Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-10-01 / 10. szám

2010. október 9 1 mym paksi atomerőmű-Nyolcvanévnyi üzemidőn gondolkodnak A Jövő évben esedékes tervszerű leállás alatt a szakemberek fel­keresik a Ginna és a Nine Mile Point-1 reaktorok konténmentjei­­nek legeldugottabb részeit is, hogy öregedésre utaló jeleket keresse­nek az acélburkolatban. Az említett blokkokat üzemeltető Constellation Energy Nuclear Group önként vál­lalta ezt a munkát (az Energiaügyi Minisztérium kérésére, de nem uta­sítására). Ez egy új eleme az állami és az ipari felülvizsgálatoknak, mivel ennek ered­ménye is hozzájárulhat ahhoz, hogy az Egyesült Államok 104 blokkjának üzemidejét akár 80 évre is meghos­szabbíthassák. Ez pont kétszerese az eredetileg tervezett negyven évnek. A kongresszus sikertelennek bizonyult a klímaváltozással és az energetiká­val kapcsolatos jogalkotásban, emiatt most az ország nukleáris projektjei is a levegőben lógnak. Ez azonban azt is lehetővé teszi, hogy pont a lehetőségre koncentráljon a szakma, és a jelenlegi atomerőművi flotta várható élettarta­mát megnövelhessék - nyilatkozták az ipari szakértők. Az illetékes minisztérium és a nuk­leáris hatóság hivatalnokai, az ener­giaszolgáltatók képviselői és vezető kutatók 2011 februárjában tartanak konferenciát a műszaki és a hatósá­gi témákban. Itt várhatóan lesz né­mi konfrontáció az üzemeltetők által újonnan gerjesztendő újraengedélye­­zési hullám miatt. A most üzemelő atomerőművi blokkok a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben épültek, az akkor szokásos 40 éves üzemeltetési engedéllyel bírnak. Ötvennél több egy­ség már megkapta a nukleáris hatóság engedélyét a további húsz évre szóló üzemre, a többiek pedig az engedélyre várnak vagy éppen most kérvényezik azt. Az Energiaügyi Minisztérium tá­mogatja az ilyen irányú kutatásokat, sőt az ipari szereplők létrehoztak egy nemzetközi kutatóintézetet is Francia­­országban, ahol az anyagok öregedés­nek kérdéseit vizsgálják. Az üzemeltetőknek azonban már az első húszéves extra ciklus vége előtt tudniuk kell, hogy milyen főbb alkatré­szek és berendezések feljavítása vagy cseréje szükséges, hogy hozzáfoghas­sanak a következő hosszabbításnak. Ismerniük kell a költségek nagyságát és az esetleges hatósági gátakat is, hogy dönthessenek az üzem folytatá­sáról vagy a leállítást és a leszerelést válasszák. A recesszió miatt drámai módon csökkent a villamosenergia­igény növekedési üteme az országban, de a minisztériumi és egyéb ipari előrejelzések szerint 2014-től a szol­gáltatóknak komoly kihívásokkal kell számolniuk és új termelőkapacitáso­kat kell beléptetniük. Jelenleg a jövő eléggé össze van kavarodva a politikai bizonytalanságok és a tudatlanság miatt. Napjainkban nincs jó választás a szolgáltatók számára - összegezte Charles Forsberg, a Massachusetts Institute of Technology üzemanyag­ciklusért felelős vezetője. Forrás: NEI SmartBrief, 2010. szeptember, Varga József Elektronika az autókban Szimpóziumot rendezett a jelentős magyarországi kutató- és gyártóka­pacitással rendelkező világcég, a National Istruments (NI) Budaörsön 2010. szeptember 28-án. A fejlesztések 90%-a az elektromos és elekt­ronikus részegységekben történik (600 m$), melyek 80%-a szoftver, aminek az összmérete kb. 10 millió sornyi C C++ C# program - mondta beveze­tőjében Stephan Ahrends, a beágyazott rendszerek tesz­telési szakértője. A fedélzeti komputerek több ezer egy­idejű jelet, adatot dolgoznak fel, hogy a megfelelő módon avatkozhassanak be a külön­böző biztonsági, üzemi és ké­nyelmi rendszerekbe. Érdekes fejlesztés a kor­mányvezérlő elektronika - elektromos szervo, mely minden biztonsági követel­ményt kielégít, de sokkal kevesebbet fo­gyaszt, mint a hidraulikus változatok. A jövő repülőgépeibe is alkalmazni fogják. Ha a tolatóradar vagy kamera eredetileg nem tartozéka a gépkocsinak, a beszereléshez nem kell megbontani, kiegészíteni a veze­tékrendszert, mert egy meglévő vezetékre ráültetik a jelet, amit a műszerfalon kicsa­tolnak vagy rövid hatótávolságú rádiós át­vitelt (bluetooth) alkalmaznak. Több mint 60 cég ügyel rá, hogy a legújabb informatikai fejlesztéseknek, szabványoknak mindig megfeleljenek az autókba építhető elektronikai eszközök és programjaik. A partnervállalatok számos példát mutattak arra, hogy milyen sokrétűen és szerteágazó feladatra lehet alkalmaz­ni az NI érzékelőit, adatgyűjtőit és több­csatornás kontrollberendezéseit. Akár a szerelősoron az egyes készültségi fázis tesztelésénél (reflektor, műszerfal, karos­széria alakhűség...), akár a késztermék­nél. Bár a fejlesztendő egységeket önálló egységekre, modulokra bontják, mégis a biztonságos beépítéshez rengeteg tesztet végeznek, így egy-egy ciklus 2-6 évig is eltart. A Ford fejlesztette ki a világon elsőként a tüzelőanyag-cellás személygépkocsit (teljesítmény/súly aránya sokkal jobb az akkumulátoros megoldásoknál). A fejlesz­tés elemei (tüzelőanyag-cellák, mérések és mérőhelyek, vezérlés...) folyamatos kölcsönhatásban voltak egymással, míg kialakult a piacképes termék. Ha nem az NI eszközrendszerével dolgoznak, a fejlesz­tés hosszabb ideig tart és lényegesen többe került volna. Beavattak végül az alternatív üzemanyaggal működő, az elektromos autók fejlesztési problémáiba, azok áthi­dalási lehetőségeibe - sok vonatkozásába mi magyarok is részesei vagyunk ennek a kutatásnak. gyulai Nemzetközi üzemanyagbankra van szükség Az Egyesült Államok energiaügyi mi­nisztere, Steven Chu tárta kollégái és a szakemberek elé ezen véleményét a NAÜ által évente rendszeresen megtartott ren­dezvényen. Egy üyen szolgáltatás hoz­zájárulhatna a nukleáris energia békés felhasználásának még biztonságosabbá tételéhez. A világ számos országából ér­kező miniszterek azt vitatták meg, hogy hogyan támogathatják az atomenergiát, müyen erőfeszítésekre van szükség bizo­nyos országok atomfegyverek gyártásától való távoltartására, hogyan csökkenthető a felhalmozott nukleáris fegyverek száma és hogyan kerülhető el a nukleáris anya­gok terroristák kezébe való jutása. Ez év áprilisában Prágában tartott beszédében Barack Obama amerikai elnök új keret­megállapodás létrehozásra szólított fel, amely a polgári célú nemzetközi együtt­működést javasolja az országok számára, így szerinte csökkenthetővé válik a fegy­verkezés kockázata. Egyértelmű, hogy egy erős és hatékony nukleárisüzemanyag-pi­­ac szükséges ahhoz, hogy globális mére­tekben csökkenteni lehessen a szénbázi­sú energiatermelést. Az Egyesült Államok továbbra is biztosítani fogja, hogy a békés célú felhasználásra szánt üzemanyaghoz még nagyobb mértékben és megbízható módon hozzáférjenek a megrendelők. A biztonságról szólva világossá tette az el­nök, hogy Amerika olyan világot szeretne, ahol béke és biztonság van - atomfegy­verek nélkül. Szintén áprilisban az USA és Oroszország megkötötte az Új START Egyezményt, amelyben kötelezték magu­kat a telepített atomrobbanófejek számá­nak egyharmaddal való csökkentésére, a stratégiai szállítóeszközök számának 50 százalékkal való csökkentésére, egy átfogó monitoringrendszer kifejlesztésére és utat kívánnak nyitni a robbanófejek számának a jövőben történő további csökkentésre. Sajnálatos, hogy még mindig van szá­mos ország, amelyik nem tartja magát a nemzetközi fegyverkezés elleni kötelezett­ségekhez. Ahol fenyegetettség van, ott szá­molni kell valós következményekkel is. Egy nemrég kiadott jelentésben szerepelt, hogy Irán hogyan utasította vissza a NÁÜ-vel va­ló teljes együttműködést, és hogyan dacolt a NAÜ kormányzótanácsának és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Irán j hozzáállása is mutatja azokat a nehézséget, amelyekkel a többi - a kötelezettségeket be­­tartó - országnak szembe kell néznie. Forrás: NEI SmartBrief, 2010. szeptember Varga József Ukrajnában épít üzemanyag­gyártó üzemet a TVEL Az ukrán kormány hivatalosan is bejelentet­te, hogy az orosz gyártó cég nyerte meg a nukleárisüzemanyag-gyártó üzem építésére kiírt tendert. A döntést az illetékes szakmi­nisztérium javaslata alapján hozta meg a kabinet A TVEL versenytársa az amerikai Westinghouse volt Az orosz cég saját pénzéből is fogja finanszí­rozni a beruházást az előzetes kalkulációk mintegy 212 millió amerikai dollárról szól­nak. Vitalij Lukanyenko, az ukrán miniszterel­nök sajtótitkára megjegyezte, hogy a verseny során az orosz cég egyértelmű támogatás­ban részesült. A pályázat kondíciói között szerepelt, hogy Ukrajna ellenőrzési jogokat gyakorol majd a közös vállalkozásban annak ellenére, hogy a pénz nagyobb részét az oro­szok adják az építkezéshez. A másik feltétel az volt, hogy az üzemanyagkötegek gyártásá­ra vonatkozó technológiát is átadja az orosz partner egy 2020-ig szóló, nem kizárólagos licenc keretében. Az itt készülő kötegek mind ukrán, mind külföldi reaktorokban is felhasz­nálásra kerülhetnek. Jurij Nedaszkovszkij, a nemzeti Energoatom cég elnöke szerint a gyártás 2013-ban kezdődhet meg az új gyárban. A kezdeti termelési kapacitás évi 200 tonna uránegyenérték körül várható. Ez 2017-re elérheti a 400 tonnát is, de 2020-ra biztosan produkálni tudják ezt az értéket. Ukrajna jelenleg tizenöt blokkot üzemel­tet négy telephelyén (Khmelnyickij, Rovnó, Dél-Ukrajna és Zaporozsje), mindegyik az Energoatomhoz tartozik. Mindegyik nyo­mottvizes rendszerű egység megoszlásuk az alábbi: 2 db WER-440/213 blokk, 11 db WER-1000/320 típusú blokk és 1-1 db WER-1000/302 és WER-1000/338 jelzésű blokk. A 2009-es adatok szerint ez flotta biztosította az ország villamosenergia­ellátásának közel a felét. Csakúgy, mint más országok WER-reaktorai esetében, Ukrajna számára is a TVEL szállít évtizedek óta, de 42 darab Westinghouse gyártmányú üzem­anyagcella is tesztjellegű felhasználásra került a Dél-Ukrajna erőmű három reaktorá­ban. Ezzel olyan kísérleti adatbázist kívánnak létrehozni, amellyel elnyerhetik a nukleáris hatóság végleges felhasználási engedélyét az amerikai üzemanyagra. A tengerentúli cég nyilván szeretné megtömi az oroszok mono­póliumát az üzemanyagpiacon, és azt sem kell elfelednünk, hogy Ukrajna erősen függ az orosz gáz- és olajszállításoktól is. Ezek már kétszer is megszakadtak a hosszúra nyúlt fizetési viták miatt. Az ukránok maguk is beszállhatnak a gyártásba azzal, hogy mintegy 30 százaléknyi nyersuránnal tudják támogatni a folyamatot Ezenkívül képesek cirkóniumötvözet előállítására is, ami a pál­cák gyártásához szükséges. Jelenleg azon­ban az urán dúsítása és a kötegek készre szerelése még Oroszországban történik. Olkiluotóban megnövelik a tároló kapacitását A finn Teollisuuden Voima Oy (TVO) cég megkétszerezi az elhasznált üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítményé­nek kapacitását. Az elnyert szerződés birto­kában három új medence építésére kerül sor a győztes TYL KPA cég által, amelynek a Skanska Talonrakennus Oy és a Hartela Oy a tagjai. A három új egység közül egy a mos­tani két üzemelő blokkból kikerülő üzem­anyagot fogadja majd, míg a másik kettőt az épülő harmadik blokk számára tartják fenn. A teljes rendszer várható üzembe lépését 2013-ra teszik. A projekt költségére 30 millió eurót jelölt meg az építészcég A telephelyen felszíni medencék találhatók, amelyek 1987 óta fogadják az elhasznált üzemanyagot A betárolási kapacitás maximum 1270 tonna, a működési engedély negyven évre szól. A végleges elhelyezésre mélységi tárolóban kerül majd sor, ahol az üzemanyagot rézből készült kapszulákban helyezik el. India atomreaktorokat kíván exportálni Mialatt a tengerentúli szállítók kézzeHábbal el akarják adni Indiának nukleáris technoló­giájukat, az ország exportálni szeretné nyo­­mottnehézvizes reaktorait (PHWR). A NAÜ Bécsben tartott, 54. közgyűlésén az Indiai Atomenergia-bizottság elnöke, Srikumar Banerjee bejelentette, hogy orszá­gának nukleáris vállalata készen áll 220 vagy 540 megawattos blokkjainak exportjá­ra. Hozzátette még hogy India ipara azon az úton halad, hogy hamarosan versenyképes szállítója legyen különböző speciális acélok­nak, képes legyen nagyméretű alkatrészek kovácsolására, szabályozóberendezéseket gyártson, valamint egyéb nukleáris alkat­részeket, szolgáltatásokat és szoftvereket értékesítsen a világpiacon. Az ország három évtizeden keresztül ki volt zárva a nemzetkö­zi nukleáris kereskedelemből, mivel szem­behelyezkedett a nemzetközi Atomsorompó Egyezménnyel. Ezalatt az ország kifejlesz­tette saját PHWRlechnológiájáL A nukleáris beszállítók 45 tagból álló csoportja 2008- ban úgy döntött, hogy megnyitja India előtt a nemzetközi kereskedelem lehetőségét annak elismeréseképpen, hogy az ország feddhetetlennek bizonyult a fegyverkezéssel kapcsolatban. India hosszú távú nukleáris terveiben szere­pel a hatalmas tóriumkészletek felhasználá­sa, amiből üzemanyagot állíthat elő reaktorai számára. Az országban építés alatt vannak PHWR rendszerű reaktorok (3*220 MW), egy gyorsszaporító reaktor (500 MW). Már most is feltűnnek a rendszerben azonban a nyomottvizes blokkok is, mivel ezeket a nuk­leáris kapacitás gyors növelése eszközének tekintik. Két darab, egyenként 1000 mega­wattos orosz egység épül Kudankulumban. A távlati tervekben 6800 megawattnyi beru­házás szerepel, vegyesen könnyűvizes és nehézvizes technológiára alapozva. A lehet­séges beszállítók már ceruzával be vannak jegyezve - tette hozzá Banerjee úr. Szeretnék növelni urándúsítási képességüket is, amit szintén saját technológiára alapoznak. Az ország szakemberei hozzáfogtak egy integ­rált feldolgozó telep létrehozásához is, hogy meg tudják valósítani a kiégett üzemanyag reprocesszálását és a hulladékok kezelését is - zárta beszámolóját az elnök. Forrás: World Nuclear News, 2010. szeptem­ber Varga József Pontocskák a telefonkészülék 5ös nyomógombján Az elmúlt időszakban több kollégám érdek­lődött: Mi a szerepe a telefonkészülék 5-ös nyomógombján elhelyezett kiálló pontocs­kának? A választ megkapjuk, ha tanulmá­nyozzuk a szabványosítási világnap - ok­tóber 14. - kapcsán dr. Alan Morrison, az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) elnöke, Jacques Régis, az IEC (Nemzetkö­zi Elektrotechnikai Bizottság) elnöke és dr. Hamadoun Touré, az ITU (Nemzetközi Távközlési Unió) főtitkára által jegyzett „A szabványok mindenki számára elérhetőb­bé teszik a világot” c. üzenetet Becslések szerint legalább 650 millió ember él a világon olyan problémával, amely mozgásában akadályozza vagy kor­látozza. A fejlett országok lakosságának egynegyede a 60 év feletti vagy az annál idősebb korosztályhoz tartozik, és várható­an 2050-re a fejlődő országok legtöbbje is eléri ezt a szintet Ahogy a világ népessége öregszik, arányosan nő a mozgáskorlátozot­tak száma is. Ennélfogva a mozgásukban korlátozottak nehézségeinek megoldása egyre sürgetőbb kérdés, hiszen a különbö­ző akadályozottsággal együtt élő emberek igénylik, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági életben ugyanúgy vehessenek részt, mint a többiek. Számukra is fontos az információkhoz való hozzájutás, illetve a megfelelő tájékozódás, mivel nekik ezáltal nyílik lehetőség, hogy például használják a liftet, vagy be tudjanak menni az épüle­tekbe, utazhassanak, vagy biztonságosan tudjanak orvosi készülékeket bekapcsolni és használni. A dolgokhoz való hozzáfér­hetőség azonban nemcsak az idős vagy a mozgásukban akadályozott embereknek fontos, hiszen bárkivel előfordulhat, hogy élete valamelyik szakaszában megtapasz­talja átmenetileg a korlátozottság érzését Amikor ilyen történik, az egyszerű, min­dennapi teendők is nagyon küzdelmessé válhatnak. A nemzetközi szabványok a gyártóknak és a szolgáltatóknak irány­elveket adnak arra vonatkozóan, hogyan tervezzék meg termékeiket azért, hogy azok mindenki számára hozzáférhetők és könnyen használhatók legyenek. • Egy, a nemzetközi szabványoknak megfelelően és átgondoltan, a kerekes székkel közlekedőknek megtervezett rám­pa ugyanakkor hasznos lehet a babakocsit toló kismamáknak is. • Egy olyan készülék, amelyen nagy­méretű gombok vannak, megkönnyítheti a dolgát azoknak is, akiknek csak átmeneti­leg sérült a kezük. • A hirtelen ajtózáródást megakadályo­zó szenzor baleseteket előzhet meg. • A telefon 5-ös nyomógombján elhelye­zett kicsit kiálló pontocska könnyebbé teszi a számok megtalálását; ez már szinte jóté­teménynek számít egy szemműtét után. A nemzetközi szabványok mindenki számára könnyebbé teszik a termékekhez, a berendezésekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A szabványok biztonsági szempontokat, ergonómiai elveket és har­monizált vizsgálati módszereket tartal­maznak, egyúttal növelik az ezekhez való hozzáférhetőséget. A szabványok a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt a műszaki fejlődés és az innováció terjesztését szolgál­ják, segítik a piacokat a gyorsabb növeke­désben és fokozzák a világon a kereskedel­met Az EEC, az ISO és az ITU összehangolja és rendszerezi a szabványosítási munkát, hogy segítse a tervezőket, a gyártókat és a politikai döntéshozókat a világ biztonsá­gosabbá tételében, valamint abban, hogy a dolgok ma és holnap is mindenki számára elérhetők legyenek. (Forrás: Szabványügyi Közlöny 2010. ok­tóberi száma) Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents