felé történő közvetítést is figyelembe veszem a fogalmazásnál.- Majd legközelebb!- Igen, kell, hogy legyen legközelebb! Ebben az ügyben van még legalább egy komoly innováció. A teljesítménynövelés­sel nem fejeződtek be munkáink, hiszen reaktorfizikus kollégáim jelenleg végzik egy új, továbbfejlesztett üzemanyag tesz­telését, bevezetését azért, hogy maga a teljesítménynövelés még gazdaságosabb legyen. Majd abban az évben, amikor a bevezetés sikeresen megtörténik mind a négy blokkon, ösztönözni fogom munka­társaimat egy következő pályázatra.- Megvalósult a teljesítménynövelés, ami nagy siker az atomerőműnek, és országos szinten is elismerést nyert. Ti nem elégedtek meg ezzel, hanem továb­bi új célokat tűztök ki magatok elé.- A teljesítménynövelés megvalósu­lását, eredményét mindenki látja, hisz a műszerek mutatják a nagyobb telje­sítményt Következő célunk mögött egy olyan üzemanyag áll, ami a növelt telje­sítményű blokk igényeihez igazodik, és annak gazdasági optimumát biztosítja. Ennek bevezetése még néhány évig tartó munka lesz. A teljesítménynövelés tekin­tetében már elértünk arra a határra, amit biztonságosan ki lehetett hozni ezekből munkra a reaktorzóna belső ellenőrzése és a zóna nukleáris üzemanyagtöltetei­nek minél pontosabb tervezése jelentette a kihívást. Szorgos munkával jutottunk előre, amely során az eszközeinket folya­matosan fejlesztettük és ismereteinket bővítettük. A munkánk eredményekép­pen a reaktorokban megteremtődött a teljesítménynövelés lehetősége is. Majd egyre korszerűbb üzemanyagtípusokat kezdtünk alkalmazni.- Mi volt a teljesítménynövelésbeli munkádban a nehézség, szépség?- A legnagyobb nehézséget általában a reaktorokból, de az üzemanyag terén vannak még tartalékok.- Jelenlegi feladataid mennyire érin­tik ezt?- A nukleáris főosztály sok szakterü­lete érintett ebben. A reaktorfizikusok dolgoznak az új üzemanyaggal és az ab­ból összeállítható töltetekkel kapcsolatos megalapozó munkán. Az üzemanyag felhasználáshoz tartozó egyéb műszaki feladatokat a nukleáris üzemanyag osz­tály végzi, de a kapcsolódó üzemzavar elemzések terén szerepet kapnak a biz­tonsági elemzők is.- És akkor most térjünk át más témára. Család, gyerekek, szabadidő, hobbi?- Feleségem szintén itt dolgozik az atomerőműben, és neki is úgymond sű­rű napjai vannak, a vegyészeti főosztály vezetőjeként. Mindkettőnknek igen sok munkahelyi elfoglaltsága van, ezért tré­fásan azt mondhatnám, hogy már lassan ott tartunk, hogy egymás elektronikus naptárjába jelöljük be a közös találko­zónk időpontját. Gyermekeink mindket­ten Budapesten élnek. Egyik fiam már végzett a közgázon, a másik fizikusnak tanul a Műegyetemen. Szabadidőnkben szeretünk utazni, és örömmel olvasgatok kint a kertünkben. Lovásziné Anna a túlzott bürokrácia és az értelmetlen túl- I szabályozás j elentette. A szépséget pedig I az adta, hogy ha rendesen és szakérte- | lemmel végzem a dolgomat, annak meg is lesz az eredménye. Ez a mai világban sajnos nem evidencia.- A munkádon kívül mi érdekel mivel foglalkozol még?- A szabadidőm nagy részét a csalá­domnak szentelem. Pakson építettünk egy szép házat, itt neveljük a feleségem­mel három gyermekünket Jó időben ker­tészkedünk, a szabadban főzőcskézünk. De hobbim is a fizika. Hadnagy Lajos J Szécsényi Zsolt, csoportvezető- Mióta és hol dolgozol az atom­erőműben? 