Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-10-01 / 10. szám

2 2009. október rhyrh paksi atomerőmű-Kossuth Rádió az atomerőműben Négyrészes műsort forgatott az MR1 Kossuth Rádió a paksi atomerőműben. „A hely” című riportműsor célja, hogy betekintést engedjen a kulisszák mögé. Közérdeklődésre számot tartó, érdekes, fontos helyszíneket választanak ki, így jutottak el a paksi atomerőműbe is. Céljuk, hogy megismertetessék a hall­gatókkal az atomerőmű hétköznapjait, bemutassák annak működését és le­hetőséget biztosítanak az itt dolgozók munkájának a bemutatására. Farkas Erika műsorvezető megszó­laltat dolgozókat, közép- és felsővezető­ket A Kossuth Rádió archív anyagainak bejátszásával teszik még érdekesebbé a műsort. A négy rész során a műsor bejárja és bemutatja az atomerőmű és a technológia teljes területét, valamint a létesítmény közvetlen környezetét is. Riportok készültek többek között a vízkivételi műnél, az alállomásnál, a primer és a szekunder körben, az Erő­mű-irányító Központban és a Tájékoz­tató és látogatóközpontban. Elosszabb lélegzetvételű felvételeket rögzítettek mozgó stúdió segítségével a Szimulátor Központban és a Karbantartó Gyakorló Központban, ahol a műsorvezető Far­kas Erikát és a szerkesztő Bak Anitát is bevonták egy-egy munkafolyamatba. D.Cs. Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Süli János vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, Kecskemét Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu:www.atomeromu.hu 25 éves együttműködés... Tájékozódás az atomerőműben 2009. szeptember 17-én Molnár Béla par­lamenti képviselő (KDNP) vezetésével látogatócsoport érkezett a paksi atomerő­műbe. A csoportban az atomenergia-fel­használás, a paksi atomerőmű működése iránt érdeklődő látogatók és a sajtó kép­viselői voltak. A program a Tájékoztató és Látogatóközpontban kezdődött, majd üzemi területi látogatással folytatódott. A vendégek a 4. blokki látogató-útvonalon a blokkvezénylőt, a turbinacsarnokot és a reaktorcsarnokot tekintették meg. Ezt követően autóbusszal bejárták az üzemi területet. A program befejező részében Süli János vezérigazgató úr adott tájékoz­tatást az atomerőmű jelenlegi és jövőbeli feladatairól. A látogatás végén a sajtó kép­viselői interjút készítettek Süli vezérigaz­gatóval és Mittler István kommunikációs igazgatóval. Érdekesség, hogy a csoportban volt Stol­­már Aladár úr, aki egyike az első magyar atomerőműves mérnököknek. Moszkvai tanulmányai után a paksi atomerőmű tervezése során a szovjet partnerekkel közösen ő dolgozta ki az új, a nemzetközi előírásoknak megfelelő atomerőművi biz­tonsági szabványt a szovjet WER típusú atomerőművekre. A látogatás folyamán több alkalommal osztotta meg tapasztala­tát, emlékeit a csoport tagjaival. Stolmár úr az üzemtörténeti gyűjtemény részére átadta „Az én Csernobilom” című könyvé­nek egy példányát, amelyet az érdeklődők a Tájékoztató és Látogatóközpontból kiköl­csönözhetnek. D.Cs. Folytatás az 1. oldalról. Büszkén mutatta, hogy még mindig őrzi az 1985. évi belépési engedélyét az atomerő­mű területére. Megmutatta az első, kezdetle­­ges vizsgálati eszköz fotóját („Hamupipőke” detektor), amely akkor egyedülálló volt az or­szágban. Felfedeztem az első vizsgálatokon részt vett atomerőműves vegyész kollégák nevét is, akik közül néhányan most is jelen voltak: dr. Pintér Tamás, Mészáros Béláné, Hangyási Sándomé, de a nevek között sze­repelt Tilky Péter, Bogáncs János és Ormai Péter is. Beszélt az akkor világszerte újdon­ságnak számító vizsgálati módszerről, me­lyet Teller Ede is méltatott, mivel felismerte a méréseknek és az adatfeldolgozás módsze­reinek itthoni és nemzetközi jelentőségét A jövőre nézve fontos szerepe van a mérések folytatásának, a blokkok teljesítménynöve­lésében és az üzemidő-hosszabbításban, re­aktorblokkok karbantartásában, továbbfej­lesztésében, későbbi leszerelésével kapcso­latban is. Több külföldi atomerőműben tett látogatást, tartott előadást és konzultációt, végzett szakértői munkát (pl.: Németország, Románia, Svájc, India) a Pakson alkalmazott mérési módszerrel, annak kiértékelésével kapcsolatban. A Pakson kifejlesztett mé­rési módszert és eredményeit sok külföldi helyen ismertette, mivel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség neutrongenerátor szakértőjeként Dél-Amedkától Afrikán át a Távol-Keletig sok országban dolgozott. A beszélgetésbe bekapcsolódva dr. Cser­pák Ferenc elmondta, hogy a paksi atom­erőmű 1. blokkjának 2. leállásától kezdve mind a négy reaktor évenkénti részletes vizsgálatra került annak megállapítására, hogy a korrózió, erózió és a fűtőelemek zártságának hibái milyen szennyezést okoznak a primer körben. Az elmúlt hu­szonöt évben rendszeresen alkalmazott paksi vizsgálatok a világon egyedülálló méréssorozatot jelentenek. Az évek során hatalmas adatmennyiség halmozódott fel a primer kör radioaktivitásával kapcsolatban mind az in situ, mind pedig a radiokémiái laboratórium mérései révén. (Jelenleg az atomerőmű Vegyészeti Szakértői Rend­szerében mind fellelhetők ezek az adatok.) Céljuk a meglévő módszer, technológia folyamatos fejlesztése és tökéletesítése, melyhez nagyban hozzájárult az is, hogy a debreceni egyetem és a paksi atomerő­mű közötti kapcsolat a 25 év alatt teljesen probléma- és vitamentes volt, mely alapja a további jó együttműködésnek. Orbán Ottilia, vegyészeti főosztály Kihirdették az aka­dálymentesítési pályázat első fordu­lójának eredményét Tizenkét település már készülhet közintéz­ményeik akadálymentesítésére Baranya, Bács-Kiskun, Pest és Tolna megyében. A Duna-Mecsek Alapítvány által meghirdetett pályázat első fordulójának nyertesei között van iskola, orvosi rendelő, családsegítő köz­pont, de művelődési ház és szeretetotthon is. Az áprilisban 585 millió forint keretös­szeggel meghirdetett pályázat első nyerte­sei összesen 305 087 062 forint támogatási összegen osztoznak egymással. Az alapít­vány kuratóriumának döntését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hagyta jóvá, hiszen a rendelkezésre álló forrás nagyobbik ré­szét az EGT és Norvég Mechanizmusok biztosítja. A második és egyben utolsó forduló ered­ményhirdetése október végén várható. További információ: Kiss Huba Noguchi Porter Novelli Teb +36 1 312 7289 Mobil + 36 20 5436 111 Fax:+36 1 3328117 E-mail hkisSSlnoguchihu Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány ál­tal érintett települések területén Az első forduló nyertes pályázatai: Pályázó neve Pályázat tárgya Megvalósulás helyszíne Támogatási összeg Támogatási arány (%) BO-MED Egészségügyi és Szolgáltató Bt. Orvosi rendelő akadálymentesítése Bonyhád Bátaapáti és térsége 4 569 334 Ft 70% Véménd Község Önkormányzata A Véméndi Általános Iskola akadálymentesítése Véménd Bátaapáti és környéke 26 104 000 Ft 85% Kővágószőlős Község Önkormányzata Egészségügyi létesítmény komplex akadálymentesítése Kővágószőlős Boda és környéke 10 644 280 Ft 85% Györköny Község Önkormányzata Meglévő Általános Iskola komplexum teljes körű Akadálymentesítése Györköny Paks és környéke 26 055 922 Ft 85% Őrbottyán Önkormányzat Családsegítő Központ Felújítása és Akadálymentesítése őrbottyán Püspökszilágy és környéke 17 900 000 Ft 80% Magyarországi Református Egyház Szeretszolgálati Irodája Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fiúépülete földszintjének komplex akadálymentesítése Őrbottyán Püspökszilágy és környéke 25 814 931 Ft 73% Várdomb Község Önkormányzat Közoktatási intézmény akadálymentesítése Várdombon Várdomb Bátaapáti és környéke 50 554 093 Ft 85% Kalocsa Város Önkormányzata Kalocsa, Asztrik téri oktatási intézmények komplex akadálymentesítése Kalocsa Kalocsa és környéke 55 000 000 Ft 85% Dunaszentbenedek Község Önkormányzata Az Orvosi Rendelő akadálymentesítése és belső átalakítása Dunaszentbenedek Községben Dunaszentbenedek Kalocsa és környéke 9 851 339 Ft 85% Ounapataj Nagyközség Önkormányzat Művelődési Ház akadálymentesítése Dunapataj Kalocsa és környéke 26 702 940 Ft 85% Hidas Község Önkormányzat Hidasi Egészségház akadálymentesítése Hidas Bátaapáti és környéke 10 780 223 Ft 85% Mecseknádasd Önkormányzat Mecseknádasdi Általános Iskola akadálymentesítési munkái Mecseknádasd Bátaapáti és környéke 41 110 000 Ft 85% Szolár-parabola napkollektor az MVM támogatásával A megújuló energiahordozók bővülő hasznosításának újabb lehetőségét tárja fel az Európában is újnak számító technológia, az úgynevezett szolár­­parabola elvén működő napkollektor, melynek egyik első, immár üzem­szerű működésre érett példányát szeptember elején adták át a csepeli önkormányzat kezelésében lévő Csalitos utcai Óvodában. A berendezést melynek összértéke meghaladja a 30 millió forintot a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt finanszírozásával és irányításával megvalósult projekt keretében helyezték üzembe. Az óvoda meglévő energia ellátó rendszerébe beillesztett napenergia hasznosító berendezés egyrészt példát mutat a megújuló energia haszno­sítás újszerű módjára, elősegíti annak ismertségét, másrészt érzékelhető megtakarítást eredményez az intézmény energia felhasználásában és így energiaköltségeiben. A szolár-parabolás berendezés évente közel 14 ezer kilowattóra hőenergiát tud betáplálni az intézmény energia ellátó rendsze­rébe, ami közel 1500 köbméter földgáz felhasználás megtakarftását ered­ményezi. A berendezést Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója, Podolák György, a parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnökének jelenlétében adta át Az új technológia onnan kapta a nevét, hogy sugárzó felületét egy forgási parabola felület alkotja, melyen 162 darab, egyenként állítható, különleges minőségű síktükör található. A tükrök mindegyike a felület fókuszpontja felé mutat szerepük az, hogy a felületükre érkező nap­sugárzást a fókuszpontba koncentrálják, melyben egy hőcserélő található, amely az oda sugárzott energiát a hőcserélőn átáramoltatott hűtőközegnek adja át A rendszer hőteljesítménye erős napsütés esetén 9-10 kilowatt, évente mintegy 2300 órán keresztül átlagosan 6 kilowatt hőteljesítményt képes produkálni, így biztosítja a közel 14 ezer kilowattóra hőenergia men­nyiséget. Mayer György

Next

/
Thumbnails
Contents