Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7. szám
2009. július 13- mym paksi atomerőmű-A szimulátor kormánya mögött Még ha szép, napsütéses időjárást, ha kitűnő minőségű utat, megfelelő körülményeket is produkálnak a járművezetői szimulátorban, akkor sem egyszerű a vezetés, a figyelem megosztása, a koncentrálás, az éberség a kormánykerék mögött. Hát, még amikor csúszós úton, aránylag nagy sebességgel kell kanyarodni nagy járművel, mondjuk egy tűzoltóautóval. Az atomerőmű tűzoltóinak lehetősége volt mindezt kipróbálni, és közben igen sok tapasztalatot szereztek. Június elején pár napon keresztül az Atomerőmű Tűzoltóságon állomásozott az a szimulátor, melynek segítségével az igazihoz hasonló körülmények között gyakorolták a tűzoltók a nagyjárművek különböző időjárási és útviszonyok közötti biztonságos vezetését. A szimulátort üzemeltető TIR-Suli Bt. instruktora, Magyar Balázs elmondta, hogy a szimulátoron percek alatt lehet létrehozni olyan szituációkat, melyekhez az életben hosszú idő kell. A tűzoltóknak feladataik végzése, a tűzeset, a baleset helyszínére történő vonulás során adott esetben használniuk kell a jármű megkülönböztető jelzéseit, és ezáltal jogkört kapnak a sebességhatárok túllépésére, olyan helyen és módon haladhatnak, ahol más egyéb jármű nem közlekedhet. Ezt a nagyfokú sebességtúllépést, a járművek közötti szlalomozást nem tudják bármikor és bárhol gyakorolni, és igencsak költséges és balesetveszélyes lenne, ha ezeket a szituációs gyakorlatokat élőben szeretnék elsajátítani. Mivel a szimulátor járművei fizikai tulajdonságokat is megjelenítenek, így a szimuláció alatt ki lehet tapasztalni, hogy a jármű meddig hajszolható, milyen sebességgel vihető be egy kanyarba anélkül, hogy megcsúszna, felborulna, milyen sebességcsökkentésre képes, és mit művel a jármű erőteljesen fékezéskor nedves útfelületen, vagy hogy autópályán a járművek közötti cikázás, szlalomozás, egy szükséges hirtelen irányváltoztatás miként befolyásolja a járművet az aszfalthoz való tapadásában. A szimulátor kezelőfelületei ugyanolyanok, mint a valóságban egy teherautóban vagy egy autóbuszban. Az ülés állíthatósága, az irányjelzők, fényjelzők kezelhetősége is megegyezik. A tükrök szerepe a 10-15 m hosszúságú nagy járműveknél különösen fontos. Van például olyan tükör, mely a jármű jobb oldalának az útpadkától való távolságát mutatja, azt, hogy hol halad a jármű, vagy gyalogos került a holttérbe! Kanyarodáskor ez nagyon fontos! A gáz, a fék- és a kuplungpedál szintén ugyanúgy helyezkedik el, mint egy igazi járműben, hasonlóképpen a műszerfalon a fordulatszámmérő, levegő-és olaj nyomás mérő, sebességmérő. A sebességváltó több funkciós, rendelkezik botváltós, automata és előválasztós működési móddal. Különböző közlekedési manőverek végzése, mint nyerges vontatóval, pótkocsis járműszerelvénnyel való tolatás, garázsba beállás is gyakorolható a szimulátoron. A legnagyobb jármű, a folyadékkal teli tanker és a hozzátartozó pótkocsi vezetése nagyon hasonló a tűzoltóautókéhoz. A szimulátoron való gyakorlás, a különböző helyzetekkel való ismerkedés igen hasznos a tűzoltók számára, hisz a tankeres program segítségével megtapasztalhatják, miként reagál a jármű a kanyarokban, miként a gyorsulásra és lassulásra, mire kell vigyázni, hogy ne boruljon fel. A szimulátorral különböző vizsgáztatásokat, bemutatót végeztek, Szekszárdon a Gemenc Volán bérli tőlük. Több autóbusz társasággal szerződést kötöttek, mely alapján a gépkocsivezetőik képességeit teszteük. A szimulátoron testileg nem érzi a vezető a nagy járművet, de térben el tudja helyezni. Ezt az ismeretet fontos megszerezni. A szimulátoron a vezetői felmérést csak három-négy foglalkozás - ami összesen négyórányi gyakorlást tesz ki - lehet elvégezni. A program kitűnő a különböző készségfelmérésekre, például a fékezési reakcióidőre. Képet ad arról is, hogy a vezető miként reagál, ha valaki az úttestre ugrik, vagy ha valamilyen akadály miatt leszűkül az út, vagyis, miként dönt a vezető a különböző váratlan helyzetekben.- Lovásziné Anna -Ember, környezet, biztonság - prevenciós nap Simontornyán Nagyon változatos programokkal, nagy terjedelemben került megrendezésre június 11-én, a Simontornyai Általános Iskolában az a komplex prevenciós program, amelyen minden kisdiák talált magának elfoglaltságot és tennivalót. A programot most is Torma József alezredes úr koordinálta (Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tamási PV Kirendeltség). A feladat nem volt egyszerű, ebben természetesen segítséget nyújtottak az iskola tanárai is. Össze kellett gyűjteni tizenhat téma szerint a jelentkezőket, technikai felszerelést biztosítani, gépjárműveket mozgatni, sátrat építeni, bírni a hőséget és a gyereksereg „kirobbanó” jókedvét - csupán ennyi volt a tennivaló. A program tűzriadóval indult, majd a diákok az osztálytermeikből levonultak az udvarra. Innen már az általuk választott előadóhoz vagy helyszínre tértek vissza. Idén két előadót delegált az atomerőmű, Jlerman Attila kollégával vártuk az érdeklődő nebulókat. Mindketten két előadást tartottunk, alkalmanként huszonöt-harminc diák volt ezekre kíváncsi. Természetesen voltak a mieinknél nagyobb érdeklődést kiváltó programok, hiszen máshol ki lehetett próbálni az eszközöket, teszteket lehetett kitölteni, tanácso-Az alábbi témákban szerezhettek ismereteket a hallgatók: • Bemutatkozik a paksi atomerőmű. • Veszélyhelyzet-kezelés az atomerőműben. • Az ember szorításából kiszabaduló természet • Víz nélkül nincs élet • Utazás Táplálkozásországba. • Kamasz-útra-való. • Mit tehetsz a saját és társaid biztonságáért? • Trombiésatűzmanó. • Tűzoltók a kulisszák mögött • Energa, életünk mozgatórugója. • A mentők munkában. • Kis kedvenceink által okozott veszélyek. • Tettek és következmények, bűnözés. • Közlekedés a nyári szünetben. • AVöröskeresztazemberekszolgálatában. • Elősegélynyújtás, ha baj van. kát kaphattak az érdeklődők serdülőkori problémáikra is. Minden területen szakemberek várták a diákokat Az előadókat és rendezőket a Katasztrófavédelem megyei szervezetei, az ANTSZ, az ATOMLX Kft, a Magyar Vöröskereszt, az OMSZ Simontornyai Mentőállomás, a SZÉKOM Zrt, a VERTIKAL Zrt, a Tamási Rendőrkapitányság, a Sárbogárdi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, a Tamási-Simontomya Kistérségi Önkéntes Mentőegyesület, a Simontornyai Védőnői Szolgálat és a Drávecz Fotó lelkes gárdája biztosította. A tantermi programokat követően a technikai események a városi sportpályán zajlottak: elsősegélynyújtás, tűzoltás, rendőrségi bemutató színesítette a kínálatot. A paksi tűzoltó kollégák segítségével köteles mentésben is részt vehettek a gyerekek. Nagyon szemléletes kiállítást rendezett egy gyártó a műanyagalapú hulladékok hasznosítását bemutatva. Komplett katasztrófavédelmi mérőállomást is telepített a szakszolgálat, ez engem is nagyon érdekelt. Legvégül habparti zárta a rendezvényt, a nagy melegben nem volt hiány résztvevőkben. Hazafelé tartva több gyerkőcöt láttunk gázálarcba vagy menekülő kámzsába öltözötten bandukolni az utcán, nyilván a programokon jutottak hozzá a kincsekhez. Közös célunk, hogy soha ne kelljen éles helyzetben használniuk ezeket. Varga József Szakmaiságot várnak az energetikusok Az energiapolitikai intézkedések ellentmondásosak, nem látható a rendező elv, a döntéshozókat esetleges részérdekek befolyásolják, nem érzékelhető a vüágos szakmai háttér. Mindennek az eredménye többek között, hogy felesleges költségek jelentkeznek és ellehetetlenülnek a hosszú távú fejlesztési elképzelések. Éppen ezért nagyon fontos lenne egy független energiastratégiai központ létrehozása - hangzott el június 10-én Budapesten, a Magyar Energetikusok Kerekasztala rendezvényén. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint rendkívül komoly kihívást jelent az energetika terén is a megfelelő szakember utánpótlás biztosítása, mert a felsőoktatásba bekerülő fiatalok jelentős hányadának szinte az alapvető természettudományi ismeretei is hiányoznak. Egy tavalyi felmérés szerint - melyben 1324 felsőfokú képzésre felvett elsőéves fizikai ismereteit vizsgálták - kiderült, hogy a hallgatók 83 százalékának tudása nem érte el az elvárt szint 50 százalékát. Kiderült az is, hogy a hallgatók 57 százaléka nem érettségizett fizikából. Éppen ezért növelni kell a természettudományi tárgyak óraszámát és alapvető az is, hogy a matematika mellett még legalább egy másik természettudományi tárgy is kötelező legyen az érettségin. Csőm Gyula professzor a kutatás-fejlesztés nemzetközi és hazai tapasztalatait ismertetve többek között elmondta, hogy a magyarországi K+F ráfordítás az EU 27-ek átlagát vizsgálva is rendkívül alacsony, pedig még a rendszerváltás időszakában a KGST országok élvonalába tartoztunk. A hazai nagyvállalatok megszűntek, a közepes és kisvállalatok pedig tőkehiány miatt nem tudnak fejlesztésre költeni. A rendezvényen a magyar energetikusok kiadtak egy állásfoglalás is, melyben többek között szerepelt, hogy az energetika privatizálása és piacosítása az állami szerepvállalás fokozatos leépítésével járt. A privatizációt követően megszűntek az energiaellátással foglalkozó korábbi nagy állami szervezetek, tervező irodák, és nem alakultak ki az átfogó energiafejlesztés megalapozására, döntés-előkészítésre alkalmas, független szakmai intézmények. A rendszerváltozás után a hazai energetikai K+F támogatás radikálisan lecsökkent, infrastruktúrája és tevékenysége erősen visszafejlődött, a megtelepedett nagy multinacionális energetikai vállalatok K+F munkáik döntő részét anyaországukban végzik el. Egyedül az atomenergetika területén nem esett vissza, sőt fejlődött a K+F tevékenység, amely alapvetően az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Műveknek, illetve a paksi atomerőműnek köszönhető. A hazai energetikai döntésekhez szükség van a hazai K+F munkák fokozott támogatására. A központi intézmények és átfogó hazai kutatás-fejlesztés hiánya hátrányosan érintik a tájékoztatást is, noha az energetika gyors fejlődése és változása szakszerű tájékoztatást és képzést igényel. Mayer György A Magyar Energetikusok Kerékasztala (MEK), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) támogatásával február 10-én a Gellért szállóban nyilvános vitát rendezett, majd ezzel összekötve jelentették be a MEK megalakulását és közzétették állásfoglalásukat A kerekasztalt kilenc energetikával foglalkozó szakember hívta életre. Tágjáé Dr. Aszódi Attila, Dr. Járosi Márton, Dr. TomborAntal, Dr. Büki Gergely, Kerényi Á Ödön, Dr. Vajú György, Dr. Csőm Gyula, Kovács András, ésZarúndyPáL
