Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
Atomerőmű Megyei Könyvtár SZEKSZÁRD Széchenyi út 56. 7 100 ~ paksi atomerőmű XXXII. évfolyam, 4. szám 2009. április Zöld út Paks-2 létesítésének előkészítő tevékenységéhez A paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó parlamenti határozatot az energetikáért felelős miniszter, Molnár Csaba 2009.03.30-án azzal ajánlotta az országgyűlés figyelmébe, hogy az széles körű támogatást élvez. Mint elmondta, támogatást kapott a magyar tudományos élettől, amit a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Pálinkás József személyesen is megerősített. A közvélemény is egyetért a bővítéssel, húzta alá a miniszter utalva egy márciusi felmérésre, amelyben a megkérdezettek több mint hetven százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért azzal, ha a paksi bázison újabb blokk vagy blokkok épülnek. A szaktárca vezetője azt is felidézte, hogy a gazdasági bizottság egyhangúan, a környezetvédelmi bizottság pedig csupán egy ellenszavazat mellett szintén a bővítéshez való hozzájárulás mellett foglalt állást. Podolák György az új atomerőmű szükségességét emelte ki a szavazás előtti percekben. A gazdasági bizottság elnöke aláhúzta, hogy miközben évről-évre nő az energiaigény, a hazai erőművek többsége öregszik, ki kell váltani. Józsa István, a környezetvédelmi bizottság képviseletében szólva arról is beszélt, hogy az atomenergia környezetbarát megoldás az igények kiszolgálására. Az országgyűlési vitában csupán Katona Kálmán tett ellenvetést. Mint mondta, az atomenergia felhasználását és a paksi atomerőmű bővítését támogatja, csak az előterjesztést nem találta kellőképpen kidolgozottnak. Végül az országgyűlés 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadta a miniszteri előterjesztést. Az Országgyűlés határozatai Az Országgyűlés 25/2009. (IV. 2.) OGY határozata az atomenergiáról szóló 1906. évi CXV1. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról* 1. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján - összhangban a 2008 2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. /) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke Gulyás József s. k., Nyakó István s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) 2009. március 23-án rendkívüli közgyűlést tartott a főtulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) kezdeményezésére. A főtulajdonos előterjesztése alapján a közgyűlés Vitézy Andrást és Rábai Attilát 2009. március 23-i nappal visszahívta a felügyelő bizottságból. A közgyűlés Kovács József vezérigazgatót a mai napon beosztásából felmentette és a PA Zrt.-nél fennálló viszonyát az alapszabállyal összhangban megszüntette. A közgyűlés napirendi pontján szerepelt az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok visszahívása és megválasztása. A főtulajdonos előterjesztése alapján a közgyűlés Kovács Józsefet, dr. Kocsis Istvánt, Faller Dezsőt, Bergsmann Györgyöt és dr. Baráth Csabát 2009. március 23-i nappal visszahívta az igazgatóságból. A közgyűlés az igazgatóság tagjává választotta 2009. március 24-i hatálylyal Süli Jánost, Szuper Józsefet, Löffler Gábort, dr. Harangozó Tamást és Szakács Tibort. A közgyűlés a felügyelő bizottság tagjává választotta 2009. március 24- i hatállyal Faller Dezsőt és Herke Attilát. A közgyűlés a főtulajdonos MVM Zrt. kezdeményezésére 2009. március 24-i hatállyal Süli Jánost nevezte ki a PA Zrt. vezérigazgatójává. Együttműködő és teljesítmény elvű vagyok A Paksi Atomerőmű Zrt. rendkívüli közgyűlése 2009. március 23-i ülésén Süli János üzemviteli igazgatót nevezte ki a cég vezérigazgatójává. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból rövid interjút kért a vezérigazgató úrtól.- Vezérigazgató úr! Gratulálok a kinevezésedhez, és arra kérlek, villantsd fel annak az útnak az állomásait, amely a vezérigazgatói székhez vezetett.- A Műegyetem Villamosmérnöki Karán szereztem diplomát 1980-ban. Az ember életében sok múlik a véletleneken, és ez velem is így történt. Összefutottam egy Békés megyei kollégával, aki édesapámmal együtt járt gimnáziumba, és ő ajánlotta, hogy jöjjek Paksra. A feleségem is a Villamosmérnöki Karra járt, és ötödéves korunkban már házasok voltunk, de még akkor sem gondoltunk Paksra, hanem Budapesten kívántunk elhelyezkedni. Ez az ismerős az Erbénél dolgozott, így oda kértük felvételünket, és öt évig a paksi kirendeltségen üzembe helyező mérnökként dolgoztunk. Közben jöttek a gyerekek, a nejem otthon maradt velük, én pedig részt vettem a három blokk üzembe helyezésében. Amikor az Erbe átadta a PAV-nak a beruházás irányítását, akkor hívtak, menjek velük tovább. ígérték, hogy a jövedelmem három évig garantált, csak azt nem tudták megmondani, mi lesz a dolgom. Akkor harmincévesek voltunk, és azt mondtam: ha három évig nem dolgozok, akkor lehet, hogy utána már nem lesz kedvem dolgozni soha, a nyugdíj viszont még messze van. Nagyon szerettünk az Erbénél dolgozni, jó volt a légkör, de úgy döntöttünk a nejemmel, hogy Pakson maradunk. A PAV-hoz 1985. november 1-jén jöttünk át, de én még november 7-én megkaptam a kollégák szavazata alapján a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ennek a kitüntetésnek tisztelete volt az Erbénél. 1985 decemberében ajánlották föl a PAV-nál a villamos üzemviteli osztály vezetését, de hat hónap kellett ahhoz, hogy házon belül elintéződjön az áthelyezésem. Ezért csak 1986. június 1-jétől lettem a villamos üzemviteli osztály vezetője. Közel 15 évig, 2001. május 15- ig voltam abban a beosztásban. Ez jó tanulóidőszak volt, mert amit üzembe helyeztem, azt üzemeltethettem is villamos vonalon. Aztán üzemviteli főosztályvezető, műszaki igazgató, majd üzemviteli igazgató lettem.- Mint külső szemlélő úgy láttam, nagyon jól érezted magad mint üzemviteli igazgató, az eredményeid is szépek voltak. Nem sajnáltad otthagyni azt a beosztást?- Kockázata van minden előrelépésnek. Nagyobb kockázatot vállaltam akkor, amikor üzembe helyező mérnökből üzemviteli vezető lettem, mint ma. Most az a kockázat, hogy ezek a beosztások nem biztosak. Itt azért ha tetszik, ha nem, a politika is beleszól, hogy meddig maradhatsz. Ennél biztosabb egy üzemviteli igazgatói beosztás. Folytatás a 2. oldalon. Rendkívüli közgyűlés
