Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-08-01 / 8-9. szám
8 2009. augusztus-szeptember <Ä>‘- mvm paksi atomerőmű-Osztálytabló: 2009. január 1-jén a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) 7.0 bevezetését követően két szervezeti egységet vontak össze: a Villamos Karbantartás Technológia Osztályt, és a Villamos Műszaki Osztályt. Amellett, hogy mind a két osztály hozta magával korábbi feladatait, a szabályzat szerint új feladatok is szerepet kaptak. Az így egyesült két osztály létszámával három feladatkört lát el. Erről, és még sok egyébről kérdeztük az osztály munkatársait. Nagy Lajos - VIMO berendezés technológia vezető 1978-ban végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán, erősáramú automatika szakon. Még ugyanebben az évben munkába állt a Mátrai |g Szénbányák Gépüzeménéi. 1984. február : 24-e óta dolgozik a pak- 1 si atomerőműnél. | - Milyen volt a paksi munkahelyre és az új H környezetbe való beilleszkedés?- Szakmai szempontból különösebb gondot nem jelentett az atomerőműves terület. A lakókörnyezet elfogadása - a feleségemnek köszönhetően, aki rendkívül könnyen tud kapcsolatot teremtem az emberekkel - is könnyen ment, a család hamar megismerte, megszokta új környezetét A gyökerek ugyan még visszahúznak Heves megyébe, időnként hazalátogatunk, de már Paksot tekintjük otthonunknak.- Az erőműben mi volt az első munkaköröd, később milyen munkaterületeken dolgoztál még?- Úgynevezett „mezei” elektrikusként kezdtem a Villamos Üzemvitelnél, ahol egészen 2005 augusztusáig dolgoztam. Szerettem azt a munkát. Villamos szolgálatvezetői hatósági vizsgát tettem, 1986-tól villamos szolgálatvezetőként, majd 1994-től üzemeltetés-vezetőként dolgoztam. Sokáig Süli János volt a főnököm, akitől a vezetői képességek terén sokat tanultam. Saját cselekedeteivel, megnyilvánulásaival mutatta meg, hogy milyennek kell lennie egy vezetőnek. Több mint 21 év villamos üzemviteli tevékenység, ebből 10 év váltóműszakozás után váltottam, s kerültem a jelenlegi helyemre, a korábbi vkto, jelenlegi vimo-ra.- Milyen feladatokat lát el a Berendezés Technológia, mint szervezet?- Feladatunk a PA ZRt. primer és szekunderköri villamos rendszerek karbantartási, javítási, hibaelhárítási munkáinak teljes körű műszaki megalapozása, dokumentációjának biztosítása, valamint engedélyeztetése, a diagnosztikai tevékenység eredményeinek rögzítése, értékelése és továbbítása az állapotfüggő karbantartás megvalósítása érdekében, továbbá a karbantartást segítő fejlesztések végzése, a karbantartás során keletkezett tapasztalatok gyűjtése és feldolgozása, a berendezések műszaki állapotának szinten tartása.- Milyennek látod a jövőt?- Bizakodó vagyok, hogy csak jót hozhat nekünk, és az atomerőmű sokáig fog üzemelni. Nekem is van még jó pár évem a nyugdíjig, és a fiam jövőjét illetően is szükség van erre a munkahelyre.- Miként tekintesz vissza az eltelt időszakra?-Tulajdonképpen a tízévenkénti váltás kedvezően befolyásolta az életemet. Váltóműszakosként más problémákkal és más feladatokkal kerültem szembe. Amikor a váltóműszakosok főnökeként egy műszakba, délelőttös munkarendbe kerültem, ismét újabb kihívásokkal kellett szembesülnöm. Bár a szervezet ugyanaz maradt, de a munka jellege megváltozott. További tíz év telt el, míg egy újabb váltás következett a pályafutásomban. Úgy érzem, az ilyen változások kimozdítják az embert a megszokott ritmusából, az ismétlődő munkamenetéből, és ez jó hatással van rá szakmailag. Korábban sokszor előfordult, hogy már rutinból oldottam meg feladatokat.- Szabadidődet mivel töltőd szívesen? Sportolsz valamit?- Szellemi sportot űzök, 1997 óta rendszeresen sakkozom. Az Atomerőmű Sportegyesület Sakkszakosztályának vagyok a tagja. A második csapatban játszom, jelenleg az NBl/B-ben. A bajnoki fordulókon kívül általában a megyei, illetve az egyéni versenyeken indulok. Párommal általában az aktív pihenést részesítjük előnyben. Ha elutazunk valahova, akkor körbejárjuk a vidéket, ismerkedünk a tájjal, a nevezetességekkel. így volt ez idén is, Törökországban.- Család, gyerekek?- Feleségem jelenleg nem dolgozik. A gyerekek már elhagyták a családi fészket. A nagyobbik fiam, Dávid 30 éves, szobafestő-mázoló. Máté 24 éves, ő szintén az erőműben dolgozik a villamos üzemvitelnél váltóműszakos elektrikusként T.-P.AM. I Boa András, a Villamos Műszaki Osztály berendezésmérnöke- Kérek egy rövid bemutatkozást. Müyen területeken dolgoztál az atomerőműben eddig?- Villamos mérnök vagyok, első diplomám „ 1977-ben szereztem Pécsett, később munka mellett is lehetőségem volt tovább fejlesztem szakirányú képességeim. 1978-tól sorkatonaként, később pedig az ERBE műszaki ellenőreként vettem részt az atomerőmű építésében. Az 1-2 blokk primerköri technológiai rendszereinek erősáramú villamos műszaki ellenőre voltam, majd a 34 blokk hermetikus kábelátvezetői és kábelezés kivitelezésének közveüen irányítását végeztem. A négy blokk üzembe helyezése után pedig különböző részlegeken villamosmérnöki, műszaki feladatokat valósítok meg. Egyik legnagyobb előkészítő munkám a vízműi 6 kV-os kábelek cseréinek műszaki előkészítése és hatósági engedélyeztetése - melynek megvalósítása az én elképzelésem alapján napjainkban is folyik.- Mi a jelenlegi munkád, a szűkebb szakterületed?- A Villamos Műszaki Osztályon belül a Forgógép- és Installációs csoportban a napi operatív karbantartás irányításon kívül hozzám fut be az összes villamos provizórium szükséglet, melyek kielégítése sokszor alapos előkészítést, helyismeretet és gondos szakmai megfogalmazást igényel. Osztályunk oktatási tevékenységét is én fogom össze, s végzem az adminisztrációját Ez - köszönhetően a közelmúltbeli létszámbővítésnek - egyre több feladatot ró rám.- Melyek a legfőbb célkitűzések a szűkebb munkaterületeden?- Az installációs berendezések és forgógépek karbantartásának tervezése, előkészítése, ezzel biztosítva a berendezések műszaki állapotának szinten tartását. Az ÜH és a TN program keretében a generátorok esetében a teljesítménynöveléssel kapcsolatos átalakítások előkészítése, engedélyeztetése, koordinálása (pl. végzóna hűtés javítása), valamint a generátor álló és forgórész felújításokkal kapcsolatos tevékenységek végrehajtása, ezzel hozzájárulva az erőmű üzemidejének kiterjesztéséhez. Feladataink összefogásában jelentős szerepe van Szakács Miklós csoportvezetőmnek.- Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Elsőként említeném - mint nagycsaládos- három gyermekem: Krisztina lányom egyetemista, fiaim az ESZI-be járnak. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Paksi Területi Szervezetének titkáraként felelősséggel képviselem Paksot az országos rendezvényeken. Nem kis büszkeséggel említeném helyi szinten a gazdag szakmai programjainkat, melyek egy része nyüt, nem tagjaink is részt vehetnek rajt. Egyesületi szervezésben az idén eljutottunk Franciaországba, ahol megnéztük Grenobl-ban a Schneider Electric gyárát, s Lyon, Párizs, Reims, Strasbourgh városokon kívül a Nogent-i atomerőművet is. Korábbi években ily módon sikerült eljutnunk Krsko-ba, láttuk IsarTI-t, jártunk svájci atom- és vízerőműben, szakmánkhoz közel álló különböző hazai és külföldi gyárakban - természetesen mindezeket az erőmű hathatós segítségével. Idén november végén Paks ad otthont az egyesület hagyományos „Elnök-Titkári” országos egyesületi tanácskozásnak, melynek szervezésében jónéhány tagunk részt vesz. Szeretem, s mai napig művelem a sportot (főként a labdarúgást). Paks és vonzáskörzetének viszonylatában több éve szervezem a kispályás focibajnokságokat, az ESZI Kupát Egyik alapító tagja vagyok a Paksi Fotósok Baráti Köre társaságnak, aktivitásunkat jónéhány fotókiállításunk is jelzi. Ezek mellet a ház körül barkácsolok, kertészkedem. Bölcskén a Duna-parti családi telken kikapcsolódásképpen szőlészkedem, „felmenőim” tapasztalatait is hasznosítva. Sípos László Munkahelyi stresszkezelés - tréningekkel Az MTA Mentális Egészségtudományok Kutatócsoport kutatói Prof. Kopp Mária vezetésével a Selye János Lelki Egészség Program keretében pályázatot írtak ki munkáltatók számára Munkahelyi Stressz-kezelési Programon való részvételi lehet& ségre. Stressz-és konfliktuskezelést, stressz-tűrő készséget fejlesztő' programokra lehetett pályázni, amelyek célja a stressz-kezelési programok hatékonyságának vizsgálata, valamint az eredmények kutatás keretében történő' felhasználása. Részvénytársaságunknak a pályázat keretében a kutatócsoport térítésmentesen biztosított két db két napos tréning programot, egy rövid interaktív előadást, valamint egy kérdőíves stressz-felmérést. A programokon az igazgatóságok delegáltjai, összesen 41 munkavállaló vett részt, a kérdőívet közel 800 munkatársunk töltötte ki. A résztvevők véleményét kérdeztem benyomásaikról, érzéseikről a tréninggel kapcsolatban. Hajnády György munkavédelmi főelőadó: Amikor értesültem arról, hogy résztvevője lehetek a stressz-szervíz tréningnek, örültem neki, két okból. Az egyik, hogy ha megfelelő színvonalú lesz a tréning, akkor szakmai szempontból hasznos és új információkat szerezhetek, és ezt beépíthetem a munkavédelmi oktatási anyagaink közé, tovább adhatom a kollégák részére. A másik, hogy én magam is elég stresszes életet élek, hátha kapok olyan új stresszkezelési tanácsokat, amit a munkahely és magánélet területén hasznosítani tudok. A stresszel kapcsolatban eddig is sok információm volt, a munkavédelem is egyre komolyabb hangsúlyt helyez a káros hatások megelőzésére. Nagyon fontos dolognak tartom a megelőzést, mert a káros, negatív stressz-hatások az embert először lelkileg, majd fizikailag is képesek megbetegíteni, akadályozni a „normális” életvitelben. A kétnapos tréning alatt sok hasznos és számomra új stressz-kezelési lehetőséggel, életmód tanáccsal ismerkedtem meg. Volt olyan stressz-kezelési módszer, amit ösztönszerűen én magam is szoktam használni, de nem tudatosan. Érdekes volt a közös relaxációs gyakorlat, amit bárki könnyen megtanulhat, alkalmazhat esetleges krízis helyzetekben. A tréning alatt, a kiscsoportos és közös feladatok kapcsán megismertük egymás véleményét, gyakorlati tapasztalatát, ami közel hozta egymáshoz a résztvevőket. A tréning időpontja, helyszíne és szervezettsége számomra megfelelő volt. Megjegyzem, hogy a teremben található a székek kialakítása kényelmetlenséget okozott sokunk számára. Két hónappal a tréning után biztosan mondhatom, hogy a megismert stresszkezelési technikák közül néhányat rendszeresen használok a munkahelyemen és a magánéletemben is. Kovács Tibor ügyeletes mérnök: A tréningen a Williams Életkészségek Programmal ismerkedtem meg. A tréningre nagy várakozással mentem, mivel munkámból adódóan számtalan, időnként jelentős mértékű stressz helyzetnek vagyok kitéve. Ezek a helyzetek többfélék, például: üzemzavarok, különböző szintű vizsgák, munkahelyi konfliktusok. Amiben szerettem volna segítséget kapni az a rendkívüli helyzetek során keletkező feszültségek kezelése, üzemeltetői szempontból ezek a helyzetek a legnehezebbek. A Williams Életkészségek Program egyes elemeivel már korábban is találkoztam, így túl sok újdonságot nem jelentett számomra. Egyfajta rendezettség, tudatosság jellemzi a program felépítését ez adja talán a jelentőségét az egésznek. Azok a technikák, amiket eddig ösztönösen vagy más tanfolyamokon elsajátított módszerek szerint alkalmaztam újfajta megvilágításba kerültek, bővítve így korábbi ismereteimet. Mivel elég sok tréningen vettem már részt, azt kell mondanom, hogy a tréningek sikeressége nagymértékben az előadótól, annak személyiségétől függ, a sikeresség további feltétele a kellően nyitott, aktív hallgatóság, ami jelen esetben adott volt. A szervezés, a nyugodt környezet, jó időbeosztás, szintén megfelelő volt. Lehet, hogy 30 évvel ezelőtt nagy segítségemre lett volna az itt elsajátítható ismeretanyag. De a meglévő tapasztalataim birtokában, már túl sok újdonságot nem tanultam. Kern Józsefné humánpolitikai előadó: Örömmel fogadtam a felkérést, hogy részt vegyek a rövid, interaktív tréningen, melynek célja volt, hogy tájékoztatást adjon számunkra a stressz hatásairól, a stressz kezelés lehetőségeiről. Úgy gondolom, hogy a cél teljesült, hiszen sok hasznos információt kaptunk a témában, melyek mind a munkánk során, mind pedig a magánéletünkben egyfajta mankót nyújthatnak a konfliktushelyzetek kezelésénél, melyekkel nap, mint nap találkozunk. Külön örömömre szolgált, hogy a tréner élmény dúsan, epizódokkal tűzdelve, a résztvevők bevonásával folytatta le a programot. Szívesen töltöttem az időt abban a kellemes légkörben, ami kialakult a nap folyamán a különböző területekről érkezett résztvevők között, amihez a tréner szakértelme és a szervezők jó munkája is nagyban hozzájárult. A Munkahelyi Stressz-kezelési Program hatékonyságáról, a kérdőíves felmérésről és a kutatási eredményekről a kutatócsoport várhatóan november elején tájékoztatja részvénytársaságunkat. László A. Zoltánné Rónaky László (1930-2009) Rónaky László, a PA Zrt. nyugdíjasa 2009. augusztus 13-án a dunaújvárosi kórházban, életének 79. évében elhunyt. Éjszakai rosszulléte után még 5 napig élt, a családtagok aggódva és remélve várták a gyógyulását, ami sajnos nem következett be. Pécsett született 1930. március 5-én. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál 1985. november 1-jén létesített munkaviszonyt A beruházási szervezetnél rendszerfelelős munkakörben dolgozott Munkáját nagy szorgalommal, szakmai hozzáértéssel végezte. Vezetőivel és munkatársaival jó kollegiális kapcsolata volt 1990. március 5-én vonult nyugállományba. Dunaújvárosban élt feleségével, Katikával, az idén ünnepelték 45. házassági évfordulójukat Mindig örömmel fogadta gyermekei: Évi és Gábor, valamint unokái: Viki, Krisz és Helluska látogatását. Szabadidejében szívesen tartózkodott a telkén, ahol barkácsolt és kocsikat szerelt Jó érzéke volt az asztalos munkához, unokáinak saját kezűleg készített játékokat, bababútorokat Nyugdíjas kollégánkat2009. augusztus 27-én Dunaúfúrosban, polgári szertartás keretében temették el Felesége és gyermekei fájó szívvel, szép emlékekkel búcsúznak a férjtől, édesapától. Gyászolják továbbá veje, unokái, rokonok, barátok, szomszédok. Rónaky Lászlótól a Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája ezúton búcsúzik. Emié két megőrizzük, nyugodjék békében. KZné
