Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-08-01 / 8-9. szám
2009. augusztus-szeptember 5 m mym paksi atomerőmű-Teller után Lévai Projekt Júliusi számunkban adtunk rövid hírt a Lévai Projekt megalakulásáról. A projekt feladatáról Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettestől, a projekt menedzserétől kértem bővebb információt.- A Parlament március 30-ai döntésével, amely szerint megkezdhető az új atomerőmű blokk(ok) építésének előkészületi munkái, a Teller Projekt befejezte tevékenységét A projekt feladata volt elkészíteni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján az Országgyűlés dönthetett arról, hogy szükséges-e új atomerőmű blokk(ok) építése. Ahhoz az időponthoz képest, amikor három évvel ezelőtt megfogalmazódott a gondolata ennek az új blokk építésével kapcsolatos kérdésnek, ahhoz képest az akkori elképzelésnél jóval gyorsabb ütemben pörögtek az események. Ennek egyik oka a Teller Projekt gyors és pontos munkája, a másik pedig a világban bekövetkezett szemléletváltás a növekvő energiaigény kielégítésére. Markánsabbá vált a klímaváltozás, ismét gázkrízis alakult ki, egyre jobban tudatosodik a társadalomban, ezen belül a politikusok körében az, hogy az EU elvárások teljesítése a klíma védelmében, nem lehetséges atomenergia alkalmazása nélkül. Tudatosodott a társadalomban az energiahordozók ellátásában jelentkező külföldi és belső beszállítóktól való függőségünk. Mindezek együttes hatásaként a Teller Projekt ez év márciusára teljesítette feladatát Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a Parlamenttől kapott elvi engedély minőségében más, igen sok feladatot enged elkezdeni. Ezek közül csak példaként említem a telephely és a környezetvédelmi engedély megszerzését Ezeken kívül fontos feladat a finanszírozási konstrukció meghatározása is. Foglalkozni kell azzal is, hogy egy új blokk építése milyen jogi kérdéseket és társadalmi változásokat generál. Külön szempontként kell figyelembe venni, hogy egy ilyen beruházásnál minél nagyobb legyen a hazai beszállítói kör. Ezek olyan kérdések, amelyek egymással összefüggnek és egységes megoldásuk nagyon fontos. Éppen ezért született az a döntés, hogy egy új projektet indítunk, amelyet Lévai Andrásról neveztünk el. A Teller Projekthez hasonlóan a Lévai Projekt is az MVM Zrt projektje, de a végrehajtásban domináns szerepet kap a paksi atomerőmű, hiszen a nukleáris szakemberek zöme itt van. A projekt első embere az MVM Zrt vezérigazgatója, Mártha Imre. Süli János vezérigazgató a projekt vezetője és én vagyok a projekt menedzsere. A projektben dolgozó kollégák zömmel atomerőművesek, de az MVM leányvállalataitól is vannak különböző szakemberek, akik nyolc munkacsoportban dolgoznak. A munkacsoportok vezetőit a július 2-án aláírt Projekt Alapító Okirat alapján létrehozott projekt indító bizottsági ülésen neveztük ki, akik között sok „partos” szakember is van. A csoportok azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzák meg a feladataikat, azt hogy milyen erőforrásokra van szükségük, stb.. Terveink szerint szeptember 11-én tartunk egy olyan, akár több napot is igénybe vevő megbeszélést, ahol végül összeállna a projekt teljes feladatterve, előzetes költségvetése. Ezek után beindulhatnak a munkacsoportbeli munkák, amelyek közül kiemelném azokat, amelyek a környezetvédelmi telephely engedély megszerzésére, másrészt a tender kiírás műszaki és logisztikai specifikációjára, és a befektetői kör kérdéseire vonatkoznak. A felsorolt munkák elvégzése után válik lehetővé a tender kiírása, amely nyilvánvalóan a potenciális szállítók nagy érdeklődését váltja ki. A szállítói tender kiírását követően a kiértékelés következik, és úgy gondolom ez a munka 2013-nál hamarabb nem fejeződhet be.- Sokan gondolják úgy, hogy megismétlődik az 1980-as évek nagy építkezési láza. Mennyi építői és üzemeltetői létszámra számíthatunk? — Ma már az atomerőmű építésének technológiája teljesen más, mint régen volt Japánban például modulokból rakják össze, komplett helyiségeket szállítanak, amelyek úgy vannak elkészítve, hogy a modulokat csak össze kell rakni. Kizárt, hogy 10-11 ezer ember dolgozzon Pakson, hiszen nem is négy blokkot akarunk építeni, hanem csak kettőt, de azt is öt év eltolódással. Józan becslés szerint munka csúcsban 5.000 ember dolgozna itt. Fontos megjegyeznem, hogy ma Magyarországon nem látok olyan céget, amely önmagában egy blokkot meg tudna építem. Bizonyosan most is problémát fog okozni - mint annak idején - például a hegesztői kapacitás. Természetesen annak örülnék, ha minél több magyar vállalkozó cég kaphatna itt munkát Nem szeretném, ha például a betonvasat külföldről kellene behozni. Szerencsés lenne, ha a cementet és a kavicsot is hazai cégek szállítanák. Hacsak a felsoroltakat nézem, már van egy olyan hazai iparág, amely feltétlenül jelentős szerephez juthat Végül az üzemeltetés időszakában becslésünk szerint közel 1000-1500 fő számára teremt paksi munkalehetőséget az atomerőmű bővítése.- Köszönöm az interjút. Beregnyei Miklós Húsz évvel ezelőtt, 1989 szeptemberében állította le a kormány az 5-ó. blokkok beruházásának előkészítő munkáit, amelyekbe már 5 milliárd forintot ölt a vállalat. Az akkori vállalat vezetésének az volt a véleménye, hogy nemeseik búzát és kukoricát exportálhat Magyarország, hanem villamos energiát is. Milyen tervek voltak akkor? Erről Rónaky József írt az Atomerőmű 1990. februári számában „Mit ajánl az Electricité de France?” címmel egy rövid tájékoztatót, amely így szólt: „A válasz röviden: egy 2x900 MW-os francia atomerőmű felépítését Pakson, közös vállalkozás keretében. A szükséges tőke 70%-át francia, 30%át magyar forrásból kellene fedezni. A beruházási hitelt a termelt villamos energia fedezi.” A fotók 1988/89-ben készültek a talajmechanikai vizsgálatokról. 20 éves a Paksi Hírnök Idei évben ünnepli 20. életévét a Paksi Hírnök, Paks város újsága. A szinte velem egyidős lap nagy népszerűségre tett szert ez idő alatt városunkban és térségében, hiszen rólunk szól, helyi lakosokról. Jelenlegi főszerkesztőjét, Dávid Ildikót kérdeztem az évfordulóról, múltról, jelenről és jövőről.- Egy kicsit tekintsünk vissza a múltba. Milyen változásokon ment át az újság?- Mikor én kezdtem 1994-ben, még másképpen zajlott a szerkesztőségben a munka, hiszen akkoriban volt egy állandó stáb, akik kizárólag az újsággal foglalkoztak. Manapság nincs külön csapata a Paksi Hírnöknek, hiszen tévénél, rádiónál, egyéb helyeken is dolgoznak a kollégák, mindenkire többféle feladat hárul. Változni pedig annyit változott a lap, amennyit a világ. Véleményem szerint mindig is két fontos feladata volt: tájékoztatás és értékmegőrzés. Tájékoztat arról, ami lakóhelyünkön, körülöttünk, velünk történik, másrészt a régi számokat fellapozva korhű lenyomatot ad az akkori világról. Ezért is lett mottónk: „Az írás megmarad”. Tartalmát illetően, kezdetekben Paks és térsége híreit közöltük számainkban, mára már kizárólag paksi vagy Pakshoz kötődő történetekről írunk. Minden körülöttünk lévő településnek, falunak saját újsága lett, ami kizárólag az őket érintő lu'rekkel foglak kozik, így mi nem vehetjük fel velük a versenyt, és természetesen nem is akarjuk. A helyi televízióval, rádióval sem lehet minket összehasonlítani, hiszen ők napi híradók, magazinok sorával jelentkeznek, ezzel szemben mi kéthetente egy lapszámmal. Ebben kell nekünk bemutatni a legfontosabb híreket, ám emellett lehetőségünk van arra, hogy máshol nem tárgyalt témákkal, érdekes emberekkel is foglalkozzunk - ettől ölt magazinos jelleget a lap.- Térjünk vissza a jelenbe. Hogyan ünnepeli meg a szerkesztőség a huszadik évfordulót?- Meglepetéssel készülünk az olvasók számára, ám hogy pontosan mivel, ezt egyelőre nem árulhatom el. Természetesen számon tartjuk a kerek évfordulót, és azt gondolom, mindenki büszke lehet rá, aki életre hívta, részese volt vagy jelenleg is aktív tagja annak az alkotó folyamatnak, aminek eredménye a Paksi Hírnök. Paksiakról szól paksiaknak - a közösség részévé vált.- Milyen visszajelzéseket kaptok a megjelent újságokkal kapcsolatban?- Elsősorban szóbeli visszajelzéseket kapunk. Egy időben próbálkoztunk a honlapon interaktív kommunikációt kezdeményezni az olvasókkal vagy az újság hasábjain közzétettekre vártunk reagálásokat, ám ma már annyi információ vesz körül bennünket, hogy nehéz rábírni az embereket egy levél vagy e-mail megírására. Többségében pozitív visszajelzéseket kapunk, de természetesen elér bennünket az ellenkezője is, hiszen ugyanaz az írás teljesen ellentétes reakciókat is kiválthat.- Mik a távlati tervek, célok az újsággal?- Elsősorban, hogy létezzen és olvassák. Ha a jövőre gondolok, az a kérdés jut eszembe, meddig lesz még vajon nyomtatott sajtó? Változnak a szokások és az emberek egyaránt, előtérbe kerül egyre inkább az internet és az elektronikus publikálás. Amellett, hogy ma már alapkövetelmény, hogy a www.paksihimok.hu oldalon is elérhetőek legyünk, én bízom abban, hogy „kézzelfogható” marad az újság és nyomtatásban is megjelenik, hiszen igénylik az olvasók. Tervek pedig mindig vannak, friss ötletekkel, rovatokkal igyekszünk előállni (mint például a fotóriportok, „Hogy volt...?” sorozat, Paksiak a nagyvilágban) - hiszen ahhoz, hogy keressenek bennünket az újságos standokon, időről időre meg kell újulnunk.- Remélem, hogy minél tovább sikerül fenntartani az újságot, és ez úton is szeretnék mindenkit buzdítani az olvasására! További eredményes munkát kívánok Neked. Köszönöm, hogy megmutattad a Paksi Jh'rnök háttérmunkálatait, múltját, jelenét és a várható jövőjét. Prokob Ágnes Az atomenergia fontosságára figyelmeztetnek a világcégek vezetői Napjaink energiaellátása leginkább a fosszilis, nem megújuló forrásokra épül, melyek használata jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz és éghajlati változásokhoz, ugyanakkor örvendetes, hogy Magyarországon csökkent a szén-dioxid és kén-dioxid kibocsátása. A megújuló energia piaci részesedése azonban jóval az európai átlag alatt marad, pedig ennek növelése egyúttal csökkentheti az importfüggőséget is - olvasható a július közepén közzétett Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésében. A jelentés szerint üdvözlendő az a politikai egyetértés, amely a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását övezi, ám véleményük szerint a nukleáris energia szerepét nem a jelentőségének megfelelően kezeli az ország. Az atomenergia felhasználását ugyanis hosszú távú energiastratégia részévé kell tenni, hiszen Magyarország nem bővelkedik primer energiahordozókban, a nukleáris energia kínálja az egyetlen kivitelezhető megoldást az importfüggőség és a szén-dioxid további kibocsátáscsökkentésében, valamint a megfizethetőség, a biztonság és fenntarthatóság alapján is szükség van rá. Gazdasági előnyein túl jól készletezhető, környezetbarát es magas a társadalmi elfogadottsága is. Számolni kell azonban azzal, hogy a jelenlegi kapacitások elavulnak, a fejlesztés rendkívül költséges, időigényes, miközben a fogyasztói igények rohamosan nőnek. Sem kellő kapacitás, sem megfelelő humán erőforrás nem fog időben rendelkezésre állni, ha az energiapolitika nem kezeli nagyobb súllyal a kérdést. A HEBC az Európai Gyáriparosok Kerékasztalának (ÉRT) kezdeményezésére alakult 1998- ban, elsőként a kelet-közép-európai üzleti tanácsok sorában. Az ÉRT 45 európai iparvállalat legfelső vezetőjét tömörítő fórum, 1600 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Az HEBC tagjai az ÉRT szervezetében képviselt európai nagyvállalatok: ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Suez Environnement. Mayer György Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Süli János vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilády üzem, Kecskemét Mindszenti krt63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós email: beregnyei@npp.hu Főszerkesztőhelyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett. Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt Tájékoztató és Látogatóközpont 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu:www.atomeromu.hu 1 A halogatásnak
