Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-03-01 / 3. szám

FOTÓ: BODAJKI ÁKOS 14 2010. március atomerőmű Névjegy Viktor Endre átrakógép-operátor, az Atomerőmű SE díjazott kenusa Minden tiszteletet megérdemelnek megyénk sportolói az elmúlt évben elért eredményeik alapján. Többen munka mellett versenyez­nek, ezzel is jó példát állítanak a jövő nem­zedéke elé. A Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetségének február 9-ei díjkiosztóján több erőműben dolgozó kolléga is megjelenhetett. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni Viktor Endrét a Paksi Atomerőmű Zrt átrakógép­operátorát aki 2009-ben Kozmann György és Fehér Imre társaságában a sárkányhajók Dél-Koreában rendezett világbajnokságáról és a tajvani világjátékokról négy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel érkezett Paksra.- Mivel foglalkozol a paksi atomerő­műben? - kérdeztem az Atomerőmű SE kenusát.- A paksi Energetikai Szakképzési Intézet első végzős évfolyamának tagjaként szereztem erősáramúberendezés-szerelő képesítést. 1989-95 között villamoskészülék-szerelőként dolgoztam az akkori villamos installációs osz­tályon. Immár 15 éve, hogy átrakógép-operá­tor beosztásban dolgozom az üzemviteli igaz­gatóságunk nukleáris fűtőanyag üzemében.- Az eddig kipróbált versenyágak és sportegyesületeid?- A katonaság kivételével mindig az Atomerőmű SE színeiben versenyeztem. Bár fiatalként csábítottak más egyesületbe, de nem vállaltam, mert jó az itthoni csapat A katonaság egy éve alatt az Ercsi Kinizsi SE- et erősítettük Prancz Zoltán sporttársammal, ami nagyon jó élmény volt 2005-töl kalan­doztam el a fő sportágamtól a vadabb vizek felé, amikor is vadvízi túravezető lettem. Ebből adódott hogy megismerkedtem a slalomke­­nuzással. 2006 és 2007-ben részt is vettem a sportág világbajnokságán inkább kevesebb, mint több sikerrel, de annyit elértem, hogy meghívtak egy rafting-világbajnokságra is. Itt hatodik és nyolcadik helyezéseket szereztünk azzal a csapattal, amely 2009-ben világbaj­nokságot nyert Immáron egy éve a sárkány­hajózással foglalkozom, és az eredmények szerint is ez áll hozzám a legközelebb.- Jelentős eredményeid? Mit tartasz az eddigi legnagyobb sport-sikerednek?- Kenuzásban kétszeres világkupagyőztes vagyok. Ezenkívül itt vannak a tavalyi sárkány­hajós sikerek, de büszke vagyok a slalomke­­nus eredményekre is, mert az valami olyasmi volt mint amikor a jamaikai atléták bobverse­nyen indultak a téli olimpián. Már az is nagy eredmény volt hogy teljesítettem a távot A legnagyobb eredményemet az 1999-es duis­­burgi világkupán értem el, ahol a kenu kette­sek 200 m-es távján Fehér Imrével közösen nyertünk. Az előző év világbajnokát győztük le olyan időeredménnyel, amit ma is ritkán eveznek a versenyzők.- Mi a kenuzásban a legvonzóbb?- Rendkívül változatos. Nyáron a csodálatos, szabad természetben sok, változatos és érde­kes helyszínen edzhetünk és versenyzünk. Télen pedig úszással, futással és kondizással készülünk.- Kedvenc időtöltésed a sport mellett?- Nagyon szeretek utazni. Maradék szabad­időmet az otthonom csinosítgatásával töltöm.- Plogyan tovább?