Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
2009. április 9 <Q>- ríiyih paksi atomerőmű-Lezárult az önértékelés A Biztonsági és Minőségirányítási Bizottság a 2009. március 19-i rendkívüli ülésén tárgyalta meg a Paksi Atomerőmű Zrt 2008. évi önértékelési jelentését. Az alábbiakban tájé koztatást adunk az önértékelés legfontosabb megállapításairól. Az éves önértékelési folyamat lefutásával, illetve összeállásával tervszerűen záródik az ún. PDCA-ciklus az egyes folyamatok és a teljes vállalati működés, illetve vállalatirányítás síkján. Az önértékelési folyamat és a jelen vállalati szintű értékelés a PDCA-elvnek megfelelően a tervezett és rendszeres javítás által megvalósuló folyamatos fejlődéshez, a vállalati működés minden szintjén megvalósítandó egyre jobb minőséghez hivatott hozzájárulni. Az alapelv tehát a tervezés (Plan); cselekvés, bevezetés (Do); ellenőrzés (Check); beavatkozás, visszacsatolás (Action) tevékenységeinek szisztematikus elvégzése a működés minden szintjén és szegmensében, ezáltal fokozatos, de állandó tendenciájú javulás elérése. Az önértékelés legfontosabb szempontja a 2008. január 1-jén hatályba lépett integrált irányítási rendszer értékelése az elmúlt évi "éles helyzetben" való működtetés tapasztalatainak tükrében. Az integrált irányítási rendszerben való működés első évének megítéléséhez első sorban a tényszerű adatok biztosítanak információt. Ezeken mindenekelőtt az OAH-értékelések, a belső auditok és az eseménykivizsgálások megállapításai, valamint a számszerű mutatók alakulása értendők. A tényadatok mellett azonban nem zárható ki az intuícióknak nagyobb teret engedő, például a szakmai megérzésekre hagyatkozó megközelítés sem. A tényszerűségeket nézve kijelenthető, hogy nem merült fel rendszerszintű probléma. Sem a hatósági, sem a belső vizsgálatok nem rögzítettek Uyen jellegű megállapítást, és a mutatók - mindenekelőtt a biztonsági mutatók - alakulásában sem azonosítható rendszerszintű problémára utaló tendencia. Az általánosságban operatív szintűnek nevezhető kisebbnagyobb fennakadások számának növekedése természetesnek mondható a kezdeti időszakra való tekintettel, minthogy egy új rendszer lappangó problémái az átmeneti szakaszban kerülnek legnagyobb mértékben felszínre. Az "Alapvető biztonsági üzenetek" 5. pontja szellemében - "Ne élj együtt a hibákkal!" - ismételten felhívjuk ezen operatív szintű fennakadások kapcsán is a figyelmet a bejelentőrendszerre. A bejelentőrendszer minden munkavállalónak rendelkezésére áll, hogy javaslatait, észrevételeit-a szakmai eljárásokban és utasításokban szabályozott "szolgálati" útvonalak mellett is - megtehesse. A folyamatok száma relevánsán csökkent a régi szabályozási rendszer eljárásrendjeinek számához képest, ám a korábbi eljárásrendek gyakran végrehajtási utasításokként jelennek meg az új rendszerben, egy-egy jelenleg funkcionáló folyamat eljárásrendje alá sorolva. A vizsgált időszak elé kitűzött célok kezelése (a célok operatív szintű lebontása a stratégiai célkitűzésekből, valamint teljesítésük) terén előrelépés, illetve a gyakorlattá válás jelei figyelhetők meg a 2007. évi önértékelésekből tükröződő viszonyokhoz képest. Mindazonáltal további jobbításnak is teret ad az, hogy az új működési rendszer az SZMSZ szerinti, szisztematikus feladatok elvégzésén túlmenően nagyobb hangsúlyt fektet a korábbiaknál a változó környezed feltételekhez igazodó stratégiai célkitűzések lebontására. A folyamatok és a szervezetek felé meghatározandó célok lebontásához a -portálon jobbára elérhető - stratégiai dokumentumok (jövőkép, politikák, stratégiák stb.), akcióprogramok és mutatók szolgálnak alapul. Az előirányzott célokat kell egyfelől lebontani operatív szintekig úgy, hogy a végrehajtók számára értelmezhető feladatokként jelenjenek meg. Másfelől a szóban forgó célok teljesítésének értékelését az igazgatósági és alrendszer szintű önértékelések alapvető tárgyaként kell tekinteni. Ennek keretében mindenekelőtt az illetékességi körbe tartozó számszerű mutatókat kell értékelni, de - lehetőség szerint - a vonatkozó szöveges célkitűzésekre (pl. a jövőképben, politikákban rögzített irányelvekre) is ki keü térni.) A 2008. évre tervezett valamennyi belső audit végrehajtásra került, éves auditprogram évközi módosítása nem vált szükségessé. A belső auditok mellett az akkreditált laboratóriumok működése, valamint a tanúsított környezetirányítási rendszer és az új integrált irányítási rendszer kapcsolatának vizsgálatai is megtörténtek. Rendszerszintű nemmegfelelőség nem merült fel. A belső auditoknak kiemelt jelentőséget adott az elmúlt évben, hogy az integrált irányítási rendszer célirányos vizsgálata révén közvetlen információt szolgáltattak annak "bejáratódási" időszakáról. Az auditok folyamatorientáltan szerveződtek. Lebonyolításuk során kiemelt szempont volt az auditált folyamat új működési rendbe való illeszkedésének vizsgálata, illetve a bevezetés óta eltelt kezdeti időszak tapasztalatainak és a változásból fakadó esetleges hiányosságoknak a felszínre hozása. A belső auditok sem tártak fel rendszerszintű problémát. A helyszíni vezetői bejárások tapasztalatainak gyűjtésére és hatékonyabb hasznosítása érdekében a legutóbbi WANO-felülvizsgálat nyomán döntés született a tapasztalatokat rögzítő adatbázis kialakítására. A helyszíni vezetői bejárások módszertani megalapozására 2008 őszén egy WANO TSM (Technical Support Mission) képzési program zajlott le. A képzés a meglévő gyakorlatunkhoz és tapasztalatunkhoz képest több hasznosítható módszertani újdonsággal szolgált. A tapasztalatok felhasználása a már specifikálás alatt álló informatikai támogatás kialakításakor megtörténik. A 2007. évi tapasztalatok hasznosítása az önértékelési űrlapok "Korábban elhatározott stratégiai célok teljesülésének értékelése" című formalizált fejezet kitöltése szerint megtörtént. Összességében megállapítható, hogy a végrehajtói szinten kitűzött feladatok túlnyomó többsége elkészült, illetve előrehaladott állapotban van. Az éves önértékelés eredményeként a szükséges feladatok kiadása az elkövetkező időszakra igazgatósági és alrendszer szinten megtörtént. Összefoglalóan megállapítható, hogy az operatív (szervezeti egység és folyamatgazda) szintű önértékelések pozitív összképet adnak arra nézve, hogy a bevezetett új integrált irányítási rendszer betölti funkcióját, nem merült fel olyan rendszerszintű probléma, ami azonnali átfogó intézkedést igényelne. A változások kiterjedtsége és súlya a változáskezelési politikában rögzített elvek következetes alkalmazását igénylik. Pmncz Zoltán r __ Uj vezérigazgatója van az MVM Informatika Zrt.-nek Számos elfoglaltsága ellenére fogadott paksi irodájában.- Kérem, mondjon pár szót magáról.- Budapesten születtem 1959 nyarán, iskoláimat is a fővárosban végeztem. Műszakinak induló pályáról fordultam az akkor még gyerekcipőben járó, de egy fiatal mérnökpalánta számára rendkívül izgalmasnak tűnő informatika felé. Tapasztalatokban gazdag pályafutásom során megfordultam az informatikai piac mindkét - megrendelői és szállítói - oldalán, értékes tudást szerezve mindkét oldal problémáiról és szemléletéről. Voltam nagyvállalatok informatikai vezetője, dolgoztam informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégek vezető munkatársaként, szerződéses projektvezetőként, konzulensként, fejlesztőként, a szakma szinte minden lépcsőjét bejárva. Dolgoztam Angliában, Svájcban, Németországban és Ausztriában. A még járatlan utak, az új, izgalmas technológiák érdekeltek, így kezdtem el az elsők között az akkor még COCOM-listás IBM AS/400-as megoldásokkal, majd egy szűk évtizeddel később az új irányt nyitó döntéstámogató technológiákkal foglalkozni. Szakmai karrierem során, ahogy gyűltek a tapasztalatok, fokozatosan mozdultam el a projektvezetői, vezetői feladatok felé. Vezetőként személyes habitusom okán is az együttműködő, informatív stílus híve vagyok, akinek fontos a progresszív, jó hangulatú munkahelyi légkör. Az idei év elején vettem át az MVM Informatika Zrt. vezetését.- Család, gyerekek, hobbi? Öt gyermekem van, négy fiú és egy lány-elváltam, a gyerekek az édesanyjukkal Berlinben élnek, így sajnos csak az iskolai szünetben látom őket. Második feleségemmel Piliscsaba és Tinnye között egy vadregényes dombtetőn álló gerendaházban élek. Ez a kirándulóutaktól távol eső terület, nyulak, őzek, fácánok a legközelebbi szomszédaink. A természetjárás mellett az irodalom, színház és a képzőművészet érdekel, tagja vagyok egy szabad művészeti iskolának.- Köszönöm a beszélgetést. Sok sikert kívánunk új munkahelyén! gyulai Kónya Attila vezérigazgató Közbeszerzési törvény - a 25. menet A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXJX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) újabb módosítására került sor, az elmúlt öt évben immárom huszonötödik alkalommal. A változtatások legfőbb célja az átláthatóságjavítása és a visszaélések lehetőségének csökkentése. Egyéb módosítások is történtek: a beszerzési eljárások megindításának feltételeit, az új jogorvoslati irányelvek átvételét, a körbetartozások további kezelését, valamint a kis- és középes vállalkozások támogatását tekintve, az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében, a gyakorlati tapasztalatok beépítésével. A társaságunk működését érintő közbeszerzési ügyeket figyelembe véve a belső szabályozások módosítása is szükségessé vált az érintettek tájékoztatásával együtt. Az országgyűlés tavaly év végi döntésének értelmében a Kbt.-módosítások 2009. április 1-jétől 2010. július 1-jéig bezárólag négy fő lépcsőben lépnek hatályba. Erről tartott tájékoztatót Szél István (logisztikai főosztály, kiemelt beszerzési csoport) hivatalos közbeszerzési tanácsadó. A 2009. március 23-án a TLK-ban megtartott tájékoztatón elhangzottakat öt pontban röviden összefoglaltuk: 1. A beszerzési eljárások megindításának feltételei között szerepel, hogy az igény megfogalmazását követően el kell határolni, hogy a szerződés annak tárgyát tekintve közbeszerzés-köteles vagy sem. Egy eljárás indításához minden szüksé ges engedélyt be kell szerezni, sőt az anyagi fedezet rendelkezésre állásáról is meg kell bizonyosodni (még a teljesítés időpontjában is). A hirdetmények ellenjegyzése minden esetben kötelező, s ha az nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készül el, bírságot von maga után. 2. Az átláthatóság és a visszaélések lehető ségének csökkentése érdekében átnevezett átláthatósági megállapodást lehet kötni egy független hamiadik féllel, aki monitorozza az eljárást és eltérések esetén figyelmezteti a szereplőket Mivel a tájékoztatási köte lezettséget is kiszélesíti a törvény, ezért szinte valamennyi írásos dokumentumot nyilvánosságra kell hozni, nemcsak a közbeszerzéssel kötött szerződéseket hanem a nyertessel a Ptk. szerint kötött egyéb szerződéseket (beleértve a nyertes anya- és leányválle tataival kötötteket is). A Kbt kartellgyanú esetén a Gazdasági Versenyhivatal felé történő jelzési kötelezettséget ír elő. 3. A kis-és közepes vállalkozásokat oly mő dón segíti az új szabályok bevezetése, hogy magyar nyelvű felhívás, dokumentációk és ajánlattétel biztosítását teszi kötelezővé. Továbbá meghatározták azt is, hogy a szerződés 50%át az ajánlattevőnek, ill. a közös ajánlattevőknek kell teljesíteni. 4. Az eddigi eljárási gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve is történtek változások: a kizáró okok utólagos igazolásának lehetőségét vezeti be a törvény, s emellett az eredménytelenség újabb esetköreit definiálja (eredménytelen az az eljárás, ahol több ajánlatot nyújtottak be, de csak egy érvényes ajánlat van (kötelező), ha csak egy ajánlat érkezett a felhívásra és az érvényes (válaszható). Amennyiben az ajánlattevők projekttársaságot alapítanak, akkor az erre vonatkozó szabályoknak is eleget kell tenniük (pl. előírt a tulajdonosi kör, a jogi forma, minimális alaptő ke és tevékenységi körök, a tagok felelőssége pedig egyetemleges). Az új szabályok értelmében fokozatosan át kell térni az elektronikus hirdetményfeladásra, az egész eljárás elektronikussá tétele gyorsítani fogja a folyamatot és a felkészülést is, ezzel szemben a szerző déskötési moratórium időtartama hosszabb lesz az előzetes vitarendezés és a jogorvoslat miatt. 5. Végül az új, különös ésszerű eljárás bevezetésével a nemzeti rezsimben egyes eljárások, mint például az időszakos előzetes tájékoztatóval induló tárgyalásos és a tárgyalásos, megszűnnek vagy korlátozódnak. Az új, egyszakaszos eljárás rövidebb idő alatt lebonyolítható. Összességében az új Kbt-vel kapcsolatban elmondható, hogy a több mint 400 paragrafusból 100 változott. Néhány év alatt borzasztó sok módosítás történt, a jelenlegi is négy időpontban lép hatályba. Az ajánlatkérők számára szigorúbb előírásokat tartalmaz, ezzel együtt a jogkövetkezmények is súlyosbodnak, a kiszabható bírságok korlátái megszűnnek. Az ajánlattevők számára viszont könnyítéseket hoz, akár a magyar nyelvű dokumentáció és felhívás biztosítására, akár az utólagos igazolási lehetőségre gondolunk. Pozitívumként meg kell említeni, hogy az új, különös egyszerű eljárás a nemzeti rezsimben két hónap alatt lebonyolítható lesz, ez korábban jóval több időt vett igénybe. A teljes eljárás elektronikussá tétele korszerűbbé teszi a rendszert, s egy új munkakultúra fog kialakulni - mondta Szél István. Gyöngyösiné Nyúl Petra Munkavállalói fórumot tartott a biztonsági igazgatóság A biztonsági igazgatóság 2009. március 11-én rendezett munkavállalói fórumán Radnóti István igazgató köszöntötte a munkavállalókat. Fő vonalakban vázolta az erőmű 2008-as eredményeit, köztük szólt a múlt év 14 818,5 GWh energiatermeléséről, a négy blokk évközi üzemmenetéről. A biztonságról - mint fő célkitűzésről - szólva hangsúlyozta, hogy egyértelmű javulás mutatkozik a biztonsági kultúra területén. A múlt évben egy INES 1 besorolású esemény történt, MÜSZ- sértés pedig nem fordult elő. Beszámolójában igazgató úr tájékoztatást adott a sugárvédelmi adatok, a munkabalesetek, a jelentésköteles események számának alakulásáról. A 2008-as év fő feladatainak értékelésekor kiemelte a 2. és 3. blokk teljesítménynövelését, az IBF, a VBJ és az üh-program hatósághoz való benyújtásával kapcsolatos feladatokat, a PassPort TN dozimetriai modul bevezetését, az új működési modell bevezetését és a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer munkahelyi és technológiai részének rekonstrukcióját az egyes kiépítésen. A 2009. év fő feladataként jelölte meg a blokkok biztonságos üzemeltetését, a szállítók helyszíni tevékenységének felügyeletét, a három utas kommunikációt, a teljesítménynövelési program befejezését, az új Nukleáris Biztonsági Szabályzat kidolgozásában való részvételt és a PassPort verzióváltásban történő közreműködést. Bajsz József főosztályvezető a fórumon a minőségfelügyeleti főosztály múlt évi tevékenységéről és idei terveiről számolt be. Többek között érintette a műszaki-biztonsági felülvizsgálatok vállalkozásba adásával, a PassPortban nyilvántartott hatósági feladatokkal, az anyagvizsgálatok szakmai ellenőrzésének megoldásával, a radiográfiai laboratórium létesítésével és a belső auditok szerepének növelésével kapcsolatos feladatokat. A 2009-es év célkitűzései között az üzemidőhosszabbításhoz és az Ideiglenes Biztonsági Jelentéshez kapcsolódó terveket emelte ki. Tóth János főosztályvezető a biztonsági főosztály 2008. évi értékelését tartalmazó beszámolóját a biztonsági mutatók ismertetésével kezdte, majd a normál üzemmenet, az üzemeltetés biztonsága, a biztonság iránti elkötelezettség és a biztonsági színvonal ismertetésével folytatta. A 2009-es év feladata kapcsán többek között kitért a leállási Állapotorientált Kezelési Utasítások kidolgozásában való közreműködésre, a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat "kis" és komplex felülvizsgálati munkáiban történő részvételre. Említést tett a 3. blokki jelentős átalakításokról, a SOL-elemzésekről, a NAÜ safeguards tanfolyamáról, a kivizsgálási feladatokról, a beszálh'tók és az operatív kommunikáció ellenőrzéséről. Volent Gábor ipari biztonsági főosztályvezető a 2008-as év főbb mutatói kapcsán többek között szólt a BESZ-oktatások, a munkabalesetek és tűzesetek számáról, a környezetvédelmi hatóság felé jelentésköteles rendkívüli környezetszennyezési eseményekről. Kiemelte a MVM egységes kártyarendszerének bevezetését, a KIR okirat-megújító auditot, az egységes digitális rádió rendszerben történő veszélyhelyzeti kommunikációt, valamint a PA Zrt. telephelyen működő tagcégek ipari biztonsági felelősségeinek elhatárolását. A 2009. év kapcsán az IBJ-ből és üh-ból adódó feladatokat, valamint a szervezeti egységekre vonatkozó feladatokat ismertette, mint például a fegyveres biztonsági őrség szolgálatellátásával, az egyéni védőeszközökkel, az országos nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatra való felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat. Varjú Béla üzemvezető a sugárvédelmi osztály beszámolóját a 2008. évi kiemelkedő feladatainak értékelésével kezdte. Szólt az új dozimetriai vezénylőről, az éves kollektív dózisok és az éves egyéni maximális dózisok alakulásáról, a főjavítások kollektív dózisairól. Ismertette a kibocsátás- és környezet-ellenőrzéssel, valamint a lakosság sugárterhelésével kapcsolatos adatokat. Az osztály 2009. évi kiemelkedő feladatai közt említést tett a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer rekonstrukciójáról, a PassPort-verzióváltásról és a PQD modul bevezetéséről, az új ALNOR TLD üzembe helyezéséről, a radioaktívhulladék-minősítő berendezéssel és a terjedésszámító szoftverrel kapcsolatban adódó feladatokról. Szabó Béla, a PA Zrt. Munkavédelmi Bizottságának elnöke a szervezeti egységek beszámolóját követően rövid tájékoztatást adott a múlt év végén megválasztott bizottságról és a munkavédelmi képviselők feladatairól. Ä fórum zárásaként Brezovszki János, a munkavédelmi bizottsági tagja mutatkozott be, és egyben kérte a fórum résztvevőit, hogy mint a biztonsági igazgatóság munkavédelmi képviselőjének, jelezzék felé munkavédelmi jellegű észrevételeiket. Lovásziné Anna