1988-ban jöttem dolgozni a paksi atomerő­műbe. Kezdettől fogva a reaktorfi­zikai osztályon, a töltetterv és reak­toranalízis csoportban dolgozom. Jelen­leg a csoport vezetője vagyok.- Hogyan kerültél a teljesítménynö­velés (tn) alprojekthez és mi volt a feladatod?- Az alprojekt indulásakor a KFKI AEKI készített egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet véleményeznem kellett. Azt kellett vizsgálnom, ho­gyan, milyen feltételek mellett adja le a reaktor a +8% hőteljesítményt, mert ez nem volt egyértelmű. Ekkor dele­gált az rfo vezetője a tn-alprojektbe. Feladatom annak megalapozása volt, hogy a töltettervezés, a biztonsági elemzések, a vonatkozó limitek és a zónaellenőrzés szempontjából elérhe­tő legyen a megcélzott reaktorteljesít­mény. Bár a 2003-as üzemzavar után a Helyreállítási Projektbe delegáltak, több feladatot, így a mérnöki faktorok­kal, a kazetták termohidraulikájával, az egyensúlyi töltetek tervezésével kapcsolatos kérdéseket továbbra is én kezeltem.- Mi volt a szépsége és a nehézsége a tn-munkának? Hogyan kapcsolódtál ki?- A teljesítménynövelés megvalósí­tásához új, növelt rácsosztású üzem­anyag-kazettát alkalmaztunk, most pedig a modernizált, gadolíniumos ka­zetták bevezetése folyik. Ezek merőben másként viselkednek. így többek között meg kellett oldani a teljesen újszerű hőmérséklet-eloszlások számítását, új szubcsatoma és termopár modellt kellett kifejleszteni, a mérnöki faktorok ügyét kellett kezelni. Kollégáimmal a Műsza­ki Alkotói Pályázaton is részt vettünk e szép feladatok eredményeivel, és még a VGB Heinrich Mandel-díját is elnyertük. A nehézséget az okozta, hogy a 2. blokki 1. aknában történtek miatt „borultak” a töltetterveink, és a rendelkezésre álló kazettaállományból kellett megfelelő tölteteket kialakítani, majd fokozatosan visszaállni normál töltetekre. Mindezt úgy, hogy az osztályon kívül két team­­ten is dolgoztam. Szerencsére az otthoni háttér, a család megkönnyítette a szabad­idős pihenést. Hadnagy Lajos FOTÓK: BODAÍKI ÁKOS A globális felmelegedés ellen A japán kormány március 12-ei ülésén formálisan már döntött annak az alaptörvénynek a tartalmáról, amely megfogalmazza a globális felmelegadés elleni intézkedéseket Még aznap továbbították az erről szóló törvényjavaslatot az ország^űlésnek. Ez tartalmazza a nukleárisenergiaalkalrnazásánaktámogatásátannak érdekében, tx© biztosítsák a stabil energiaellátást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökken­tését Az ENSZ közgűlésének 2009. szeptemberi ülésén Yukio Hatpyama miniszterelnök ünnepélyes fogadalmat tett arra, lx©1 Japán 2020-ig 25 száza­lékkal, majd 2050-ig 80 százalékkal csökkend az ilyen gázok emisszióját Ehhez a többi vezető országnak is aktívan és egértelmű módon hasonló kereteken belül kell gondolkodnia, és agresszív módon meg kell fogalmazniuk céljaikat Ezen fogadalommal egyetértésben a törvényja­vaslat egyértelműen bemutalja a célok elérésé­hez szükséges ellenintézkedések fő irányvonalait, amelyekhez „mozgósítani kell minden lehetséges eszközt”, köztük az atomenergiát A tizenhatodik cikkelyben fogalmazták mega nukleáris politikát és más adekvát tételeket Azon energiaforrások megőrzése érdekében, amelyek kevesebb üveg­házhatású gázt bocsátanak ki, különösen támo­gatni kell az atomenergiát; és ezalatt el kell nyerni az emberek megértését és bizalmát azáltal, hogy előtérbe helyezzük a nukleáris biztonság garantá­lását - tartalmazza a dokumentum. A javaslat célként jelöli meg a megújuló energi­ák (napfény, szél, víz és biomassza) részarányá­nak 2020-ig történő növelését is a jelenlegi 5,9 százalékról 10 százalékra. Ehhez tervezik olyan beavatkozások megtételét is, hogy a megújulok által termelt villamos energia árát meghatározott szinten rögzítik. Plutónium felhasználása japán atomerőművekben A Japán Elektromos Társaságok Szövetsége (FEPC) nyilvánosságra hozta azon terveit ame­lyek a Rokkashóban reprocesszált plutónium hazai atomerőművi felhasználására vonatkoznak. A terv a 2010. április elsejével kezdődő pénzügyi év utáni felhasználásra vonatkozik. A visszanyert plutóniumból kevert urán-plutónium-oxid formát (MOX) állítanak majd elő. Erre várhatóan 2015 után lesz lehetőség, ha üzembe lép az ilyen üzem­anyagot gyártó telephely (JMOX), amely az állami üzemanyaggyártó cég fennhatósága alá tartozik majd. A FEPC jelentése szerint8tonnányi, 11 atomerőmű­ből származó használt üzemanyagot fognak feldol­gozni, és ebből összesen 500 kilogramm plutónium nyerhető ki 2010 októberéig A már most is rendel­kezésre álló, minted 2,3 tonnányi plutóniummal e$rütt 2011. március végéig összesen 2,8 tonnányi plutónium lesz az ország területén. Az elképzelések és a felhasználói szándékok szerint a Fükushima atomerőmű három vagr négy blokkja kap először a MOX-üzemanyagból, de országosan 16-18 reak­tort kívánnak bevonni a felhasználói programba. (A jelenleg rendelkezésemre álló, 2007-es ada­tok szerint Belgium, Franciaország Németország India, Oroszország Svájc, Svédország Japán és az Amerikai Egesült Államok atomreaktoraiban hasz­nálnak vagr tervezik a MOX használatát A franci­áknál háromezernél több üzemanyagkötegről van adat a többi országban összesen kb. 1700 köteggel számolhatunk - a fordító megjegyzése.) Forrás: Japan Atomic Industhal Forum, 2010. március VargaJózsef Könyvajánló: Az e-kommunikáció kultúrája Az informatika, a kommunikációtechnika és a szóra­koztató elektronika rohamos mértékben fejlődött az elmúlt 10-20 év alatt Ezek közül is jelentős az elekt­romos információátvitel és kommunikáció fejlődése. Nyilvánvaló, hogy hatása kiteljed kultúránk minden egyes szegmensére, előrevetítve az információs tár­sadalom jövőképét is. Ebből következik, ho$ nagy vállalkozásba fogtak dr. Búzás Ottó és szerzőtársai, amikor megjelentették az elektronikus kommuni­kációval foglalkozó enciklopédikus művüket mely átfogó képet nyújt e szerteágazó és a mai rohanó világunkban különlegesen j^orsan változó témate­rületről. A közel ezer oldalas kiadvány az e-kommu­nikáció technikatörténeti, kultúrtörténeti és részben tudománytörténeti ismertetője is, szórakoztatva tanít és a gyorsan változó világban a földrajzi tájé­kozódást is segíti. A mű iránti érdeklődést a megér­tést támogató és intellektuális szórakozást is nyújtó ábrák, képek, rajzok, versek, novellák és humoros írások is fokozzák. E könyv folytatja a Simonyi Károly professzor A fizika kultúrtörténete című munkájával megteremtett hazai hagyományokat és felvállalja a népszerű Mindentudás Egyeteme sorozathoz hasonlóan az ismeretteijesztés feladatát is. Ajánlotta: Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents