Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

14 2010. január <w>­- mym paksi atomerőmű-Hogyan töltik napjaikat az atomerőmű t Makai Jánost és feleségét, Katit pak­si otthonában látogattam meg. Mindketten a Paksi Atomerőmű Vál­lalat megalakulásának első idősza­kában kerültek az erőműbe. Megta­lálták számításukat, jól érezték ma­gukat a munkahelyükön, nyugdíja­zásukig az erőműben dolgoztak. Mikor kerültetek a társasághoz, me­lyik szervezetnél dolgoztatok és mi volt a munkaköri feladatotok? J: 1977. július 1-jén áthelyezéssel kerül­tem a PAV-hoz, azt megelőzően Gyöngyö­sön, a Gagarin Hőerőműben dolgoztam la­katos hegesztőként. Munka mellett vil­lanyszerelő, majd Pécsett erősáramú tech­nikusi szakképzettséget szereztem. A vil­lamos karbantartáson generátoros cso­portvezetőként, majd 1982-től, az akkor megalakuló előkészítési osztályon mint előkészítő technikus dolgoztam nyugdíja­zásomig. K: Szintén a gyöngyösi hőerőműben dolgoztam azt megelőzően, hogy 1977. szeptember 15-én a PAV villamos főosz­tályára kerültem áthelyezéssel. Korábbi munkahelyemen és itt is titkárnőként kezdtem dolgozni, majd egy átszervezés alkalmával a munka- és személyügyi szer­vezet állományába helyeztek át. A mun­kám nem változott, a titkárnői feladatok mellett végeztem a főosztályhoz tartozó munkavállalók munkaidő- és szabadság­nyilvántartását, a bérszámfejtéshez szük­séges adatok gyűjtését, valamint a főosz­tály által végzett munkák költséghelyre történő besorolását. Mi motivált benneteket, hogy munka­helyet változtassatok? ] és K: Debrecenben szülőknél lak­tunk, majd Gyöngyösre költöztünk, ahol a hőerőműtől lakást kaptunk. A munka­helyünkön jól éreztük magunkat, de Gyöngyöshöz nem kötődtünk annyira, hogy végleges lakóhelyünkké válasz­­szűk. Amikor Pakson elkezdődött az építkezés, mindketten úgy gondoltuk, hogy egy új munkahely kihívást jelent számunkra. A jövőnket tekintve érez­tünk magunkban ambíciót, a szakmai fejlődés, a jobb megélhetési feltételek reményében döntöttünk a paksi letele­pedés mellett. Rövid időn belül bérla­káshoz jutottunk, amelyet később meg­vásároltunk. Ebben a lakásban lakunk ma is. Milyen munkahelyi vonatkozású él­ményeitek vannak? I: A munkába lépést követően másfél hónapig elméleti és gyakorlati betanulá­son vettünk részt a voronyezsi erőműben. Ez kemény időszak volt, de az alapisme­retek a későbbi munkavégzés során hasz­nosnak bizonyultak. K: Büszke vagyok arra, hogy a munkám erkölcsi elismeréseként többszörös kivá­ló dolgozó voltam, és egy alkalommal mi­niszteri kitüntetésben is részesültem. Mióta vagytok nyugdíjasok? J: 53 évesen, 1997. december 30-án let­tem nyugdíjas, de még néhány évig tovább dolgoztam. K: 16 évig dolgoztam az erőműben, 1993. december 30. óta vagyok nyugdíjas. Hogyan telnek napjaitok, mivel foglal­koztok? J és K: Amióta nyugdíjasok vagyunk, úgy érezzük, még gyorsabban múlik az idő. Van elfoglaltságunk, igyekszünk be­osztani úgy az időnket, hogy mindenre jusson. Van egy telkünk Bölcskén, a Du­­na-parton. A telek be van füvesítve, most már többnyire pihenni járunk oda. Van két fiúgyermekünk, mindkettőjüknek van egy-egy kislánya. Ok is Pakson laknak, nem messze tőlünk, így gyakran tudunk találkozni. ]: 1981 óta labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedem, illetve már jó ideje ellen­őri feladatokat látok el Tolna megye tele­pülésein megyei I. osztályú mérkőzése­ken. Ez egy rendszeres, főként hétvégi el­foglaltsággal járó munka, amit nagyon szeretek, számomra a legkedveltebb idő­töltés. K: Én 17 éve vagyok itthon, jól érzem magam. Vezetem a háztartást, naponta főzök. A gyerekeknél szükség esetén be szoktam segíteni, amikor a kislányok még kicsik voltak. A férjemet minden alkalommal elkísérem a hétvégi mérkő­zésekre. Ezek a kirándulások alkalmat adnak arra, hogy Tolna megye települé­seit megismerjem. Gyönyörű látványos­ságokat fedezek fel, csodálom a kistele­püléseken élő emberek szorgalmát, aho­gyan környezetüket tisztán tartják, gon­dozzák. Hogyan szereztek tudomást a PA Zrt. által a nyugdíjasok számára kínált kedvezményekről és juttatási lehető­ségekről? J és K: Több csatornán is eljutnak hoz­zánk a nyugdíjasokat érintő fontosabb in­formációk. Elolvassuk az Atomerőmű új­ságot, a tájékoztatókat. Fiaink az erőmű­ben dolgoznak, tőlük is tájékozódhatunk. Milyen juttatásokat tudtok igénybe venni? I és K: A juttatások közül az üdülést és a telefont emelnénk ki. Örvendetes, hogy mi nyugdíjasok is kedvező feltételekkel üdülhetünk. A mobiltelefon a családon belüli kapcsolattartást könnyíti meg, kor­látlanul beszélgethetünk díjmentesen. Jó érzéssel fogadtuk a karácsonyi ajándék­ként érkezett utalványt is, s minden olyan juttatásért hálásak vagyunk a tár­saság vezetésének, ami anyagi hozzájá­rulás a mindennapi megélhetésünkhöz. Hogyan összegeznétek a beszélgeté­sünket és mit üzentek az olvasóknak? J és K: Örülünk, hogy 1977-ben vállal­tuk a változást és Paksra jöttünk dolgoz­ni. E döntés meghatározta életünk továb­bi részét. Paks munkahelyünk és lakóhe­lyünk is lett egyben. Szeretünk itt élni. Mindkettőnknek jó munkahelye volt, ösz­­szetartó kollektívában dolgozhattunk. Minden kedves olvasónak, munkaválla­lónak és nyugdíjasnak a 2010-es évben jó egészséget kívánunk. Kzné A horkolás okai és veszélyei Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint felét érinti, de többé-kevésbé előfordul gyermekeknél is. A gyermekkori horkolás kiváltó oka leg­többször a heveny vagy krónikus gyulla­dás következtében megnagyobbodott orr-, illetve garatmandula. Heveny gyulladás esetén gyógyszeres kezelés hatására a megnagyobbodott mandulák megkiseb­bednek, krónikus gyulladás következté­ben megnagyobbodott mandulákat mű­téttel távolítjuk el, mindkét esetben a ki­váltó ok megszűntével abbamarad a hor­kolás. Sokmillió ember horkol álmában. A horkolás az esetek túlnyomó többségében veszélytelen, legfeljebb a közvetlen hozzá­tartozókat zavarja. Mi okozza a horkolást? Alvás közben az izmok tónusa csökken, így a garat, a lágy szájpad, a torok izmai is ellazulnak és a levegő ki- és beáramlása közben rezgés­be jöhetnek. Ez a rezgés okozza a horko­ló hangot. Ha azonban a garat túlságosan ellazul, akkor szinte összeesik, és a garatátmérő beszűkül. Normális körülmények között egy reflex ilyenkor megfeszíti a garatot nyitva tartó izmokat, és a levegő útja nyit­va marad. Ha azonban ez a reflex meg­gyengül, az a garat jelentős beszűkülésé­hez, sőt elzáródásához vezet. Ezáltal a lég­zés átmenetileg elakad, az éltető oxigén nem jut el a tüdőbe mindaddig, míg a be­teg - néha szinte fuldokolva - fel nem éb­red. Az ébredés gyakran csak másodper­cekig tart, reggelre a beteg nem is emlék­szik rá. Ez a horkolás igen veszélyes formája, amit az orvosok alvási apnoe szindrómá­nak neveznek, amit magyarra alvási lég­zéselakadásként lehetne fordítani. Ez a betegség a legfrissebb adatok szerint az össznépesség 2-4%-át érinti, de a 40-60 éves férfiak között már 10%, 60 év felett pedig 30-40% körüli az előfordulása. Melyek azok a tényezők, amelyek elő­segíthetik az alvási légzéselakadást? Szá­mos alkati eltérés szűkítheti a garatot, a megnagyobbodott garatmandulák, az el­hízás is gátolhatja a levegő szabad be­áramlását. Az altatók, nyugtatok, egyes allergiaellenes szerek és az alkohol pe­dig gyengítik a védőreflexet. Milyen veszélyei lehetnek az alvási lég­zéselakadásnak? Ez a látszólag ártalmat­lan eltérés számos betegség kockázatát növeli és az életkilátásokat jelentősen csökkenti. Az átmeneti oxigénhiány ugyanis riadóztatja a szervezet védekező rendszereit: a vérnyomás emelkedik, a szívműködés gyorsul, veszélyes ritmusza­varok jelentkeznek. Romlik a szív és az agy oxigénellátása is. Mindezen okok kö­vetkeztében a betegek körében 10-20-szor gyakoribb és súlyosabb a magas vérnyo­más és a szív-érrendszeri halálozás. Ke­zeletlen esetben tehát a beteg életkilátá­sai jelentősen csökkennek. A beteg az éjszaka folyamán a légzése­­lekadásra többször felébred, így alvása szakaszos, nem kellően pihentető. Ezért napközben hirtelen elálmosodik, súlyos kényszerítő alváskésztetést érez. Az alvá­si légzéselakadásban szenvedő betegek között 7-10-szer gyakoribb az elalvás mi­att bekövetkező munkahelyi és közúti bal­esetek. Másrészt a kóros kialvatlanság miatt romlik a beteg memóriája, koncent­rálóképessége. A szellemi képességek ha­nyatlása miatt számos beteg veszíti el az állását. Éppen ezért igen fontos a betegség ko­rai felismerése és kezelése. Az alvási lég­zéselakadás ugyanis eredményesen ke­zelhető, különösen korai stádiumban, amikor még nem alakultak ki a szövőd­mények. A diagnózist alváslaboratóriumi vizsgálatokkal lehet felállítani, amit szű­rővizsgálatok előznek meg. Természetesen nem szükséges min­denkinek, aki horkol éjszakánként alvás­laboratóriumi vizsgálatot végezni. Melyek azok a jelek, tünetek, amelyek felvetik az alvási légzéselakadás gyanúját? Milyen esetekben forduljunk orvoshoz? A beteg szinte mindig horkol, a horko­lás nem függ a testhelyzettől, nemcsak hanyatt fekve, hanem oldalt fekvéskor, sőt ülve is előfordul. A horkolás hangos és egyenetlen, időnként kihagyások, lég­zésszünetek szakítják meg. A beteg al­vás közben nyugtalanul dobálja magát, erősen megizzad, gyakran felébred, reg­gel fáradtan, kialvatlanul ébred, ébredés után gyakran tompultság, fejfájás jelent­kezik. Napközben erős álmosság, kény­szerítő alváskésztetés tör rá, ami zavar­ja megszokott hétköznapi tevékenységét. Aktív szellemi tevékenység vagy autóve­zetés közben gyakran elálmosodik. Jel­lemző továbbá a fokozódó ingerlékeny­ség, hangulati nyomottság, feledékeny­­ség, a koncentrálóképesség, figyelem csökkenése. Ha valaki ezen tünetek közül többet is észlel feltétlenül forduljon orvoshoz. A túlsúlyos, magas vérnyomásban vagy cu­korbetegségben szenvedő betegek vizsgá­lata különösen fontos és sürgős. Vörössné Erika Kiss Lajos (1944-2009) Kiss Lajos, a PA Zrt. nyugdíjasa 2009. december 14-én tragikus hirtelenséggel hunytéi, 64 éveiéit. 1944. január 19-én született Polgáron. 1986. január 1- jén lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A szolgál­gatási osztályon belül a vasútüzemnél darukötözőként, majd kocsirendezőként dolgozott. 1997. december 31-én vonult nyugállományba. Munkatársai csendes, szorgal­mas, családszerető, segítőkész embernek ismerték. Munkáját állandó megfelelni akarással, lelkiismeretesen végezte. Megbízható, kötelességtudó kolléga volt, akire mindig lehetett számítani. Pakson élt házastársával és lányával Fia szintén Pakson lakik családjával. Rend­szeresen látogatták egymást, az apa, nagyapa szívesen töltötte idejét gyermekei és unokája társaságában. Nyugdíjas éveiben esetenként vállalt még munkát. Hobbi­ja nem volt, de a labdarúgó- és kosárlabda-mérkőzéseket rendszeresen látogatta. Fájó és megtört szívvel búcsúzik a férjtől szerető felesége: Julianna, akivel 45 évig éltek házasságban. Gyermekei: Lajos és Melinda, menye: Ági, valamint unokája: Adrián. Nyugdíjas kollégánkat 2009. december 18-án helyezték örök nyugalomba Pak­son, a Fehérvári úti temetőben, polgári szertartás szerint. A búcsúztatón tisztelet­tel vettek részt a rokonok, barátok, kollégák és ismerősök. A Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája - emlékét megőrizve - ezúton búcsúzik nyugdíjas kollégánktól. Kzné Czvack Béla (1943-2009) 2009. december 9-én elhunyt Czvack Béla nyugdí­jas kollégánk. Életének 67. évében érte a halál. 1943. január 3-án született Borsodnádasdon. A vil­lamos ipari technikumot Miskolcon végezte. 1978. szeptember 1. napján nyert felvételt a Paksi Atomerő­mű Vállalathoz. A villamos üzemviteli osztályon üzemeltetésvezetőként dolgozott. A mátrai erőműben szerzett villamos üzemeltetői tapasztalatait jól hasznosította az 1. blokk indí­tásának üzemviteli kiszolgálásában, majd üzemeltetésében. Rendkívüli mű­szaki igényességével, empátiájával egy nyugodt, megbízható légkört alakított ki munkahelyén. Szakmai tudását elismerték. Nyugállományba vonulása után még aktívan dolgozott, a fiatal villamos üzemviteli szakemberek képzé­sében jelentős szerepet töltött be. Pakson élt fiával. Nyugdíjas napjait családja körében, gyermekeivel és uno­káival töltötte. Szabadidejében szívesen kertészkedett. Az utóbbi években egész­ségi állapota megromlott, betegségei miatt rendszeres orvosi kezelésre szorult. A kórházba kivizsgálásra érkezett, otthonába azonban már nem térhetett visz­­sza. Fájó szívvel búcsúznak Tőle szeretett gyermekei: Angéla és Béla, unokái: Csa­ba, Liza és Dániel, vejei, bátyja, nővére és családjuk. Születési helyén, Borsodnádasdon helyezték örök nyugalomba A Paksi Atomerő­mű Zrt kollektívája nyugdíjas kollégánk emlékét megőrzi, nyugodjék békében. Kzné

Next

/
Thumbnails
Contents