Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-12-01 / 12. szám
2 2010. december Jelzés a Lévai-projektről Mint ismeretes, múlt év júliusában megalakult a Lévai-projekt, melynek feladata a paksi atomerőmű bővítése érdekében feladatok elvégzése a szállítói tender elbírálásáig, köztük a műszaki, jogi és finanszírozási feltételek biztosítása, engedélyezési feladatok ellátása, szállítói tender előkészítése. Ez év elején a bővítés gyakorlati előkészítését célzó munka koncepciójának tervezetét az MVM Zrt Igazgatósága elfogadta. A Lévai-projekt munkája az MVM Zrt vezetőváltását követően felgyorsult A korábbi, várakozó állapotban lévő ügyek napirendre kerültek. November végén befejeződtek a logisztikai zsűrik, hatékonyabbá váltak a pályázatokkal kapcsolatos intézkedések. Beindult a szerződéskötésekhez szükséges logisztikai folyamat, melynek eredményeként már egyes alvállalkozások tevékenysége is aktívabbá vált. Bár látványos eredmény egyelőre nem mutatható fel, azonban a háttérben aktívan folynak a bővítéssel kapcsolatos munkálatok. A paksi atomerőmű kapacitásbővítési igazgatósága tervezi, hogy az erőmű kommunikációs szervezetével, a Tájékoztató és Látogatóközponttal együttműködve jövő év elején, várhatóan februárban egy bővítési napot szervez. Ezen a bővítési nyílt napon a látogatóközpont nagytermében előadások keretében tájékoztatnák az érdeklődőket a bővítés helyzetéről, az eredményekről és a további tervekről. LAnna Baleset-elhárítási gyakorlat az atomerőműben Az atomerőműben december 1-jén teljes körű baleset-elhárítási gyakorlatot tartottak. Az előzetes terveknek megfelelően a kialakult veszélyhelyzet-kezelési feladatokat az erre a célra kiépített Védett Vezetési Pontról irányították. Az Erőmű Irányító Központja, a Szimulátor Központ, a Létesítményi Tűzoltóság, a riasztással aktivált Balesetelhárítási Szervezet (BESZ) kijelölt beosztottai, készenlétesei, illetve külső együttműködők és megfigyelők is részesei voltak az eseményeknek. A szakemberek egy feltételezett földrengés kapcsán - a technológiai események miatt - nagy mennyiségű radioaktív anyag kijutását modellezték. Az üzemi területen és környezetében védőintézkedéseket határoztak meg. Az ehhez kapcsolódó feladatok ellenőrzésére egy órára az atomerőműben teljes elzárkózást és mozgáskorlátozást vezettek be. A sérültek ellátását az 1300-as épületben, a kimenekítést és az épületben tartózkodók előzetes regisztrációját a központi Irodaépületben gyakorolták. A Védett Vezetési Ponton a normál villamoshálózat kimaradását szimulálva aggregátoros üzemmódot is bevezettek, ezzel ellenőrizve a létesítmény veszélyhelyzeti működőképességét. A december elején beköszöntött szélsőséges időjárás ellenére a gyakorlás minden tervezett célja sikeresen teljesült. Vendégként a mohi atomerőműből, a Magyar Honvédségtől és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról is érkeztek szakemberek, akik saját területükről vett megoldásaikkal és tapasztalataikkal segítették a munkát. Az Országos Atomenergia-hivatal budapesti központjában működött a nukleáris veszélyhelyzet-kezelésre létrehozott CERTA Központ, illetve helyszíni megfigyelő is ellenőrizte a gyakorlatot. Az események lezárása után tartott azonnali értékelés alapján a próba megfelelő minősítést kapott. Részleteket tartalmazó értékelésüket az együttműködő szervek és a megfigyelők is elkészítik, mely alapján a hiányosságok felszámolására intézkedési tervet határoztak meg. edett paksi atomerőmű Pónya József Príma díjat kapott A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Tolna megyei szervezete 2010. november 18-án Príma díjat adományozott Pónya Józsefnek, a paksi atomerőmű nyugalmazott vezérigazgatójának, elismerve az erőmű üzemeltetése által a tudomány és technika területén kifejtett munkásságát A díj kapcsán Pónya Józseffel az életművét kiteljesítő atomerőműves éveiről beszélgettünk.- Hogyan vezetett az útja az atomerőműbe?- 1974 tavaszán Szabó Benjamin, az erőmű akkori kormánybiztosa megkeresett a tatabányai erőműnél, ahol igazgató voltam, hogy szeretné, ha Paksra jönnék. A felkérés váratlanul ért nehezen döntöttem, mert ott már bedolgoztam magam, családom is jól érezte magát és szüleimnek is sokat tudtam segíteni. Végül is 1974 szeptemberében jöttem Paksra. Előbb a miniszteri biztos helyetteseként dolgoztam, 1976-ban műszaki igazgató lettem, és 1978-tól 1991-ig nyugdíjba vonulásomig a vezérigazgató posztottöltöttem be. Úgy gondolom, azzal, hogy hosszú ideig voltam az erőmű vezetője, egyfajta stabilitást is közvetítettem a munkatársak felé.- Mi jelentette Önnek a legnagyobb kihívást, legnagyobb felelősséget?- Aprólékosan, részleteiben tanultuk meg az atomerőmű működtetését és vállaltuk az üzembe helyezését Tekintve, hogy szakembereink különböző országok atomerőműveiben tanultak, gyakorolták be munkájukat nem tudtam felmérni, hogy mennyire mély, alapos a tudásuk. Mikor mártúl voltunk az első leálláson, üzemzavaron, és sikerült újraindítani a blokkot akkor már nem tartottam semmitől, és láttam, hogy ezek a fiatalok képesek kézben tartani az atomerőművet. A legkritikusabb időszakot számomra a blokkok üzemanyagtöltettel való élessé válása jelentette. Az első párhuzamos kapcsolás után szépen haladtunk előre, és egyértelműen megmutatkozott a szakemberek hozzáértése.- Milyennek látta a dolgozók munkához való hozzáállását?- Az összes ember, aki itt dolgozott, mindenki lelkes volt és mindenki magáénak érezte az erőművet. Ha kellett, önként bennmaradtak. Tudtuk, hogy mi a dolgunk, és számomra nagy öröm, hogy a közös munkánkjól sikerült. Hazánkban mi építettünk először atomerőművet, ami mindenkinek új volt, éppen ezért rajtunk volt az ország szeme.- A blokkok üzembe lépését követő munkásévek alatt is voltak kihívások?- Amikor 1987-ben mind a négy blokk működni kezdett, akkor arra törekedtünk, hogy minél nagyobb teljesítményt érjünk el. Csúcsokat döntöttünk, és tekintélyünk lett az iparágban. Aztán nekikezdünk az 1000 megawattos blokkok beruházási munkáinak, ami a rendszerváltás és az igények visszaesése miatt abbamaradt.- Nyugdíjba vonulásával nem fejeződött be az erőművel való kapcsolata. Ez miben teljesedettki?- Szinte egész mostanáig betöltöttem valamilyen funkciót az iparágban. Előbb az MVM Zrt.nél voltam igazgatósági tag, majd azOvitnál és a Mavirnál, és így mindig volt rálátásom az iparágra, az atomerőműre. Sokan felkerestek otthonomban is, például a kívülről érkező vezetők még mielőtt elfoglalták volna helyüket, már bejelentkeztek hozzám beszélgetésre.- Sokan úgy emlékeznek, hogy Ön, mint Mátyás király járta az üzemet.- Gyakran állítanak meg még ma is, és felidézik, hogy ott ültem közöttük, és beszélgettünk. Én azért mentem mindig a dolgozók közé, mert meg akartam tudni, hogy mi a dolguk, mi a véleményük, hogyan érzik magukat és családjukban minden rendben van-e. A munkától nem lehet elválasztani a családot, hiszen a családi probléma hat az emberre és kihat a munkájára. Én legtöbbször éjjel mentem bejárásra, mégpedig azért, hogy ne találkozzam vezetőkkel, és a munkások elmondhassák a gondjaikat. Ennek jó hozama lett, mert a vezetők is szembesültek a problémákkal, és kénytelenek voltak beszélgetni a munkásokkal.- Hogy érzi magát nyugdíjasként?- Nagyon élvezem a nyugdíjasságomat. Nem vagyok időhöz kötve, gondokkal terhelve. Élvezem a pihenést, olvasgatást, a kerti munkát. Amíg dolgoztam, minden tőlem telhetőt megtettem. Ha itthon megszólalt a telefon, bizony erősebben dobogott a szívem. Elég volta munkából, a felelősségből. Az erőműben jó érzéssel köszöntünkéi egymástól, most pedig örömmel mondhatom, hogy nagyon jó egyensúlyban van az életem.- Mit üzen az erőmű jelenlegi dolgozóinak?