Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

16 2009. április Hamarosan megkezdődik a Tomari-3 blokk tesztüzemi ellenőrzése A Hokkaido Electric Power Com­pany januárban megkezdte az üzemanyag berakását az új blokk reaktorába (nyomottvizes, 912 MW villamos teljesítményű egység). A blokk építése 2003 novemberében kezdődött, és be is fejeződött az elő­re meghatározott öt éven belül. A tavaszi időszakra várható az első kritikus állapot elérése, majd a szo­kásos egyéb próbák következnek. A teljesítmény fokozatos növelését követően kezdődhet meg a kereske­delmi üzem, ennek várható idő­pontja 2009 decembere. A Toshiba készítheti az ITER egyik fontos alkatrészét A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) telephe­lyén (Cadarache, Franciaország) a legnagyobb fokozatba kapcsolták az előkészítő munkálaktokat. De nem pihennek Japánban sem, ahol a Toshiba céget választották ki a hatalmas mágnestekercsek elsőd­leges gyártójának. Ezek a program kulcselemei, és egyúttal mérteben is a legnagyobbak közé számíta­nak. A Japán Atomenergia-ügynök­ség nyílt pályázatot tett közzé ta­valy decemberben a részletes ter­vezésre és a valós méretű gyártást megvalósítani képes üzem létreho­zására. A cég által elnyert gyártási lehetőség 38 millió USD-t hozhat majd a kasszába. A létesítmény elő­ször próbagyártásokat végez, azok sikeressége esetén készítik el az el­ső tényleges tekercseket a követke­ző egyéves időszakban. A cég természetesen az atomerő­művek terén sem marad el a piac­tól, februárban írt alá egy műszaki, közbeszerzési és építési egyez­ményt a South Texas Project Nu­clear Operating Társasággal két to­­vábbfejlesztett forralóvizes blokk (ABWR) felépítésére. Ezek lenné­nek a South Texas telephely 3. és 4. blokkjai. A blokkok egyenkénti tel­jesítménye 1400 MW lesz, indítá­suk 2016-ban és 2017-ben várható. A főbb komponensek, így a reakto­rok Japánban készülnek, a Toshiba gyártásában. A Westinghouse - mint a Toshiba tulajdonában lévő cég - is részt vesz a beruházásban, a mérnöki előkészítés és a beren­dezések szállításának egy része tartozik majd hozzájuk. MOX-szálh'tmány hagyta el Fran­ciaországot Két szállítóhajó hagyta el Cher­bourg kikötőjét március 5-én, hogy kevert urán-plutónium-oxidot tar­talmazó rakományát Japánba szál­lítsa. A gyártás a francia Areva ál­tal működtetett Melox telephelyen történt, amelyet három japán elekt­romos társaság hozott létre. A sike­res kihajózást egy nappal az ese­mény után jelentették be. A három üzemeltető cégnek szánt üzem­anyag-szállítmányt két hajó (a Pa­cific Pintail és a Pacific Heron) vi­szi, részleteiben nem nyilvánosság­ra hozott útvonalon. A hajók való­színűleg megkerülik a Jóremény­ség fokát és keresztezik a Csendes­óceán délnyugati részét, mielőtt el­érnék Japánt. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2009. március Varga József S' 2009. évi Jedlik Anyós-díjban részesült szakemberek 4#.- mym paksi atomerömű-Dr. Szendrő Péter, dr. Kovács Kornél, Vadász Ágnes, dr. Ruzsányi Tamás és Karácsonyi Béla A március 15-ei nemzeti ünnephez kap­csolódóan március 13-án immár 14. al­kalommal került sor a Jedlik Ányos-dí­­jak átadási ünnepségére, a Magyar Szabadal­mi Hivatal (MSZH) székházában. A jelzett díj alapítását, a szabadalmi rendszerünk centená­riumi évében (1996) az MSZH elnöke kezdemé­nyezte, az akkori ipari és kereskedelmi minisz­ter alapította a kimagaslóan sikeres feltalálói te­vékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére. Az idei díjakat dr. Bendzsel Mik­lós, az MSZH elnöke adta át Köszöntőt mon­dott dr. Kolber István, a kutatás-fejlesztésért fe­lelős tárca nélküli miniszter hivatalának ál­lamtitkára és dr. Dudits Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A Jedlik Ányos-díj adományozására évről évre a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkal­mával kerül sor, tisztelegve a névadónak nem­csak életútja, hanem az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc idején, majd az önkény­­uralom éveiben tanúsított hazafias kiállása előtt is, melyről Eötvös Loránd így emléke­zett meg: Jedlik életének folyamában is volt idő, melyben a nemzet sorsa iránti aggodalom minden más gondolatot, a hazafi kötelessége minden más munkásságot háttérbe szorított. Akkor volt az, amikor 1848. március 15-én, mint a pesti egyetem bölcsészeti karának dé­kánja, ezeket írta be a kar naplójába: „Min­denki érzi, hogy ily mozgalmak között vala­mint az egyetemi tanárok, úgy egyetemi ifjú­ság közönyös állapotban nem maradhat1, és más helyen 'Azon fontos és Magyarország tör­ténetében időszakot alkotó események tekin­tetéből, melyek e folyó hó 15-ik és következő napjaiban fejlődtek ki, ezen napló is ennek utána magyar nyelven vezettetik.' Később a tudós tanár és szerzetes beállott nemzetőr­nek; és még később, az elnyomatás idejében, amikor azt nem jó szemmel nézték, módot ta­lált rá, hogy a magyar fiúkat magyarul tanít­sa. (...) Őrizzük meg az ő emlékezetét.” A 2009. évi Jedlik Ányos-díj elismerésben részesült szakemberek:-Karácsonyi Béla okleveles vegyész, köz­gazda, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda vezetője.-Dr. Kovács Kornél biológus, az MTA dok­tora, a Szegedi Túdományegyetem tanszék­­vezető egyetemi tanára.-Dr. Ruzsányi Tamás villamosmérnök, a BME egyetemi doktora, a Ganz-Skoda Electric Zrt. műszaki és fejlesztési igazgatója.-Dr. Szendrő Péter mezőgazdasági gépész­mérnök, az MTA doktora, a Szent István Egye­tem egyetemi tanára, korábbi rektora.- Vadász Ágnes oki. vegyész, informatikus, a Magyar Szabadalmi Hivatal korábbi igazga­tóhelyettese, szakmai főtanácsadója. Terjedelmi okból csak egy laudációt tu­dunk közreadni: dr. Ruzsányi Tamás tanulmá­nyait a BME Villamosmérnöki Karán végez­te 1976-ban, ahol mérnöki diplomája mellett 1978-ban erősáramú szakmérnöki képesítést és 1980-ban egyetemi doktori fokozatot is szerzett. 1978 óta dolgozik a Ganz Villamos­­sági Műveknél, illetve az abból alakult Ganz Transelektrónál (1991 óta gyáregység-igazga­tó, fejlesztési igazgató), legújabban a Ganz-Skodánál. Szakterületei az ipari egyenáramú és váltakozó áramú villamos hajtások elmé­lete és tervezése, a szaggatós egyenáramú jár­műhajtások, a hengerművi hajtások, a nagy teljesítményű statikus ffekvenciaátalakítók, a jármű fő- és a segédüzemi berendezések ter­vezése, a járműhajtások szabályozása. Irányí­tásával több jelentős hazai projekt valósult meg: egyfelől hajtásrendszerek, áramellátó rendszerek és forgalomirányító rendszer a közlekedés számára - a BKV járművei: metró, trolibusz, villamos; a MÁV villamos mozdo­nyai, illetve vonalhálózata, másfelől hajtások, statikus gerjesztőrendszerek, meleghenger­művek, illetve erőművek számára. Hat meg­adott, öt jelenleg Is érvényben lévő szabada­lomban szerepel feltalálóként. Sípos László Állami kitüntetések Pécs-Harkány országúti futóverseny Nemzeti ünnepünk alkalmából ma­gas állami kitüntetésben részesült a paksi atomerőművel szakmai kapcsolatban álló, illetve a nukleá­ris technika területén jelentős ku­tatómunkát, oktatótevékenység vég­ző dr. Solymosi József, dr. Sükösd Csaba, dr. Vidovszky István és Tő­­zsér Sándor. Beosztásában huzamos időn át végzett munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta dr. Solymosi József nyugalmazott mérnök ezredes, a hadtu­domány doktora, a Zrínyi Miklós Nem­zetvédelmi Egyetem Bolyai János Kato­nai Műszaki Kar Katasztrófavédelmi Tanszék egyetemi tanára. Kimagasló színvonalú munkája elismeréseként ve­hette át dr. Sükösd Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi docense a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag­keresztje kitüntetést. A Budapesti Kutatóreaktor kiégett fűtő­elemeinek elszállítása előkészítésében és végrehajtásában végzett kiemelkedő munkájáért dr. Vidovszky István, az MTA KFKI Atomenergia-kutató Intézet tudo­mányos igazgatóhelyettese a Magyar Köz­­társasági Arany Érdemkereszt kitüntetés­ben, Tőzsér Sándor, az MTA KFKI Atom­energia-kutató Intézet reaktorüzemének vezetője a Magyar Köztársasági Ezüst Ér­demkereszt kitüntetésben részesült.- A kitüntetetteknek gratulálunk, to­vábbi munkájukhoz sok sikert kívá­nunk! -La-Huszonötödik alkalommal rendezte meg a Pécsi Vasutas Sportkör az évad­nyitónak számító országos országúti fu­tóversenyét március 8-án. Szép tavaszi verőfény köszöntötte a sportolókat. Az élénk szél a hátukba fújva segítette a célba jutást. Majd ezren neveztek. Kö­zülük 416-an végigfutották a teljes, 25 km-es távot. A háromtagú váltó tagjai­nak 8.5, 9 és 7.5 km-t kellett teljesíteni A korcsoportos versenyben 50-60 éve­sek között képviseltették magukat a Paksi Amatőr Futó Fiatalok (PAFF) is:- Lippai Zoltán 3.1:45:34,- Sima Ferenc 25. 2:11:44,- Hermann Zoltán 27. 2:12:07,- C. Szabó István 28. 2:12:21. ezen a dimbes-dombos terepen. Újdon­ságnak számító élő, internetes TV-köz­­vetítés volt a versenyről. A felvételek még most Is megtekint­hető a www.PVSK.hu honlapon (készü­lődés, rajt, élmezőny alakulása, befu­tók és az eredményhirdetés). Egyre népszerűbbek a céges váltófutások, de aki a teljes távot futja, nem vehet részt a váltóban. Az abszolút kategória győz­tesei (1-6.) jelentős összegű sportszer­­vásárlási utalványt kaptak teljesítmé­nyük elismeréseként. A célba érkezők lazíthatták izmaikat a termálfürdő meleg vizében, mert a rajt­szám belépőül is szolgált egyben.- Az eredményekhez gratulálunk! Jó egészséget, további szép sikereket kí­vánunk! gyulai Rangos rendezvények a 25 éves szekszárdi Művészetek Házában Szekszárd a nemes borok és a művészetek városa. A Szent Ist­ván téren található egykori zsi­nagóga 25 éve született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangver­senyek kapnak otthont benne. Az új funkciót kapott épület, a Művészetek Háza ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világí­tó térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál. A több mint húszezer látogatót fo­gadott Munkácsy-kiállítás után április elejétől június végéig Szé­kely Bertalan festményeit tekint­hetjük meg az impozáns épület­ben. A jelenlegi Művészetek Háza több mint százéves épület. Az 1886-ban alakult szek­szárdi zsidó hitközség 1897-ben avatta fel templomát, melynek terveit Petsnik János gráci műegyetemi tanár készítette. A sze­cessziós épületet, amely mór stílusjegyek­ben gazdag, szekszárdi és környékbeli mesteremberek építették. Mint zsidó templom 1955-ig működött rendszeresen, mivel a második világháború idején a hat­száz főnyi helyi zsidót deportálták, ahon­nan csupán néhányan tértek haza. A rend­kívül leromlott állapotú templomot a szek­szárdi Városi Tanács 1971-ben vásárolta meg a zsidó egyháztól. Az átépítés mun­kálatai 1981-ben kezdődtek. Az építész, az Ybl-díjas Kerényi József tiszteletben tar­totta az épület adottságait, így a felújítás során az épületet külsőleg eredeti állapo­tába állították vissza. Belső tere is meg­őrizte az eredeti galériás megoldást. A ga­lérián körbefutó barna fa mellvéd lambé­riaként került vissza a földszintre. Az ere­deti adottságokhoz képest két jelentős újí­tás történt. A zsinagógákban fából készült a galériarész, a földszinti padozat és a mennyezetborítás is, s az előtér­ből fa csigalépcsőn lehetett a galéri­ába jutni. A fa részeket márvánnyal helyettesítették és a korábbinál rep­rezentatívabb lépcsőfeljáró készült. Az eredetileg színes üvegablakokat a jelenlegi funkciót nem zavaró, be­lülről szürkének ható, sajátságos hullámvonal mintázatúval cserél­ték fel. Újonnan készült a kétszáz­­huszonnégy égőt magába foglaló vi­lágító térplasztika is. Megmaradt az épület homlokzatán Mózes kőtáb­lája és ennek formáját veszi fel a felújításkor az épület elé állított díszkapu is. A díszkapu csaknem 15 méter magas, mint maga az épü­let, és megismétli annak belső szer­kezetét. A két manuálos, 30 regisz­teres orgona, melyet a drezdai Jemlich cég 1989-ben épített, ma is az ország egyik legjobb koncerthangszere. Á Művészetek Házában évente tíz egyé­ni és kollektív tárlatot rendeznek, s több mint húsz felnőtt- és ugyanennyi ifjúsági koncertnek adnak otthont. Számtalan tu­dományos és társadalmi rendezvény, rep­rezentatív ünnepség, gyermekprogram, kamaraelőadás kap helyet a ház falai kö­zött. Évente két-három alkalommal orszá­gos jelentőségű rendezvényekre kerül sor, mind a képző-, mind a zeneművészet te­rén, így jelentős szerepet tölt be az or­szág, a megyénk és a város kulturális éle­tében. 1984 augusztusában avatták fel a Művészetek Házát, melyben azóta Is az 1897-es zsinagógaavatáson elhangzott mondat szerint munkálkodnak a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza szakemberei, mely szerint "...legyen ez az épület végtelen időkig ápolóhelye a haza- és emberszeretetnek, hajléka a ma­gyar kultúrának". A jól sikerült Munkácsy-kiállítás után április 4-én megnyílt, így június 28-ig megtekinthetjük Székely Bertalan (1835- 1910) festményeit is. Székely Bertalan 19. századi hazai festészetünk legjelentő­sebb alakja, kivételes képességű intel­lektuális művész, akit kortársai és mél­­tatói gyakran neveznek tudós festőnek vagy festő tudósnak. Hatalmas életműve több száz festményt és ezernél több gra­fikát tartalmaz, melyek jelentős része a megvalósult s meg nem valósult falképe­ihez készült, egyházi és középületek szá­mára. Gazdag életművében a biedermei­ertől a nemzeti romantikán és az akadé­­mizmuson át a realizmus és a szecesszió felvillanásáig minden jelentősebb irány­zat megtalálható. A szekszárdi kiállítás anyaga: "Kölcsön a Magyar Nemzeti Ga­léria Gyűjteményéből." A tárlat látogatha­tó hétfő kivételével 9-19 óráig; szombaton 9-13 óráig. Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents