Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-11-01 / 11. szám

6 2010. november <■>- rfiyrii paksi atomerőmű-Osztálytabló Sorozatunkban ez alkalommal a műszaki vezérigazgató-helyettesi terület létesítmény-fenntartási igazgatóságának egyik szervezetét mutatjuk be. Olvasóink a karbantartási főosztályhoz tartozó villamos karbantartó osztály néhány munkatársáról olvashatnak az alábbi interjúkban. Gyulai Károly vezető szerelő- Úgy tudom, hogy nem paksi születésű vagy. Mi késztetett arra, hogy Pakson ke­ress munkát, illetve arra, hogy a város kö­zelében telepedj le?- Pincehelyen szü­lettem 1977. szeptem­ber 4-én, de Udvariból származom. Csalá­dommal 2003-ban telepedtünk le Dunaszent­­györgyön (előtte végig Udvariban laktunk). 2003 decemberében lettem az atomerőmű dolgozója- úgy értem, hogy ekkor kerültem szervezetileg is az atomerőmű kötelékébe. Azonban a gene­rátorszerelést már 1998-ban elkezdtem, és kül­sősként végeztem ezt a munkát A családomat a biztos munka reményében hoztam ide. Dönté­sünket azóta sem bántuk meg, és biztos vagyok abban, hogy nem is fogjuk megbánni.- Hány szakember munkáját irányítod mint a villamos karbantartó osztály II. számú generátor-karbantartó csoportjának vezető szerelője?- Általában öt szerelő dolgozik az irányításom mellett, de időnként előfordul, hogy tíz-tizenkét szakember munkáját is össze kell hangolnom, akár több munkaterületen is egyszerre.- Mi a feladata közelebbről az általad irányí­tott szakcsoportnak, és melyek a Te szemé­lyes feladataid?- A legfontosabb feladatunk a turbógenerá­torok éves tervezett főjavítása, a hozzátartozó gerjesztőgépegységgel, valamint a segédüzemi berendezéseivel. Idetartozik még a dízelgenerá­torok és motorgenerátorok főjavítása, melyek az erőmű biztonsági berendezései. Az én feladatom az említett berendezések karbantartási munka­­folyamatának irányítása, szervezése, ezenkívül a szakmai minőség-ellenőrzése is.- A műszaki-szakmai vagy a vezetői-emberi kihívások jelentik számodra a nagyobb, az igazi kihívást?- Nagyobb részt talán a vezetői-emberi tényező jelent számomra kihívást, mivel meg kell találni mindenkivel a közös hangot Az is részét képezi a vezetői-emberi kihívásnak, hogy a feladatokat test­re szabottan kell kiosztani, kinek-kinek az ismere­teihez, tehetségéhez, illetve készségeihez mérten. Nem elhanyagolható szempont továbbá a kezdő vagy kis rutinnal rendelkező munkatársak tanítá­sa, olyan szakemberekké nevelése, akik hozzáértő munkája révén ezek a gépek még hosszú évekig üzembiztosán szolgálják az ország lakosságát- Egy, a munkátokat kevésbé ismerő kívülál­ló azt gondolhatná, hogy kizárólag a főjavítá­sokhoz kötődnek a feladataitok. Mennyiben van ez így? Mi a dolgotok, ha mind a négy blokk üzemel?- A munkáink csak részben korlátozódnak a főjavítási időszakokra. A főjavítások után a rendszeres szervizeléssel segítjük a biztonságos üzemelést, továbbá a meglévő és kiszerelt alkat­részeket javítjuk fel a következő karbantartásra. Ilyenkor készítjük el a javításokhoz szükséges segédanyagokat is.- Úgy tudom, hogy munka mellett tanulmá­nyokat is folytatsz. Milyen iskolát végzel? Mennyire jelent számodra nehézséget a ta­nulás a napi munka elvégzése mellett?- Pakson járok iskolába, az ESZl-ben ta­nulok, az erősáramú berendezéstechnikus szakon. Bizony nem könnyű feladat a munka és a család jelentette teendők mellett tanulni. Remélem azonban, s ez ad erőt, hogy a tanu­lásba fektetett idő és energia később meghozza gyümölcsét.- Melyek a szakmai célkitűzéseid? Jelent-e például előmenetelt majd számodra, ha lete­szed a vizsgáidat?- Szeretnék egyszer művezető lenni. A ta­nulás ehhez feltétlenül szükséges. Az is fontos azonban, hogy visszaigazoljam a feletteseimtől kapott bizalmat, amit megelőlegeztek. Az eddi­giekben és a jövőben is erre törekszem. Örülök annak, hogy az osztályvezetőm, Miholics János lehetőséget lát bennem, és szorgalmazta tovább­tanulásomat.- A tanulás mellett azért biztosan marad még némi szabadidőd. Mivel töltőd?- Tíz éve boldog házasságban élek Mó­nikával, a feleségemmel és három gyerme­künkkel, a tízéves Karolinával, a kilencéves Leventével és az ötéves Adriennel. Szabad­időmben velük foglalkozom. Ezenkívül szí­vesen kertészkedem, gondozom a gyümölcs­fáimat. Prancz Zoltán Nyulasi Zsolt kábelmérő szakmunkás- Hogyan mutatnád be önmagad?- Eredeti végzett­ségem erősáramú villanyszerelő, Du­naújvárosban végez­tem az iskolát, utána technikusi minősítőt s tettem. Tizedik éve 5 vagyok a villamos I karbantartó osztályon, 3 | először külsősként - J&Tsa, Atomix, Ovit, - dol­goztam, majd 2007 óta vagyok atomerőműves. Bölcskén élek, egy két és fél éves kisfiú büszke édesapjának mondhatom magam. Igazából en­nyi, ami fontos.- Úgy tűnik nem vagy egy bőbeszédű típus. Mivel telik a munkaidő utáni életed?- Családi házban élek, ez sok mindent meg­határoz, javarészt be is osztja az ember idejét. Van egy kis kertünk is, a szabadidőm nagy részét ott töltöm, teszek-veszek. Aztán, amint mondtam, kisfiam most két és fél éves és fá­radhatatlan, szóval a szó igazi értelmében véve egyelőre nem igen marad pihenésre, saját ma­gamra fordítható időm.- Akkor most a bentí munka jelenti a pihe­nést számodra vagy az otthon töltött idő?- Azért nem ennyire vészes a helyzet Ha mozgalmas is az élet a családdal, a kerttel, más, mint a benti munka, vagyis mégis csak kikap­csolódást jelent a családdal foglalkozni, tehát egyértelműen otthonra marad a pihenés.- Szeretnénk megtudni valamit a munkád­ról is.- A méréstechnikai csoport tagjaként kábel­hálózat-mérő vagyok, különböző nagyfeszültségű méréseket végzünk az erőmű kábelhálózatán, vil­lamos elosztóin. Van egy próbatermünk is, ahol a villamos motorokat ellenőrizzük, mérjük. Igazából nem sok olyan területe van az atomerőműnek, amelyikhez ne lenne közünk, hiszen az elektromos kábelek behálózzák a területet Ezen túl méréseket végzünk a transzformátorokon és a generátorokon is, szóval eléggé sokrétű a munkánk. Szeretek itt dolgozni, a munka viszonylag változatos, érdekes, emellett jó kis közösség jött össze nálunk.- Lehet, hogy teljesen laikus a kérdés, de mit mér egy kábelmérő? Csak ne azzal intézz el kérlek, hogy kábelt.- Hát, nem a hosszát mérjük mérőszalaggal. Ha bármilyen probléma adódik egy kábellel, mondjuk egy markoló elvágta, a nyomvonalát át akarják helyezni vagy éppen zárlatos, akkor következünk mi. Elsősorban, illetve leggyakrab­ban a kábelek szigetelés-ellenállását mérjük, de ha valami gond van a kábellel, akkor hibahelyet keresünk, és javítást követően villamos mérése­ket végzünk.- Melyik az a munkafázis, amelyiket a leg­inkább kedveled?- Számomra a hibakeresés a legérdekesebb, ezt szeretem leginkább. Érdekes, változatos munka, főként akkor, ha nem egy szokványos kábelhibáról van szó, hanem összetett meghibá­sodásról. Van persze olyan része is a munkánk­nak, amely kevésbé érdekes, ilyen egy próbate­rembe a villanymotor-forgatás, ebben nem sok izgalom, kihívás van. Azért ennek is van előnye, hiszen ilyenkor több energia marad a családdal foglalkozni. Medgyesy Szakmák az atomerőműben Ez évben indított sorozatunkban jelen alka­lommal a PA ZrL turbina- és forgógépkarban­tartó osztálya turbina-karbantartó művezetői egységéhez látogattunk. Az itt dolgozók fel­adata a szekunder köri forgógépek javítása, kiemelten a turbinák karbantartása és egyéb lakatos-szerelő tevékenységek precíz elvégzése. Turbina-karbantartások - Teli Ferenc vezető szerelő- Mióta vagy atomerőműves dolgozó?-1985 áprilisa óta vagyok az erőműben, kezde­tektől a turbinák karbantartásával foglalkozom. Több kisebb-nagyobb változás, így fiatalítás is volt e területen is, de inkább a jó értelemben vett állandóság és a kiszámíthatóság jellemzi a műve­zetői egységünkeL- Úgy tudom, a percenként háromezret forgó turbina házára helyezett pénzérme nem dől­het el. Ez igaz? Miért szereted ezt a nagyfokú precizitást igénylő munkát?- A válasz röviden: igaz. A nyolc orosz gyárt­mányú turbina javítása és éves karbantartása sajátos hozzáállást és rengeteg kézi munkát igé­nyel. A nehéz és felelősségteljes fizikai munkán kívül nagy odafigyelést és pontos munkát várnak el tőlünk az üzemeltető kollégák. Az utóbbi ér­zékeltetéséhez jelezném, hatalmas tömegeknél, méreteknél kell a háromszázados tűréshatáron belül teljesítenünk. Itt segítségünkre vannak a daruk és egyéb karbantartó eszközök, de aki volt a turbinacsarnokban, az láthatta a csavarok méreteit Azért is szeretem a munkámat mert több szakma együttes ismeretét igényli, így a la­katos munka mellet bőven van szereléstechnikai és méréstechnikai feladat is. Naponta érezzük a kihívásokat, melyek ösztönöznek bennünket a fo­lyamatos tanulásra, a problémák megoldására.- Milyen emlékezetes feladatokat sikerült végrehajtani az elmúlt időszakban?- Még a létesítéskor adódtak nagyobb mértékű rezgések, melyeket a turbina és a generátor kö­zötti kuplungok újramunkálásával, a csapágyak beállításaival sikerült a kívánatos szint alá vin­nünk. Pár éve ez a gond ismétlődött és ekkor is sikerült orvosolni a problémát. Két éve kiemelt feladatunk a turbinák kisnyomású forgórészén az utolsó fokozatí lapátok újra cserélése, majd a visszaszállításuk, helyre emelésük után a precíz beállításuk. Minden kuplungfelületet kézi mun­kával újrahántoltunk és mérésekkel igazoltuk munkánk megfelelőségét. E felújítási munkála­tokkal nemcsak az évi karbantartást, hanem a teljesítménynövelési terveket is sikerült teljesí­tenünk, így elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy blokkonként 470 MW helyett 500-510 MW- os kimenő villamos teljesítménnyel működünk.