Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-03-01 / 3. szám

2 2009. március y&r wgr y9r- mym paksi atomerőmű-Előnyös az üzemidő-hosz­­szabbítás 2009. február 25-én az üzemidő­hosszabbításról (ÜH) szóló szakmai napot tartottak az érintett szervezetek. Az előadások, a kérdésekre adott vála­szok az ÜH megvalósítás legfontosabb szempontjait mutatták be. Hamvas István műszaki vezérigaz­gató-helyettes bevezetőjében elmond­ta, hogy az üzemidő-hosszabbítás mindannyiunk érdeke. Nem szabad azt hinni, hogy az ÜH program hatósági benyújtását követően lazítani lehet. Ezt a rendkívül fontos feladatot is teljes odafigyeléssel, jó szándékkal, egymást segítve, sikeresen kell teljesítenünk. Wolf György (KGO) az ÜH műszaki­gazdasági előkészítéséről szóló tájékoz­tatójában elhangzott, hogy a gazdasági modellezés elsődleges célja az ÜH beru­házások finanszírozhatóságának és normál üzemi működés eredményessé­gének a vizsgálata. A beruházások ösz­­szetételének és költségeknek a pontosí­tását az egyes feladatok üzemzésének optimalizálása követi. Meg kell hatá­rozni, hogy milyen értékcsökkentési rendszer kerüljön kialakításra. A Külső felekkel való egyeztetés után az ÜH megvalósítási program Közgyűlés álta­li jóváhagyása szükséges. A remélhető hatósági engedélyből fakadó feladatok kezelése szintén fontos teendő. Kovács András (RTO először arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÜH vég­rehajtása közös feladat, és attitűdvál­tást kíván az atomerőműtől. A felelős szervezetek önmagukban nem tuzd­­ják megvalósítani, ezért soha nem lá­tott együttműködésre, együttgondol­kodásra van szükség. Az RTO vezető­je az ÜH-hoz kapcsolódóan a korszerű élettartam-gazdálkodás (ÉG) legfonto­sabb elveit hangsúlyozta ki. Az ÉG a megkövetelt műszaki állapot - bizton­ság és megbízhatóság - fenntartására irányuló integrált rendszer. Főbb ele­mei az öregedéskezelés, berendezés­­minúsítés és a karbantartás hatékony­ságának monitorozása (KHM). A KHM determinisztikus ágán a monitorozan­­dó paraméterek szakmák szerinti ki­választása zajlik. A valószínűségi ágon folyamatban van a biztonsági mutatók­ból levezetett követelmények kijelölé­se; feladat a meghibásodási statiszti­kák és karbantartási információk fel­dolgozása. Fontos a KHM hatékonysá­gának ellenőrzése és értékelése. Dr. Pinczés János (ÖKO) és Tóth Pál (MFO) a kiemelt és a nem kiemelt be­rendezésekre szóló specifikus örege­déskezelési (ÖK), illetve berendezés mi­nősítési programokat mutatta be. Az üzemidő hosszabbítást megalapozó do­kumentumok komplettírozását és az ÜH terjedelem véglegesítését az ÖK át­fogó felülvizsgálata követi. Az állapot- és teljesítménymonitorozó rendszere­ket tovább kell fejlesztem. Elengedhe­tetlen feladat az amerikai ASME szab­vány követelményeinek adaptálása. Dr. Eiler János a Végleges és az Idő­szakos Biztonsági Jelentés (VBJ/IBJ) nyitott kérdéseit foglalta össze. A fel­adat egy „ÜH képes” VBJ előállítása és benyújtása az ÜH engedélykérelem­mel együtt. A VBJ-be be kell építeni több olyan fontos tevékenység eredmé­nyét, mint bizonyos biztonsági elemzé­sek, ÖK és KHM eredmények, beren­dezésminősítés, szintentartási prog­ram, rekonstrukciók. A részvevők kérdései is jelezték: ki­emelt érdeklődés kíséri az üzemidő­hosszabbítás előkészítését. Hyl A Fine üdvözli a paksi bővítésről szóló bejelentést A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) Fiatalok a Nukleáris Energe­tikáért (Fine) szakcsoportja február 21-22-én Kecskeméten tartotta szo­kásos év eleji szakmai tanácskozá­sát. A "hírős városban" a tavalyi év fontosabb nukleáris eseményeit, ta­pasztalatait, a 2009. évi feladato­kat beszélték meg a fiatal szakem­berek: mérnökök, fizikusok. A Fine az atomenergetikával, a nukleáris technológiával kapcsolatos objektív, szak­mai ismeretterjesztést tartja feladatának főleg a nyitott, fogékony fiatalság köré­ben. A kecskeméti tanácskozáson elhang­zott: nagyon fontos az őszinteség, a szak­mai hitelesség a kommunikációban. Kosa Péter (VEIKI Zrt.), a Fine elnöke és Beliczai Botond (PA Zrt.) titkár szervezte a mostam műhelymegbeszélést Az előadá­sok az energetika és a nukleáris tudomá­nyok néhány aktuális kérdését vizsgálták. Boros Ildikó (BME NTI) előadásában beszámolt arról, hogy 436 atomerőművi blokk üzemel összesen 370 GW nettó be­épített villamos teljesítménnyel. A vilá­gon 44, Európában 9 blokk áll építés alatt; tavaly 10 blokk építése kezdődött meg. A fiatal nukleáris szakemberek üdvözölték a paksi atomerőmű bővítéséről szóló be­jelentést. Az új blokk(ok) építése megfe­lelő eszköz lehet a szén-dioxid-kibocsá­­tástól mentes, mégis olcsó és a hazai ellá­tásbiztonságot hatékonyan szolgáló ener­giatermelésben. Herczog Edit (EP) képviselő asszony sze­rint minden energiaforrásra szükség van, mert az életminőség javulásával növekszik az energiafelhasználás. A globális felmele­gedés pedig világméretű probléma, tehát közös megoldásra van szükség. Válaszul az EU energia és klímacsomagja bevezeti a szén-dioxid-kibocsátás után fizetendő díja­kat, közösségi infrastruktúrát hoz létre, amely a gazdaság alapja lehet. Az Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv lénye­ges eleme a beruházásösztönzés, fejlesz­tés. Magyarország kitörési pontja az lehet, hogy energetikai tudásközponttá válik. Somlai Gábor (E.On Storage Kft.) el­mondta: Magyarországon a primerener­gia-felhasználásban mintegy 40% a föld­gáz aránya, ami az európai érték duplája. A hazai öt kereskedelmi gáztároló 3,7 mil­liárd köbméteres kapacitása megnyugta­tó tartalékot jelent, de már további bőví­tésüket tervezik. Tőzsér Sándor (KFKI AEKI) a Budapes­ti Kutatóreaktor (BKR) kiégett fűtőeleme­inek elszállításáról beszélt. A 2004-es, há­romoldalú (USA, Oroszország, Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség) Pozsonyi Szerződés alapján - melynek célja a fegy­vergyártáshoz felhasználható hasadó­anyag kontrollja - az USA Energiaügyi Mi­nisztériuma és a KFKI AEKI közötti külön megállapodás a BKR 10%-os dúsítású, EK- 10 típusú fűtőelemeinek Oroszországba szállítására (is) vonatkozott. A projekt si­keresen, biztonságosan került végrehaj­tásra a hatóságok, a vállalkozók, az ame­rikai partnerek és a hazai szakemberek kiváló szakmai munkájának és együtt­működésének köszönhetően. A körülte­kintő előkészítés mellett fontos volt a megfelelő oktatás és a magas szintű biz­tonsági kultúra. Légrádi Gábor (BME NTI) az ITER euró­pai fúziós teszt-köpenyszámításokról adott tájékoztatást, mely kísérletekben több ma­gyar szakember is részt vesz. Szerinte ez siker, mert mérnökeink tudása exportké­pes. Fordítják a tengelyt című előadásá­ban - történelmi áttekintés után - bemutat­ta az iráni atomprogram aktualitásait is. Ennek sarkalatos pontja az iszfaháni és a natanzi urándúsító üzem státusza. Prob­lémát jelent, hogy azok kapacitása a békés célú alkalmazás szintjét nem, csak a fegy­vergyártáshoz szükséges mértéket éri el. Az elhangzottakból arra lehet következ­tetni, hogy a közvetlen ellenőrzés lehető­sége ellenére Irán és - az USA-val az élen - a nemzetközi közösség a komoly konflik­tus elkerülésére törekszik. Légrády Dávid (BME NTI) az orvosi fi­zikai mesterképzés beindításának fontos­ságáról beszélt. Hadnagy Lajos (PA Zrt.) az EU intézményekben elért, az atom­energia jelentőségét elismerő sikereket, a Foratom eredményes munkáját mutatta be. Elmondta, hogy az Európai Parlament február 3-án nagy többséggel elfogadta a SER II. európai energiastratégiára vonat­kozó, az atomenergia jelentőségét, előnye­it kiemelő Laperrouze-jelentést. A tudományos hétvége keretében arra is jutott idő, hogy a fiatal szakemberek meglátogassák a helyi Ásványtani Mú­zeumot. Sikó Dezsőnek (Református Gimnázium, Kecskemét) a fizikaoktatás­ról szóló előadása után mindenkit meg­ragadott a különleges ásványok, megkö­vesedett maradványok látványa. Az ultra­ibolya fény alatt ezernyi színben pompá­zó ásványok lenyűgözőek voltak. A Fine sokszínű programjában részt vevők iga­zán elégedetten fejezték be a szakmai hétvégét. HyL Nyilatkozat Az MSZP Tudományos és Felsőoktatási Ta­gozatai, Ésszerűség és Felelősség Platform­ja valamint Herczog Edit, az MSZP orszá­gos elnökségének tagja, az Európai Parla­ment "Fórum a Nukleáris Jövőért" képvi­selőcsoportjának elnöke üdvözlik a Kor­mány arra vonatkozó kezdeményezését, hogy a paksi atomerőmű kapacitását a je­lenlegi teljesítmény kétszeresére bővítsék. A két tagozat és az ÉFP, amely már 2007 decemberében közös közleményben javasolta az új atomerőművi kapacitások létrehozására irányuló kormányzati mun­ka felgyorsítását, meg van győződve arról, hogy 1. Az energiaellátás biztonságának és a gazdasági ésszerűségnek egyaránt az atomerőművi kapacitás bővítése felel meg a legjobban. Miközben Magyarorszá­gon az elektromos energia átlagos terme­lési költsége kb. 24 Ft/kWh, a Pakson elő­állítotté mindössze 8,9 Ft/kWh, ráadásul úgy, hogy ebben az összegben már ben­ne van a keletkező radioaktív hulladékok szakszerű tárolása mellett a majdani le­szerelés költsége is. 2. A környezetvédelmi szempontoknak a nukleáris energia felel meg a legjobban. Ma már tisztán látjuk, hogy a Földet fe­nyegető veszélyek közül messze az üveg­házhatást okozó gázok, elsősorban a szén­dioxid-kibocsátás a legnagyobb. A komo­lyan szóba jövő energiaforrások közül e tekintetben egyedül a nukleáris energia jelenthet megoldást. Ezenkívül a paksi atomerőmű a legbiztonságosahb atomerő­művek közé tartozik. Az erősen radioak­tív hulladékok szállítása, tárolása és vég­leges eltemetése már több mint negyed százada valódi veszélyhelyzet fellépése nélkül megoldott. 3. Az atomerőmű kapacitásbővítése ügyében meghozandó döntés hazánk szá­mára egyik fontos kitörési pont lehet a je­lenlegi válságból; helyzetünk ebből a szempontból lényegesen kedvezőbb a leg­több európai országénál, amelyek már ko­rábban megkezdték atomerőművi kapaci­tásaik csökkentését, vagy nem is építettek atomerőműveket. Figyelemre méltó e te­kintetben az is, hogy 2006-2007-re az Eu­rópai Parlamentben egyértelmű többsé­get szereztek azok a képviselők, akik az atomenergia jelentőségét és az iránta va­ló hosszú távú igényt elismerik. 4. Magyarországon világméretű össze­hasonlításban is kiemelkedő színvonalon van meg a nukleáris technikai és sugár­­védelmi szakértelem. Nem sok olyan te­rület van még, amelyre ez ilyen fokon el­mondható. Ez a tudományos/technikai potenciál, amely egyben egy verseny­­előny is, a megfelelő szakemberképzéssel hosszú távon is fenntartható. Az MSZP Tudományos és Felsőoktatá­si Tagozatai, Ésszerűség és Felelősség Platformja valamint Herczog Edit EP kép­viselő ezen okoknál fogva teljesen egyet­ért a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és kapacitásának bő­vítését kezdeményező kormányzati szán­dékkal. Budapest, 2009. február 16. Dr. Cser László, elnök Tudományos Tagozat Dr. Réz Gábor, elnök Felsőoktatási Tagozat Dr. Kertész Krisztián, elnök Ésszerűség és Felelősség Platform Dr. Herczog Edit, EP képviselő Orosz szakemberek látogatása Az orosz-magyar nukleáris ipari együttműködésről tanácskoztak február 19-én az atomerőmű, az Atomszrojexport, az Orosz Energiatermelőgépgyár Zrt. és a Transelektro Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft. vezetői. Sajtóközlemény Szükség van a hazai szakemberekre A Magyar Nukleáris Társaság elnök­sége legutóbbi ülésén elemezte az el­múlt időszak eseményeit. A Társaság egy évvel ezelőtt Nukleon névvel tudományos műszaki folyóira­tot indított A kéthavonta megjelenő online fo­lyóirat a reaktorfizika, a termő­­hidraulika, az atomenergia alkalma­zása és a fúziós technológia mellett a radiokémia, a sugárvédelem és a ra­dioaktív hulladékkezelés területéről érkező legfrissebb eredményekről is beszámol. A megjelent színvonalas írások, az oldal számos látogatója és a cikkek több száz letöltése jelzi, a kezdeményezés elérte célját: fórumot biztosítani a hazai nukleáris szakem­berek részére, hogy eredményeiket - a nemzetközi konferenciák és szak­lapok mellett - magyar nyelven is publikálhassák. Bízunk benne, hogy a folyóirat a következő években is fon­tos szerepet tölthet be a tudásátadás és -megőrzés területén, mely elenged­hetetlen az atomenergia hosszú távú, biztonságos alkalmazásához. Az online folyóirat elérhető a http://mnt.kfki.hu/Nukleon oldalon. A Magyar Nukleáris Társaság elnöksé­ge üdvözölte az új atomerőmű blokkok építésével kapcsolatos fejleményeket Az atomerőművek alacsony széndi­oxid-kibocsátás mellett, versenyképes áron termelnek villamos energiát, így meggyőződésünk, hogy az atomenergi­ának - a fosszilis és a megújuló energia­­források mellett - a következő évtize­dekben fontos szerepet kell kapnia a ha­zai villamosenergia-rendszerben. Mivel a nukleáris fűtőelemekből több évre ele­gendő készletek tárolhatók, így alkal­mazása az ellátásbiztonsághoz is jelen­tős mértékben hozzájárul. Hosszú évti­zedekre szóló, felelősségteljes döntésre van szükség. Egy ilyen döntés esetén a társadalom szakmailag korrekt, ugyan­akkor közérthető - az előnyöket és hát­rányokat egyaránt bemutató - tájékoz­tatására van szükség. Az érzelmekre ható, a tényeket figyelmen kívül hagyó akciók helyett józan gondolkodásra, konstruktív együttműködésre van szükség. Ebben kíván a Magyar Nukle­áris Társaság a társadalom és a sajtó képviselőinek segítségére lenni. Keres­senek, kérdezzenek minket bizalom­mal! Budapest, 2009. március 3.

Next

/
Thumbnails
Contents