Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
)08. június jk*- mym paksi atomerőmű-KÖSZÖNTJÜK AZ 58.VILLAM0SENERGIAIPARI ORSZÁGOS TERMÉSZETBARÁT TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVŐIT A VOTT és az atomerőmű-emlékek a 4L VOTT-ról icsó Nándorral beszélgetve vendjük fel a 17 évvel ezelőtt, 91. június 28-3(ki között a ksi atomerőmű által megrenzett 41. VOTT emlékeit Íilnoki VOTT-on nagy örömapssal nyugtázta a közön)gy 1991-ben a 41. VOTT-ra i Atomerőmű Vállalattól kaeghívást a villamosenergiarrmészetbarátok tábora. Kénk is a találkozóra. Meglétesben bőven volt részünk. Milyen meglepetésekre gondolsz?- Az első mindjárt az volt, hogy a városismereti verseny nem Pakson volt, hanem Szekszárd látta vendégül a versenyzőket Ámde jó és szakmailag kiemelkedő versenyt kerekített Gyarmathy Katalin vezetésével a városismereti verseny szervezőgárdája Tapasztalatot is szereztünk, amely fejlesztette az értékelést, ugyanis a szigorúság túlzott volt az időn túl beérkezőkkel szemben, akiket akkor kizártak a versenyeredményből. Ilyet ma már nem csinálunk. Milyen volt a terepverseny?- A terepverseny azóta is emlegetett fő jellemzője a bozót, illetve az igen nagyra nőtt lágyszárú aljnövényzet volt, amit méltánytalanul bár, de azóta is az ugyancsak színvonalas verseny kidolgozójának, Kókai Petinek a nyakába varrunk! A rendezésre hogyan emlékszel vissza?- Az atomerőmű nagyvonalúságát akkor ízleltük meg először a körülmények reprezentatív biztosítása során. Az emlékezetes díjkiosztási örömünnep volt a csúcs! Szomorú epizódja volt a találkozót megelőző óráknak, amikor kiderült, hogy a VOTT-jelvények féltve gondozott gyűjteménye a szokástól eltérően nincs a rendezőknél, s így bemutatni sem tudtuk. Egy év múlva mindezt segélykiáltásként az ajkai találkozó közönsége elé tártuk, miután egy teljes éven át kutattunk utána. S ekkor kaptunk fülest, hol is lehet. Végül is a tolvaj lelepleződött, a gyűjtemény azóta is gyarapszik, s idén, az 58.VOTT-on ismét kiállítjuk. Vigyázzunk rá együtt! Mindezzel együtt a 41. VOTT felejthetetlen szép élményt nyújtott. S éppen a jelvénygyűjtemény említése ad alkalmat arra, hogy elmondjam: minden jelvények között a 41. VOTT jelvényének a kompozícióját a „leginkább telitalálat” minősítéssel tartom számon. ízlések és pofonok különbözők lehetnek, de úgy gondolom, hogy a hazai legkorszerűbb technikát a legkorszerűbb közösségi gondolattal, a természet szeretetével és védelmével ötvöző ábrája a VOTT-mozgalom példamutató örök értéke! S még egy emlék, hogy Pakson került sor - a VOTT-ok történetében - az első és egyetlen táncverseny megrendezésére. Köszönöm az emlékezést! Találkozunk ismét az 58. VOTT-on! WollnerPál A paksi atomerőmű bemutatása Az erőmű építésének története V paksi atomerőmű építéséről 1967 :én született kormányhatározat, mely slölte az ország első atomerőművének építésére Paks város déli határában mpa-puszta és a Duna-part közti terűit. Az erőmű építésének földmunkái )9-ben kezdődtek. Ezek a munkálatok «nban hamarosan leálltak, mivel a korny az atomerőmű építésének elhalaszáról döntött. 1973 májusában, közel 3 szünet után ismét folytatódtak a fóldnkák, ekkor már technológiai jellegű reléseket is végeztek a szakemberek. 975. október 3-án lerakták az erőmű pkövét, és ezek után megkezdődtek az tkezések. 1976. január Tjén megala(t a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV), ebben az időben a vállalati létszám E ; rendkívül alacsony volt, mivel a beázó vállalat nem a PAV, hanem az Erő- Beruházó Vállalat (Erbe) volt. A tervek rint az erőmű első blokkjának indítáa 1980 végén került volna sor. íz építkezésen dolgozók létszáma fonatosan nőtt, 1980-ra megközelítette p ezer főt. Az 1. blokk indításáig két <k üzemviteli személyzetét és a teljes szaki létszámot: 1713 főt kellett kikéve munkába állítani. Ebben az időkban nagy kihívást jelentett az üzemi korlattal is rendelkező szakemberek ■zése. . beruházást segítő és az üzembeherési tevékenység egymást egészítette mindkettőben az üzemeltetői szemt érvényesült. A vállalat a beérkező 6 égeket nullrevíziónak vetette alá, és zették a helyszíni anyagvizsgálatot. A a beérkezett anyagokat, berendezése- és műszereket csak kifogástalan állásán engedte beépíteni, ezzel a majdazemeltetői tevékenységét szolgálta. A tkok üzembe helyezését követően a nál sokkal kevesebb hibát tártak fel, Súbaüzemi időszakok és a tervezett santartások idejének csökkenése a orú és következetesen végrehajtott őség-ellenőrzésre vezethető vissza. >80 októberében helyére emelték az lokk reaktortartályát, majd 1982 deberében Magyarország első atomerőre villamos energiát termelt, rácsatla)tt az országos hálózatra. Két évvel ibb a második blokk is beindult. A nádik blokk 1986-ban kezdte el a vilosenergia-termelést. 1987 augusztusi a negyedik blokk párhuzamos kapása is megtörtént, és ezzel tulajdonién a paksi atomerőmű építése befedött. 2. Az erőmű működési elve, fő berendezései 2.1. Az erőmű működése A paksi atomerőműben 4 darab WER- 440/213 típusú reaktor működik. Ezek a rektorok a nyomottvizes reaktorok (PWR) csoportjába tartoznak. A név a „víz-vizes energetikai reaktor” orosz megfelelőjének rövidítéséből adódik, a „440” szám pedig arra utal, hogy egy ilyen atomgedés után 297 °C. A reaktorból elvont 1375 MW hőteljesítmény egy újabb, zárt vízkörben hőcserélőkön (gőzfejlesztő, 6 db/reaktor) keresztül gőzt fejleszt 46 bar nyomáson. A termelt gőz mennyisége óránként 2700 tonna, amely két egymástól független turbinát hajt meg, percenként 3000 fordulatszámmal. Ez a forgómozgás a generátorokban 15,75 kV feszültségű villamos áramot termel. A villamos energia kapcsolóberendezéseken és transzformátorokon keresztül jut az országos elosztóhálózatba 120 és 400 kV feszültségszinten. A főberendezésekhez technológiai segédrendszerek tartoznak, amelyek biztonsági feladatokat látnak el vagy javítják az erőmű hatásfokát. A turbinában munkát végzett „fáradt gőz” a Duna hűtőhatását felhasználva kondenzálódik. 1. ábra: Az erőmű működése, az energia átalakítás folyamata erőművi blokk eredeti névleges villamos teljesítménye 440 MW volt. Ma ez a szám a korábbi évek hatásfoknövelő intézkedései és a folyamatban lévő teljesítménynövelés nyomán eléri az 500 MW-ot. Az atomerőművek felépítése hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez, hiszen mindkettő esetében a kazánban (ill. reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz azután a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Áz így lehűlt víz előmelegítés után újra a visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. A nagy különbség a hagyományos hőerőmű és az atomerőmű között abban rejlik, hogy hogyan szabadítjuk fel a szükséges hőt. Fosszilis erőműben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzelőanyag kémiai energiája alakul hővé. Atomerőműben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk. Az erőmű hőtermelő egysége az atomreaktor. A keletkező hőmennyiséget zárt rendszerben keringő, különlegesen tiszta víz szállítja el, amelynek hőmérséklete a reaktorba lépéskor 267 °C, a felmeleEz a harmadik vízkör nyitott, mert a Dunából másodpercenként kiemelt kb. 100 köbméter víz, átlagosan 8°C-kal felmelegedve visszatér a folyóba. 2.2. Az atomreaktor és a nukleáris fűtőanyag A paksi reaktortartályokat a csehországi SKODA Művekben gyártották. A mintegy 150 mm falvastagságú acéltartály külső átmérője 3,84 m, magassága pedig a kiegészítő rendszerekkel együtt 23 m. A reaktor központi része az aktív zóna, amelyben a nukleáris energiatermelés folyik. Az atommagok hasadásán alapuló láncreakció üzemanyagpálcákban zajlik, melyeket üzemanyag-kazettákba csoportosítanak. A reaktorban a víz 123 bar-os nyomása üzemi körülmények között magasabb, mint az üzemi 297 °C hőmérséklethez tartozó telítési nyomás (ezért a hűtővíz a reaktorban nem forr, innen ered a reaktor „nyomottvizes” megnevezése is). A paksi atomerőmű friss fűtőanyaga átlagosan 3,82%-os dúsítású urán-dioxid, amelyből reaktoronként az aktív zónában 42 tonnát helyeznek el. Évente a teljes töltet kevesebb mint harmadát friss fűtőanyagra cserélik. A kisméretű (9 mm magas, 7,6 mm átmérőjű), néhány gramm tömegű urándioxid-pasztillákat 2,5 m hosszú 9 mm átmérőjű csövekbe töltik (üzemanyagpálca), melyeket hermetikusan lezárnak. Százhuszonhat pálcát fognak össze külön burkolattal határolt hatszög alakzatban, így alakul ki az üzemanyag-kazetta (144 mm kulcsátmérőjű), amelyből 349 (a 37 db szabályozórúddal együtt) alkotja a reaktor aktív zónáját, mely ezáltal mindössze egy 2,5 m magas és 2,9 m átmérőjű teret tölt ki a tartály belsejében. A reaktor teljesítményének változtatását és az esetleges gyors leállítást a mozgatható módon felfüggesztett, az üzemanyag-kazettákkal megegyező geometriájú bórtartalmú szabályozórudak biztosítják. 2.3. Primer hűtőkörök (hurkok) A reaktorhoz hat hűtőkör (hurok) kapcsolódik, melyek azonos felépítésűek, és 60°-os szimmetriával helyezkednek el, fő elemeik: • primer köri 500 mm átmérőjű fővízköri csővezeték; • pő elzáró tolózár a hurok mindkét (hideg és meleg) ágán; • gőzfejlesztő: hőcserélő, amely 5536 db hőátadó csövet tartalmaz, a szekunder köri víz elforralását, és így a 46 bar-os gőz előállítását szolgálja, hosszúsága kb. 12 m, átmérője kb. 3,5 m, a hőcserélő felület nagysága 2500 m2; • fő-keringtetőszivattyú biztosítja a gőzfejlesztőben visszahűtött hőhordozó keringését a reaktoron és a hurok többi elemén keresztül. A WER típusú reaktorok nyomottvizes rendszerűek, azaz a primer körben nagy nyomás fenntartásával biztosítják azt, hogy a hűtőközeg ne forrjon el. A víz forráspontja 1 bar, azaz légköri nyomáson 100°C, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330°C körüli. A nyomás állandó értéken tartására szolgál a térfogat-kompenzátor vagy nyomáskiegyenlítő. A tartályban 325°C-os, telített állapotú víz és felette gőzpárna található, melynek szabályozott fűtésével vagy hűtésével a primer köri nyomás szabályozása megvalósul. A primer körhöz még számos biztonsági, üzemzavari védelmi, lokalizációs feladatot ellátó rendszer, illetve vegyészeti és üzemanyag-kezelési egység tartozik, melyek bemutatására e cikk keretei között nincs mód. 2.4. Szekunder kör Az atomerőmű szekunder köre a gőzfejlesztőtől kezdődően gyakorlatilag megfelel egy hagyományos erőműnek, fő részei:- A 6 gőzfejlesztőből kilépő friss gőz belső energiáját mozgási energiává alakító turbinák (blokkonként 2-2 db, egyenként 230 MW villamos teljesítménnyel), melyek 1 nagynyomású és 2 kisnyomású házból állnak.- A turbinával egy tengelyen, áttétel nélkül forog a generátor.- A turbina kisnyomású házai alatt, azzal egybe építve helyezkednek el a kondenzátorok, melyekben friss víz hűtésével (Duna) történik a fáradt gőz kondenzálódása.-A kondenzátorokból kondenzátumszivattyúk juttatják a vizet a kisnyomású előmelegítőkön keresztül (5 db) a gáztalanítós táptartályba.- A táptartály hűtővízpufferként szolgál, ezenkívül itt végzik a kondenzátumba a légkörinél alacsonyabb nyomású traktusokon bejutott gázok termikus eltávolítását- A táptartályból a tápszivattyúk a nagynyomású előmelegítőkön (3 db) juttatják fel a tápvizet a gőzfejlesztőkbe, ahol a primer köri hő elvonása a tápvíz elforralásával - friss gőz termelésével - megtörténik. Ezzel a kört bezártuk. A szekunder kör segédrendszerei és a villamos rendszerek a hagyományos technológiákban megszokottakkal nagy hasonlóságot mutatnak, különbség a biztonságot érintő rendszerek számában van. Az erőmű méreteit és a fő egységek elhelyezkedését az 1. ábra mutatja: 1. Reaktortartály 2. Gőzfejlesztő 3. Átrakógép 4. Pihentető medence 5. Biológiai védelem 6. Kiegészítő tápvízrendszer 7. Reaktorkupola 8. Lokalizációs torony 9. Buborékoltató tálcák 10. Légcsapda 11. Szellőzőventilátor 12. Turbógenerátor 13. Kondenzátor 14. Turbinaház 15. Tápvíztartály 16. Előmelegítők 17. Turbinacsarnoki daru 18. Szabályozó- és műszerhelyiségek turbinacsarnok reaktorépület lokalizációs j. igm ,j, 24m ^ igm ,j3|, Hm ,|, 1|m rj,
