Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

14 mym paksi atomerőmű 2009. januar 2008. évi Dél-dunán­túli Minőségi Díjasok Teller-pályázat A 2008. évi Dél-dunántúli Minőségi Díjak át­adására 2008. december 11-én a Pécsi Kereske­delmi Központban került sor. A Dél-dunántúli Minőségi Díj Modell szerint a társa­sági, illetve intézményi vezetés az érdekelt felek elége­dettségét a folyamatok hatékony menedzselésével éri el. Az adottságok értékelésekor azt keresik, hogy a pá­lyázó hogyan érte el az eredményeit, az eredmények értékelésekor azt vizsgálják, mit ért el a szervezet. A modellben a legmagasabb értékű a vevői elégedettség. Az önértékelés segít azonosítani az erős és a gyenge pontokat, segít kijelölni a fejlesztendő területeket is. A pályázók, az értékelők visszajelzései alapján objektív képet kapnak a fejlődés lehetőségeiről. A rendszeres önértékelés motivál a folyamatos fej­lesztésre, elősegíti a minőségirányítási alapelvek is­mertségét és a módszerek alkalmazását. A Dél-dunán­túli Minőségi Díj, a Nemzeti Minőségi Díj kritérium­­rendszerén alapul, így nemcsak a regionális, hanem a magyarországi minőségszinttel is összemérhetik ma­gukat a pályázók. Az idei pécsi díjátadó, dr. Kéri István, a Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökének kö­szöntőjével vette kezdetét. Ezt követően Sződi Sándor, a Minőségfejlesztési Központ igazgatójának előadására ke­rült sor, aki méltatta a pályázókat, és kiemelte a régió­ban működő szervezet országosan kiemelkedő munká­ját. A Nemzeti Minőségi Díj felé vezető út fontos mérföld­kövének tekintve az eredményt, köszöntötte mindazokat, akiket a regionális díj nyerteseiként üdvözölhetünk. Ki­emelte: az önértékelés a folyamatos fejlődés fontos alap­eleme, így minden pályázó győztesnek számít, aki elin­dult ezen az úton. Dr. Milüsits Endre, a Magyar Szaba­dalmi Hivatal Nemzetközi Védjegy Osztály vezetője elő­adásában kifejtette, hogy a Dél-dunántúli Minőségi Díj védjegy lógó mögött a valódi minőséget a szervezetben rejlő erő, értékét az eljárásban rejlő minőségi munka ad­ja, a díjat elnyerő vállalkozások, a szervezetek büszkén viselhetik a kiválóságot szimbolizáló jelet. A Dél-dunántúli Minőségi Díjat 2008. évben a nagy­­vállalati kategóriában a siófoki Balatoni Hajózási Zrt., a közepes méretű vállalkozások kategóriában a kom­lói Lakics Gépgyártó Kft., a kisméretű vállalkozás ka­tegóriában a pécsi C.C. Soft Informatikai Kft., a mikroméretű vállalkozás kategóriában a pécsi RG-NET Kft. nyerte el. A közszolgáltatási, közigazgatási és oktatási terüle­ten a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ ér­demelte ki a minőségi díjat. Pakson immáron hét esz­tendeje készítenek kérdőíves felmérést az igények és az elégedettség feltérképezése érdekében, ezen ered­ményének alapján tervezik a munkát. Király Gabriella igazgató kiemelte: partner­központú és minőségi szol­gáltatást végeznek Pakson és a térség településein, így nevelési tanácsadó, ta­nulási képességet vizsgáló bizottság, pedagógiai szak­­szolgálat és gyógypedagó­giai módszertani intéz­mény is működik náluk. Sipos László DDMD DÉL-DUNÁNTÚLI MINŐSÉGI DÍJ QUALITY AWARD Teller Ede (1908-2003) szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából írta ki pályázatát a Magyar Nukleáris Társaság, melyre 16 pályamunka érke­zett be. A pályázat célja az volt, hogy olyan rendezvényeket szervezzenek a fia­talok, melyeken keresztül Teller Ede munkásságát minél szélesebb kör­ben megismerjék és megismertes­sék. Lényeges, hogy a figyelmet a fi­zika fontosságára irányítsák, hogy ne csak a kötelezően előírt, megta­nulandó képletekkel zsúfolt tan­anyagot, hanem a bennünket körül­vevő világ megismeréséhez vezető utat, a fizikai tudás hasznát és szük­ségességét belássák. A felhívás hatására az ESZI-s diá­kok számtalan fronton szinte tömeg­­mozgalmat indítottak el:- Visszakeresték Teller Ede paksi láto­gatásának dokumentumait az újsá­gokban, folyóiratokban.- Az ESZI és a városi tévé felvételei közt válogattak.- Felkutatták és kikérdezték, majd elő­adásra hívták azokat, akik találkoztak Teller Edével (Pónya lózsef, Rósa Gé­za, Bor Imre, Kováts Balázs és Hamvas István).- Kiállítást készítettek az összegyűjtött anyagokból (erről már korábban be­számoltunk lapunk hasábjain), amit nemcsak a diákok nézhettek meg, ha­nem a nagyközönség számára is nyit­va állt. A képen a fizikaszakkörösök (ugyan hol másutt) a fizikaszertárban, akik a munka oroszlánrészét vállalták magukra: Csapó lános oktatástechnikus, Vass Gábor 11. C, Merkl Balázs 10. C, Nagy­­né Lakos Mária fizikatanár, Szatmári Máté 11. C, Csábi Dávid 11. C. Tevékenységüket egy dolgozatban foglalták össze, melynek mottójául Teller Ede egyik gyakran hangozta­tott mondását választották: „Félni csak egy dologtól kell, és az a tudat­lanság!” A neves szakemberekből, egyete­mi professzorokból álló zsűri úgy ér­tékelte, hogy mindegyik dolgozat na­gyon színvonalas, ezért készítőik di­cséretet érdemelnek. Az iskola a Paksi Atomerőmű Zrt. különdíját nyerte el (150 ezer Ft), me­lyet a fizikaszertár bővítésére, szemlél­tető eszközökre költhetnek. A díjat ün­nepélyes keretek között a Magyar Nukleáris Társaság 2008. évi ünnepi közgyűlésén Szabó Béla, az iskola igaz­gatója és a szakkörösök vehették át. Különdíjként mindegyik iskola egy­­egy évre előfizetést nyert a Fizikai Szemle szakfolyóiratra. gyulai Hasznos tanácsok Mire figyeljenek a garázs-, hétvégiház-, kert- és üdülőtulajdonosok Napjainkban a villamosener­­gia-szolgáltatás komfortérze­tünk természetes része, min­denhol, legyen az lakás vagy életterünk egyéb része, felen tanácsainkat a ritkábban használt fogyasztási helyek­kel kapcsolatban osztjuk meg Olvasóinkkal, így a téli idő­szakban ezekre fokozottan ér­demes figyelni. Ha a vételező állandó lakásán kívül olyan fogyasztási hellyel is rendel­kezik, ahol csak ritkán tartózkodik (például garázs, hétvégi ház, kert, üdülő stb.), előfordulhat, hogy a számlát késve találja meg, vagy a kézbesítés sikertelen marad, netán elvész a számla. Az ilyen esetekben küldött felszólító levelekkel ugyan­ez történhet, melynek következté­ben akár az is bekövetkezhet, hogy a szolgáltató megszüntetheti az el­látást. Kérjük a számlát lakáscímre! Ezek a bosszúságok elkerülhetők, ha a vételező valamennyi számláját arra a címre kéri, ahol leggyakrab­ban tartózkodik. A számlalevél kéz­besítési címét készséggel módosít­ják a szolgáltatók, hiszen az ő érde­kük is az, hogy a küldemények cél­ba érjenek, és a vételező késedelem nélkül megfizethesse a szolgáltatás ellenértékét. A ritkán használt fogyasztási helyek esetében célszerű még egy biztonsági szempontra is figyelni: a tulajdonos igyekezzen mindent megtenni, hogy az ingatlanról egy „jóakaró” szomszéd semmilyen módon ne tudjon jogtala­nul villamos energiát vételezni (példá­ul egy hosszabbító segítségével, zárat­­lan kültéri csatlakozóból), ugyanis minden esetben a tulajdonost terheli a számla. Célszerű lekapcsolni, bezárni, fel­írni! Tartós távollétünk esetén célszerű minden elektromos berendezést ki­kapcsolni, vezetékét kihúzni a fali csatlakozóból, majd a kismegszakítót is lekapcsolni, továbbá a mérőberen­dezés („villanyóra”) szekrényét pedig megfelelően zárni. Ezenfelül pedig je­gyezzük fel a mérő tényleges záró ál­lását, ugyanis amennyiben a majdani kiérkezésünkkor a kWh értéke növe­kedett, akkor bizony valaki rácsatla­kozhatott a belső hálózatunkra... Az újbóli kiérkezésünkkor fokozottan el­lenőrizzük le, hogy nem történt-e ille­téktelen beavatkozás vagy rongálás, a mérő, illetve a kismegszakítónál épek­­e a zárópecsétek („plombák”). Bármi­lyen gond esetében haladéktalanul ér­tesítsék a területileg illetékes áram­szolgáltatót. Szintén célszerű a mérőállást jól látható helyen jelezni (amennyiben a mérő olyan helyen van, hogy az áramszolgáltató leolvasója nem tudja ellenőrizni) akkor, amikor várható a mérő leolvasása. Ameny­­nyiben a leolvasó bármilyen ok mi­att nem tudta a mérőállást leolvas­ni, önbevallással közölje a vételező szolgáltatója felé a tényleges mérő­állást, hogy ne gyűlhessen fel a fo­gyasztási helyen a fizetendő elszá­moló számla. Végül szeretnénk minden villamos­­energia-vételező figyelmét felhívni ar­ra, hogy mind a lakása, mind a ritkán használt egyéb vételezési helye eseté­ben legkényelmesebb és legpraktiku­sabb fizetési megoldás a csoportos be­szedési megbízással történő fizetés (banki folyószámláról). Ilyen esetben ugyanis elkerülhető a határidőn túli befizetés (így akár egy sajnálatos ki­kapcsolás is), a kamatdíjak képződése, ugyanis a bankok mindig pontosan utalnak. Szoboszlai Endre Egy igazi infoval szolgálhatok. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) mindig híres volt a magas szintű informatika oktatásáról. A diákok nem régóta még többet tanulhatnak a számí­tógép használatáról szakkör kere­tében. Zsidi Károly vezetetésével indult el ez a számos lehetőséget tartalmazó, kreativitást növelő foglalkozás. Károly, hogyan jött létre a számító­gépes szakkör indításának a gondo­lata, és mikor kezdődött el a közös munkátok? Az órákon észrevettem, hogy a diá­kok sokat nézelődnek az interneten, különféle honlapokat látogatnak meg. Ekkor tettem fel a kérdést nekik, hogy szeretnének-e megismerkedni ezek szerkezetével, elkészítési módjá­val és azzal, hogy miképpen tudnak saját weblapokat elkészíteni. Végül így kezdődött el... A közös munkánk, ha jól emlékszem, előző tanév máso­dik félévétől, februártól kezdődött. Vegyesen jártak a tanulók, jelentkez­tek végzős diákok, és újak, elsősök, akik nagyon érdeklődőek voltak, akik szerencsére még most is azok. Idén természetesen szeretnénk ezt tovább folytatni. Kiknek a közreműködésével indul­hatott a foglalkozás? A szakkör indításának az ötlete Prokobné Marika, kollégiumi nevelő­tanártól származik. Pásztor Katinka és Vass Bálint hozzájárulásának kö­szönhetően pályázaton nyertünk hozzá számítógépeket. így nem kell az „őskori” gépeken szerkesztgetni, habár azok is viszonylag jók voltak ehhez a feladathoz. Szerencsére így sikerült korszerűbb gépekre szert tenni. Sikerült minden technikát és esz­közt beszerezni a munkátokhoz? Igen. Ingyenes honlapszerkesztő programokat használunk, és ezek mel­lett az ügyesebb diákok, a forráskódok világával is megismerkedhetnek, úgy­hogy ők nem csak szerkesztővel kat­tintgatva csinálnak weblapokat, ha­nem akár a gombok vagy esetleg a lin­kek segítségével, mindent kézzel, mondjuk egy jegyzettömbben meg tudnak csinálni. ESZInfo Milyen a diákok hozzáállása? Hány tanuló látogatja rendszeresen a fog­lalkozásokat? A hozzáállás egyértelműen pozitív. Szeretnek együtt dolgozgatni akár csapatban is egy-egy komolyabb fel­adaton. A kollégiumban 15 és 20 kö­zötti a tanulók száma, ami persze vál­tozó, ha például beteg lesz valaki, és nem tud jönni. Ezen kívül még a suli­ban is vezetek heti egy órában hason­ló szakkört. Az iskolában főleg paksi­ak járnak, velük csak honlap szer­kesztéssel foglalkozunk. A kollégista foglalkozásokra csak a kollégiumban lakó diákok járnak, akikkel próbáljuk megszerkeszteni, az ESZI diákszálló­jának honlapját. v Mennyiben segíti a tanulók tovább­tanulását ez a heti egy óra? Azok a diákok, akik számítástechnika szakra járnak, már eleve azért jöttek ide, hogy valamilyen típusú programozással ismerkedjenek meg. Viszont van olyan tanítványom is, aki hobbiból szeret fog­lalkozni ilyen dolgokkal. Szerintem a ké­sőbbi munkájuk során mindenképp hasznossá fog válni, hogy már érteni fog­nak a honlap készítéshez. Mik a távlati terveid a munkátokkal kapcsolatban? A kollégium honlapjának megterve­zése mellett, kibővítjük az iskola hon­lapját egy diákéletről szóló résszel is. Egy kicsit felfrissítjük a mostani linke­ket, amit videókkal fogunk színesebbé tenni. A későbbiekben lesz majd egy já­tékos dolog is, amiről még nem szeret­nék beszélni. Köszönöm szépen, és sok sikert a terveitek megvalósításához! P. Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents