Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-10-01 / 10. szám

6

2009. október

<•>- mym paksi atomerőmű-Rendkívüli

osztálytabló

2009. február 24-én egy projektindító megbeszéléssel kezdődött a PassPort verzióváltás, Asset Suite bevezetés munkája. A munkák elkezdésére hosszas előkészítést követően került sor, közel egy évet vett igénybe a gyártóval és az MVMI Zrt. mint informatikai szolgáltatóval

történő együttműködés rendezése. A gyártó a jelenlegi szoftver helyett új terméket az Asset Suite-ot adta ki. Az új szoftver alapvetően azonos a PassPort-tal, de a felhasználók felülete megváltozott. A jelzett verzióváltással egyidejűleg új modulok bevezetése is megkezdődött.

A bevezetési projekt az MVMI Zrt. irányítása alatt működik, így a közreműködő tanácsadók, illetve a gyártó szakembereinek bevonása is az informatikai szolgáltató cégen keresztül történt. A munkálatokban jelentős számú PA Zrt. szakember vesz részt.

Csontos Erzsébet munkacsoport-vezető- Kérünk egy rövid bemutatkozást.- Székesfehérváron, az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán végeztem 1980-ban, ekkor kerültem földmérőként az erőműbe a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalathoz. A

társaságunkhoz 1989-ben kerültem geodéziai rendszerfelelősként. 2000-ig főként a tervezési térkép (genplán) készítésével, a területen folyó geodéziai munkák koordinálásával, speciális mérések végrehajtásával foglalkoztam. Az átszervezések során kerültem a létesítési főosztályra, ahol részben az átalakításokhoz kapcsolódó geodéziai feladatok koordinálása, a főosztály pénzügyi tervezési és kontrolling feladatim voltak. Jelenleg főtechnológus munkakörben a projekt főosztályon dolgozom. 2004-től veszek részt az Integrált Műszaki Rendszer fejlesztésében. A Műszaki változás (MV), a Tevékenység-nyomonkövetés (TN) modulok használati módjának kialakításában vettem részt, illetve a n. fázis építési szakaszában a tesztelési csapat munkáját vezettem. Ekkor az előbb említett modul mellett a Dozimetriai modul (DZ) is „testközelbe” került. 2007-től az új Integrált Működési Modell bevezetésében vettem részt, ehhez kapcsolódik jelenleg is a TKO303 Műszaki változás kezelése eljárásrend aktualizálásának koordinálása. A Működésfejlesztés 2008. c. programban a Projektirányítási módszertan kidolgozása c. alprogram koordinálását végeztem, melynek folytatásaként jelenleg a projektirányítási folyamat kidolgozása is megkezdődik a Projektmenedzsment (PM) modul bevezetéséhez kapcsolódóan.-Jelenlegi munkád a PPU-projektben?- A PassPort verzióváltásra megalakított projektben a „C” munkacsoportot vezetem. Feladatunk egyrészt a MV-modul verzióváltása, másrészt az említett Projektmenedzsment modul bevezetése.- Munkacsoportod legfőbb célldtűzései?- Az MV-modul verzióváltásának kapcsán, a 2005. év óta alkalmazott PassPortos tevékenységek áthelyezése az új AS6 környezetbe, a felhasználó számára könnyebben használható felület kialakítása, a jelenlegi környezetben előforduló „idegen” nyelvhasználat javítása, ül. kisebb módosítások végrehajtása. A PM-modul bevezetése kapcsán, a műszaki jellegű beruházások megvalósítását korszerű projektirányítási módszerek alkalmazásával kívánja a társaság végrehajtani. Ehhez a szervezeti háttér kialakításra került, és folyamatban van az eljárásrendi | környezet, a folyamat kialakítása. A modul a projektek kezelésében (tervezés, jóváhagyás, nyomon követés, lezárás) biztosít eszközt a projektvezetők számára.- Milyen előttünk álló feladatokra hívnád fel a figyelmet?- Jelenleg kiemelt feladat a Projektmenedzsment modul részletes terveinek véglegesítése, a kapcsolódó interfészek (SAP, MS Project) funkcionális specifikációjának elkészítése. A Műszaki változás modullal kapcsolatosan kiemelten kell kezelni az új környezet tesztelését és a meglévő oktatási anyagok új környezethez történő módosítását.

Kern László oktatási megbízott- Milyen területen, melyik szervezetnél dolgozol az atomerőműben?- Villamos alapképzettséggel 1989-ben kezdtem dolgozni az atomerőmű villamos karbantartás szakterületén. Egy év villamos motorok karbantartása után kilenc évig berendezések villamos mérésével foglalkoztam, majd egy évig a villamos műszaki osztály csapatát erősítettem az SAP integrált vállalatirányítási és ügyviteli rendszer ránk eső feladatainak ellátásával. Az SAP modulokból felépülő szoftvercsomag a vállalat üzleti területeinek egy jól meghatározható részeit (pénzügy-számvitel, logisztika, anyaggazdálkodás stb.) fedi le és kapcsolja össze. Ezt követően hét évig a karbantartási főosztály és a karbantartási igazgatóság vezetését támogattam. Bő egy éve a Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) villamos szakterületi instruktoraként végzem a feladataimat. Fő tevékenységi köröm a villamos karbantartás képzéseinek koordinálása, valamint egyes szakterületein az oktatás.- Mi a jelenlegi munkád a PPU-projektben?- Munkahelyi vezetőim javaslatára a PassPort szoftver bővített, javított változatának honosítása során az oktatási megbízotti feladatkörrel bíztak meg.- Melyek a munkacsoportod legfőbb célldtűzései?- A fő célunk a verzióváltás során keletkező folyamat- és rendszerváltozások megismertetése az érintett felhasználókkal, illetve ezek elsajátításának biztosítása. Mindehhez szükség volt egy oktatási terv kidolgozására, a kurzusok és az oktatandók listájának összeállítására a PA Zrt.

szervezeteinek segítségével, valamint az oktatáson résztvevők beütemezésére a betervezett kurzusokra. Munkánk során arra törekszünk, hogy az oktatásokat sikeresen lebonyolítsuk. A pozitív felhasználói visszajelzések érdekében azon munkálkodunk, hogy könnyen megérthető oktatási anyagok készüljenek, az oktatási termek megfelelő felszereltséggel álljanak rendelkezésre és a lehető legjobb szaktudással rendelkező kollégák oktassanak.- Milyen előttünk álló feladatokra hívnád fel a kollégák figyelmét?- Október közepére tervezett tantermi oktatásokig minden passportos felhasználó

sikeresen el tudja végezni az e-learniges oktatási felületen az új AS6 szoftver alapoktatását. Majd három héten keresztül a szervezetek oktatási megbízottjai által feljelentkeztetett kurzusokon minden egyes hallgató meg tudjon jelenni az általános oktatási osztály vagy a Karbantartó Gyakorló Központ tantermeiben tartott oktatásokon! Azok a felhasználók, akik csak kis létszámban végeznek az ASó-os rendszerben feladatokat, azok az oktatók által munkahelyi képzésben vesznek részt. Ahol a Passport csak kis mértékben változott, ott az alapoktatáshoz hasonló, de tesztkérdés nélküli tájékoztató e-learninges oktatási anyagot kell a felhasználóknak áttekinteniük.

Bővül a disputálók köre

Új igazgatóság, áj blokkok

pított Lévai Projekt

Az atomerőmű bővítését előkészítő munkákat a dr. Lévai Andrásról akadémikusról elnevezett projekt végzi. Az atomerőmű menedzsmentje, tisztelegve a névadó munkássága előtt, szobrot kíván állítani a Látogatóközpont előtti „Disputa” szoborparkban Lévai Andrásnak. A tervvel kapcsolatban Süli János vezérigazgató és Mittler István kommunikációs igazgató személyesen keresték meg Lévai Klárát és kérték hozzájárulását, amelyet meg is adott. Ezt követően Farkas Pál szekszárdi szobrászművész agyagba formázta a tudós mellszobrát, amelyet megmutattunk Lévai András húgának, Lévai Klárának. Klári néninek nagyon tetszett az agyagmintáról készült kép, csak annyit kért a szobrásztól, próbálja kicsit enyhítem bátyja kissé szigorú tekintetét, hiszen ő nagyon ritkán nézett ilyen szigorúan. Nagyon családszerető és családcentrikus ember volt a bátyám, mondta Klári néni, aki Lévai Andrást szintén nagy odaadással ápolta utolsó éveiben, miután a felesége már eltávozott mellőle.

Klári néni mint keramikus, igen szakszerű polémiát folytatott Farkas Pállal, és így tudtuk meg, hogy az 1930-as évektől ő neves porcelánfog készítő volt, mesterségét még nyugdíjazása után is folytatta. Mesélt arról, milyen pofonokat kapott az élettől, amelyet magyarsága miatt kellett elszenvednie Romániában, amelynek akkor lett

vége, mikor bátyja segítségével Budapestre települhetett.

A kilencedik X után is jó kedélyű Klári néni jelenleg is a szoros családi és rokoni kapcsolatok ápolója. Ottlétünkkor éppen egyik rokona hívta telefonon, aki Magyarországon átutazva tartott Németországba, és érdeklődött Klári néni hogyléte felől.

A szobor felavatásának időpontja még nincs eldöntve, de ebben az évben bizonyosan elhelyezésre kerül a nyolc disputáié tudós társaságában.

Mint már ismeretes, a Lévai Projekt irányító bizottsága 2009. szeptember 11-én ülésezett, ahol megerősítették az atomerőmű vezetésének korábbi döntését a Kapacitás Bővítési Igazgatóság létrehozásáról, amelynek igazgatójává Lenkei Istvánt nevezték ki szeptember 15-i hatállyal. Az új feladatokról kérdeztem Lenkei Istvánt, de közben vissza is tekintettünk a közelmúltra.

Először is gratulálunk a kinevezésedhez, és arra kérlek, villantsd fel eddigi pályafutásod fontosabb állomásait.- Három évtizeddel ezelőtt, 1979. szeptember elsején kerültem az atomerőműbe, miután a Műegyetem Gépészmérnöki Karának atomerőműves szakándiplomát szereztem. Harmadévesek voltunk a hőerőgépész szakon, amikor 10 főt toboroztak az akkor induló nappali atomerőműves szakra. A tíz főből nyolcán Paksra kerültünk.

Milyen körülmények fogadtak, hogyan alakult az életpályád?- Akkor még az üzemi épület félkész állapotban volt Az első néhány hónapot a Tallósy János vezette üzemviteli osztályon töltöttük azzal az instrukcióval, hogy menjünk, tanuljunk, kússzunk és másszunk, ismerjük meg a területet Azután 1980. januárjában indultunk Novovoronyezsbe betanulni, egy megszakítással kétszer voltunk ott, majd a nyarat a volt NDK-ban töltöttük a rheinsbergj szimulátoron. Az 1980-as év végig tanulással telt majd hazaérkezve az üzembe helyezés sűrűjébe kerültünk. Az előírt vizsgák letétele után üzembe helyező mérnökként tevékenykedtünk. Üzembe helyezés előtt addig vittük a blokkokat, amíg az első üzemanyag töltet a reaktortartályba nem került

Aztán 1984-ben az első generációs ügyeletes mérnökök közül többen vezetői beosztásba kerültek, helyettük minketaz üzembe helyező ügyeletes mérnököket irányították át amit kezdetben nagyon zokon vettünk, ám később beláttuk annakhelyességét Ügyeletes mérnöki beosztásban voltam 1992-ig, amikor megalakult a Tóth György vezette Műszaki Igazgatóság (MÍG), ahol rendszertechnikai főosztályvezető lettem. Amikor 1995-ben megszűnt az igazgatóság, az újonnan alakult gépészeti igazgatóság közvetlenben dolgoztam 2000-ig, a MÍG újbóli megalakulásáig, ahol gépész műszaki osztályvezető, majd

2001-től 2003. februárjáig igazgató voltam. Az újabb váltás után Hamvas István mellett

dolgoztam az élettartam-gazdálkodási modell kidolgozását irányítottam, de részt vettem az üzemidő-hosszabbítási programban is.

A bővítéssel mikor kezdtél foglalkozni?- A bővítési programmal már korábban mások is foglalkoztak ám akkor sajnos sikertelenül. Hamvas István 2006-ban szólt, hogy ismét foglalkozni kellene a bővítés kérdésével. Ezen felbuzdulva elkészítettem egy koncepció tervet, amelyet továbbítottunk az MVM vezetése felé, és azt el is fogadták. Ennek és sok más erőfeszítésnek valamint előkészületnek köszönhetően született döntés a Teller Projekt megalapításáról, amelynek alapító okiratát elő is készítettem. A projekt feladatainak kidolgozását és végrehajtását Hamvas István vezényletével, Cserháti András főszervező irányításával jórészt Katona Tamás, Bajsz József és jó magam végeztük

Minek köszönhető a Teller Projekt sikere?- Ebben az időszakban már látszott, energetikailag kényszerpályára fog kerülni az ország. Ezt alátámasztotta a Csőm Gyula professzor irányításával működő bizottság energiapolitikai koncepciója, amelyben Katona Tamás készítette az atomerőműves fejezetet Nyilvánvalóvá vált, hogy 2020 környékén több erőművet avulás miatt le kell majd állítani, a villamosenergia-felhasználás nem fog csökkenni, tehát sürgősen lépni kell, ha biztosítani akarjuk a zavartalan villamosenergiaellátást a jövőben is. Azt mindenki belátta, hogy energiahordozókban szegény az ország, csak lignitünk van, és elkerülhetetlen a nukleáris energia kapacitásunk bővítése. Ezek a tények győzték meg a politikát is az elodázhatatlan lépésről, amelynek eredményeként az Országgyűlés (2009.03.30-án) elfogadta az új atomerőművi blokkok építéséhez vezető munkálatok elkezdését Ezzel a döntéssel a Teller Projekt be is fejezte a munkáját, a következő feladatok szervezése már egy új projekt feladata lesz. Ez pedig a 2009. július 2-án ala-Mit jelent számodra az igazgatói kinevezés?- Ez a kinevezés nagy megtiszteltetés számomra, az eddigi szakmai munkám megkoronázását jelenti. Úgy érzem magam, mint ahogyan Szabó Béni bácsi, Pónya József és sokan mások érezhették magukat annak idején, mikor elkezdték az építkezést, amelybe volt szerencsém nekem is fiatal mérnökként bekapcsolódni. Most pedig szakmai pályám végéhez közeledve az új blokkok építését készíthetem elő, és ezt kevés ember mondhatja el magáról, ezért érzem óriási megtiszteltetésnek az igazgatói kinevezésemet. Gondolom hasonlóan érezhet Cserháti András főosztályvezető kollégám is, aki még korábban kezdte atomerőműves pályafutását, mint én, és most együtt dolgozhatunk az új projekten.

Azt már tudjuk, hogy nyolc bizottságból álla Lévai projekt Melyek ezek és kik a vezetőik?- Valójában hét bizottság van, mert a nyolcadiknak mondott csak a hét bizottság munkáját szintetizáló dokumentumokat készíti el. A bizottságok a következők:

1. számú bizottság a finanszírozási kérdésekkel foglalkozik, Csanádi András és Lavich Gábor (MVM)vezetik.

2. számú bizottság a tendereztetés technikai és műszaki előkészítését végzi, vezetője Cserháti András.

3. számú bizottság az elemzésekkel, műszaki kérdésekkel és azok vizsgálatával foglalkozik, az én vezetésemmel.

4. számú bizottság az engedélyeztetési ügyekkel foglalkozik, vezetője Katona Tamás és Bajsz József.

5. számú bizottsághoz a jogi kérdések tartoznak, vezetője dr. Bertha Kálmán és dr. Pőcze Orsolya (MVM).

6. számú bizottsághoz a kommunikációs teendők tartoznak, vezetője Mittler István és TringerÁgoston (MVM).

7. bizottsághoz a társadalmi és gazdaságszervezési feladatok tartoznak, vezetője Kováts Balázs.

A bizottságoknak el kell készíteniük a részletes feladattervüket, amelyek elemzésére november végén kerül sor. Ebben az ún. in-house elemzésben fogjuk deklarálni mindazon téziseket, amelyek az alapját képezik az előttünk álló munkáknak. -B-