Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-07-01 / 7. szám

2008. július 3 mym paksi atomerőmű Mobileum, az interaktív kiállítás A Múzeumok Éjszakáján, június 21- én nyílt meg az Országos Műszaki Múzeum Tanulmánytárának har­madik nagy egysége, a Mobileum ki­állítás. Létrehozásának célja, hogy ipari múltunkat ne csak látható műtárgyak segítségével mutassák be, hanem a látogatók személyes ré­szesei, bizonyos értelemben átélői legyenek annak a társadalmi kör­nyezetnek, amit a kiállított gépek képviselnek. A kiállítás létrehozóinak szándéka egy olyan interaktív raktár kialakítása, amiben a látogatók a korabeli terme­lőerők "munkásaivá11 válhatnak. Híres ma­gyar gyártmányú, illetve a magyar ipar ki­bontakozásában központi szerepet játszó külföldi gépek képezik a tanulmánytár szakanyagát. Az ötszáz négyzetméteres területen ugyanis 300 tárgy látható. Hang­súlyos helyet kapnak a XIX. század ener­giatermelését szolgáló különböző gőzgé­pek, a századfordulót és a XX. század el­ső évtizedeit fémjelző magyar gyártmá­nyú motorok és gázturbinák, a XX. század nagy szivattyú- és turbinafejlesztési idő­szakainak működő műtárgyai, valamint néhány példány szerszámgépiparunkból mind-mind működtethető állapotban. Be­mutatják továbbá a gőzgépek kialakításá­hoz vezető híresebb fizikai kísérleteket és a prototípusokat. A tanulmányozáshoz rendelkezésre állnak az eredeti gőzgépek, a működtethető modellek és makettek. Felvonulnak a magyar ipar kiemelkedő munkái, a Láng és Ganz gépgyár híres fej­lesztései, Jendrassik György a maga ide­jében világszenzációnak számító kísérle­ti repülőgép-gázturbinája, de teljes átte­kintést adnak Bánki Donát és Csonka Já­nos motorfejlesztési munkáiról is. A Mobileum egy eredeti gépcsarnok hangulatát idézi. A látogatók maguk for­gathatják az indító- vagy sebességváltó ka­rokat, első kézből tapasztalhatják meg a gépek működését A tárgyak másik részét szaktanárok, múzeumi idegenvezetők in­dítják el és mutatják be a látogatóknak. A Mobileum így különösen alkalmassá válik egy-egy tanóra lebonyolítására, az itt meg­tartott foglalkozás pedig valódi szakmai gyakorlatot jelent a közép- és felsőoktatás­ban résztvevőknek. A száz évvel ezelőtti at­moszférát idéző gyári környezet, a gépek in­teraktív működtetési lehetősége, a tárgyak tapintható közelsége, valamint a megfelelő szakmai vezetés biztosítják az elmélyült tu­dást és az élménygazdag ismeretszerzést Az interaktív gépcsarnok nem csak a mű­szaki tudományok iránt érdeklődőket szolgálja, a fiatalabb korosztályoktól az idősekig mindenkinek élvezetes múze­umlátogatást biztosít, aki fogékony az ipa­ri kultúra iránt, és aki szeretné beindíta­ni a kiállított gépeket, megismerni azok működési mechanizmusát, kialakulásuk, fejlődésük érdekes történetét. Az állandó kiállítás megtekinthető Bu­dapesten, a XI. kerület, Kaposvár u 13-15. alatt. Mayer György Erőműves tűzoltók nyerték a megyei versenyt Idei megyei tűzoltóversenyen a Hivatá­sos és Létesítményi Tűzoltóságok kate­góriájában az Atomerőmű Tűzoltósága I. helyezést ért el. A csapat tagjai: Bán Ferenc, Cseh János, Gyöngyösi Tamás, Hingl János, Horváth József, Kozma Tamás, Lacza János, Papp Szüárd, Szabó Tamás és Széles Ferenc. Egyéni 100-asban elért eredmények: 1. Papp Szilárd 20,76 mp, 2. Hingl János 20,56 mp, 3. Szabó Tamás 19,3 mp. A felkészülés­ben részt vettek és segítették a versenycsa­patot: Bartha Gergely, Drávecz Gergely, Ko­vács István, Mikolics Tibor, Szili Lajos. A verseny során 4x100 m-es váltófutásban, B00 J/p kismotorfecskendő-szerelésben és 100 m-es akadálypálya leküzdésében kellett jeleskedni a tűzoltóknak. L A Közép-Európa egyik legnagyobb növényolaj gyára épül Foktőn 4 svájci Glencore International AG magyar leányvállalatának közremű­ködésével hamarosan megkezdi a régió egyik legnagyobb növényolaj­pari feldolgozó gyárának telepíté­sét. A hazai viszonylatban kiemelke­­iő technológián alapuló sajtoló­üzem a Kalocsa melletti Foktőn, 10 hektáros területen fog megvalósulni. JK Glencore csoporthoz tartozó, Közép­ig Európa egyik legnagyobb növény­­olajipari sajtolóüzemének jelképes alapkőletételére került sor május 15-én Foktőn. A világszínvonalú feldolgozó a ha­­:ai mezőgazdasági termelők szempontjá­ról jelentős változást hoz: a gyár felépiilé­­;e által a Magyarországon termelt teljes ilajosmag-készlet itthon dolgozható fel. A ervek szerint - akár 600 ezer tonna éves eldolgozási kapacitással - ez lesz a legna­­yobb, kizárólag nyersolajat előállító üzem lazánkban, amely a tervek szerint 2009. :lső félévére készül el. Az üzem több mint 00 munkahelyet teremt, és mintegy 5 mil­­iárd forintból valósul meg. A hulladék­­nentes technológiát alkalmazó üzem jel­­:épes alapkövét Sirman Ferenc FVM-sza­­:államtitkár és Jakab Ferenc foktői polgár­­nester jelenlétében öntötték ki. A Glen­­ore a sajtolóüzem teclmológiájának tele­ülését és üzemeltetését fogja végezni, míg z infrastruktúra kiépítését egy pénzügyi «fektető hajtja végre. A svájci Glencore In­­ernational AG a világ egyik legnagyobb alapanyag-szállítója, amely a saját terüle­tén világszinten piacvezető. Magyar leány­­vállalatának közreműködésével - másfél éves előkészítést követően - a közeljövő­ben megkezdi a régió egyik legnagyobb növényolaj-ipari feldolgozó gyárának tele­pítését A tervek szerint - valamint a szük­séges engedélyek birtokában - a folyama­tos gyártás során az üzem közel 1800 ton­­na/nap, vagyis akár 600 000 tonna éves feldolgozási kapacitás mellett 240 000 ton­na nyersolaj előállítására lesz képes. Juhász Csaba, a Glencore Grain Hunga­ry Kft ügyvezető igazgatója ünnepi beszé­dében elmondta, hogy "kiérdemelték a tu­lajdonosok bizalmát abban a kérdésben, hogy egy üyen mértékű projekt hazánk­ban megvalósítható. Ehhez persze kellett az is, hogy elnyerj ék a foktőiek támogatását is, akik az üzem létrejöttének bizalmat sza­vaztak". Az 5 milliárdos beruházás megva­lósulásával a hazai termelők és a magyar mezőgazdaság is nyer: az üzem kapacitása lehetővé teszi, hogy az itthon megtermelt olajos magot helyben lehessen feldolgozni. Vagyis nem kell azt külföldre vinni, hogy a nyersolajat később a térségünkben lévő fel­dolgozóüzemekbe vissza kelljen szállítani akár étkezési, akár ipari felhasználásra. A feldolgozói kapacitás folyamatos és állandó "megrendelője" lesz a termelőknek. Az üzem három különféle növényi alap­anyag feldolgozására lesz képes: naprafor­góból a hazánkban megtermelt kb. 1 mil­lió tonna, repcéből a félmillió tonna jelen­tős részét Magyarországon dolgozhatják fel. A harmadik stratégiai termék a szója­bab, amelynek termelése jelenleg nem szá­mottevő (évi 50 ezer tonna), viszont a fok­tői üzem létrejöttével a szójababtermesztés fellendülhet az arra alkalmas déli ország­részekben. Ebből adódóan hazánknak ke­vesebbet kell takarmányozás céljából szó­jadarát importálnia (ez évente kb. 700 ez­er tonnát jelent). A foktői sajtolóüzem első számú végterméke a növényolaj, második pedig a magas fehérjetartalmú takarmány (dara) lesz. Ez utóbbi komoly kereskedel­mi áru a cég és az ország számára, hiszen a gyártás során keletkező daramennyiség jelentősen hozzájárulhat a hazai állatta­karmányozás fehérjeimport-igényének csökkentéséhez, ezzel növelve a hazai ál­lattenyésztés versenyképességét Az egyes gabonafajták olajtartalma 42M5%. A Glen­core foktői üzeme a gyártás során az olaj 98-99%-át ki tudja nyerni, ami azt jelenti, hogy öszszesen 1-2% marad a takarmány­nak szánt végtermékben. A gyárba épített világszínvonalú technológia a ma elérhető legkorszerűbb berendezésekkel valósul meg, amely egyben megfelel a legszigo­rúbb EU-s környezetvédelmi előírásoknak. A környezetkímélő technológia alkalma­zása során minden, a gyártás során kelet­kező termék felhasználásra kerül. A nap­raforgó lehántolt héjának elégetésével ke­letkezett energia például fedezni fogja az üzem szükségleteit, a héj elégetéséből szár­mazó hamut pedig a mezőgazdaság hasz­nosítja. A cég vezetése a jelképes alapkő­­letétel alkalmával beszámolt arról is, hogy a gazdasági fellendülés mellett milyen vál­tozást hoz ez az üzem a közvetlen térség­nek. A foktői üzembe 100 új munkatársat vesznek fel, akik rendszeres képzésen vesznek részt, hogy a termelés folyama­tossága biztosított legyen. Ez a munkaerő­­igény ki fog hatni a térség munkaerőpiacá­ra, az oktatásra, valamint hatással lesz a helyi munkakultúrára is. Fuvarozók, szol­gáltatók, boltok fognak "ráépülni" az üzem igényeinek kiszolgálására, ezáltal sokszo­rosára emelve a közvetett foglalkoztatot­tak számát. A foktői üzem felépülésével komoly esély kínálkozik arra, hogy Ma­gyarország bioüzemanyag-nagyhatalom­­má válhasson, hiszen a gyár kapacitása, a megtermelt alapanyag mennyisége és mi­nősége egyaránt jó lehetőséget kínál már létező bioüzemanyag-gyártóknak és a ter­mészetes alapú anyagokat előnyben része­sítő vállalkozásoknak. Péjó Zoltán Mielőbb dönteni kellene az új atomerőművi blokkokról A Paksi Atomerőmű múltja és je­lene garanciát ad arra, hogy hosszú távon is jelen legyen az atomerőmű a hazai energiapia­con. Az erőmű évente 13-14 GWh energiát termel a legolcsóbb áron, ezzel a hazai termelés kö­zel 40 százalékát biztosítja - je­lezte Hamvas István műszaki ve­zérigazgató-helyettes az ENKON 2008 szakkonferencián. A termelés biztonsága mellett szintén rendkívül fontos a nukleáris biztonság, melynek megteremtésére számtalan biz­tonságnövelő programot hajtott végre az atomerőmű. Mindezek eredményeként az erőmű nemzetközi megítélése is kiváló, akár a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség (NAÜ), akár az Atomerőműveket Üze­meltetők Világszövetsége (WANO) vizsgá­latait nézzük. Az erőmű versenyképessé­gének javítására 2004-ben egy olyan stra­tégiát fogadtak el, amely a legbiztonságo­sabb, a leggazdaságosabb és a legtovább tartó üzemeltetést teszi lehetővé - hangsú­lyozta Hamvas István. A versenyképesség terén a teljesítménynövelés és az üzemidő hosszabbítás a legkiemelkedőbb. Tavaly a versenyképes piaci ár itthon 12,30 - 15,60 forint/kWh között mozgott, ehhez képest a paksi ár 9,43 Ft/kWh volt, és az erőmű 14,6 GWh energiát termeit. Az erő­mű stratégiája az, hogy a költségcsökken­tés mellett növelni tudja a termelését, eh­hez különböző műszaki, pénzügyi és hu­mán programot hajtott végre, melynek eredményeként 2009-2010-re 10-15 szá­zalékos fajlagos javulás érhető el a gazdál­kodásban. A már korábban megkezdett teljesítmény­növelési program hatására az eredetileg 440 MW-os blokkok (melyek egy korábbi fejlesztésnek köszönhetően már 470 MW teljesítményűek voltak) 500 MW teljesít­ménnyel fognak üzemelni, ez 8 százalékos növekedést jelent. Két blokkon már meg­történt a teljesítménynövelés, a másik két blokkon pedigjövőre fog befejeződni. Ezzel a négy blokk teljesítménye mintegy 130- 150 MW-al növekszik, mégpedig fele ak­kora beruházásból, mint egy hasonló telje­sítményű gáztüzelésű erőmű felépítése lenne. A beruházás 3,5 év alatt térül meg és 5 százalékkal csökkenti az erőmű ön­költségét. Ezzel együtt megkezdődtek az üzemidő-hosszabbítási program előkészü­letei is, melynek segítségével az eredetileg 30 évesre tervezett élettartam további 20 évvel megnövelhető. Hamvas István egy kérdésre reagálva el­mondta, hogy az új energiastratégia szerint a kormányzatnak meg kell kezdeni egy új atomerőművi blokk építésének előkészíté­sét. Bár a döntés kormányzati hatáskörben van, Pakson készülünk erre, hiszen minden műszaki és egyéb feltétel adott arra, hogy akár két darab ezer MW-os blokkot felépít­senek. A beruházás az MVM csoporton be­lül megoldható, a piacon elérhető az ilyen teljesítményű és technikájú blokk, valamint adottak a jogszabályi feltételek is. Emellett legalább ennyire fontos, hogy Pakson és a régióban megvan a társadalmi elfogadott­sága is az atomerőműnek. Viszont figye­lembe kell venni, hogy egy atomerőművi blokk felépítése az engedélyezést is beszá­mítva 10-12 év, tehát mielőbb döntést kel­lene hozni az építésről. Mayer György

Next

/
Thumbnails
Contents