- Pár perc alatt megállapíthattam, hogy nyu­galmat sugároz minden mondatod. Két éve vezető szerelőként dolgozol, főnökeid és kol­légáid elismerik a szakmai tudásodat és tapasztalatodat. Milyen a kapcsolatod velük, és milyen mentori feladatokat vállalsz?- Mindig a korrekt viszonyra, a megbízhatóság­ra és a kiszámíthatóságra törekedtem, a jövőben is igyekszem ezen elvekhez tartam magam. Kol­légáim ismernek, és ők is elfogadják az íratlan szabályainkat. A lakatosok is tudják, ezek nélkül nincs eredmény. Az egyedi turbináink karbantar­tása során a speciális fogásokat (hántolás, beál­lítás) az iskolapadokban nem lehet elsajátítani, így kiemelt figyelemmel foglalkozom a betanulok mentorálásával is. Úgy érzékelem, ők is szívesen fogadják tanácsaimat, észrevételeimet, ami meg­erősít abban, hogy jó úton járunk.-Hobbid?- Teljesen lefoglal a munkám, így különösebb hobbim nincs. Pakson, családi házban élek, a kert és a ház körüli feladatok lekötik szabadidőmet-Család?- Immáron 27 éve vagyok nős. Nejem az Optika paksi üzletében dolgozik. Két lányunk Budapesten telepedett le, egy-egy informatikai cégnél dolgoz­nak. Nejemmel szívesen látogatjuk őket ugyanis immáron két fiúunokánk is van. A nagyobbik két­éves, a kisebbik pedig három hónapos.- További jó egészséget és eredményes mun­kát kívánok! Sipos László Technikai kuriózum - Vezérlőszelepek meleg nyomáspróbapadja A SULZER vezérlőszelepek meleg nyomáspróbapadja az utóbbi évek fejlesztése a paksi atomerőműben. Nem csupán hazai, de középkelet­­európai viszonylatban is egyfajta technikai kuriózumnak számít. Az alábbiakban Benics János és Schnepp András, a fejlesztés gépész műszaki osztályon dolgozó téma­felelősei által nyújtott tájékoztatás alapján mutatjuk be a berendezést A SULZER túl­nyomásvédelmi szelepcsopor­tokat 2000-től 2002-ig építették ki a paksi atom­erőmű blokkja­in. Kiépítésük a reaktorvédelmi_________________ rekonstrukció BenicsJános kapcsán vált indokolttá, a korábbi SEMPELL szelep­csoportokat váltották ki velük. Alapvető feladatuk, hogy meggátolják a fővíz­körben az előírt értéknél magasabb nyomás kialakulását, amely már egyes berendezésekre károsan hat A túlnyomásvédelmi rendszer több, egymás működését segítő védelmi funk­ciót megvalósító szelepből áll. A két, egymással párhuzamosan kapcsolt fő biztonsági szelep egymásnak 100%-os tartalékai. Mindegyik fő biztonsági sze­lephez két, egymással párhuzamosan kapcsolt SULZER vezérlőszelep, vala­mint két sorba kapcsolt motoros működ­tetésű vezérlő /BLEED/ szelep kapcso­lódik. Adott fővízköri túlnyomás érték esetén a SULZER vezérlőszelepek adják a nyitó impulzust a főszelepek számára, amelyek elvégzik a túlnyomás gyors le­­íüvását Rendkívül fontos a vezérlősze­­lepek pontos nyitónyomás beállítása és a beállított nyitási érték precíz visszael­lenőrzése. A beállított nyitónyomás az az előre deklarált túlnyomás határérték, amelyen a szelepeknek automatikusan nyitniuk kell, és a nyitási impulzust a lefiívást végző főszelepek felé kell köz­vetíteniük, vezérelve azokat Az új próbapad jelentőségét az alábbi­Schnepp András ak világítják meg: A vezérlőszelepek nyi­tónyomás beállítását kezdetben minden egyes alkalommal közvetlenül az adott blokk karbantartás utáni visszaindítási fázisában, felfutott állapotban végezték, a beépítés helyszínén, meglehetősen ba­rátságtalan körülmények között (45-50 °C). Az ellenőrzések szintén a beépítés helyszínén történtek, a blokk leállási fázisában. A meleg állapotra (az üzemi hőmérsékletre és nyomásra) azért van szükség, mert a vezérlőszelep másként viselkedik hi­deg (környezeti hőmérséklet) állapotban, mint meleg (üzemi) állapotban. A finnországi ■ loviisai atom­erőmű szintén | a svájci fejlesz­tésű SULZER szelepcsoportot alkalmazza túlnyomásvédelmi rend­­szerelemként. Az ottani szakemberek erőművük igényeinek megfelelően megépítettek egy úgynevezett meleg nyomáspróbapadot, amelyre a vezérlő­szelepek felszerelhetőek, és nyitónyo­másuk beállítása kvázi üzemi körül­mények között pontosan elvégezhetők. A paksi atomerőmű szakemberei felfigyeltek erre a metódusra. 2006-tól 2009-ig Finnországba szállítottuk ki a vezérló'szelepeinket a nyitónyomás pon­tosabb beállítására. A finn szakemberek készségesen átadták tapasztalataikat. Időközben a paksi atomerőmű beszer­zett további négy vezérlőszelepet. E tartalék vezérlőszelepekkel lehetőség nyílt a főjavítások közötti időszakokban történő be­állításokra, amivel jelen­tős idő takarítható meg a főjavítások alatt. Mindezek fényében érthető, hogy nálunk is felmerült az igény egy, saját elvárásokhoz és igé­nyekhez fejlesztett hazai meleg nyomáspróbapad­­ra. Ez a hatósági engedé­lyezési eljárást követően, 2008-ban realizálódott a műszaki, a biztonsági és a karbantartási igazgatósá­gok összehangolt, precíz, néha kemény vitákkal járó munkájának köszönhetően. A hazailag megépített próbapad alapve­tő feladata, hogy a vezérlőszelepek nyi­tónyomás beállításának elvégzéséhez szükséges mennyiségű és nyomású gőzt az előírt tesztelési eljáráshoz a megfelelő időben és a megfelelő dinamikával biz­tosítsa, valamint hogy a kiértékeléshez szükséges technológiai paraméterek jelfeldolgozását a kívánt pontossággal elvégezze, és a nyitónyomás kiértékelést a megadott informatikai eszközökkel le­hetővé tegye. A próbapad egyes rendsze­relemeinek vezérlése PLC útján valósul meg. A rendszer képes a vezérlőszelep működőképességének vizsgálatára is (a működésben jelentkező kismértékű vál­tozás is diagnosztizálható). A próbapad rendszere egy - az atomerőműben egye­dülálló üzemi paraméterek (170 bar!) melletti - hőkörfolyamatot valósít meg, és magába foglalja az ehhez szükséges berendezéseket is (kazán, táptartály, puf­­fertartály, szivattyú, elzáró és szabályzó­armatúrák, csővezetékek, mérő- és ellen­őrző berendezések, irányítástechnikai és villamos elemek). A próbapadot a primer körben építették ki, biztonsági megfonto­lásból két különálló helységben. Az egyik helységben maga a technológia foglal helyet, a másikban pedig a monitoring, a mérés és a kiértékelés zajlik. A próba­pad üzemeltető személyzete a külföldi tapasztalatok mellett hazai képzésben is részesült 2009-ben fokozatosan megtörtént az átállás a hazai próbapad alkalmazá­sára, és 2010-től kezdődően a SULZER vezérlőszelepek nyitó­nyomás-beállítása vég­legesen a hazai meleg nyomáspróbapadon történik. A próbapad alkalmazása további lehetőségeket nyit más atomerőművek irányá­ban, amelyek hasonló konstrukciós megoldású túlnyomásvédelmi rend­szerelemeket alkalmaz­nak. Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents