Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-07-01 / 7. szám
J&r B- mym paksi atomerőmű 2008. július 7 Falunapok Paks környékén Biritón és Dunakömlődön tartottak falunapot június 20. és 21-én. Az előbbi kétnapos, az utóbbi egynapos kikapcsolódást kínált. ABiritói falunapokat rockkoncertek sora nyitotta június 20-án. A fellépők között megtalálható volt a Beatrice, a P Mobil és több környékbeli együttes is. A szombati napon (21-én) a néptáncosoknak jutott főszerep, rajtuk kívül amatőr művészeti csoportok is szórakoztatták a megjelenteket. A rendezvény zárásaként bált és tűzijátékot tartottak a közösségi ház udvarán. Dunakömklődön június 21-én szombaton a futballpálya változott rendezvénytérré. A pályán színpad állt, körülötte sátrak adtak enyhet a programokra kíváncsi dunakömlődieknek és vendégeiknek. Több paksi csoport és előadó bemutatkozott a rendezvényen. Wollner Pál Nyelvőrködés Alulírott, mint a magyar vülamosenergia-ipar 31 éven át (1953-84) volt műszaki vezetője nyelvészkedem is. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsők körüli események kapcsán több mint fél évszázada harcolok az írott és elektronikus médiumokban terjesztett vízi erőmű kifejezés használata ellen. A műszakilag helyes szó ugyan]is a vízerőmű. A vitában az MTA is nekem adott igazat, és a megújult Magyar Értelmező Szótár 2003. évi, második kiadása ezt megerősítette. Erről szól a mellékelt rövid cikkem. Remélem, hogy életem alkonyán ez a nyelvőrködés rátereli a figyelmet a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállításának rendezetlen ügyére is. Immár 11 éve nincs megegyezés a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásában. A megoldásra indítványt nyújtottam be az Alkotmánybírósághoz. Ennek sorsáról az érdeklődők szaksajtóból értesülhetnek. Jelen levelem ettől független melléktermék. Kérem, hogy működési területükön támogassák a vízerőmű helyes kifejezés következetes használat, ha az MTA szerint a „víz mozgási energiáját villamos energiává alakító létesítményéről van szó. A vízi erőmű kifejezés is használható, de ;sak akkor, ha pl. egy vízen úszó hajó erőművéről van szó, legyen az akár atomerőmű-vagy szénerőmű vagy olajerőmű-típus. Előre is megköszönöm segítőkészségü<et. KerényiA Ödön Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Korrektor Lukácsiné Patyi Orsolya Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu Kajak-kenu napközis tábor Ezen a nyáron is megrendezték az immár hagyományosnak nevezhető kajak-kenu napközis tábort. A tábornak az Atomerőmű Sportegyesület vízitelepe adott otthont június 16-tól július 11-ig. Amint erre az időzítés is következtetni enged - a vakáció első négy hetéről van szó -, a szervezők az iskolaév lezárulásával felszabaduló diákokat igyekeztek megszólítani, és lehetőséget kínálni számukra a hirtelen rájuk „zúduló” szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A tábornak a Dunával és evezéssel már közelebbi ismeretségbe került gyerekek tréningezése mellett kiemelt célja volt azoknak az elérése, akik még sohasem ültek kajakban vagy kenuban. Az invitálás a kicsiktől a nagyokig valamennyi korosztály számára szólt. Hétről hétre mintegy negyven-ötven gyerek kapcsolódott be a tábor programjába. A foglalkozások minden hétköznap reggel kilenctől délután ötig tartottak. Az étkezéseket is helyben oldották meg: az ebédet kiszállították a vízitelepre. A gyerekek felügyeletét és a foglalkozások levezénylését edzők, illetve pedagógusok - Bedecs Ferenc, Cseh Judit, Feil Imre, Gutái Dániel és Meczker András - biztosították (a felügyelethez hozzátartozott a csoportosan történő le- és hazakísérés, illetve a 6-os úton történő átkelés felvigyázása Is). A tábor napjai igen változatosan teltek, amihez a jobbára kedvező időjárás is nagyban hozzájárult. Sárkányhajózás, kerékpárverseny, pingpongozás, foci, illetve egyéb labda- és társasjátékok tették színessé a programot, és persze rengeteg strandolás a Duna túlsó partján levő homokzátonyon. Mindezek mellett még az angol nyelv játékos gyakorlására is lehetőség nyílt, szakképzett nyelvtanár irányításával. A főszerep azonban természetesen a kenuzásnak és a kajakozásnak jutott. A már rendszeresen sportoló gyerekek napi két edzéssel készültek a versenyekre. Ezekbe az edzésekbe kapcsolódtak be az újonnan jelentkezők Is. Természetesen az ő esetükben az edzők nem a teljesítményt és az intenzitást állították a középpontba. Sokkal inkább a víz, a természet megszerettetése és a mozgás örömére való elvezetés volt a céljuk. Hiszen egyfelől ennek az oldalnak a megmutatásával lehet meghozni a gyerekek kedvét a kajakozáshoz és a kenuzáshoz, másfelől pedig elmondható, hogy ha egy gyerek esetleg soha nem is lesz versenyző vagy élsportoló, de szokásává válik a rendszeres testgyakorlás és a természetbe való kimozdulás, már pusztán ezzel is rengeteget nyert. Mindemellett természetesen valamennyi kajakos és kenus palánta számára nyitva áll az út a magasabb szintű, aktívabb sportolás felé, aki csak kedvet és tehetséget érez magában a versenyzéshez, és vállalja a napi rendszerességű, nem ritkán megterhelő edzéseket. A tábort a harmadik hét végén közös esti program, a negyedik hét végén Dombodban megrendezett háziverseny zárta. Ezekbe a szülők, a rokonok és a barátok is bekapcsolódhattak. Az idei nyári napközis tábor ugyan már véget ért, de az Atomerőmű Sportegyesület csónakházában továbbra is várják mindazok jelentkezését, akik szeretnék kipróbálni a kajakozást, kenuzást. Jelentkezni lehet FeU Imre edzőnél (telefon: (06) 20/932-3589). Prancz Zoltán HalászléfllzésbDI elslk Május 24-én a Paksi Tavasznyitó Duna-parti halászlé főzőversenyre benevezett a Reform Főzőklub is. Az elkészített halászlé - a rangos zsűri értékelése alapján - első helyezést ért el. Wollner Pál Gondolatok a „vízerőmű” és a „vízi erőmű” helyesírási szabályairól, értelmezéséről Az MTA már 35 éve állást foglalt - javaslatomra - a „vízer& mű” kifejezés egybeírt, főnév jellegű használatának helyessége mellett, szemben a „vízi erőmű" jelzős kifejezéssel, amely pld. egy vízen úszó atomerőművel hajtott hadihajót jelenthet. A média zöme sajnos ma is tévesen, előszeretettel használja a „vízi erőmű” kifejezést, aminek más értelme van. A vízerő, vízerőmű, vízesés, ugyanúgy, mint energetikai társai: így pld. az atomerőmű, szélerőmű, szénerőmű, gőzerőmű, gázerőmű, olajerőmű, hőerőmű stb. szavak - birtokos főnévi kapcsolatként - egybeírandól Nincs „széli erőmű” sem, legfeljebb „útszéli” egy novellában használható, jelzős változatként. De a gőzi, atomi, széni stb. erőmű jelzős változat ellen nyelvérzékünk rögtön tiltakozik, és így logikusan bizonyítja egyszersmind a „vízi erőmű” hibás voltát is, ha csupán egy erőműfajtáról van szó. A víznek az ereje más, mint a „vízi erő”, ami a hadi flottát jelenti, vagy mint a „légi erő”, azaz az ország katonai repülőgépparkja. A vízlépcső, vízmű, vízépítmény, vízhozam is hasonló birtokos szerkezet. Ilyen pld. a vízszintingadozás is. Van értelme azonban a „vízi erőmű” kifejezésnek Is. E melléknévi kapcsolat a főnévvel együtt olyan erőművet jelent, amely pl. úszik a vízen, mint valamikor a Dunán a „vízi malmok”, ami eredete lehet a mai, hibás használat elterjedésének is. Valóban van tehát „vízi erőmű” kifejezés is, pld. lehet egy óceánjáró hajó, amelynek csavarjait szénerőmű, gázturbinák vagy akár atomerőmű hajtják és a tengeren közlekedik. Az MTA Magyar Értelmező Szótár 2003. évi második kiadása már figyelembe vette javaslatomat, de az újságírók azt sajnos nem forgatják elég szorgalmasan. Kérem, hogy üssék fel a szótár 1478. oldalát, ahol a víz címszó alatt a vízerőmű műszaki kifejezést „a víz mozgási energiáját villamos energiává alakító létesítmény” -ként értelmezi. Az 1479. oldalon a vízi címszó 3.a pont alatt a vízi erőmű kifejezést -pongyola használat- jelzéssel minősíti, 3.b pontban pedig „(tengerjárójhajók (atom)erőműve”-ként értelmezi. A magyar nyelv megújult értelmező szótára tehát állást foglalt, hogy a helyes kifejezés a víz mozgási energiáját villamos energiává átalakító létesítményre a fenti okfejtést elismerve: Vízerőmű A „vízi erőmű” kifejezés használata a fenti értelmezés- re pongyolaság, tehát kerülendő, de egy hajó pld. atom, szén-, olajerőműveként értelmezve, jól tükrözi, hogy az olyan vízen úszó erőműről van szó, amely a hajó energiaforrása. Indokolt lenne tehát, hogy az MTA ajánlását megfogadjuk, és elsősorban a médiaszerkesztőségek mutassanak jó példát közönségüknek a helyes szóhasználatban. Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt ny. vezérigazgató-helyettese