- Becsüljék meg ezt a munkahelyet. Néha csak akkor veszik észre, hogy milyen jó helyen dolgoznak, amikor valami miatt meginog a helyük. Becsüljék meg ezt a munkát, hisz a bővítés által, az új blokkok építésével az atomerőmű még 60 évig stabil munkahelyet biztosít. Figyeljenek oda, hogy ne hibázzanak, mert ha egyszer vétenek, akkor minden addigi bizalom elveszik. Lovásziné Anna Kommunikációs találkozó Az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója, Felkai György találkozóra hívta az MVM tagvállalatainak kommunikációs területein dolgozó munkatársait. Az összejövetelt játékos-sportos program is színesítette. A spontán módon kialakított, vegyes összetételű csapatok bowlingban mérték össze ügyességüket, melynek eredményeként kupát nyert a legjobb eredményt elért csapat, valamint a legjobb női és férfiversenyző. IX. Nukleáris Technikai Szimpózium A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) kétnapos szakmai rendezvényének 2010. december 2-3-án a teljesen felújított paksi Erzsébet Nagy Szálloda adott otthont. Mintegy 150 szakember hallgatta a plenáris ülés és két párhuzamos szekció 51 előadását A plenáris előadások között az első nap dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese az erőmű-létesítési lehetőségeket vázolta fel. 2020-ra +7000 MW új villamos kapacitásra, valamint+1600 MW megújuló alapú teljesítményre lesz szükség. Szerinte az importfüggőségen, a C02-kibocsátáson, a versenyképességen csak az atomerőmű bővítése javíthat. Török Szabina, a KFKI AEKI tudományos tanácsadója különböző villamosenergia-termelési alternatívák és szcenáriók környezetgazdasági értékelését mutatta be a teljes életciklusra vonatkozóan. A vizsgálat gazdasági, környezeti, társadalmi hatás szempontjából történt meg. Az atomenergia mindig igen jól szerepelt. Barnabás András, a Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a hazai uránbányászat 180 dollár/kg feletti uránár mellett nyereséges, és az árak további növekedése várható. A nyilvántartás szerint a Mecsek környékén legalább 30-30 ezer tonna a megkutatott és a reménybeli uránvagyon, ami 25-50 éves gazdaságos kitermelést jelenthet. Dr. Horváth Ákos, a KFKI AEKI igazgatóhelyettese a francia felügyelet mellett cseh-magyar-szlovák együttműködésben megvalósítandó ALLEGRO reaktor terveiről számolt be. A 75 MWt hőteljesítményű, héliumhűtésű, kéthurkos kísérleti reaktor célja a IV. generációs, 2400 MWt-os, gázhűtésű európai gyorsreaktor életképességének igazolása. Az egyik leginkább várt, a szimpóziumon szokatlan programpont dr. Gadó János, a KFKI AEKI igazgatója, Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója kerekasztal-beszélgetésevolta paksi atomerőmű bővítéséről a második napon. Gadó János három főbb kihívást lát: a nukleáris hatóság esetében a megfelelő szabályzórendszer kialakítása és a lakosság kétségeinek eloszlatása a biztonság iránt, a beruházónál magas szintű munkakultúra fenntartása, a háttérintézmények esetében pedig az oktatás, kutatás fejlesztése az új létesítmény részleteiben való megismeréséhez. Hamvas István az atomerőmű bővítését komplex, hazai energia-, gazdaság- és környezetstratégia részeként képzeli el. Ez a vízió a klíma, a mezőgazdaság és a vízháztartás védelmét is tartalmazza mezőgazdasági, klímavédelmi, energiabiztonsági célokból. Az elemzések szerint a bővítés mindenképpen megtérül. Rónaky József kiemelte, hogy a nukleáris és más hatóságok feladata a biztonság szavatolása megfelelő szabályozással, ellenőrzéssel, felügyelettel, folyamatos értékeléssel. Meg kell kezdeni a felkészülést a szükséges döntésekkel, az engedélyezési feltételek meghatározásával és biztosításával. Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Zrt. főosztályvezetője a 2020-ig és 2050-ig szóló európai energiapolitikai kitekintéseket vizsgálta. A villamosenergia-fogyasztás 1,5-1,8%/év mértékű növekedésével, legfeljebb +2 fokos felmelegedéssel és a C02-kibocsátás 80%-os csökkenésével számolnak 2050-ig. A 2010-es energiapolitikai célok nem teljesültek, és ez várható 2020-ban is. A nukleáris célok érdekében 2050-ig évente hat nagy atomerőművi blokkot kellene építeni. Dr. Aszódi Attila, a BME NTI igazgatója a villanyautók elterjedésének energetikai hatásátvizsgálta. Ha 2020-ra 240 ezer villanyautó fut Magyarországon, a feltöltésükhöz szükséges +880 MW teljesítmény a mélyvölgyi igényeket csökkenthetné jó időzítéssel. Éjszakai árammal 420 Ft-ba kerülhetne 100 km, és csak 0,33 gszén-dioxid-kibocsátással kellene számolni, ha az áram új atomerőműből származna. Dr. Buday Gábor, az RHK Kft. tudományos és műszaki igazgatója a kiégett fűtőelemek (kfe) kezelésének referencia-forgatókönyvét (rfk) mutatta be. Fontos, hogy a referencia-forgatókönyv megvalósítható, költségelhető, elfogadtatható és reverzibilis legyen. Az üzemanyagciklus zárásában a Nemzeti Program a proaktív „do and see” megközelítést alkalmazza. A szekciókban téma volt többek között a paksi bővítéssel foglalkozó Lévai-projekt helyzete, a projektkockázatok kezelése, az atomerőmű-beruházás árindexe, az európai tapasztalatok. Érdekes előadásokban mutatták be a teljesítménynövelési projekt eredményeit és tapasztalatait, a kapcsolódó elemzéseket és az üzemanyag-fejlesztést. Szó volt a nukleáris képzésről és szakember-utánpótlásról. Több előadó foglalkozott reaktorfizikai éstermohidraulikai elemzésekkel, fúziós kutatásokkal. Az igen sikeres szimpózium nagyrészt a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával, Cserháti András főosztályvezető és munkatársai szervezésében jött létre. A magas színvonalú ellátás mellett Alekszej Kovinyev ukrán szakember nukleáris karikatúrái színesítették a szabadidős programot. Hadnagy-Gyulai S' Évfordulót ünnepelt a látogatóközpont Folytatás az 1. oldalról.- Az eltelt idő alatt miként változott a szervezet működése? - kérdeztem Mittler István kommunikációs igazgatót.- A központ fő célja volt a látogatók fogadása mellett, hogy a kommunikációs szervezet különböző egységeit összevonja, egy helyen működtesse. A Tájékoztató és Látogatóközpont (TLK) feladatköre folyamatosan bővült, technikai ellátottsága, műszaki színvonala korszerűsödött. Az elmúlt években a társaság életében nagymértékben megnőtt a kommunikációs terület szerepe és súlya. Jelentős feladat hárul mind a kommunikációs, mint pedig a látogatókat fogadó csoportra. Évente 25-30 ezer látogatót fogadunk. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a külső és belső kommunikációra annak érdekében, hogy a dolgozók gyorsan értesüljenek az eseményekről, és a lakosság is hiteles információhoz jusson. A társasági portálrendszer naponta, a Heti Hírlevél hetente ad tájékoztatást munkatársaink számára, míg az Atomerőmű újság havonta jelenik meg. Az újság a kezdeti negyedéves és négyoldalas kiadványból színes, 14 oldalas regionális lappá vált, amely eljut az atomerőmű körzetében lévő 22 településre, több mint 30 ezer példányban. Egy rendkívüli esemény bekövetkezésekor, mint például a vörösiszap-katasztrófa, a portákon tájékoztató, figyelemfelhívó anyagokat helyezünk el, ezzel is bővítve az információs rendszerünk lehetőségeit. Nagyon fontosnak tartom az igazgatóságokkal és a különböző szervezetekkel közösen végzett akcióinkat, hiszen a hiteles tájékoztatás nagyon fontos pillére az atomerőműben dolgozók közel ötezer fős serege, akik hiteles közvetítői az erőműben történteknek, amennyiben a feléjük irányuló tájékoztatás is hiteles. Szólnom kell a lakosság körében rendkívül jó hatékonysággal működő tájékoztató kamionról, amelyet a bővítés kapcsán indítottunk múlt év októberében. Célunk, hogy az interaktívvá alakított kamiont 2013 nyaráig minden 5000 főnél nagyobb lélekszámú magyarországi településre eljuttassuk. Közben megújult a látogatóközpont kiállítótere, interaktívabbá vált, a kor kihívásaihoz igazodott. Ez év júliusában megtörtént az új múzeumi épület műszaki átadása, amelyben az Atomenergetikai Múzeum mint országos szakmúzeum kap helyet Megragadva az alkalmat, köszönetemet fejezem ki mindazon szervezeteknek, az aktív és nyugalmazott kollégáknak, akik segítették és segítik a múzeumi gyűjtemény gyarapodását, a régi berendezések összegyűjtését, az információk átadását, a különböző régi tárgyak és eszközök leírását- A TLK elfogadottságáról számos visszajelzés tanúskodik, amelyben a szervezet vezetői munkájának értékelése is megjelenik.- Elismerte munkámat egy-egy díjjal a szakújságírók és a Szóvivők Egyesülete is, amiről azt gondolom, ez a dicséret nem csak engem illet, hanem munkatársaimat is. L.Anna
