Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-05-01 / 5. szám

10 2008. május <9? mym paksi atomerőmű A Finnlandia közgyűlése 2008. április 11-én a Prelátus épüle­tében tartotta éves közgyűlését a paksi Finnlandia Egyesület. Az éves beszámolót dr. Blazsek Balázs el­nök tartotta. Dr. Blazsek Balázs elmondta: - A múlt évi tevékenység igen gyérre sikere­dett az egyesület életében. Többek között ezért ült össze a teljes egyesület, hogy felpörgessük az egyesület életét. Megtartottuk a tisztújítást. Gyakorlatilag abban történt változás, hogy Bencze Im­rét a tagság a vezetőség soraiba emelte. Újra bizalmat szavazott a tagság a veze­tőség tagjainak. Az idei tervekről elmondta az elnök, hogy nyár elején ismét meg fogják tar­tani a csizmadobáló versenyt az Ürge­mezőn.- A Finnlandia kör részt fog venni a Gasztroblues fesztivál főzőversenyén. Őszre kulturális rendezvényt tervezünk, és a Mikulás-hagyományokat folytatva úgy gondoljuk, hogy valamely iskolát ki­választva ajándékozzuk meg a gyereke­ket. Terveink szerint intézményenként fogjuk évente rotációs formában ezt a programot megtartani. Loviisában a testvérszervezetünk ezek­ben a napokban tartja meg a tisztújítást, szeretnénk ismét egy kicsit szorosabbá fűzni kapcsolatainkat. Az egyesületünk úgy döntött, folytatja munkáját. Wollner Pál Építsünk több atomerőművet! Az atomenergia esélyei a XXI. században Az Energia Klub (EK) szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten 2008. április 23-án. Az atomenergia esélyei a XXI. század­ban című kiadvány bemutatása an­nak apropóján történt, hogy az or­szággyűlés elfogadta a 2008-2020 közötti időszak energiapolitikáról szóló határozati javaslatot, mely­nek 5. pontja új atomerőművi kapa­citások döntés-előkészítési munkái­nak megkezdéséről rendelkezik. Az Energia Klub az utóbbi időszak­ban az atomenergia gazdaságossá­gát kérdőjelezi meg, ez alkalommal is főleg pénzügyi kétségeket hangsúlyo­zott. A kiadvány megnevezett célja infor­mációk biztosítása felelős döntések meg­hozatalához. Az anyagot bemutató Perger András (EK) helyzetképet kívánt felvázol­ni, szerinte meg kell ismertetni az atom­energia melletti érveket és ellenérveket a döntéshozókkal. Az előadó főleg ellenérveket sorakoz­tatott fel, amelyek nagy részét nem si­került megfelelően alátámasztania. Összefoglalója szerint nukleáris rene­szánszról nehezen lehet beszélni, a hul­ladékok és a biztonság kérdése máig napirenden van, az atomenergia ver­senyképessége pedig megkérdőjelezhe­tő. Ugyanakkor bemutatta, hogy 2004 óta minden évben nő az épülő reakto­rok száma a világon, a reaktorok építé­séhez szükséges idő pedig a 2004-2007- es időszakra több mint 20 hónapot csökkent 2000-2003-hoz képest, és a legrövidebb az 1980-1984-es periódus óta. A Perger által említett gyártási ka­pacitások szűkössége, az uránár emel­kedése és a szakértelem utánpótlása va­lóban fontos kérdés, amelyek időbeni döntéssel kezelhetők. (Az uránkészle­tek legalább 70 évre elegendőek, a kép­zésre pedig jó példa Finnország, ahol az „01kiluoto-3”-döntés óta megtízszerező­dött a nukleáris hallgatók száma.) Alaposan körbejárta az atomerőművek gazdaságosságának témáját előadásában Steve Thomas, a Greenwich-i Egyetem professzora. Az előadó rávilágított, hogy nehéz pontosan megbecsülni a nukleáris költségeket. Bemutatta az atomenergeti­ka helyzetét és a létező típusokat a világ­ban rámutatva, hogy 21 blokk aktív épí­tése folyik, 18 erőmű létesítése részben el­készült, 6 további új megrendelésre ke­rült sor. Thomas a főbb nukleáris üzemeltető­ket megvizsgálva rámutatott, hogy az Egyesült villámokban egy 15 milliárd eu­ró értékű állami támogatási programot dolgoztak ki atomerőművek építésére a hitelek garanciája, az építés elhúzódása kockázatának biztosítása, a kutatás-fej­lesztés elősegítése területén. Az Egyesült Királyság esetében Hutton gazdasági mi­nisztert is idézte, aki szerint „Britannia növekvő mértékben fog támaszkodni az atomenergiára a következő két évtized­ben energiaszükségleteinek kielégítésé­re”. A referencia finn Olkiluoto-3 külön­leges eset, mint elhangzott. A fő felhasz­náló PVO nonprofit szervezet, az építő Areva pedig kulcsrakész létesítést vállalt a beruházó TVO-nak. A beruházás 2 évet csúszik, és kb. 1-1,5 milliárd euróval megdrágult. Sok függ a beruházás sike­res megvalósításától. Az előadó bemutatta, hogy az atom­energia költségét az építési költségek és idő, a tőkeköltség, az üzemeltetés meg­bízhatósága és az üzemeltetési és karban­tartási költségek jelentik. Elismerte, hogy az irreálisan magas amerikai pénzinté­zeti becslések hátterében részben a „Kí­­na-effektusnak” nevezett nyersanyagke­reslet áll. Kiemelte, hogy a liberalizált energiapiacon a beruházási kockázatot a befektetők nehezen vállalják. A kérdésre, hogy mivel lehet a költségeket csökkente­ni, mégis azt válaszolta: „Sok megrende­lésre van szükség. így megfelelő építési hátteret, szilárd szakmai alapokat lehet biztosítani, és az üzemi tapasztalatok is jól hasznosíthatók. Több atomerőművet kell építem!” Wolfgang Krompt, a Bécsi Egyetem Kockázatkutatási Intézete munkatársa előadásának címe a WER-reaktorok biz­tonsága volt, de jelentős részben általá­nos atomenergiáról beszélt. Mint mond­ta, pozitívum, hogy az amerikai Three Mile Island balesete óta jelentős bizton­sági fejlesztések történtek, komoly a va­lószínűségi biztonsági elemzési módszer alkalmazása, és számottevő súlyosbal­­eseti-elemzések zajlanak. A „mínuszok” között az időhiányt, a szabadpiacot, a be­rendezések öregedését, a nukleáris al­katrészek és a személyzet hiányát, az emberi tényezőt említette. További kér­désekként jelölte meg az üzemidő-hosz­­szabbítást, a teljesítménynövelést és az uránkészleteket. Mindezek természete­sen általános atomenergetikai témák, amelyeket az ipar nagy odafigyeléssel igyekszik kezelni. A reaktortartály álla­potával kapcsolatos kétségeit Paks ese­tében a hallgatóság oszlatta szét jelezve, hogy ott jó anyagminőségű cseh SKODA gyártmány került beépítésre, és hőkeze­lésre nem volt szükség. Kardos Péter (EK) Atomenergia és klí­maváltozás című előadásában a nukleá­ris technikának a szén-dioxid-kibocsá­­tás csökkentésében való szerepét vizs­gálta. Az IPCC klímaváltozási csoport 4. jelentése alapján az éghajlati rendszer - ezen belül is az utóbbi évszázad rendkí­vüli - melegedése vitán felüli, amit való­színűleg az emberi üvegházgáz-klbocsá­­tás okoz. A legkedvezőbb forgatókönyv esetén lehetséges a „csak” 2 fok körüli melegedés 2015 körül. Az előadó elmondta, a nukleáris energia hasznosítása során szintén ki­­bocsátódik szén-dioxid, a tág becslések szerint 30-120 g/kWhe. Számítása sze­rint ahhoz, hogy 1%-kal csökkenthes­sük a szén-dioxid-kibocsátást atom­energiával, részarányát 6,3%-ról 7,55% ra kell növelni, amihez 75 ezer MW új kapacitás kell. (1000 MW-os blokkokból ekkor 75 darab szükséges.) Szerinte er­re nincs idő, de kérdésre rövid távon reális megoldást nem tudott javasolni. Kardos nagyon helyesen jelezte, hogy az energetika és a környezetvédelem kezelése integrált szemléletet kíván. Végkicsengésében a rendezvény iga­zolta, hogy a világon az atomerőművek­kel visszafogható a szén-dioxid-kibocsá­­tás, és nagyszámú megrendeléssel csökkenthetők az új atomerőművek be­ruházási költségei. Hadnagy-Gyulai Kétnapos francia-magyar tudo­mányos találkozót rendezett a francia nagykövetség, a Francia Atomenergia-ügyi Hivatal (CEA) és a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Francia Intézetben 2008. április 14-15. között. Megnyitóbeszédükben Zouhair Hamrouni tudományos és egye­temközi attasé, valamint Kroó Nor­bert, az akadémia alelnöke egyaránt han­goztatta a téma rendkívüli fontosságát. Az előadások, melyeket hat tematikus blokkba rendeztek, elénk tárták az eddig ismert lehetőségeket és azok várható rész­arányát a jövőbeni energiaellátásban. Szélenergia A meteorológiai adatok statisztikai fel­dolgozásának és kiértékelésének (az utóbbi pár évre vonatkozóan szélsebes­ség 3-15 m/s, napszak, terület szerint) eredményei a jövőbeni telepítésekhez már figyelembe vehetők. Érdekes, hogy a Dél-Alföld nagyszámú szélmalmait nem követik korszerű társaik, pedig azok tele­pítése, üzemeltetése évszázados tapaszta­latokon alapszik - tűnt ki Tar Károly, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszé­ke vezetőjének előadásából. Power Alain Nadai a szélerőmű-telepítések szerteágazó telepítésengedélyezési eljá­rásainak kidolgozásánál figyelembe vett tényezőket sorolta fel (madárvonulás, táj­védelem, zajártalom stb.). Ezek azonban csak a szárazföld belsejére vonatkoznak, a tengeri, tengerparti telepítések még sza­bályozatlanok. Tizenkét év múlva érik el Németország jelenlegi 22 GW-os szélerőműparkját. A beépített teljesítmé­nyek 20-25%-os kihasználásával lehet szá­molni, ami az időjárás függvénye. Napelemek Rendkívül dinamikusan fejlődő terület (3000 MW Németországban). Nálunk is vannak már úttörők, akik napsütéses idő­ben önellátóak. A félvezető alapú napele­mek hatásfoka 10-20%, garantált élettarta­muk 20 év, de 40 évig üzemelhetnek csök­kentett paraméterekkel, telepítésük 2 év alatt megtérül. Bár a fotocellák üzemük alatt környezetbarátok, a gyártásuk során keletkező melléktermékek miatt és el­használódásuk után már nem. A földet érő napsugárzás (évi 1,2.105 TW) kellően nagy tartalék az emberiség energiaszük­ségletére. Érdekes kezdeményezés a bio­Atome főművek lógiai rendszerek művi másolása - a foto szintézis hatásfoka 35%. Most a fosszilis energiahordozók elégetésével nyert egy évi energia egymillió év alatt állítódott elő Fúziós erőművek Már épül a Napban lejátszódó folyama tokon (magfúzió - deutérium egyesül a trí ciummal) alapuló energiatermelést meg valósító kísérleti berendezés, mely folya matosan üzemel, és 500 MW energiát i; termel környezetbarát erőműként Fran ciaország déli részén Cadarache-ban, vár hatóan 2015-ben kezdi meg működését. A fúzió megindulásának az a feltétele hogy a részecskéknek nagy legyen a; energiájuk, a gáznak magas legyen a hő mérséklete (kb. 150 millió °C). Ezen a; igen magas hőmérsékleten a gázatomol ionizált állapotban vannak, ez a plazma A plazmát igen erős mágnesekkel tártját egyben (gyűrű formában). Ezen körűimé nyék között a reakció már végbemegy, é: több energiát termel, mint amennyit fel használtunk. A fúziós reakció a maghasa dással ellentétben nem láncreakció. Ezér nem következhet be a folyamat „megsza ladása”, így eredendően biztonságos. Magyarország 1979-ben kapott egy le szerelt orosz Tokárnak típusú kísérleti be rendezést, mely 1990-ig működött. A doku mentációk és tapasztalatok alapján újjáé pítették, és 1991-1998-ig szolgálta a kísér letező kedvet. A szakembereink (35 fő) mi már nemzetközi együttműködés keretébei (pl. FP7) külföldön kamatoztatják tudásu kát detektálás és szabályozás témakörébei - tudhattuk meg Zoletnik Sándortól. Hidrogénüzem Ide elsősorban az üzemanyagcelláka számítják, melynek „szíve” az a memb rán, ami képes a vizet kémiai alkotóin szétválasztani, illetve egyesíteni. Errő tartott előadást Patrick Achard. A kutatá sok eredményeképpen nagyon sok anyag ról lehet tudni mire való, milyen hatásfok kai alkalmazható. A későbbi gyártási köll ségek csökkentése érdekében aerogéleke (egy keverékben a folyadékfázist légne műre cserélik, így nagyon kis sűrűségű szilárd, teherbíró, de nagyon nagy relate felületű anyagot kapnak - nanostruktúrá ja miatt az isten is katalizátorok hordozó jának teremtette) használnak. Angolul fa gyott füstnek (solid smoke) nevezik. Érdé kés adalék volt, hogy az üzemanyagcellál élettartamára a hidrogén tisztasága rend kívül nagy hatással van. Biomassza A szemét 60-80%-a szerves anyag, am elégethető, vagy energiahordozó kinyert sére alkalmas. Telepítenek már energia ültetvényeket, például a pelletre átállítot pécsi erőmű számára. Fatípusoktól függe en 5-25 év a vágási forduló, 120-261 GJ/ha/év. Magyarországon csak (2' aranykorona alatti) mezőgazdasági tere létén telepíthető energiaültetvény - íg konkurense az élelmiszernek, takar mánynak. gyula A kutatás-fejlesztés eredményeit a maghasadáson alapuló atomerőművek tervezésébe vissza­forgatva készülnek a II. generációs blokkok (paksi atomerőmű is), és tervezik a III. generációs blokkokat, melyek kedvezőbb üzeműek, biztonságosabbak, kevesebb hulladékot termelnek. A IV. generációs blokkok 6 típusából:- SFR - Na-hűtéses gyorsreaktor (2010-2015),- VHTR - magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor (2020),- SCWR - szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktor (2020-2025),- LFR - ólom-bizmut hűtésű gyorsreaktor (2020-2025),- GFR - gázhűtéses gyorsreaktor (2020-2025),- MSR - olvadéksó-hűtéses reaktor (2030), a három legígéretesebbet választották ki (?) további vizsgálatokra, tervezésre - várhatóan 2020-ra lesznek kész. (A Na drágább, mint a nyomottvíz; fokozott biztonság miatt dupla tartály, 13-14 m átmérő; Na-víz helyett Na-gáz-víz vagy Na-só-víz). jj JjiaW JEl fájják : A jövő^M&m^rrásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents