Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-03-01 / 3. szám
14 2009. március as- mym paksi atomerőmű-Szerkesztőségi gyakorlaton Prokob Ágnes Lapunk olvasói az utóbbi számokban megjelent cikkek írója között új névvel találkozhatott. P. Ágnes nevét olvashatták az interjúk alatt. Hogy ki ő? Az Atomerőmű újság szerkesztőségében újságírói gyakorlatát töltő Prokob Agnes a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar kommunikáció és médiatudomány szakán másodéves hallgató. A médián belül az újságírás érdekli leginkább, ezért is keresett a sajtó területén gyakorlási lehetőséget. Az Atomerőmű szerkesztőségének munkájában 2008 decembere óta vesz részt. Eddigi cikkei az Energetikai Szakközépiskola (ESZI) életével foglalkoztak. írásaival a jövőben is találkozhatunk, melyek elsősorban a középiskolás diákokat, a fiatalokat érintő témákat kívánja bemutatni.- Ágika! Milyen hatást tett rád az első szerkesztőségi ülés?- Megtapasztaltam, hogy nagyon izgalmas, és hogy ez egyáltalán nem egyszerű szakma. Előtte el sem tudtam képzelni, hogy miként zajlik egy ilyen megbeszélés. Nagyon érdekelt az a munka, ami egy szerkesztőségen belül folyik. Amellett, hogy rendkívül érdekesnek találtam a szerkesztőségi ülést, sok hasznos információhoz is hozzájutottam.- Hogyan készítetted interjúidat, mennyire jelentettek kihívást?- Az első cikkem viszonylag könnyen készült, mert ott egy fiatal partnerrel beszélgettem, és hamar megtaláltuk a közös hangnemet. A második interjúnál, amikor Szabó Béla úrral, az Energetikai Szakközépiskola igazgatójával beszélgettem, egy kissé zavarban voltam. Talán azért is, mert túl fiatal vagyok még ezen a pályán és nincs még kellő gyakorlatom. Nem volt egyszerű sem a felkészülés, sem az anyaggyűjtés. Azért igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni.- Tanulmányaid terén milyen további terveid vannak?- Az alapdiplomám megszerzése után szeretném tanulmányaimat vagy mesterképzésen vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő oktatási forma valamelyikén folytatni, jelenleg aerobic sportedzői tanfolyamra is járok. Nagyon érdekel a szállodai sportanimátori tevékenység, de tulajdonképpen minden sporttal kapcsolatos foglalkozás vonz. Jövőbeli pályámat illetően még nincs határozott tervem, mert nagyon nehéz elhelyezkedni a médiában. Ezért is gondoltam arra, hogy több területen képezzem magam. Szerintem jobb, ha több elképzelésem van, de az sem garancia a jövőt illetően, csak mobilabbá tehet.- Miért éppen az Atomerőmű újság szerkesztőségét kerested meg?- Egyrészt, mert ismerem ezt a lapot, és mert szüleim kötődnek az atomerőműhöz. Otthon mi is rendszeresen olvassuk az Atomerőmű újságot, hisz apukám révén - aki nyugdíjba vonulásáig művezetőként dolgozott az erőműben - minden hónapban megkapjuk. Anyukám pedig az erőmű által alapított iskola; az ESZI kollégiumában nevelőtanár. Általa az iskola életéből sok olyan információhoz hozzájutok, amit a tudósításokban, cikkekben közzétehetek. Remélem, tudom hasznosítani magam a szerkesztőség munkájában, mert amíg lehetőségem van rá, szeretnék részt venni benne.- Mi a kedvenc témád, miről írnál a legszívesebben?- A sport nagyon közel van a szívemhez, ezért örömmel írnék ilyen témájú cikkeket. Kiskorom óta sportolok. Hobbiszinten kézilabdáztam, fociztam. Az úszás hároméves korom óta nagy szerelmem. Már a kisiskolás évektől kezdve balett tagozatra jártam, és ennek köszönhetően kilenc éven át balettoztam. Aztán táncoltam is, a néptánc mellett a dzsessz-balett is kedvencem volt. Később twirlingeztem (botforgatás sportág), számos hazai és nemzetközi versenyen szerepeltem sikerrel. Jelenleg twirlingoktatóként tevékenykedem ebben a sportban. Mint említettem, az aerobic sportedzői képesítésem megszerzése is folyamatban van. A sport végigkísérte az életem, és én ennek nagyon örülök.- További sikereket kívánok tanulmányaidban és a sport terén is! Lovásziné Anna Klímaváltozás 2050: a jövő ma kezdődik Ajánlások az EU integrált klímapolitikájához Az Európai Parlament óriási többséggel elfogadta a földi átlaghőmérséklet 2 "C-on belül tartását előirányzó üvegházgáz (ühg) kibocsátáscsökkentési célojait megfogalmazó Florenz-jelentést, ami az EP Ideiglenes Éghajlatváltozási Bizottságának munkáját foglalja össze. A képviselők a jelentés elfogadásával és nyilvánosságra hozásával jelezték, aggodalomra ad okot, hogy a klímaváltozás az előrejelzéseknél is gyorsabban és drasztikusabban zajlik, és a káros hatások is komolyabbak, mint azt korábban gondolták. Ezért az a vélemény alakult, ki, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie, a vállalt klímavédelmi célok mennyire teljesülnek és képesek-e biztosítani a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerülését. A jelentés rámutat, mindenképpen biztosítani kell középtávon az ühg-kibocsátás 25-40%-os csökkentését 2020-ra és hosszú távon az emisszió legalább 80%-os csökkentését 2050-re az 1990. évi bázisszinthez képest. Ezek a célok az EU 2007-es Stratégiai Energia Áttekintésében lefektetett vállalások (az ühg-kibocsátás 20%-os csökkentése, a megújulok arányának 20%-ra emelése az energiafogyasztásban és az energiahatékonyság 20%-os növelése) túlteljesítését követelik meg. A parlamenti képviselők szerint az energia- és klímapolitika fordulópontjához érkeztünk, ami tükröződik az energiaforrások fokozatos kimerülésében, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra a veszélyre, amit a probléma komplexitása előtti kapituláció jelentene. Éppen ellenkezőleg, határozott víziókra van szükség a változásokhoz. A globális klímapolitikai témának minden téren és minden politikában helyet kell kapnia, a polgárokat szorosan be kell vonni az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. A jelentés az energetikában, a bioüzemanyagok, energiahatékonyság, mobilitás, logisztika, turizmus, szénmentesítés és tárolás, mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás, halászat, talajvédelem, informatika, oktatás, egészségügy terén meghozandó szükséges intézkedések széles spektrumát vázolja fel. A jelentésben az alábbi konkrét javaslatok szerepelnek: • az energiahatékonyság kötelező 20%-os javítása 2020-ra, egyedi közbenső célértékekkel; • az európai energia-külpolitika építőköveként partnerség kialakítása a földközi-tengeri országokkal elsőként napenergia, majd később hidrogén termelésére és az EU-ba történő szállítására; • 2015-re passzív lakóházak, 2020-ra pedig zéró energiaigényű kereskedelmi és közösségi épületek létrehozása; • megújulóenergia-közösséget kell létrehozni az EU-ban; • környezetbarát technológiák, mint például a hidrogén, elektromos hajtás, üzemanyagcellák, hibrid- vagy fejlett bioüzemanyagok kutatásának és fejlesztésének erőteljesebb támogatása; • a bizottság vizsgálj a meg ühg-kibocsátási célok előírását az agrárszektorban; • egy európai éghajlati alap vagy hasonló tagállami alapok létrehozása; • egy egész EU-ra kiterjedő elektromos szuperhálózat kifejlesztése, amely minden villamosenergia-előállító számára hozzáférhető; • az uniós polgárok tájékoztatása a kibocsátáscsökkentés megfizethető módjairól, a termékek és szolgáltatások széntartalmáról; • ingyenes energiaaudit biztosítása a tagállamokban, hogy a lakosság képes legyen energiafogyasztásának és emissziójának önálló csökkentésére; • a bizottság és a tagállamok támogassák az ENSZ "Zöld New Deal" kezdeményezését. Az EP-képviselők szerint az EU következő költségvetésében az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek kell lenni a legfőbb prioritásnak. Több pénzügyi támogatást kell nyújtani a fejlődő országok számára ezen a téren és a kibocsátáscsökkentést, illetve az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodást követelményként kell beépíteni a fejlesztési segélyprogramokba. Az EP-képviselők elismerik, hogy a tagállamok különbözőképpen viszonyulnak az atomenergia használatához, ezért az Európai Bizottságnak a biztonság javítása érdekében különleges figyelmet kell fordítania a radioaktív hulladék kezelésére az egész nukleáris ciklus vonatkozásában. Dr. Szerbín Pável, EU-szakértő Observed data series 1 Physical systems (snow, ice and frozen ground: hydrology: coastal processes) Biological systems (terrestrial, marine, and freshwater) Europe * o 1-30 o 31-100 o 101-800 O 801-1,200 O 1,201 -7,500-1.0 -0.2 0.2 1.0 2.0 3.5 ■ Circles in Europe represent 1 to 7.500 data series. A földi átlaghőmérséklet változása 1970-2004 között Ifjú fizikusok látogatása a CERN-ben A Magyar Fizikushallgatók Egyesülete (Mafihe) 1988-ban alakult, politikamentes, 1998 óta közhasznú egyesülete a fizikus, csillagász és a fizikatanár szakos hallgatóknak. Céljuk az oktatás színvonalának emelése, fizikaversenyek szervezése, lebonyolítása és nemzetközi kapcsolatok ápolása. Ez utóbbi kapcsán például évente tanulmányi kirándulást szerveznek külföldi kutatóintézetekbe. Az idei kirándulás alkalmával február 10-14. között négy kutatóközpontot kerestek fel Svájcban és Franciaországban mintegy ötvenen. A fizika Mekkájába tett látogatás - ahol gyorsító gyorsítót ér - állomásai a következők voltak: • Lausanne, Műegyetem (EPFL): van egy kis, szakaszosan működő "tokárnak" (tóruszalakú mágneses plazmatároló) berendezésük a plazmakutatás, a fúziós reaktortervezés, az anyagszerkezet-kutatásához, de egyebekkel is foglalkoznak, így előadások hangoztak el: • a nanocsövek tulajdonságairól, előállításukról és alkalmazási lehetőségeiről, valamint • a fénycsipeszről, mely a mikroszkópia újabb eszköze, mellyel baktériumok, sejtek vagy azok szerkezeti egységei rögzíthetők ("megfoghatók" és "elengedhetők"), ha kell, nagy pontossággal mozgathatók, • szupravezetés alacsony és magas hőmérsékleten, milyen anyagok milyen körülmények között miért veszítik el ellenállásukat - hogyan lehet erős mágneseket készíteni. • Genf: itt található az európai nukleáris kutatás 1953-ban alapított központja (francia elnevezéséből: Centre Européen pour la Recherche Nucléarie - CERN). A közelmúltban üzembe helyezett (2008) hadronütköztető gyűrűről első kézből, a kutatóktól kaptak tájékoztatást az eddigi eredményekről, a kitűzött célokról. Az atomok végső építőelemeit kutatják, szeretnék megtalálni a Higgs részecskét, vagy bizonyítékot a szuperszimmetriára (SUSY), esetleg igazolnak más (húrelmélet, többdimenziós bránok) elméleteket. Kimutathatóságuk nagy energiájú atommagok nagy energiájú ütköztetése révén válik lehetővé - erre építették át kb. 170 milliárd $ költséggel hétszázszoros teljesítményűvé a részecskegyorsítójukat a föld alatti (átlag 100 m mélységben) 27 km hosszú alagútgyűrűben. A fizikai elméleteket, csillagászok megfigyeléseit kell kísérletileg igazolni - létezik-e az antianyag, a fekete lyuk. Nyolcvan állam 7000 fizikusa dolgozhat felváltva a nagy kísérleteken. Az előgyorsítóból belépő atommagok nyalábját majdnem fénysebességre gyorsítják (7 TeV) erős vákumban (10-13 bar). Természetesen ehhez kellenek a világ legnagyobb szupravezető mágnesei is, melyeket héliummal hűtenek 2 K°-ra, azaz mínusz 271 °C-ra (hidegebb, mint a világűr). A tekercsek nióbium-ütán ötvözetből készültek (10 K°-nél már szupravezető), bennük 11 700 amper erősségű áram állítja elő 8 Tesla erősségű mágneses teret. Közel fénysebességgel a 27 km-es pályát 11 245-szor futják be másodpercenként - mérnöki bravúr a mágnesek vezérlése. Ezeknek a mágneseknek feladata, hogy a részecskéket pályán tartsák, gyorsítsák, irányítsák úgy, hogy akár célozni lehessen velük az ütköztetés érdekében. Még a hold helyzetére is figyelemmel kell lenni a szabályozásnál. Egy nyaláb 10 órán keresztül kering, majd "kicsatolják". Egy időben 2835 csomag keringhet (kb. 1011 db proton). A kerület mentén négy különböző típusú detektort helyeztek el. A két ellentétes Irányba futó nyalábokat a detektorok terében keresztezik (akár 25 nanosecundumonként) ekkor ütközések is létre jöhetnek. Az eredményeket a későbbi értékeléshez elektronikusan tárolják. Évente 10-15 petabyte "érdekesnek tűnő" adat keletkezik, melyeket értelmezni, értékelni kell. Bár proton-proton ütközésekor a felszabaduló energia 14 TeV, emiatt az adott helyen egy pillanatra a napfelszín hőmérsékletének 300 milliószorosa lesz, akár parányi fekete lyuk is keletkezhet - ez is a cél -, de ez "elpárolog". A méretek miatt ez négy szúnyog röptéhez elegendő. Időszakosan (az év egy hónapjában) ólom atommagokat is ütköztetnek majd. Egy-egy ütközésnél a keletkező energia 1312 TeV sem több egy egyszemélyes tapsnál. • Grenoble: az 1967-ben alapított intézet a neutronkutatás úttörőiről, Max von Laue-ról és Paul Langevin-ról kapta nevét (Institut Laue-Langevin - ILL). Egy nemzetközi kutatóközpont, ahol 30 ország 1200 kutatója végez kísérleteket elsősorban a hagyományoknak megfelelően neutronok segítségével. A sugárforrást 96% dúsításé uránnal üzemelő reaktor biztosítja. • Grenoble, European Synchotron Radiation Facitility - ESRF- ben a szinkotronból nyert sugárnyalábbal, mint a fénnyel széles spektrumú (biológusok, régészek, gyógyszergyártók, kozmetikai és mikroelektronikai cégek) anyagszerkezeti vizsgálatokat végeznek. A rövid és fárasztó kirándulás (két éjszaka a buszon) hallatlanul sok, hasznos információt nyújtott. Különösen lelkesítő volt, hogy bár mindenki jól beszél már angolul és a szakzsargonban is jártas, szinte mindegyik intézetben anyanyelvükön is kaptak tájékoztatást a diákok a kint dolgozó magyar kutatóktól. Ennyit sikerült "kihúznom" legkisebb fiamból, ki részese volt e remek kirándulásnak. Ezúton is köszönjük a kiváló szervezést, a tartalmas programot a Mafihe aktivistáinak, Lakatos Dórának és Béke Tamásnak. gyulai