Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
2009. június 11 <Q>- rfiyrii paksi atomerőmű-Lovas Izabella a WIN különdíját kapta a Szilárd Leó Fizikaversenyen Lovas Lia Izabella, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium érettségiző diákja, az Országos Szilárd Leó Fizikaverseny I. kategóriájának győztese kapta a WIN (Women in Nuclear), a Magyar Nukleáris Társaság női szakcsoportja különdíját. A díj lényege, hogy a díjazott egynapos szakmai látogatást tehet az atomerőműbe. Május 22- én, erőműves látogatásakor beszélgettünk a tehetséges ifjú hölggyel, amikor a különdíj által nyújtott lehetőséggel élt.- Gratulálok a szép sikerhez! Mit kell tudni az általad kapott különdíjról? Lovas Iza: - A WIN a versenyen a legjobban szereplő diáklányt kívánta külön is megjutalmazni. A díjat dr. Radnóti Katalin, az ELTE anyagfizikai tanszékének tanára, a WIN tagja adta át. Nagyon büszke vagyok rá.- Hogyan zajlik az erőműves programod? Mi tetszett leginkább? L.I.: - Szucsán Marina, az erőmű dolgozója nagyon érdekes programot szervezett nekem. Marina és az engem fogadók közül többen is a WIN tagjai. Először a reaktorfizikusoknál jártunk. Majd a sugárvédelmi osztály dozimetriai laborjának munkáját Horváth Etelka mutatta be, a vegyészeten pedig Varjúné Baracska Ilona fogadott. Utána a nukleáris üzemanyag osztályra mentünk, ahol Marina dolgozik. Mindenhol igazán különleges dolgokat láttam, hallottam, és mindenki készségesen beszélt a szakterületéről. Talán leginkább az erőmű felépítése, a fizikusi zónatervezés és a vegyészeti labor érdekelt. Egyszer már jártam az atomerőműben, de ez az akkori látogatásnál jóval több.- Honnan ez az érdeklődés a természettudományok iránt, és milyen eredményeid vannak? L.I.: - Édesapám matematika-biológia tanár, a Nagy Lajos Gimnáziumban tanít. Talán tőle ered az első érdeklődés a matematika iránt, bár két nővérem más területen dolgozik. A fizikát már az első fizikaórán megszerettem, és nagyon jó IP 7 "f ^ j tanárom volt általánosban és gimnáziumban is. Igaz, más tárgyakat is szeretek. 2008-ban a Szilárd Leó versenyen fizikából 3., az OKTV-n fizikából 6., matematikából 7. lettem. Idén az OKTV-s eredményeim is jobbak lettek: 5., illetve 3. helyezést értem el.- Hogyan készülsz a versenyekre? L.I.: - Simon Péter felkészítő tanárommal speciális program alapján készülünk. Ez azzal jár, hogy a gimnáziumban már szinte magántanulóként kezelnek. Szerencsére, eddig sikerült az elvárásoknak megfelelnem a többi tárgyból is. Atomerőműves ismereteket is tanultam. Egyik ilyen forrás Marx György: Atommag közelben című könyve volt. Mindennek igen jó hasznát vettem a versenyeken, de a mai látogatáson is. A Szécsényi Zsolttól kapott reaktorfizikai tájékoztató is érthető volt.- Hogyan tovább? LL: - Az OKTV eredmények alapján matekból és fizikából érettségiznem és felvételiznem nem kell. Készülök a többi tárgyra és az angol vizsgámra, valamint a júliusi Nemzetközi Diákolimpiára, amely most Mexikóban lesz. Tavaly Vietnamban én voltam a második magyar lány fizikából a verseny 40 éves történetében. Ősztől a BME fizika szakán fogok tanulni. Még nem tudom pontosan, melyik szakirányt válasszam. Talán a kvantummechanika tetszene, mert abban sok a matematika.- Mit gondolsz te, és mit gondolnak körülötted az emberek az atomenergiáról? LI.: - Az atomenergia felhasználására szerintem szükség van. Sajnos környezetemben az embereket ez kevéssé foglalkoztatja. Többnyire estik akkor érdekli őket, ha negatív hírt hallani. A gimnáziumi tananyagnak is csak a végén szerepel az atomfizika, ezért inkább csak gyors tájékoztatást kapnak róla a diákok. Bár a WIN tevékenységét még nem igazán ismerem, de nyilvánvaló, hogy a szakmában dolgozó nők ilyen lelkes, őszinte tájékoztatása növeli a bizalmat az atomenergia iránt. Hadnagy Darwin jubileum Megjegyzések a „pálya széléről” Ebben az évben az evolúció tana kétszeres jubileumot ül. Kétszáz éve született Charles Darwin az evolúció-elmélet atyja, és 150 éve, hogy kiadta A fajok eredete c. művét, amelyben forradalmi elméletének alapjait lefektette. Azt sokan tudják, hogy az eszme egy ötéves hajóút tapasztalatai alapján született meg. A részletek már kevéssé közismertek, pedig az egész kész regény. Tulajdonképpen a kapitány keresett magának értelmes társalkodó partnert a hoszszú útra de ezért nem járt fizetés, hanem Darwinnak került tetemes összegbe ez az 5 évig tartó utazás (1831 december - 1836 október). Darwin 10 négyzetméternél kisebb kabinja oly alacsony volt, hogy nem tudott benne egészen felegyenesedni, s ezt is nappal két másik férfival kellett megosztania, éjjel pedig a térképasztal felett lógó függőágyban aludt. Egész úton tengeri betegség és honvágy gyötörte. Viszont óriási mennyiségű állatfajt figyelt meg, ezerszámra preparált különleges egyedeket, s mivel geológiai megfigyeléseket is végzett, hamarosan sor került ősállatok megkövült maradványainak geológiai rétegekből való kifejtésére is. A rengeteg tapasztalat összegezéséből, rengeteg töprengés és kétség mellett dolgozta ki elméletét, amelynek rövid lényege a következő: az élőlények állandó harcban vannak a fennmaradásért, a szűkös táplálékforrásokért, a (változó) környezethez való jobb alkalmazkodásért.. Az utódokban véletlenszerűen apró változások, új tulajdonságok léphetnek fel. Ha ezek a fennmaradás szempontjából előnyösek, akkor a tulajdonság hordozója tovább él, több utódot nemz, a tulajdonság tehát elterjed a fajban, és idővel egyeduralkodóvá válnak az előnyös tulajdonságú egyedek. Az apró változások a véletlenszerűen fellépő mutációk: A fennmaradás szempontjából előnytelenebb mutációk kihalnak, az előnyös mutációkat a vázolt természetes kiválasztódás terjeszti el, és őrzi meg. Hosszú idők alatt a környezet helyileg igen erősen megváltozhat, az apró alkalmazkodási lépések tömegéből hosszú idő alatt végül egész új fajok alakulhatnak ki. És itt jön a merész általánosítás: a fajok tapasztalható óriási változatossága az időben visszafelé menve egyszerűbb változatokat mutat, végül eljutunk az egyetlen, (vagy néhány) őssejthez, amely szintén véletlen változások során élettelen szerves vegyületekből alakult ki. Az elmélet hatása frenetikus volt, és máig nem csituló vitát indított el.. Különösen két momentum miatt. A nagyközönség felháborodott azon az állításon, hogy a majomtól származunk (Ha megnézzük, hogy ember-elődeink miket műveltek az elmúlt pl. csak 2 300 év alatt, lehet, hogy a majom-előd mégiscsak kevésbé kompromittáló). A másik, hogy az élet egész kialakulása nem teremtés, hanem a véletlen, illetve természetes folyamatok műve, vagyis íme, a darwinizmus az ateizmus bizonyítéka (Darwin maga nem volt ténylegesen ateista. Saját bevallása szerint öreg korára az agnoszticizmus felé közeledett). Az egyház ugyan már megtalálta a "modus vivendi"-t, s ma már egy teológus is lehet evolucionista a kiátkozás veszélye nélkül, a vita tovább folyik. Isten kérdése, a szellemtörténet legabsztraktabb kérdése olyan lett, mint a futball. Mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, és hogy jogosan nyilatkozik. Két szórakoztatóan együgyű példa, ha nem is a darwinizmussal kapcsolatban. Egy 18. századi tollforgató az isteni gondviselés bizonyítékát látta abban, hogy a bolhák feketék. így ugyanis az ember könnyebben észreveheti őket a fehér lepedőn. (Ami eztán történhetett, azt a bolha feltehetően nem gondviselésnek értelmezné). Egy szovjet űrhajós viszont bizonyítéknak találta azt a primitív megjegyzését, hogy ő fent járt az "égben", de sem Istennel, sem angyalokkal nem találkozott. A jubileum alkalmából több ismeretterjesztő könyv jelent meg a darwinizmusról, még több annak kritikáiról. A darwini eszme az újabb felfedezések segítségével a korábbi kritikák nagy részét legyőzte, de a 20. században a tudomány fejlődése sok újabb súlyos problémát vetett fel. Legerősebbnek Behe amerikai biokémikus új keletű érveit látom (Darwin fekete doboza). Ő kidolgozta a nem-redukálható komplexitás elvét. Ennek az a lényege, hogy számos funkció, vagy szerv igen összetett, ugyanakkor egyes elemei külön-külön működésképtelenek. így megjelenésük nem jelent evolúciós előnyt, tehát kihalnak, nem várják meg az évmilliókat, míg a többi elem is fokozatosan megjelenik. Vagyis az egész komplexumnak egyszerre kellett volna megjelennie, hogy fennmaradjon.. Ennek alapján hosszas, laikusok számára nem mindig követhető eszmefuttatásokkal bizonyítja, milyen végtelenül valószínűtlen, hogy a fajok kialakulása, de különösen az élőnek élettelenből való létrejötte véletlen változások eredménye lenne. A véletlenszerű kialakuláshoz nevetségesen rövid az a „rongyos” 3,5 milliárd év, amely óta élet van a Földön. Behe odáig megy, hogy kijelenti, ha Darwin ismerte volna a sejt működésére vonatkozó modern eredményeket, nem merte volna elméletét kimondani. Ezt a gondolatmenetet én nem tudom cáfolni, de úgy tűnik, egyelőre az evolucionisták sem. Az evolúció elve mára sokoldalúan igazolódott, így várható hogy itt is lesz megoldás. Lehet azonban, hogy forradalmian új belátás kell hozzá, mint ez a tudomány történetében oly gyakori. A Bohr-féle atomelmélet hibáit is csak úgy lehetett kiküszöbölni, hogy kidolgozták a kvantummechanikát, amiben "minden másképp van". Kíváncsian várom az "evolúciós kvantummechanikát". Vinnay István Erőfeszítések és szinergiák a műszaki értelmiség napján A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja programsorozat megszervezését a Magyar Mérnöki Kamara vállalta. Május 14-én az MTA Díszteremben tartott szakmai nap fő témája az energia és energetika volt. Május 15-én az Országház Felsőházi Termében a műszaki intézmények, szervezetek vezetőinek köszöntői után beszédet mondott a köztársasági elnök is. Három éve alakult a Magyar Műszaki Értelmiség Napja szervező bizottság, melynek tagja a MagyarTudományos Akadémia, a Magyar Innovációs Szövetség, a Rektori Konferencia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnökakadémia és a kezdeményező dr. Benkó Sándor villamosmérnök, a Benkó Dixieland Band vezetője. A szervezők elhatározták, hogy minden év májusában tudományos üléseket és a Parlamentben ünnepi ülést szerveznek. Idén Magyarország energiaellátó rendszereinek helyzete, a hazai források hasznosítása, valamint a honi energiaforrások felhasználási, alkalmazási lehetőségei álltak a konferencia fókuszában. Az ülést dr. Kováts Gábor, az MMK elnöke, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Pálinkás József, az MTA elnöke tartott ünnepi beszédet. Ezt követte dr. Michelberger Pál akadémikus előadása, melyben megemlékezett Bánki Donát műegyetemi professzorról, a magyar mérnökoktatás, kutatás-fejlesztés nemzeti hírű tudósáról. Ezt követően színvonalas előadások hangzottak el a magyar energetikáról, a villamos rendszerről, a gázellátásról, a kőolajipari kapacitásokról, az üzemanyag-ellátásról, az épületek és építmények energiagazdálkodási lehetőségeiről, a hagyományos villamos izzókról, modern, nagy teljesítményű és kis fogyasztású izzókra való áttérés támogatási rendszeréről, közel négyszáz fő jelenlétében. Délután a konferencia két szekcióban folytatta munkáját. Az első szekcióban kiváló előadások hangzottak el a hagyományos energiarendszerek, energiatermelő és -elosztó rendszerekkel kapcsolatosan, így a hazai lignitvágyon felhasználási lehetőségei villamosenergia-termelésre, a Mól nemzetközileg is a legjobbak közé tartozó finomítóinak műszaki és gazdasági színvonaláról, a Gönyün épülő gázturbinás erőmű építéséről, a Pannon-medencében nagy mélységben lévő gázmezők feltárásának és kinyerési technológiájának nehézségeiről, a magyar uránércvagyon bányászati lehetőségeiről és a magyar folyóvizek energetikai hasznosításáról. Élénk érdeklődés kísérte a paksi atomerőmű jelenéről és jövőjéről, a teljesítménynövelésről, üzemidő-hosszabbításról s az atomerőmű kapacitásának bővítéséről kollégánk, dr. Katona Tamás, a PAZrt. tudományos tanácsadója előadását. A résztvevők örömmel konstatálták, hogy paksi létesítmény bővítését előkészítők számítanak a tervezői, a szakértői, a felelős műszaki vezetői és a műszaki ellenőri munkát önállóan végző mérnökök támogatására, a több mint tizenöt éves program eredményes teljesítésében. Elnöki zárszavában dr. Ginsztler János akadémikus kiemelte: hazánk csak akkor tud kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetéből, ha a döntéshozók és a politikusaink végre tudomásul veszik, hogy minden társadalom számára a műszaki értelmiség, így a mérnökök az egyik fontos értéktermelők. E konferencia is megerősítette, hogy a hazai mérnökszervezetek képesek a példaértékű összefogásra, így a szinergiára. A második szekció témája a megújuló és alternatív energiaforrások hazai alkalmazásának lehetősége volt. Az előadásokat úgy válogatták össze, hogy minden terület eredményeit, problémáit bemutassák és érzékeltessék, hogy minden lokális energiaforrás felhasználására szüksége van az országnak, amellyel csökkenteni lehet a központi energiaellátó rendszerek terhelését, így a gáz, üzemanyag, villamos energia felhasználását. Május 15-én az Országház Főrendiházi Termében ünnepi ülésre került sor, melynek díszvendége volt és ünnepi beszédet tartott dr. Sólyom László köztársasági elnök. Üdvözlőbeszédet mondott még Mandúr László, az országgyűlés alelnöke, Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is. A szónoklatok mellett előadás hangzott el arról, van-e, lesz-e elegendő műszaki szakember ahhoz hazánkban, hogy az országa tartós fejlődés útjára léphessen. Az ülés résztvevői elfogadták a szervezőbizottság által elfogadott felhívást, amely az általános, középfokú és egyetemi műszaki és természettudományos oktatás problémáival foglalkozott, ami alapvető feltétele hazánk általános gyarapodásának. Sipos László
