Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-02-01 / 2. szám
8 rn^m paksiatomerőmű 2009. február Lezárult az atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálata Bakos Gyula, Orbán Ottilia, Eiler János, WelszJózsef 2008. év végén sikeresen befejeződött a paksi atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálata. A munkával kapcsolatban dr. Eiler János műszaki főszakértőt, VBJ projektirányítót, az IBJ team vezetőjét kérdeztem.- Kedves János! Először is kérlek, tisztázzunk néhány fogalmat! Mit jelent és miben különbözik egymástól az IBF, az IBJ és a VBJ?- Az IBF, időszakos biztonsági felülvizsgálat, egy kb. két éven át tartó ellenőrzés, amit nekünk, mint nukleáris létesítménynek törvény és kormányrendelet ír elő kötelezően. Tízévente kell elvégezni, a biztonsági megfelelőség hosszú idejű tendenciáját, trendjét figyeli. A legfrissebb tudományos és elemzési eredményekhez mérten nézi az erőmű helyzetét, például az öregedés hatását, a nemzetközi környezettel való összevetést, a szabályozások változásait, és sok nemzetközi követelményt is figyelembe vesz. Saját érdekeinket nézve a vizsgálat annyi előnnyel is jár, hogy általa felszínre kerülnek olyan problémák is, melyek a mindennapi munka során talán háttérben maradnának. Az IBF egy vizsgálati és egy hatósági fázisból áll. Az első, az általunk végzett vizsgálati fázis 2006 elejétől 2007 végéig tartott, míg a második, a hatósági fázis, ami az ő észrevételeikre és a korrekciók megtételére épült, 2008-ban zajlott. Az IBJ, az időszakos biztonsági jelentés, az IBF eredményét foglalja össze papír és elektronikus formában. Tehát az IBF maga a folyamat, míg az IBJ az erről készült jelentés. A VBJ, a végleges biztonsági jelentés elsősorban a magyar nukleáris biztonsági szabályozás tervezési és üzemeltetési követelményeinek való megfelelést dokumentálja. A VBJ napi aktualizálást igényel, bármilyen változás történik az atomerőműben, minden egyes alkalommal meg kell vizsgálni, hogy az a nukleáris biztonsági szabályzat tervezési követelményeinek és üzemeltetési követelményeinek megfelel-e. Ezt a dokumentumot évente kell beadni a hatósághoz.- Most hányadik időszakos biztonsági felülvizsgálat zajlott?- A második, mert a blokkok 1982-87- es indulása miatt az első IBF-re 1996- 1999 között került sor. Az IBF nem csak a múltat vizsgálja, de előre is tekint, megmutatja, hogy a jelenlegi megállapítások alapján a következő tíz év helyzete miként értékelhető. Az első IBF alkalmával még nem álltak rendelkezésre olyan forrásdokumentumok, pl. a VBJ, melyek az akkori feladatot megkönnyítették volna. Hatalmas munka eredményeként születtek meg például azok a biztonságnövelő intézkedések, melyek a mostani IBJ-re is hatással voltak. Az IBJ-nek nagyon fontos szerepe volt a blokkok tízéves üzemeltetési engedélyének megújításában. Az első IBJ alapján kapta meg engedélyét az 1-2-es blokk 2008 év végéig, és a 3-4-es blokk 2010 végéig.- Milyen feladatokra irányul az IBJ?- Az elvégzendő feladatokat alapvetően egy hatósági útmutató szabta meg, ami szoros hasonlóságban állt a Nemzetközi Atomerőmű Ügynökség vonatkozó biztonsági irányelvével. A munka során tizenhárom területet vizsgáltunk, majd összefoglaló jelentést készítettünk és javító intézkedéseket tűztünk ki. A blokkok terveinek megfelelősége, a rendszerek, építmények aktuális állapota, a berendezés-minősítés, öregedés-kezelés, biztonsági- és veszélyforrás elemzés mellett sorra került a biztonsági megfelelőség, más erőművek eredményeinek hasznosítása, a balesetelhárítás, környezeti sugárterhelés és az emberi tényezők vizsgálata.- Kik és mekkora létszámmal dolgoztak az IBJ-n?- Az Üzemidő Hosszabbítási Projekt keretében már évek óta működött egy VBJ alprojekt. Ennek tagjaira alapoztuk az új IBJ team létrehozását, vezetését. Amikor elkezdtük a munkát, közülünk senki nem ismerte alaposabban ezt a területet, ezért nagy örömmel fogadtuk például a tíz évvel azelőtti team vezetőjének, Cserháti Andrásnak a támogatását, aki összeállította számunkra az IBJ-készítők tízparancsolatát. Szintén sokat segített az indulásban dr. Katona Tamás, aki minden hasonló munkában sok szerepet vállal. Az IBF-ben meghatározott tizenhárom terület tevékenységét fejezetkoordinátorok fogták össze, köztük: Bujtás Tibor, Dobó József, Elter Enikő, Elter József, Kiss István, Kovács András Béla, Kovács Gyula, Puskás László, Rátkai Sándor, Tóth Pál, Volent Gábor és magam, Eiler János. A fejezetkoordinátorok további közreműködőket határoztak meg a munka elvégzéséhez, melynek eredményeként körülbelül száz fő vett részt a felülvizsgálat lefolytatásában és a jelentés elkészítésében. A teamirányító munkát csupán néhány fővel, Weisz József, Orbán Ottilia és Bakos Gyula munkatársaimmal láttuk el. Nagy támogatást kaptunk Benedek János és Molnár Zsolt informatikus kollégánktól is. Bár az IBF-t túlnyomó részben saját erővel végeztük, azért külső szakértők, neves szaktekintélyek közreműködésére is igényt tartottunk az AEKI, VEIKI, ETV-ERŐTERV és a SOM-SYSTEM részéről az ellenőrzést végző Szuperkontrol Team munkájában.- Mi jellemezte a vizsgálat lefolyását?- A 2006-ban induló, és 2007-ben kicsúcsosodó tevékenység során számos megbeszélés, fejezetkoordinációs értekezlet és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott egyeztetés zajlott. A felülvizsgálat lezárásakor, az IBJ benyújtásakor 142 javító intézkedést tűztünk ki magunk elé, amit igazgatói, főosztályvezetői szintű szakmai felügyelő bizottság hagyott jóvá. A jelentést 2007. december 12-én juttattuk el a hatósághoz. Az IBJ értékelésében az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága mellett hat szakhatóság is részt vett. Fontos megjegyezni, hogy az egész IBF-et a hatósággal való rendkívül korrekt együttműködés jellemezte mindkét fél részéről. A kb. 1500 oldalas anyag a teljes dokumentumnak csupán egy kis szelete volt, hisz mögötte hatalmas háttér-dokumentum rejlett, amit végül a hatóság a feldolgozás ideje alatt folyamatosan bekért. Miután a hatóság áttanulmányozta jelentésünket, 427 tételben foglalta össze kérdéseit, észrevételeit. Több konzultációsorozatot folytattunk, tisztáztuk a bizonytalan pontokat, kiegészítő felülvizsgálatot végeztünk, és végül 2008. december elején beadhattuk a végleges formába öntött IBJ-t. A hatóságtól pedig már december 16-án kézhez kaptuk az elfogadó határozatot, ami alapvetően realisztikus, tárgyszerű hangnemű volt. Nagyon fontos megállapításként szerepelt benne, hogy a blokkok üzemeltetési engedélyét a 30 éves tervezési időtartam végéig az IBF eredményei alapján nem szükséges korlátozni. Ezzel összefüggésben meg is kaptuk az 1-2. blokkok megújított üzemeltetési engedélyét 2012, illetve 2014. december 31-ig. Az IBF feladatok döntő hányadát 2011-12-ig be kell fejezni, mert az üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem akkor lesz esedékes és a két folyamat, az IBF és az ÜH számos ponton kapcsolódik egymáshoz.- Mennyi túlmunka áll e mögött?- Bizony, átéltünk kritikus fázisokat. Főleg a 2007-es év vége volt különleges, amikor ugyanazon a napon kellett benyújtani az IBJ-t és a VBJ-t is. A két dokumentum együtt ló 500 oldalt jelentett. Nem is beszélve a sok tízezer oldalnyi, sok-sok gigabájtnyi háttéranyagról. Akkor rengeteg időt áldoztunk rá. Weisz József és Bakos Gyula kollégával az utolsó négy hónapban szinte éjjel-nappal dolgoztunk rajta, de ugyanez mondható el a fejezetkoordinátor kollégákról is.- Az IBJ elkészültével egy időre lezárható ez a munka, vagy adódnak ebből fakadó további feladatok?- Az elkövetkezendő tíz évben nem kell IBF-t végezni, viszont komoly munkát jelent a hatósági határozatban kiadott 169 feladat végrehajtásának koordinálása, nyomon követése, aminek időarányos elvégzéséről minden félévben be kell számolnunk. És persze itt van emellett a VBJ is, amelynek folyamatos aktualizálását továbbra is végezni kell.- Számodra mit jelentett ez a feladat?- Amikor 29 évvel ezelőtt az atomerőmű irányítástechnikai területére kerültem és 25 évig ott dolgoztam, teljesen elégedett voltam, és nagyon érdekesnek tartottam a munkámat. Amikor viszont 2004-ben átkerültem a VBJ projekthez, és 2006-ban elindult az IBJ team munkája, a korábbihoz képest hatalmasat szélesedett látásköröm. Természetesen az apró részletekig lemenőén nem lehetett minden szakmai problémát megismerni, de ma rendkívül sok mindent átlátok az erőmű valamennyi szakterületének életéből. Nagyon szeretem ezt a feladatot, és most nagy öröm, megnyugvás számomra, hogy a hatósági határozat pozitív hangnemben értékelte munkánk eredményét. - Lovásziné Anna -Az atomerőmű tűzoltósága 2009. január 15-én állománygyűlést tartott, ahol a múlt évi tevékenység értékeléséről és az ez évi feladatokról hangzott el beszámoló. Bőhm Péter parancsnok úr ismertetést adott a tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységről. Többek között szólt az atomerőmű sürgősségi betegellátásában való részvételükről. Beszámolójában elmondta, hogy a tűzoltóságra a múlt évben 197 alkalommal futott be riasztás, amiből 6 külső területről érkezett. Az erőműben történő vonulások során 43 esetben nem, 148 esetben kellett beavatkozást végrehajtani, s ez utóbbiból a legnagyobb számmal (66) a mentős riasztás miatti emelkedik ki. A liftből mentésnél végzett beavatkozások száma 50, a műszaki mentéseké 26. Az Évértékelő állománygyűlés atomerőműben a 2008-as évben csupán 2 jelentéktelen tűzeset történt (mindkét esetben szemetes tárolóedény gyulladt ki). A mentőszolgálat a múlt évben 111 beteget látott el, közülük 51-etsérülés, 33-at belgyógyászati problémák miatt. A mentő 46 esetben végzett betegszállítást. Az év elején az egyik tűzoltó járművön egy sürgősségi táskát és egy félautomata defibrillátor készüléket helyeztek el, így a mentő elfoglaltsága esetén is biztosított az sürgősségi ellátás. A 2009. év fő feladatai között parancsnok úr kiemelte a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok bevonását a begyakorló és ellenőrző gyakorlatok végrehajtásába; az üzemi személyzet képzését és a bevetés irányítási pont működtetésének begyakorlását. Radnóti István, a PA Zrt. biztonsági igazgatója hozzászólásában nagyra értékelte a tűzoltóság azon tevékenységét, mellyel nem csupán az alapfeladatokat látják el, hanem speciális ismereteik révén bekapcsolódnak az erőmű egyéb tevékenységébe is. Gergelics István, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese példaként értékelte a tűzoltóság fejlődését, és megköszönte az állomány segítségét, amit Tolna Megyei Tűzoltószövetség rendezvényein nyújtott. Dr. Ótos Miklós főorvos, Nukleo-Med Kft., az erőmű foglalkozás-egészségügyi szolgálatának vezetője a tűzoltóság és az egészségügyi szolgálat közötti kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésről szólt.- Lovásziné Anna -
