Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-03-01 / 3. szám
2009. március mym paksi atomerőmű 7 RENDKÍVÜLI osztalytablo Az atomerőmű eddigi működése alatt közel harmincán kaptak ügyeletes mérnöki képesítést Első alkalommal került sor találkozójukra, melyet Bikaion rendeztek március 6-7-én, ahol Kovács József vezérigazgató - maga is volt ügyeletes mérnök - köszöntötte őket és hozzátartozójukat Szerkesztőségünk egy rendkívüli osztálytablóval igyekszik felvillantani annak az útnak az állomásait amely az ügyeletes mérnöki székhez vezet Gergely József csoportvezető Jelenleg az eseménykivizsgáló csoport vezetője, az erőmű működésének kezdetén viszont az első ügyeletes mérnökök csoportját erősítette. Hol végezte tanulmányait? Mi; kor került az erőműbe? A Budapesti Műszaki Egye-Ntem hőerőgépek szakán végeztem 1977-ben. 1980-ban ugyanott atomerőművi szakmérnök másoddiplomát szereztem. Milyen utat kellett megtenni az ügyeletes mérnöki beosztás eléréséig? A szakmérnöki képzés mellett intenzív tanulási folyamaton kellett végigmennem. Ebbe beletartozott egy év gyakorlat a Tiszamenti - akkor leninvárosi - erőmű 3. blokkjának üzembe helyezésén az Erűénél, háromszor két hónap ügyeletes mérnöki betanulás és egy hónap szimulátor a Nonovoronyezsi atomerőműben, egy hónap a rheinsbergi szimulátoron és a greifswaldi atomerőműben. 1981-ben, ha jól emlékszem, novemberben kezdtünk el műszakba járni. Mi, az első generációs ügyeletes mérnökök, 1982-ben tettünk hatósági jogosító vizsgát. Milyen képzéseken kellett részt vennie az évek során? A speciális szakmai képzéseket számomra elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tanfolyamai, szemináriumai jelentették. Számos ilyen tanfolyamon és "workshop"-on vettem részt 1985-től kezdve, ezeken kívül egy OSART- és egy WANO-vizsgálaton is közreműködtem szakértőként. Természetesen ezek során a többi erőmű gyakorlatának megismerése is tanulási lehetőséget biztosított nekem. Külön fejezetként említem a tanulási folyamatban a szimulátor létesítésben eltöltött 14 hónapot Helsinkiben. Nemcsak a finn munkakultúra, de a számítástechnikai eszközökkel való megismerkedés és alkalmazásuk - akkor 1987-ben - mérföldkövet jelentett az életemben. Attól kezdve számomra természetessé vált a számítógépes munkavégzés. Mennyiben változtak az ügyeletes mérnökök feladatai, s a velük szemben támasztott követelmények az elmúlt években? Az elmúlt éveket egészen a kezdetektől nézve, azt kell mondanom, hogy az alapfeladatok és az alapkövetelmények nem változtak. Mint már jogosítvánnyal nem rendelkező ügyeletes mérnök, úgy látom a munka és a feladatok nagy része jó ideje rutin jellegűvé vált. Ez nem hasonlítható össze az üzembe helyezéssel, azzal az időszakkal, amikor a hosszú betanulási folyamat után a saját blokkjainkat kellett megtanulni, és azt követően a megbízható üzemeltetés útját kellet kitaposni. Manapság az állandó változások jelentette kihívásoknak kell megfelelni. Persze szép feladat a még aktív ügyeletes mérnökök számára az új kollégák betanítása, mentorálása is. A napi munkát érintően melyek voltak az Önhöz közelebb álló feladatok? Ügyeletes mérnöki és egyéb feladataim mellett 1988-1994-ig üzemzavar-kivizsgáló mérnökként, majd biztonsági mérnökként tevékenykedtem a munkaidőm 50%-ában. 1999 óta vagyok az eseménykivizsgáló csoport vezetője. Azt hiszem ebből már sejthető, hogy az eseménykivizsgálások, eseményelemzések a hozzám legközelebb álló feladatok. Szerencsésnek érzem magam, hogy most már 10 éve csak ez a fő feladatom. Mióta az erőműben dolgozik, mely kiemelkedő munkákban vett részt? Milyen elismerésekben részesült? A szimulátorprojektet már említettem. Ezenkívül büszke vagyok arra is, hogy az üzemviteli minőségbiztosítás első követelményeit 1992-ben, Simon Péter felkérésére, én készítettem el. 1989-től tagja, majd vezetője voltam a Biztonsági Bizottságnak, amely a csernobili katasztrófa után a szovjet hatósági szervek ajánlásának hatására jött létre és a későbbi biztonsági igazgatóság független ellenőri funkcióját volt hivatott betölteni. Az én nevemhez kötődik az egyik fontos biztonságnövelő átalakítás: a kiegészítő üzemzavari tápvízszivattyúk áthelyezése műszaki terveinek az elkészíttetése és engedélyeztetése. 1984-ben az első generációs ügyeletes mérnökökkel együtt KISZ-díjban részesültem. A 2. blokki üzemanyag-sérüléses esemény kivizsgálásáért vezérigazgatói dicséretet kaptam. Mesélne kicsit a családjáról? Büszkeségem két felnőtt lányom. Szilvia külkereskedelmi és közgazdasági diplomákkal a zsebében férjével többnyire Londonban tartózkodik. Viktória a kertészmérnöki egyetem elvégzése után, jelenleg az egyik szekszárdi áruházban osztályvezetői betanuló pozícióban dolgozik. Párom az erőmű telefonközpotjában dolgozik 1986 óta, így ő is régi erőművesnek számít. Szabadidejét mivel tölti szívesen? Rendszeresen vitorlázok a Balatonon, lovagolok a cseresznyési erdőkben, szívesen úszók, és ha marad időm, a családi videokamera-felvételeket vágom, szerkesztgetem. Gyöngyösiné Nyúl Petra • • Ötvenéves az első magyar kísérleti atomreaktor Aktuális információk, évfordulók 1959. március 25-én helyezték üzembe, majd április 30-án ünnepélyes keretek között felavatták Csillebércen hazánk első kísérleti atomreaktorát. Az Atomenergia-kutató Intézetben üzemelő Budapesti Kutatóreaktor két megawattos hő-teljesítménnyel indult, 27 éven át zavartalanul működött, de mivel 30 éves üzemre tervezték, így 1986-ban leállították és megkezdték a rekonstrukcióját. A felújított reaktort 1992. december 12-én helyezték ismét üzembe, a jelenlegi névleges teljesítménye immáron tíz megawatt. Az atomenergetika terén is igaz az alaptétel: a kutatási és az oktatási eredmények gyakorlati alkalmazása alapvető fontosságú. A biztonságos reaktorokban szabályozott láncreakcióval valósítják meg az atommagok hasadását. Rendeltetésük alapján megkülönböztethetünk energetikai, kutató- és tanreaktorokat. Az energetikai reaktorokban az urán hasadásakor felszabaduló energiát gőz előállítására fordítják, ami a turbinákat működteti, ez végül elektromos energiát állít elő. E reaktorok legelterjedtebb típusa az ún. nyomottvizes, ilyen a négy paksi reaktor is. Ebben a hűtőközeg és egyúttal a lassító közeg is könnyűvíz. A primer körben a nyomástartóval szabályozott nyomás megakadályozza a víz forrását, ezért hívják nyomottvizes reaktornak. A reaktoron átáramló víz radioaktívvá válik, ezért teljesen zárt primer körben keringetik a hűtővizet, ami a gőzfejlesztőben adja át a hőt a szekunder körnek. A tanreaktorok rendeltetése, hogy segítségükkel szemléltessék, oktassák a reaktorokban zajló folyamatokat Ilyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén működő reaktor. Ez a reaktor alacsony teljesítményen üzemel, az oktatási feladatok ellátása mellett, bizonyos mértékig lehetőséget biztosít egyes kutatási feladatok számára is. A kutatóreaktorok tulajdonképpen neutronforrások. A felhasználási területek: izotópgyártás, roncsolásmentes anyagvizsgálat, alapkutatás (pl. szilárdtestfizika), oktatás. A budai hegyekben található az Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézete, melynek fő tevékenysége alap- és alkalmazott kutatás végzése az atomenergia területén. Az AEKI tevékenysége az ötvenes években kezdődött, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) keretei között. Az intézet 1992. január elsejétől önálló. Az intézet fő kutatási területei a reaktorfizika, termohidraulika, fűtőelem-viselkedés, anyagtudomány, az informatika megfelelő ágai (szimulátor, zónamonitorozás stb.), sugárvédelem, környezeti kutatások, nukleáris elektronika és a kémia megfelelő ágai. Az intézet csaknem minden kutatási területen az ötvenes évek óta tevékenykedik, a kutatók jelentős tapasztalattal rendelkeznek. A kísérleti munka mindig meghatározó volt, és számos kritikus rendszeren folytak reaktorfizikai kísérletek. A ma is folyó termohidraulikai kísérletek a hetvenes években kezdődtek egy atomerőművet modellező hurkon. A kisléptékű súlyos baleseti kísérletek a kilencvenes évek eleje óta folynak. Az intézet üzemelteti az immár tíz megawatt teljesítményű Budapesti Kutatóreaktort, lehetőséget teremtve ezzel az európai kutatói közösségnek neutronfizikai alap és alkalmazott kutatások végzésére. A kutatóreaktor ellátja Magyarországot radioaktív izotópokkal, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használnak fel. A reaktor hatékonyságát nagymértékben növeli a 2000-ben üzembe helyezett folyékony hidrogén típusú hidegneutron forrás. „1963-ban a reaktorban organikus kísérleti hurok épült szerves moderátorok és hűtőközegek sugárhatás-kémiai vizsgálata céljából. Az effektiv besugárzási hatásfok és az üzemzavar nélkül teljesített üzemórákat tekintve a hurokberendezés egy amerikai berendezés mögött a 2. helyet foglalta el a világranglistán” - írja Jéki László, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) fizikusa, a KFKI címet viselő könyvében. Az RMKI, az MTA legnagyobb fizikai kutatóintézete, az 1950-ben alapított KFKI másik utódintézete. A szakmai gyökerek a KFKI kezdeti éveire, a Jánossy Lajos indította kozmikus sugárzási és a Simonyi Károly vezette atomfizikai kutatásokra nyúlnak vissza. Az 1970-es évek elejétől a mai RMKI elődszervezetei fokozatosan egyre nagyobb önállósággal működtek a KFKI-kutatóközponton belül, majd az intézet 1992. január 1-jén az MTA önálló intézetévé alakult át. Kutatási fő irányai: részecskefizika és ultrarelativisztikus nehézionfizika, űrfizika, termonukleáris plazmafizika és lézerfizika, elméleti fizika (magfizika, részecskefizika, relativitáselmélet) anyagtudományi kutatások, neurobiológia és nukleáris biofizika. (Bővebb információ a Jéki László: KFKI c. könyvből és a www.kfki.aeki.bkr.hu honlapról.) Sipos László- március közepétől április közepéig -Március 19.- József, Bánk napja József: héber eredetű név (Jahve - gyarapítson). A leggyakoribb nevek közé tartozik. IX. Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyilvánította Józsefet. Bánk: régi magyar személynév, a Bán kicsinyítőképzős származéka, mely a bán méltóságnévből származik. 2001 óta Szent József ünnepe: az ácsok és az otthont alapítók védőszentje. Március 22.- A víz világnapja Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini Környezetvédelmi Világkonferencia javaslatára - március 22-ét, a víz világnapjává nyilvánította. 23. - Meteorológiai világnap Március 23-án, a meteorológiai világnapon, az 1950-ben Bécsben megalakult - 1951-től az Egyesült Nemzetek Szövetségének szakmai szervezeteként működő - Meteorológiai Világszervet (WMO) tevékenységére irányul a figyelem. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, a WMO-t a "legelső hálózatépítőnek" nevezte. (Időjárásmegfigyelési Világszolgálat) Március 25. - 50 éves a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktora A KFKI kutatóreaktora Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében 1959. március 25-én üzembe helyezték a 2 MW teljesítményű, tudományos kutatásokat szolgáló (kísérleti) atomreaktort, amelynek ünnepélyes átadására 1959. április 30-án került sor. Az évek során a 2 MW-os hőteljesítményt 5-re emelték. A reaktor 27 éven át zavartalanul működött, de mivel 30 éves üzemre tervezték, 1986-ban leállították és megkezdték a rekonstrukcióját. 1993. július 2-án helyezték ismét üzembe. Névleges teljesítménye 10 megawatt. Április 1. - A bolondozás, a tréfálkozás napja Az ismerősök beugratása népszerű és tréfás szórakozás. 1957. április 1-jén furcsa hírt közölt a BBC hírműsor, a Panorama: Rendkívül jól sikerült a dél-svájci spagettiszüret. A bő termés a szokaüanul enyhe télnek volt köszönhető, magyarázta a műsor vezetője, miközben a nézők egy svájci családot láthattak, amint fákról szedik a spagettit. Noha nyilvánvalóan tréfa volt, meglepően sokan bedőltek neki. A spagetti-álhír volt az egyik első olyan átverés, amely a televíziót használta fel. Április 4. - Sevillai Szent Izidor mint az internet védőszentje Az internet megszállottjai az 560. április 4-én született Sevillai Szent Izidort, a teljes világot behálózó digitális adatpálya védőszentjévé fogadták. Izidor "szakmabeli", hiszen ő alkotta meg a legrégebbi egyházi adatbankot. Április 7.- Az egészség világnapja 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása, továbbá hatékony részvétel a környezet védelmében. Április 8.- Műegyetemi Állásbörze Április 8-9. között kerül megrendezésre a Műegyetemi Állásbörze, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében. Van két nap, amikor több mint száz cég, hatezer diák, közel kétezer állásajánlat egyeüen helyre koncentrálódik. Sipos László