- A jövőben is a sárkányhajózással szeretnék foglalkozni. Amit még ki szeretnék próbálni, az az óceáni evezés, a Molokai-hoe, ami kb. hatórás kenus verseny nagyon nehéz körül­mények között Sípos László A természet békés vadásza Vincze Bálintnak, a paksi atomerő­mű grafikusának, tipográfusának fotói díszítik az erőmű által kiadott lakossági falinaptárakat, az erőmű­ben szinte mindenki előtt az általa készített természetfotókkal ékesített asztali naptárak állnak. Az erőmű kiadványaiban visszaköszönnek gra­fikái, és még sorolhatnánk, hol min­denhol találkozhatunk munkáival.- Hogyan indult útjára ez a kezdemé­nyezés, hogy az általad készített fotók kerüljenek felhasználásra az erőmű­vel kapcsolatos aktuális naptárakban, kiadványokban?- Kezdetben fotóügynökségek archí­vumaiból válogatottam képeket, majd a horgászat és vadászat során tapasztalhat­tam, milyen gazdag élővilág van az erőmű közvetlen közelében. Más fotósok által ké­szített képek is inspiráltak, hogy én is be­levágjak, s magam készítsem el a képeket. Akkor még nem tudva mekkora kihívás vár rám, de a munkát nagyon sokan segí­ti és támogatják, amit ezúton is köszönök mindenkinek. A segítők névsorába nem kezdek bele, mert lehet, hogy nem lenne elég rá az újság terjedelme.- Az erőmű látogatóközpontján kívül az országban más helyen is találkozha­tunk a fotóiddal? Esetleg kiállításokon?- Sok helyen találkozhat a nagyközön­ség a fotókkal, például a „lekicsinyített látogatóközpontnak” nevezhető utazóka­mionban, amely a bővítéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatás részét képezi, je­lenleg a kamion az erőmű 30 kilométeres körzetében mozog, de hamarosan bővül a kör az ország szinte minden nagyvá­rosára. Tavalyi évben nyílt egy kiállítás a képeimből a Magyar Villamos Művek Zrt. székházában, amelyhez hasonló megvalósításán dolgozom itt az erőmű­ben, ahol másoknak is módjában állna bemutatkozni. A legmesszebbre, Szent­pétervárra, az ottani erőmű látogatóköz­pontjába jutottak el a képek, s csak re­mélni tudom, hogy a kör kibővül, és más erőműveknek is bemutathatjuk e gazdag élővilágot tükröző sorozatot.- Melyik számodra a legkedvesebb fotód?- Inkább témám van kedvenc, mint fotóm, de ha mégis választanom kellene, azok a legemlékezetesebbek, amelyekért a legtöbbet kellett küzdeni, ezek mások szá­mára többnyire kevésbé látványosak. Minden képnek önálló története van, amit nehéz lenne egy mondatban összefoglalni. A legszebb az egészben, hogy valójában nem egyedül készítettem őket Sokat segítenek a cégen belüli dolgozók, amelynek köszön­hetően ők is szerves részévé válnak a mun­kámnak. A műszaki feltételeket és az esz­mei támogatást a cégvezetés maximálisan biztosítja számomra, így munkámat és ered­ményeimet csapatmunkának tekintem.- Mióta dolgozol az erőműben? Előtte mit és hol dolgoztál?- 1986 júniusában az erőmű nyomdá­jában kezdtem, majd a tájékoztatási iro­dában, ezt követően kerültem a jelenlegi munkahelyemre a Tájékoztató és Látoga­tóközpontba. Mindvégig grafikusként dol­goztam. Feladataim közé tartozott és tarto­zik a kiadványok szerkesztése, tervezése, prospektusok, rendezvényeken díszletek, hátfalak, reklámok készítése. Korábban megfordultam a szekszárdi nyomdában, és a szekszárdi SKÁLA áruházban, valamint erőműbe kerülésem előtt a paksi ÁFÉSZ dekorációjában dolgoztam.- Természet szereteted mikorra nyúlik vissza? Miért pont a természetfotózást választottad? Igazából ez az alaptémád, én úgy vettem észre.- A természet szeretete gyermekko­romból ered, amely a középiskolában tájfutóként teljesedett ki. Később ez az érdeklődés a vadászat miatt még inkább erősödött, amely mióta természetfotózás­sal foglalkozom, már (nem is olyan furcsa) kevésbé érdekel. Miért éppen a természet­fotózás? Ebben látom meg az igazi szépsé­get, amellyel még talán sok természetjáró sem mindig találkozik, ha mégis, akkor sem olyan mélyen élik meg ezt, mint mi, természetfotósok. A természetjárónak nem biztos, hogy van ideje arra, hogy egy ürgéért, vagy éppen mókusért hónapokon keresztül türelmesen várjon, belopózzon az állatok mindennapjaiba anélkül, hogy beavatkozna természetes életritmusukba.- A természet fotózása bizonyára kihí­Helycsere a szinttartóbukónál vást is jelent számodra. Nehéz lehet lencsevégre kapni az éppen harcoló szarvasbogarakat vagy a diót lakmá­­rozó mókust. Külső szemlélő számá­ra ez komoly türelemjátéknak tűnik, aminek eléréséhez nagyon sok idő és energia szükséges.- Valóban sok türelem szükséges, és fizikailag is megterhelő (rengeteg felsze­relést kell egy-egy fotózáshoz magammal vinni), de az exponálás pillanata mindenért kárpótol. Persze sokszor megyek ki úgy a természetbe, hogy nem viszek magammal fényképezőgépet, abból a célból, hogy átél­jem az adott pillanatot, amiről egyébként a technika sokszor elvonja a figyelmemet. Ezeknek a szép találkozásoknak a leképe­ződése az adott fotó. Annak ellenére, hogy például a fotózás helyszínét, témáját illető­en sok ötletet, segítséget kapok másoktól, rengeteg munka és idő szükséges a kép elkészítéséhez.- A családod, gondolom nehezen viseli, hogy sok időt töltesz távol tőlük.- Mivel a fiam 27 éves, talán már kevésbé hiányolja a jelenlétemet A feleségem sokszor hiányol, ő hozza a legtöbb áldozatot, melyért nem győzök elég hálás lenni. Úgy látom, az évek során azért már elfogadta megszállott­ságomat, arról nem is beszélve, hogy jobban örül annak, ha az őzről egy szép képet és nem a zsigerelt vadat viszem haza.- Köszönöm az interjút, reméljük még sok általad készített fotóban gyönyör­ködhetünk! T.-P.A.M. Kokesz, az örök fiatal Kókai Pétert, közismert becenevén Kokeszt, nem igen kell bemutatni az erő­mű dolgozóinak, hiszen - talán a legfiata­labbak kivételével - mindenki ismeri, de azért most mégis szeretném egy kicsit rá­irányítani a figyelmet Hogy miért is? Mert nyugdíjas létére, 61 évesen is bizonyítja, hogy kortól függeüenül lehet az ember tevékeny, élhet mozgalmas közösségi éle­tet, hódolhat különböző sportágaknak, és még sikereket is érhet el. Szerelmese a focinak, a tájfutásnak, a természetjárásnak, a búvárkodásnak, és múlt évi teljesítménye alapján a termé­szetjárás sportágban elnyerte az Év Tolna Megyei Legjobb Sportolói díjat A tájfutással már réges-rég eljegyezte magát, és hosszú ideig aktívan futballo­zott, amíg egy sérülése miatt abba kellett hagynia. Amikor a paksi atomerőműbe jött dolgozni és Paksra költözött, akkor csatíakozott a helyi tájfutók csapatához. Mostanság az ún. kényelmesebb megoldást választja, vagyis nem az olyan versenyeken indul, ahol rövidebb idő alatt kell teljesíte­ni a távot, hanem olyanokon, ahol az érvé­nyesül, hogy ki mennyire, milyen precízen tájékozódik. Az utóbbi három évben ismét belevetette magát a természetjáró tájéko­zódási versenyekbe. Számára a természet­­járás nem elsősorban a kirándulást jelenti, hanem a természetjáró túraversenyeket. Ekkor is élvezheti a tájfutást, de itt nem a sebességre kell törekednie, hanem megha­tározott időtartással, sokkal több feladat tel­jesítésével kell végighaladnia a megadott útvonalon. Ebben lett tavaly az országos második helyezett és egyike az év legjobb megyei sportolóinak. Tekintve, hogy mindig is sportolt, moz­gott, most sem kell különösebb erőkifejtést tennie az erőnlétéért. Fizikálisán jól érzi magát, és saját kedvteléséből, csupán hob­biból, szórakozásból vesz részt a versenye­ken. Nem azért indul, hogy mindenáron nyerjen, hanem, hogy képességéhez mér­ten érjen el eredményt A természetjáró túraversenyeken vannak olyan feladatok, lépésszámok, melyek begyakorlására lehet törekedni, és ő ennek megfelelően igyekszik minél kevesebb hibaponttal a feladatokat megvalósítani. A vélemények szerint a múlt évben egyedül neki sikerült 0 hibaponttal versenyt nyerni. Kokesz lábtengózik, focizik az öregfiúkkal, búvárkodik, és azt oktatja is. Továbbá a csalá­di ház körüli tennivalók is megkívánják tőle mozgást Aki egész életét sportolással töltötte el, az nem tud leállni, és annak nem is sza­bad leállnia. Bár most még csak gondolatban foglalkozik a Bakancsos tájékozódási ver­sennyel, amit a paksi Demeter Egyesülettel szerveznek, de március 27-én már ellenőrző bíróként fog közreműködni benne. Kedves Péter! Gratulálunk és büszkék vagyunk rád, hogy természetjárásban el­nyerted az év megyei sportolói díjat! Továb­bi szép sikereket kívánunk! Lovásziné Anna A \ PAKSI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. <vQt 7030 Paks Gagarin u. 2 Tel: 75/519-150 www.paksivmk.hu e-tnail: postmaster@paksivmk.hu paksi atomerőmű Tavaszi támogatásának színházi bérlet köszönhetően a város és a kistérség lakói jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg a 2010-ben már Neil Simon: 14. alkalommal meghirdetett A 88. utca foglyai Tavaszi vígjáték két részben színházi bérletet. Ivan Mencheü: Sírpiknik Bérletek válthatók: komédia két részben személyesen a művelődési központ jegypénztárában április 8-ig Michael Stewart: A jegypénztár nyitva tartása: hétfőtől-csütörtökig 14-17 óráig Szeretem a feleségem Sodexo Pass és Accor Service zenés, pikáns vígjáték két részben Kultúrautalványt elfogadunk! ___AM7 _____ ____AM/______ A PA Zrt. Humán Igazgatóság szervezésében prof. dr. Bagdy Emólce pszichológus két előadásból álló előadássorozatot tart az ESZI volt főiskolai épületének nagyelőadójában. 1. előadás: 2010. március 23-án, kedden 15.00 órai kezdettel: „Stresszkezelés ABC-je" (A stressz modem felfogásáról és egészségpszichológiai szemléletéről.) 2. előadás: 2010. március 29-én, hétfőn 15.00 órai kezdettel „ Lelki megküzdési lehetéségeink a stresszhelyzetekben" (Mit tehetünk stresszhelyzetekben?) A programon való részvétel ingyenes! Belépőjegyet - a nagyelőadó korlátozott befogadóképessége miatt - mindkét előadásra a PA Zrt. munkavállalói igényelhetnek. Jelentkezni és további információt kérni a HUFO MSZO Személyzetfejlesztési Csoport munkatársaitól lehet 7.15-től 10.30-ig az 50-09-es telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents