Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
2 2009. június &- mym paksi atomerőműnjszt közgyűlés A szervezet alapszabályának megfelelően tisztújító közgyűlést hirdettek Budapesten, a Bank Center Konferencia termébe május 14-ére. Az adott időpontban a tagok közül csak kevesen gyűltek össze, így még nem voltak határozatképesek, fél órával halasztották az: ülést. A várakozás perceit töltötte ki Mohos Zoltán, aki a 2005-ben alakult Nay N Go Kft sikertörténetét tárta elénk. Ők időben kezdtek el foglalkozni a témával, felismerve a piaci, alkalmazói igényeket. Termékük a közkedvelt iGo navigációs programcsalád (tavaly tavasszal a CeBIT díjnyertese). A hírnév hamar szárnyára kapta őket, sorra jelentkeztek a gyártók. Már mintegy 70 készüléktípuson működik programjuk, mert jobb, szebb, tömörebb, mint a konkurenciáé. Már négy generáció van kinn a piacon, őszre lesz kész az ötödik. Mindössze 250 főt foglalkoztatnak cégüknél. A konkurenciához hasonlóan beépítették az érdekes helyek, hasznos pontok (POI) megjelenítését a térképeken. Ezek lehetnek nevezetességek, építmények, múzeumok, bevásárló közpon tok, gyógyszertárak, mozik nyitva tartással, jegyárakkal, műsorokkal együtt. Egy kirándulás előtt ezek többnyire ingyen letölthetők. A közlekedési gyakorlatnak megfelelően időben figyelmeztet, hogy az útvonaltervnek megfelelően merre soroljon a vezető. Újdonság, hogy a telepített sebességellenőrző pontokat, az egyes útszakaszok sebességkorlátozását is tartalmazzák a térképeik. A program számítja a pillanatnyi sebességet és túllépés esetén figyelmeztet, ha a funkció be van állítva. Lesz teherautós változat is, ahol a súlykorlátozást is kezelik hasonlóképpen. Támogatja programjuk a speciális közlekedési információs rádióadások (TMC) adatai szerinti útvonaltervezést, útvonal módosítást is. Sajnos a hírek bejelentések alapján kerülnek be az adásba 5-30 perc elteltével, s mire tudomásunkra jut, már rég ott araszolunk a dugóban. A halasztott közgyűlésen Péceli Gábor, elnök beszámolójában elmondta, hogy a társaság rendkívül aktív. Huszonhárom szakmai és több területi szervezete van. A társaság aktív szerepet vállal a digitális írástudás elterjesztésében (ECDL), a digitális esélyegyenlőség (DE!) megteremtésében. Több rangos rendezvényt szerveztek, melyek közül nem egy világraszóló, mint pl. az ETAP 2008 programozói konferencia. Megdicsérte Alföldi István ügyvezető igazgatót buzgalmáért, szívósságáért, példamutató elhivatottságáért. A közhasznúsági beszámolóból kitűnt, hogy aktivitásnak köszönhetően a tervezett 48 mFt hiány helyett szinte ugyanennyi nyereség keletkezett. Az idei terv is óvatosan tervezte a bevételi oldalt és takarékosan a kiadásokat Az ellenőrző bizottság elnöke nyilatkozott, hogy a szabályoknak megfelelő a társaság gazdálkodása. Ez után került sor a tisztújításra, mivel letelt az előző vezetőség mandátuma. Havass Miklós a jelölőbizottság elnöke röviden bemutatta az aspiránsokat. Benedek Balázs már két ciklusban volt alelnök - most ő nem választható újra, a többiek újraválaszthatók. Külön-külön beszavaztuk a listára jelölteket, majd titkosan szavaztunk: • Dr. Péceli Gábor, egyetemi tanár, BME rektora - elnök • Bedő Árpád, szoftverfejlesztő, • Dr. Hanák Péter, BME adjunktus, • Tóth Ferenc, szoftverfejlesztő, • Nagy Miklós, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója • Dr. Varró Dániel, BME docens - alelnökök - a felelősségi köröket egymás közt osszák meg. • Dr. Herdon Miklós, Debreceni Egyetem, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar egyetemi docense, tanszékvezető, • Dr. Inzelt Péter, MTA SZTAKI igazgató • Dr. Száva Lajos, CHAMPIGNON Union Kft. gazdasági tanácsadó-felügyelő bizottság - maguk közül választanak elnököt. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! gyulai S' Uj blokkok a paksi atomerőműben Folytatás az első oldalról. Őri István, a Green Capital független környezetpolitikai kutatóműhely vezetője a magyar energiaszektor villamosenergiatermelésének életciklus-elemzésének eredményét ismertette. A különböző energiahordozók környezetre gyakorolt hatását vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy az atomenergia versenyképes, az egyik leginkább fenntartható és legkedvezőbb megoldás. Mint mondta, összességében, de a legkritikusabb területet, a globális felmelegedési potenciált tekintve az atomenergia a legkedvezőbb a nap és a biomassza mellett. A másik oldalon a hulladékégetéssel nyert energia és a fosszilis tüzelőanyagok állnak a legnagyobb szennyezési mutatóikkal. Udvardi Attila, a GKI kutatásvezetője egyebek mellett az árkérdést elemezte a siófoki konferencián. Elmondta, hogy az atomenergia jelenleg 38%-kal olcsóbb az átlagárnál, 52%-kal kedvezőbb az ára a többi magyar erőmű áránál. Az elemzések szerint ezek az arányok a jövőben sem változnak, tette hozzá az előadó. Gönczi Péter, az ETV-Erőterv Zrt. műszaki igazgatója arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyar átviteli hálózat be tudja-e fogadni az új paksi blokkokat. A válasz igen, még akkor is, ha a szóba jöhető legnagyobb reaktorokat helyezik üzembe. Természetesen szükség lesz fejlesztésekre, de ezek nagyságrendekkel elmaradnak attól, mintha más telephelyen építenék az új blokkokat. Romenda Tamás, az ETV-Erőterv Zrt. szakembere a környezetvédelmi és telephelyengedély megszerzéséhez vezető göröngyös és időt emésztő utat vázolta fel, azt is megemlítve, hogy jó lenne, ha kiemelt beruházási státuszt kapna az építkezés. Csanádi András, az atomerőmű gazdasági szakembere, aki a Teller-projekt gazdasági és pénzügyi kérdéseinek kidolgozásában vállalt kulcsszerepet, "A létesítési stratégia, pénzügyi tanácsadó feladatkiírása" címmel vázolta fel azt a szerteágazó feladatot amely az új projekt keretében fog testet ölteni. Cserháti András, az ETE atomerőműves szakosztályának elnöke, a Tellerprojet egyik kulcsembere, a szállítói tenderezés műszaki előkészületeiről nyújtott tájékoztatót cseh és finn példák alapján. A kétnapos konferencia üzenete kettős, részben megnyugtató, hiszen a műszaki megoldások a legmagasabb biztonsági igényeket is kielégítik és a pénzügyi keretek előteremthetőek, részben viszont bizonytalanságot kelt a vázolt engedélyeztetési eljárásokban rejlő, a nem szakmai érvek megjelenésének lehetősége miatt. A paksi atomerőmű bővítése közös ügyünk Kiegészítési javaslat MVM Zrt.-PA Zrt. kiadványhoz A 60 000 példányban 2009. április havában megjelent kiadvány tömören, a laikus közönség számára is érthetően foglalja össze a bővítés indokait és a tervezés legfőbb műszaki-gazdasági irányelveit. A mintaszerű PR-munka a már eddig elvégzett, széles körű vizsgálatokon alapszik, amelyek tükrözik a világtendenciák és hazai tapasztalatok eredményeit. Az értékes összefoglalást szeretném néhány javaslattal kiegészíteni, amelyek egyrészt a projekt megvalósításának indokait bővítik, másrészt a tervezés szempontjait szélesítik. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy még a kiadvány nyomtatása idején, 2009 márciusában az országgyűlés elfogadta - a villamosenergia-rendszer távlati fejlesztéséhez szükséges forrásbővítés részeként - új atomerőmű-blokkok létesítését a paksi atomerőmű telephelyén és határozatában engedélyezte a bővítés tervezését. Ezen fontos tény közlése mellett, az atomerőmű-bővítés előnyei között javasolom az alábbi kiegészítéseket figyelembe venni: 1. A VER 2025-ig szükséges, a selejtezést is pótló új erőmű teljesítőképességbővítése nem szab határt a megújuló energiákat hasznosító gazdaságosan megvalósítható mennyiségnek. Az atomerőmű-bővítés tehát ezt nem korlátozza. Sőt a Duna vízerejét hasznosító fajszi vízlépcső az eddigi hatósági elképzeléseken felüli kb. 1 TWh többlet-megújulóenergiát ad. Ugyanakkor biztonságosabbá teszi az erőmű hűtővízellátását és csökkenti a mesterséges hűtés beruházási költségeit. A további tervezési munkáknál javaslom felhasználni a "Duna vízlépcsői és Magyarország" című rövid tanulmányomat (pl. Elektrotechnika, Atomerőmű), valamint a napokban elhunyt dr. Mosonyi Emil professzor végrendeletének is tekinthető "A vízgazdálkodás jövője" című cikkét (pl. Mérnökújság). 2. Európában a villamosenergia-ipar jelenlegi tervezési gyakorlata a villamos művek beruházásánál nem veszi figyelembe az externális költségeket, amelyek pl. a projekt környezetvédelmi hatásai miatt válnak szükségessé, és vagy a többi fogyasztó, vagy az állami költségvetés fizeti meg az adóbevételekből. Egyedül az atomerőműveket kötelezi törvény a radioaktív hulladékok elhelyezését és a selejtezett reaktorok semlegesítését fedező járulék fizetésére, amely Pakson kb. 1,5 Ft/kWh többletönköltséget jelent. Ezen a méltánytalan gyakorlaton kívánt változtatni dr. Voss stuttgarti professzor tanulmánya, amelyben az EU számára kidolgozott módszere a külső költségeket is figyelembe veszi az UCTE- tagországok távlati erőmű-építési terveinél. A tanulmányt ismertettem több magyar energetikai folyóiratban. (Pl. MVM Közleményei, Energiagazdálkodás) Eszerint 2025 táján az atomerőművek termelési költsége mutatja a legkisebb önköltséget, a foto-villamosenergia marad a legdrágább. Időszerű téma a szélerőművek erőltetett telepítése, amely elsősorban a bankoknak jó üzlet, mivel a kötelező átvételi árak mellett beruházásuk 7,5 év alatt megtérül, ha csak magát a szélerőművet számítják. Figyelmen kívül hagyják, hogy szélcsend idején fosszilis erőművet kell a rendszerirányítónak beindítani, hogy ne kelljen a fogyasztókat korlátozni. Közép-Európában mindem MW szélerőmű-kapacitáshoz emiatt kb. 0,8 MW tartalékerőmű-teljesítményt kell biztosítani. A Voss-tanulmányban emiatt a szélerőmű önköltsége 5-ször nagyobb, mint az atomerőműé. 3. Téves az a nézet, hogy 4-5000 MW erőmű egy helyen telepítve túl nagy a magyar VER számára. Hadászati szempontból nem jelent lényegi különbséget, ha két 2500 MW-os erőművet telepítenénk, mivel - az elvégzett vizsgálatok szerint - megfelelő telephelyek egymástól alig 100 km távolságban találhatók. Az átviteli hálózat pedig a paksi csomóponttal már ma is alkalmas 4000 MW továbbvitelére, és az elhatározott hazai és nemzetközi bővítésekkel (Pécs, Eszék stb.) már 2020-ban is alkalmas lenne 1600 MW-os blokk üzemzavari kiesésének, stabilitásbomlás nélküli elviselésére. Ezen feltételezésre a MAVIR által már eddig végzett hálózati vizsgálatok is megbízható alapot adnak. Európában ma is zavartalanul működnek ilyen nagyságú erőművek 400 kV feszültségű átviteli hálózaton is. Megerősíti terveinket a finnek hasonló elképzelése is. A magyar VER nem egyedül működik, hanem tagja az UCTE VER Egyesülésnek, amely szinkronüzemben működtet 530 000 MW beépített erőművi kapacitást, és az egyidejű csúcsterhelés már 2007-ben meghaladta a 430 000 MW teljesítményt. Úgy vélem, hogy a javasolt kiegészítések további érveket adnak mind a hatóságok, mind a közvélemény számára, ezért javasolom azok figyelembevételét mind a tervezésnél, mind a PR-munkában. Budapest, 2009. 05.15. KerényiA. Ödön Újabb erőműprojektbe szállt be az MVM Jövő év végén fog üzembe lépni az az új 2x58 megawatt névleges teljesítményű gázturbinás csúcserőmű nelynek alapkövét május 22-én Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója, Demján Sándor, a Euroinvest elnöke és Németh Frigyes, a Bakonyi Erőmű vezérigazgatója rakta le Ajkán, a Bakonyi Erőmű Zrt. telephelyén. A 70 millió eurós beruházási projektben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. 50,1 százalék, míg az Euroinvest Zrt. tulajdoni köréhez tartozó társaságok 49.9 százalékban tulajdonosok. Az Euroinvest tulajdonában lévő Bakonyi Erőmű ajkai telephelyén 1943 decemberében kezdődött meg a villamosenergia-termelés, mely jelenleg szén, illetve biomassza-bázison folyik. A befektetők közös beruházásaként megvalósuló új 2x58 megawattos blokk a hazai villamosenergia-rendszerben eddig hiányzó csúcserőműként fog üzemelni. A várhatóan 2010 végén üzembe kerülő erőmű magas hatásfoka és üzemmódja révén a környezet terhelésének jelentős csökkenését fogja eredményezni. A létesítmény nagymértékben javítja a hazai energiarendszer szabályozhatóságát a csúcsigények kielégítésével, így az új erőmű üzembe lépésével előnyösen módosul a hazai erőműpark igénybevétele. A projekt rendelkezik létesítési és környezetvédelmi engedéllyel, az erőmű főberendezéseit a CENTRAX szállítja, a beruházás fővállalkozója a GEA ÉGI. Az erőmű legfontosabb főberendezése a két 58 megawattos Rolls Royce gázturbina, melyek a jelenlegi legkorszerűbb technológiát képviselik, ezt a géptípust eredetileg a legújabb generációs repülőgépek számára fejlesztették ki, ezért különösen magas hatásfokúak és rendkívül nagy megbízhatóságúak. A blokkok képesek lesznek álló helyzetből 10 perc alatt teljes terheléssel üzemelni. Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója többek között azt emelte ki, hogy a megvalósuló erőmű jelenleg az egyetlen olyan, folyamatban lévő energetikai beruházás, amely teljes egészében magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A projekt révén hazánkban egyedülálló technológiai színvonalat képviselő berendezések épülnek, melyek a biztonságos és kedvező árú áramellátást szolgálják, valamint a piacképes, exportálható és keresett áram-termék révén a tulajdonosok részére a beruházás megtérülését is biztosítják. Demján Sándor, az Euroinvest elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a magán és állami szektor összefogásának eredményeként az állami vállalatoknál megszokottnál takarékosabban, gazdaságosabban és versenyképesebben tudják majd az energiát előállítani, amiben a Bakonyi Erőmű szakembereinek az elmúlt több mint fél évszázados villamosenergia-termelési gyakorlat alapján komoly tapasztalatuk van. Mayer György
