Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-03-01 / 3. szám
2010. március 9 4^mym paksi atomerőmű-Minőségi „IT” az erőműnek Szoros PA Zrt./MVMI együttműködés a korszerű számítástechnikai gépparkért A paksi atomerőmű sokemeletes irodaépületének tetején található az Aradi János szolgáltatásvezető által irányított kis informatikai csoport bázisa. Feladatuk: figyelni arra, hogy a cég számítógépes célra fordított forintjai optimálisan kerüljenek elköltésre, ugyanakkor az erőműves felhasználók rendelkezésére álljon egy olyan számítástechnikai állomány, melynek segítségével a lehető legmagasabb szinten tudják elvégezni munkájukat. A szolgáltatásvezető csoportja hagyja jóvá céges szinten az összes informatikai igénylést, legyen az hardver (azaz a kézzel fogható, gépi eszközök, mint pl. egy asztali számítógép) avagy szoftver (azaz a gépi eszközök működéséhez szükséges, de megfoghatatlan számítógépes programok, mint pl. a Windows). Az informatikai állomány szinten tartása folyamatos, mondja el az informatikai csoport vezetője. Minderre azért van szükség, mert így szavatolható a magas színvonalú műszaki és ügyviteli tevékenység, illővé a biztonságos üzemeltetés folytonossága. Az eszközparkot az MVMoégcsoport egy másik szervezői egysége szolgáltatja azonban, az MVM (^ mint Informatika). Sőt nemcsak az atomerőmű, de az egész MVMoégcsoport teljes informatikai hátterét az MVMI biztosítja Aradi János rámutat az MVMkiek köszönhőóen a cégcsoport összes tagvállalata egy nagy informatikai hálózat része. A PA Zrt-s informatikai csoport első emberétől az MVMI-s Lőrincz János veszi át a stafétabotot, miközben az Atomerőmű újságot tájékoztatja az informatikai beszerzések részleteiről. Az osztályvezető asztalán a vezető országos számítástechnikai magazinok hevernek, előtte Dell laptop - ugyanolyan, mint amilyet a céges dolgozók kapnak. Évekkel ezelőtt úgy döntöttek szakmai szempontok alapján, hogy a Dell termékeit fogják az erőmű munkatársainak biztosítani: „a Deliek felelnek meg az igényeinknek” - mondja. „Minden eszköz elhasználódik, [ezért] folyamatosan cseréljük a gépeket” - mutat rá a szakember. Csakúgy, mint a háztartási eszközök, a számítógépek is mozgó, illetve elektronikus alkatrészeket tartalmaznak, Aradi János, PA Zrt. LőrinczJános, MVMI melyek kopnak az idő során. Az egyes alkatrészek teljesítménye is csökkenhet, még ha nem olyan drasztikusan is. Fontos tényező emellett, hogy az IT-környezet szüntelenül fejlődik, és ezzel lépést kell tartani. Az újabb eszközök gyorsabbak és technológiailag magasabb szinten állnak, mint az előzőek. A munkavállalók szemével nézve az sem elhanyagolható, hogy az új eszközök kellemesebb munkakörnyezetét biztosítanak nekik a korábbinál. Jelenleg kétféle desktop (asztali) és háromféle laptop számítógépet helyeznek üzembe az erőmű területén. „Ezek kiválasztásakor a legfontosabb paraméter, hogy a dolgozók munkájához szükséges programok futását biztosítsuk. Azért persze van biztonsági tartalék - avat be az osztályvezető - azaz a géjtek többet bírnak, mint amire átlagosan használják őket” Nemcsak a gépek képességeivel lőnek azonban az igények fölé kicsivel az MVMI- nél, de a minőség és a tartósság esetében is a maximumra törekednek. A notebookok esetében például ún. „Enterprise” kategóriájú