Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-11-01 / 11. szám
2010. november 11 A HTE kongresszus résztvevőinek paksi látogatása Október 21-én a Dunaújvárosi Főiskola és a paksi atomerőmű adott otthont a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) idei, immáron 10. kongresszusának. Az információtechnológiai (ICT = Information and communication technologies) forradalom az 1970-es évek végén indult hódító útjára, mára meghatározó ágazattá vált Az ICT fejlesztése kihat a gazdaság minden területére, képes növelni a versenyképességet, alapvető infrastruktúrát nyújt a tudásalapú társadalom megteremtéséhez, segíti a fenntartható fejlődést és növelni képes a szociális kohéziót is. A HTE (wvw.hte.hu) vezetése támogatja azt a társadalmi kultúraváltást, melynek révén tudatosan ültethetjük át a gyakorlatba az ICT vívmányait Az infokommunikációk egészségügyi alkalmazása, egy gondoskodó intelligens környezet létrehozása, szakterületünk legizgalmasabb, legperspektivikusabb, emberbarát mérnöki megközelítést megkövetelő kihívása. E területen jelentős kutatás-fejlesztés és speciális mérnökképzés folyik, növekvő számú piaci fejlesztő, gyártó és szolgáltató vállalkozás tevékenykedik, amelyek életminőségünket javító, életképes termékek és szolgáltatások létrehozására törekszenek. A kongresszusunk témakörének választását e gondolatok motiválták - tájékoztatott dr. Sallai Gyula, a HTE elnöke. Az idei kongresszuson dr. Csernyi László főiskolai tanár vetített képek segítségével bemutatta a Dunaújvárosi Főiskolát (wvw.duf.hu), az itt folyó képzést Ezt követően dr. Benyó Zoltán, a BME (http://bio.iiLbme.hu/hun/index.html) professor emeritusa az „Orvosbiológiai mérnöki kutatások és az egészségügyi mérnökképzés Magyarországon” címmel tartott nagysikerű előadást Kiss Endre tanszékvezető segítségével bepillantást nyertünk a környezettudatos energetika világába, majd Horváth Pál, a HTE főtitkára a „Gondoskodó környezet mint az infokommunikáció perspektivikus alkalmazása”című előadását hallgathattuk meg. Legvégül sor került az új tiszteletbeli elnökségi tagok okleveleinek átadására, a diplomaterv- és szakdolgozat-pályázat eredményeinek kihirdetésére. Délután a hetven résztvevő Paksra látogatott Az atomerőmű Tájékoztató- és Látogatóközpontjában (TLK) Péter Lajos, a HTE helyi csoportjának vezetője és Hamvas István vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket Hamvas István az atomerőmű és a társaság működésének, az élettartam-hosszabbítás és kapacitásbővítés terén elért eredmények rövid bemutatása mellett, méltatta az egyesület és az erőműben dolgozó szakemberek gyümölcsöző együttműködését Az erőmű szakemberei a tudomány aktuális eredményeit honosítják az iparban. Ezekre jó példák: az akusztikus riasztó- és tájékoztató rendszer létesítése, a telefonközpont, a blokki diszpécserek, a tűzjelző rendszerek rekonstrukciói és a korszerű vezeték nélkiiü távközlési eszközök telepítései, melyek elsősorban a biztonságos, megbízható működésükkel szolgálják a technológiát Ezt követően két csoportban megtekintettük a 4. blokkot és a TLK-t Bőséges kérdésáradat zúdult a TLK-s és a hozzájuk csatlakozó helyi HTE-s kollégák irányába, de e rohamokat álltuk, igyekeztünk valamennyit megválaszolni. j Este a mérnök és informatikus kollégáink elégedetten távoztak Paksról. Sipos László Az ADESZ őszi képzési programja 2010. október 7-én és 8-én, színvonalas előadások keretében zajlott le az Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (ADÉSZ) őszi képzése, a PA Zrt Fadd- Dombori Pihenőtelepén. Kiss Mihály munkajogi szakértő, korábbi Padosz-elnök ismertette a magyarországi szakszervezeti jogokat, kötelezettségeket, elemezve, mely esetekben, milyen módon lehet élni ezekkel a munkavállalói érdekérvényesítés során. Az atomerőmű és más cégek életéből vett példákkal mutatta be az érdekvédelmi stratégiák sikereit és lehetséges buktatók. Kérdéseinkre válaszolva hasznos gyakorlati útmutatásokat is adott. Kiemelte, milyen fontos az üzemi tanácsok és a szakszervezetek együttműködése, mivel különbözőjogosultságok mentén végzik munkájukat, egymást kiegészítve a leghatékonyabbak. Macsek Márta, a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosító Igazgatóság osztályvezetője tájékoztatást adott a hatályos előírások szerinti nyugdíjazási lehetőségekről és az igénybevételükre jogosító feltételekről. Konkrét kérdéseket is megválaszolt. A nyugdíjrendszer jövőlére nézve elmondta, hogy a tervezett jogszabályváltozásokról megalapozott információkkal mégnem rendelkeznek. Előzetes tájékoztatást kaptak arról, hogy a nyugdíjbiztosító igazgatóságok működése várhatóan megyei szintű lesz fővárosi központtal, kormányhivatali irányítással. Várható az ügyfélszolgálatok központosítása is. Hamvas István, a PA Zrt. vezérigazgatója az atomerőmű aktuális helyzetéről és az előttünk álló feladatokról beszélt. Társaságunk működési stratégiája az atomerőmű lehető legbiztonságosabb, leggazdaságosabb, és a lehető leghosszabb idejű üzemeltetését szolgálja. Egyik legfontosabb eszköze a hatékonyságjavítása, melynek fontos összetevői: a megvalósított teljesítménynövelés, majd az üzemidő-hosszabbítás engedélye zése, a költségek csökkentése, a rendelke zésre állás növelése, így piaci versenyképességünk megőrzése. A társaság vezetése és az érdekképviseletek közös akaratával megvalósítható a munkaköri struktúra rendezése, a bérek optimális elosztása, az ösztönző rendszer fejlesztése, a munkavállalók motiválása jobb munkaszervezési és műszaki megoldások keresésére. Ismertette a 2011. | február l-jével bevezetésre kerülő SZMSZ- módosítást. További nagy feladat az új erőmű építése, ami biztos munkahely lesz a következő nemzedékeknek is. Raksányi Gábor, az Üzemi Tanács választási bizottságának tagja részletesen beszámolt a választás előkészítésétől annak sikeres befe jezéséig. Elmondta, hogy a korábbi választásokon szavazók részvételi arányához (2004- ben 63,57%, 2007-ben 54,91%) képest az | idei arány 71,12% volt, mely jóval meghaladja a sikeres választáshoz szükséges 50+1%ot. A megválasztott ÜT-tagsági aránya a társaságunknál működő három szakszervezet reprezentativitási arányának megfelelően alakult. A választás tisztaságát, eredményét befolyásoló rendkívüli esemény nem történt. Papp Gábor, az OMMF Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója a 2009. J évi munkaügyi ellenőrzésekről tájékoztatott. [ Többször lepleztek le 'feketemunkát", túlórakeret-túllépést, hamis munkaidő-nyilvántartást, külföldi munkavállaló szabálytalan foglalkoztatását stb. A kis- és középvállalkozásoknál sok a minimálbéren bejelentett alkalmazott (a többi "zsebbe megy"), ami hátrányt jelent a nyugdíj megállapításánál. A kiszabható bírságok mellett sajnos "jobban megéri" egyes cégeknek esetenként a bírság kifizetése, mint a jogszabályok betartása. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyeken milyen fontos az üzemi tanácsok és szakszervezetek megléte, közös fellépése a munkavállalók érdekében. Elmondható, hogy a kötetlen, jó hangulatú előadások, beszélgetések során hasznos ismeretekkel gazdagodtunk. Szalai Zsófia paksi atomerőmű Lebontják vagy újraindítják a Zion atomerőművet? A bontási munkálatok során kétszáz munkahely teremtődhet, de néhány helybéli azt akarja elérni, hogy az Exelon cég újra régi szerepében hasznosítsa az „ostromlott” létesítményt. Amikor a hetvenes évek elején megkezdődött az építkezés, LeRoy Thompson öntötte ki az első betont. Most a helybéliek veszik körbe érdeklődőkként a telephelyet, hogy megfigyelhessék azt a milliárddolláros Exelon-projektet, ami a legnagyobb bontási munka lesz az Egyesült Államok nukleáris történelmében. A nyolcvanéves Thompson úr és néhány helyi lakos ugyanazt a kérdést teszi fel, mint amit 1998-ban, az erőmű leállításakor: „Mi a bánatért kell bezárni ezt a hatalmas üzemet, ami alig néhány éve épült?” Az akkori időkben a világ legnagyobb atomerőművének tekintett létesítmény elég komplikált és zavaros múlttal rendelkezik, több alkalommal is megbüntette az amerikai nukleáris hatóság jogi és biztonsági törvénysértések miatt. Akkor az Exelon vezetői nem adtak megfelelő válaszokat ezekre a lépésekre, és többször is komolyan foglakoztak az újraindítással. Végül - a gazdaságos megvalósíthatóság hiányában - elálltak ettől a tervtől. A tíz év hosszúra tervezett bontási projekt átlagosan kétszáz fő foglalkoztatását igényli egész évben, de csúcsidőszakban ez a szám négyszázra is emelkedhet. A lebontásra szerződött EnergySolutions cég már alkalmazásba vette az erőmű korábbi biztonsági vezetőjét, hogy biztosítsa a lakossági kapcsolatok fenntartását. Patrick Daly, a program vezetője azt nyilatkozta, hogy a munkálatok során elsősorban a helyi lakosságból toborozzák a munkaerőt. Céljuk az, hogy annyi munkást toborozzak Illinois állam északi régiójából, amennyit csak lehetséges. Zion városában azonban sokan nem értik, hogy miért költséghatékonyabb eljárás 1 milliárd dollárt elkölteni az „erőmű szétszaggatására, mint viszszapöccenteni a kapcsolót”. Ez az ügy abszolút ostobaság, mondta egy belvárosi műszaki áruház igazgatója. A leállítás szinte letarolta a helyi lakosságot, rengeteg munkahely veszett el. A város elvesztett sok adót, és nagyon fájt a dolog - tette hozzá a vezető. Mások úgy vélik, hogy az új program munkahelyet teremt, adót és üzletet jelent, így betömhetők vele azok a költségvetési rések, amelyek a leállításkor keletkeztek a város gazdálkodásában. Lane Harrison, a város polgármestere szerint az Exelonnak legalább 10 millió dollárt kell befizetnie a város kasszájába. Daly úr szerint azonban a tárgyalások még nem jutattak el a végső fázisba. Egy kávéház tulajdonosa optimista amiatt, hogy a városban megjelenő új dolgozók fellendíthetik az üzletét, de örömmel fogadná a blokkok újraindítását is. Az Exelonnál úgy vélik, hogy a leszerelést követően a 800 ezer négyzetméternyi megtisztított terület korlátozások nélkül felhasználhatóvá válik. Mivel ez év elején az Energiaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy nem tárolhatók nagy aktivitású radioaktív hulladékok a Yucca-hegységben, az erőműnek a saját telephelyén kell tárolnia azokat mindaddig, amíg a szövetségi kormány ki nem jelöli a megfelelő befogadó létesítményt. Mintegy 1100 tonna kiégett fűtőanyagot és közel 40 tonna nagy aktivitású hulladékot kell eltávolítani a jelenlegi pihentető medencékből, és száraz rendszerű konténerekbe kell elhelyezni azokat. A tervek szerint 6 méter átmérőjű, acélból és betonból készült silókba kerülnek ezek az anyagok, a hűtésről valamilyen inert gáz (pl. hélium) gondoskodik majd - nyilatkozta Scott Brunell, a nukleáris hatóság szóvivője. A konténereket gyártó cégeknek természetesen meg kell szerezniük a hatóság engedélyét. A tömörséget, a hegesztések minőségét számos módszerrel vizsgálják majd mind a gyártás során, mind a radioaktív anyagok behelyezése után. A hatóság számítógépes szimulációkat végzett arra vonatkozóan, hogy a konténerek ellenállnak a légi baleseteknek, a természeti katasztrófáknak és a terrortámadásoknak. Az edények biztonságosak és megfelelnek a mértékadó hatósági szabványoknak. Hasonlókat használunk már több évtizede más telephelyeken - jelentette ki Scott Brunell. Dave Kraft, egy chicagói székhelyű antinukleáris szervezet igazgatója szerint azonban ezek az előírások túl lazák. Álláspontja szerint nem szimulációkkal, hanem valós tesztekkel kell igazolni azt, hogy egy baleset során képesek-e a tartályok megtartani tömörségüket. Azt is említette, hogy számos aggodalom merült fel részükről a tervezés során tapasztalt szépséghibák miatt. De mindezek ellenére, szervezete „kelletlenül” elismeri, hogy a száraz rendszerű konténerek a legbiztonságosabbak és a legjobbak, amit az ipar jelenleg előállítani képes. Az atomenergia-ipar olyan képet festett magáról, hogy képes megfelelő módon tárolni a hulladékot. Helyette inkább meg kellene akadályoznia annak keletkezését - zárta szavait az igazgató. Forrás: NEI SmartBrief, 2010. október Varga József Látogatás a mohi atomerőműben A Nukleáris Újságíró Akadémia őszi programjának legutóbbi konzultációs napjára a mohi atomer& műbe (Mochovce, Szlovákia) tett látogatás keretében került sor. A program egy filmvetítésekkel egybekötött előadásból, a látogatóközpont, a szimulátorterem és a turbinacsamok megtekintéséből, valamint kérdések feltevéséből, illetve ezek megválaszolásából állt Az első élményben azonban már akkor részünk volt, miközben az atomerőmű felé közeledő autóbuszból kitekintve elénk tárult a táj fölé magasodó monumentális hűtőtornyok látványa. Vendéglátónk Róbert Holy volt, aki a mohi és a bohunicei atomerőműnek is kommunikációs vezetője. Az előadása keretében levetített rövidfilmek témáit a mohi atomerőmű 1-2. blokkjainak építése, az egyik reaktortartály beszállítása, illetve a reaktoraknába történő beemelése, valamint a 3. blokk biztonsági kérdéseivel kapcsolatos tervezés és fejlesztés adta. Áz előadásban, illetve a levetített filmekben többek között a következők hangzottak el: a mohi atomerőmű 4, egyenként 440 MW teljesítményű blokkból áll (WER 440) V213 típusú reaktorokkal. A létesítési munkák a 70-es években indultak a geológiailag és szeizmológiailag megfelelő helyszín kiválasztásával. A blokkok építését 1982-ben kezdték meg. A 90-es évek elején finanszírozási problémák miatt külföldről kellett tőkét bevonni. A létesítés egyik fő résztvevője a Skoda. Az irányítástechnikai rendszert áttervezték Siemens típusúra. Ugyancsak a 90-es évektől kezdődően nukleáris biztonságnövelő intézkedések egész sorát indították el, amelyek által, ha megvalósulnak, az atomerőmű minden nemzetközi normának meg fog felelni. Az atomerőmű nyugat és kelet együttműködésének példájává vált. Az üzemeltetési kérdéseket tekintve a víllamosenergia-termelés emelkedő trendet mutat. Ez elsősorban a teljesítménynövelésnek köszönhető, ami az elmúlt évben fejeződött be. Ennek keretében a blokkok teljesítményét a 440 MW tervezési értékről 470 MW-ra növelték. Az üzemeltetők hosszú távú célkitűzése, hogy a teljesítménykihasználási tényező értéke elérje a 93%-ot. A biztonsági célkitűzéseket tekintve az a hosszú távú terv, hogy ne forduljon elő az INES 1 kategóriánál magasabb esemény (azaz a normál üzemviteli eseménytől való eltérés még belefér a célkitűzésbe). A 34. blokk építése 2 éve indult. 2012 decemberében szeretnék üzembe helyezni a 3. blokkot, a 4. blokkot pedig 8 hónappal később. A kivitelezési munkákban 55,4%-ban vesznek részt szlovák, 22,9%ban cseh, 6,9%-ban német és 14,8%-ban egyéb cégek. Róbert Holy elmondta még, hogy ha minden a tervek szerint halad, egy hónapon belül hozzákezdenek az új látogatóközpont építéséhez. Ez az 1-2. blokk főbejárata mellett készül, szabad hozzáféréssel, a publikum számára jól megközelíthető módon. 2 év múlva reményeik szerint Európa egyik legszebb látogatóközpontjában tudják fogadni az érdeklődőket. A hallgatóság kérdéseire adott válaszokban egyebek mellett elhangzott, hogy az atomerőmű látogatóinak 95%-át diákok adják. Ebből is fakad, hogy az új látogatóközpont kuriózuma az interaktivitás és a vizuális technikák nagyfokú alkalmazása lesz, amivel elsősorban a jövő nemzedékét kívánják megszólítani. A radioaktív hulladék elhelyezését firtató kérdésre vendéglátónk elmondta, hogy a kiégett kazettákat nem tekintik hulladéknak, hanem értékes alapanyagnak, amit reprocesszálással szeretnének újrahasznosítani. Elhangzott még, hogy - a paksi atomerőműhöz hasonlóan - ők is gondolkodnak abban, hogy üzemidőt hosszabbítsanak. Ehhez már tapasztalati adatok is rendelkezésre állnak. Ma azt mondják, hogy minimum 50 évre szeretnék kitolni a tervezett 30 éves üzemidőt. Az előadást követően a jelenlegi látogatóközpont megtekintésére került sor. Ennek egyik legfőbb érdekességét az adta, hogy egy online kamerarendszeren keresztül, különböző kameraállásokból betekintést nyerhettünk a 3-4. blokki építkezésbe. A program a szimulátorteremben folytatódott. A szimulátoron éppen képzés és vizsgáztatás zajlott. Kísérőnk elmondása szerint egyetemi végzettség szükséges a turbina- és reaktoroperátori, valamint a blokkügyeletesi beosztáshoz. Meglepő adatként hatott, hogy a jelölteket olyan szigorú pszichológiai vizsgálatnak vetik alá, amelyen csak 20%-uk felel meg. A látogatás - a paksi viszonyokhoz képest kissé nehézkesebb látogatóbeléptetési procedúrát követően - a turbinacsamok megtekintésével zárult. Prancz Zoltán