gépekről van szó, melyek többórás, sőt, akár 10-15 órás üzemet is bírnak naponta. Ez szöges ellentétben áll olyan, kereskedelmi forgalomban már akár 80 ezer forintért kapható gépekkel, melyek maximum napi 1-2 órás használatra vannak tervezve. Nemcsak az üzemidő különbözik az olcsóbb, illetve az Enterprise gépek esetében: minőségi eltérések is jelen vannak. Az erőműves Deliek bírják a gyűrődést ezért például - ellentétben az alacsonyabb árú konfigurációkkal- a „billentyűzet nem esik ki fél év után”- érzékelteti szemléletesen a helyzetet az osztályvezető. Az IT-eszközállomány cseréjének időpontja gépfüggő, vagyis az életkor növekedésével minden gép közelebb kerül ahhoz, hogy leváltsák. Nemcsak az asztali és laptop számítógépeket cserélik, hanem a monitorokat nyomtatókat és az egyéb, úgynevezett perifériákat is - világít rá a részletekre Lőrincz János. Tervek a jövőre? Az MVMI-s szakember szerint: „Folyamatosan figyeljük, és esetenként teszteljük a piacon kapható eszközöket hogy mindig biztosíthassuk a megfelelő minőséget” Simon Zoltán Megalakult a Folyamatirányítási Rekonstrukciót Előkészítő Kiemelt Projekt A társaság stratégiai céljainak teljesítése érdekében, a több szakterület bevonását is igénylő értékteremtő feladatok elvégző sére 2010 januárjától a paksi atomerőműben megalakulta Folyamatirányítási Rekonstrukciót Előkészítő Kiemelt Projekt (FIREKP). Az új szervezeti egység vezetőjét, Túri Tamást azzal kerestük meg, hogy segítsen bemutatni az irányi tása alatt álló kiemelt projektet, annak céljait, feladatait- Nos, kezdjük a „kályhától”, milyen céllal jött létre a FIREKP?- Elsődleges cél az erőmű folyamatirányító rendszereinek műszaki-gazdasági optimumon végrehajtott felújítása. A nemzetközi gyakorlat és hazai ajánlások szerint az erőmű meghosszabbított üzemidejének teljesítéséhez elengedhetetlen a folyamatirányító rendszerek átfogó felújítása. Az irányítástechnika az erőműben olyan, mint a testben az idegrendszer. Egy megváltoztatott, feljavított idegrendszerrel a test másképpen, hatékonyabban fog működni. Fel kell tehát mérni a felújítás során elérhető maximális biztonsági és műszakigazdasági előnyök elérésének lehetőségeit Ugyanakkor, a korszerű technológiák alkalmazásával egyúttal a humán erőforrás hatékonyságának jelentős növelése is elérhető- emelte ki Túri Tamás, majd hozzátette:- A folyamatirányító rendszerek kellő időben történő felújítása megelőzheti az elavulásból és öregedésből következő csetlés-botlásokat, a termeléskieséseket. A korszerű irányítástechnikai rendszerek lehetőséget biztosítanak a karbantartási és tesztelési stratégia újragondolására és racionalizálására is.- Melyek az elnevezést tekintve „csak” előkészítő projekt előtt álló főbb feladatok?- A folyamatirányítási rekonstrukció a jól elkülönülő előkészítési és megvalósítási szakaszra bomlik. A feladat összetettsége, a bizonytalanságok és kockázatok miatt a teljes költséget, átfutási időt és megtérülést ma csak becsülni tudjuk. A tulajdonos pedig nagy értékű beruházás végrehajtásáról csak részletes és pontos megalapozást követően fog döntést hozni. A feladatunk most tehát estik az előkészítési szakaszra terjed ki, de azt tudjuk, hogy ebben a periódusban kell a legfontosabb megfontolásokat megtenni. Ebben a szakaszban kell a végrehajtás módját és a terjedelmet, több lépés esetén a terjedelmeket a költségekkel és az ütemezéssel együtt pontosan megtervezni. Ebben a lépésben kívánunk a felújításhoz elvi átalakítási engedélyt szerezni és a végrehajtásról szóló tulajdonosi döntést előkészíteni. Most fogjuk előállítani azokat a dokumentumokat, amelyekből a megvalósításra vonatkozó tender dokumentációja összeállítható. A tényleges kiírásra már csak egy pozitív tulajdonosi döntést követően kerülhet majd sor.- Megkerülhetetlen kérdés, megéri csupán az előkészítésre egy „csúcs” projektet létrehozni?- Az előkészítő projekt indításáról hozott döntéskor a cégvezetés tudta és mérlegelte, hogy önmagában az előkészítési munka nem térül meg, azaz a most elköltött pénz csak abban az esetben jöhet vissza, ha a teljes végrehajtásra sor kerül. A cégvezetés döntésekor annyit lehetett tudni, hogy az előkészítés költsége a végrehajtás költségének kb. 1%-a. Ennyit „kockáztatunk”, és közben tudjuk, hogy minél jobban végezzük a dolgunkat az előkészítés során, annál jobban, olcsóbban és gyorsabban tudunk majd végrehajtani. Megcéloztuk, hogy az előkészítés során önmagában is megvizsgáljuk az irányítástechnikai modernizációnak a blokkok hátralévő üzemidejére vonatkoztatott gazdasági mérlegét is. Megjegyzendő, hogy a megtérülés szempontjából nem a folyamatirányítási rendszer rekonstrukcióját, hanem a blokkok üzemidő-hosszabbítását az összes, nem csak irányítástechnikai ráfordítással, teljes egészében érdemes vizsgálni. Az amerikai EPRI egyik tanulmányából kiindulva, előzetes számításaink szerint önmagában is lehetségesnek látszik a megtérülés. A megtérülés három legfontosabb tényezője: • Magasabb rendelkezésre állás a főjavítások idejének csökkenése révén. • Csökkenő fenntartási költségek. • Élőmunka hatékonyságának növekedése.- Végezetül még egy kérdés, az atomerőmű szervezeti sémájában hová helyezhető a FIREKP?- Közvetlenül a műszaki igazgatóhoz. A kiemelt projekt önálló ideiglenes szervezeti egység, amelynek működését Projektirányító Bizottság (PIB) felügyeli, ennek vezetője pedig a műszaki igazgató. Medgyesy Minden helyzetre felkészülve A súlyosbaleset-kezelési stratégia megvalósulása A teljesítményüzemből kiinduló Állapotorientált Kezelési Utasítások (ÁOKU) 2002. évi bevezetése után a Paksi Atomerőmű Zrt célja olyan egymásra épülő, teljes körű utasításrendszer létrehozása volt amely a személyzet számára útmutatást nyújt az atomerőmű bármely üzemállapotából kiinduló üzemzavari esemény kezeléséhez. E cél megvalósítása érdekében 2006-ban közös munka kezdődött a témában nemzetközileg elismert Westinghouse céggel. Ennek terjedelme a már meglévő ÁOKU revíziója, valaminta nem teljesítményen lévő reaktor, illetve a pihentetőmedence üzemzavarait magában foglaló, ún. „Leállási ÁOKU” (L-ÁOKU) csomag elkészítése volt Ezen túl, kidolgozásra került egy súlyos baleseti helyzetek következményeinek csökkentésére szolgáló útmutató rendszer is. A Súlyosbaleset-kezelési útmutatók (SBKU) eg/ jól felépített rendszert biztosítanak azon műveletek, beavatkozások azonosításához, amelyek szükségesek a blokk stabilizálásához és az ellenőrzött stabil állapothoz történő visszatéréshez olyan eseményt követően, amely az aktív zóna jelentős károsodását okozta. A Súlyosbalesetkezelési útmutatók terjedelme kitér a leállított nyitott reaktorban, illetve a pihentetőmedencében esetlegesen bekövetkező balesetekre is, ezzel téve teljessé a blokkon előfordulható üzemzavarok, illetve balesetek kezelését E következménycsökkentő útmutatók az alábbi három balesetkezelési funkció helyreállítására, illetve baleseti körülmények közötti megtartására irányulnak: 1. Olvadék hűtése; 2. Radioaktivitás kibocsátásának mérséklése: 3. Hermetikus tér szerkezeti integritásának megőrzése. Az SBKU bevezetésének feltétele, hogy elkészüljenek azok az - üzemidő-hosszabbítástól függetlenül megvalósítandó - technológiai átalakítások, amelyek szükségesek a következmények csökkentéséhez, és amelyek használatára az útmutató csomag is támaszkodik. A szükséges technológiai átalakítások: 1. Térfogat-kompenzátor biztonsági szelep autonóm villamos betáplálás létesítése. 2. Baleseti hidrogén rekombinátorok beépítése. 3. Pihentetömedence hűtőkörének átalakítása. 4. Baleseti mérőrendszer kialakítása. 5. Reaktorakna elárasztása. 6. Reaktortartály külső hűtése. 7. Reaktorakna ajtajának megerősítése. A súlyosbaleset-kezelési tevékenységet egy új szervezet, a várhatóan 5-6 főből álló Műszaki Támogatóközpont (MTK) irányítja majd. Az útmutatók bevezetése előtt dönteni kell az MTK személyi összetételéről, jogállásáról, valamint fizikai elhelyezésének meghatározásáról is, mint ahogy szintén döntés szükséges az MTK és a Balesetelhárítási Szervezet közötti munkakapcsolat pontostisztázására. Az útmutató csomag egyik része közvetlenül a blokkvezénylői személyzet használatára készült ennek megfelelően a blokkvezénylőben kétszer kettő útmutató kerül majd elhelyezésre. Az SBKU-csomag nagyobb része a Műszaki Támogatóközpont számára íródott, itt alapvetően kétirányú tevékenység folyik. Egyrészt a blokk ellenőrzött stabil állapotával összefüggő Diagnosztikai Folyamatábra (DFÁ) értékelése, másrészt a hasadási termékek kibocsátásának, illetve a kikerülést megakadályozó fizikai gátak veszélyeztetését diagnosztizáló Súlyos Baleseti Állapotfa (SBÁF) folyamatos nyomon követése. Az MTK diagnosztika célja a megfelelő súlyosbaleset-kezelési stratégia megválasztása. A DFÁ nyolc blokki paraméter folyamatos ellenőrzését írja elő egészen addig amíg a blokk egy ellenőrzött stabil végállapotba nem kerül. A Súlyos Baleseti Állapotfa olyan blokki paraméterek folyamatos ellenőrzését írja elő, amelyek azonosítása szükséges ahhoz, hogy eldönthető legyen, szükségesek-e azonnali beavatkozások a fizikai gátakat fenyegető veszélyek enyhítésére vagy a jelentős hasadási termék-kikerülés következményeinek csökkentésére. Az MTK minden esetben a Diagnosztikai Folyamatábra (DFÁ) ellenőrzésével kezdi meg a Súlyosbaleset-kezelési útmutató csomag használatát, majd a DFÁ előírása alapján kell megkezdeni a Súlyos Baleseti Állapotfa paramétereinek ellenőrzését is. A súlyosbaleset-kezelési stratégiák alkalmazásához szükséges, fentebb felsorolt technológiai átalakítások előkészítése már megkezdődött, 2010-ben pedig beindul az L-ÁOKU és az SBKU engedélyeztetési folyamata is. A tervek szerint az újabb üzemzavar-elhárítási utasítások, illetve az SBKU bevezetése 2011-től kezdődően blokkonként történik majd, a technológiai módosítások megvalósulásának függvényében. Medgyesy
