Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
2008. január mym paksi atomerőmű 5. oldal VEGYÉSZETI TECHNOLÓGIAI OSZTÁLY (1.) Patek Gábor osztályvezető Az érettségi után, 1976-ban kezdett dolgozni Veszprémben a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutatóintézeténél. Közben munka mellett elvégezte az egyetemet, a diplomáját 1985-ben szerezte meg. Egy veszprémi családi ismeretség útján került kapcsolatba az atomerőművel, majd Doma Árpáddal történt egyezkedés után döntöttek úgy, hogy családostól Paksra költöznek. A vállalatnál 1988. június 1-jétől van alkalmazásban. — Milyen munkaterületen dolgoztál eddig?- Ideérkezésem óta vegyészeti területen dolgozom. Technológusként kezdtem, és az átszervezések folytán több helyen végeztem ezen tevékenységemet. Petz Ernő idejében történt átszervezések után a műszaki igazgatóságon voltam, ahol hulladékkezeléssel és dekontaminálással is foglalkoztam. Ezt követően visszakerültem technológusi munkakörbe a vegyészetre. Aztán 2000 és 2002 között ismét a műszaki igazgatóságra kerültem, a rendszertechnikai osztályra, majd 2002 tavaszán pályáztam meg ennek az osztálynak az üzemvezetői állását. A pályázatot elnyertem, üzemvezető lettem, és egyben osztályvezető-helyettes is. A 2003-as üzemzavar kapcsán személyi változásokra is sor került, ekkor lettem megbízott osztályvezető, és 2004-től kinevezett osztályvezetője vagyok a vegyészeti technológiai osztálynak.- Milyen tevékenységek folynak ezen az osztályon? — Elég sokrétű és szerteágazó feladatokat kell megoldanunk, mint például az erőmű sótalanvíz-, pótvizigényének biztosítását. A sótalanvíz-termelésünk éves szinten 1,2 milliárd liter. Hozzánk tartozik az inaktív hulladékvizeknek a kezelése, ellenőrzése és kibocsátása. Feladatunk a nagy mennyiségű és számos technológiai vegyszer tárolása és felhasználásra való előkészítése is. Ide tartozik a primer és szekunder köri víztisztítók műszaki kiszolgálása, és a vegyszeradagoló rendszer. Kiemelkedően fontos tevékenység a primer és szekunder kör vízüzemének irányítása, mely a radiációs és korróziós állapot kézbentartásának kulcsa. Az eddig felsoroltak az osztály feladatának az egyik része. Egy másik nagy területünk a berendezések dekontaminálása, amely a karbantartás meghatározó feltétele és a személyzet dózisterhelése csökkentésnek fontos eszköze.- A feladathoz van-e elég létszám?- Amióta én itt vagyok, például a pótvíz-előkészítőné! a műszakban lévő 3 fős személyzetet 2 főre kellett csökkentenünk. Ezt a hiányt csak nehézségek árán tudjuk pótolni. Ám ennél nagyobb gondot jelent, hogy a megváltozott oktatási és képzési viszonyok miatt igazi vegyésztechnikust szinte lehetetlen találni az országban, mert megszűnt a középszintű vegyészképzés. Aztán azt is megtapasztaltuk, hogy a fiatalok számára - és ez a vegyészet erőművi megítélése miatt a vegyészekre különösen igaz - már nem annyira vonzó Paks, mert a „világ végén” van, szokták mondani. Szükségesnek tartjuk a vegyész szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítását, a felelősséghez történő igazítását, a nyugdíjba vonuló kollégák tapasztalt munkatársakkal való pótlási lehetőségének megteremtését. Az oktatással karöltve úgynevezett OKJ-s képzésen indítjuk az arra kijelölt embereinket.- Hallhatnánk egy kicsit bővebben a dekontaminálási munkákról?- Ki kell emelnem a 2. blokki 1. számú aknával kapcsolatos dekontaminálási munkákat és a primer köri víztisztító csapat munkáját is. Mostanában divat félni a dekontaminálástól, holott ez nem jelenti rögtön erős vegyszerek alkalmazását. Azt valljuk, hogy mindent lehet dekontaminálni, csak nem biztos, hogy érdemes. Tehát először el kell döntenünk mi a cél, és annak megfelelően kell kiválasztani a megfelelő technológiát. Vannak saját fejlesztésű technológiáink, amelyekkel ország-világ előtt dicsekedhetünk. Például ilyen a jódszűrők házainak dekontaminálására alkalmazott módszerünk, amelynek eredményeként olyan sikeresen dekontamináltuk a házakat, hogy azok kiszállíthatóak voltak. Ezzel jócskán csökkentettük a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyiségét. A vegyészeti tevékenység közül kiemelkedő és nemzetközileg is elismert a szekunder köri vízüzem váltásának a megvalósítása. A mi szekunder körünk állapota vetekszik a nyugati erőművek szekunder köri állapotával. De ugyanez mondható el a primer köri radiációs helyzetről is. Végül meg kell említenem a sokak által még ma is kritizált kondenzátorcseréket, amelyeket - a víziizemváltás szerves részeként - a vegyészet kezdeményezett, és amely nélkül a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás nem valósulhatna meg.- Az új év kapcsán kérdezem: mit szeretnél, ha megvalósulna ebben az évben?- Nagyon szeretném, ha az elhasználódott sósavtartályok újjáépítésének ügye rendeződne az idén. Továbbmegyek, az erőmű első végleges létesítményének, a pótvíz-előkészítőnek 2009-ben lejár a 30 éves élettartama. Ennek korszerűsítése, az élettartam-hosszabbítás egyik gyakorlati fontos feladata, aminek előkészítését véleményem szerint 2008. évben el kell végezni. Az elkövetkezendő nemzetközi vizsgálat elé való kiállás szempontjából is fontos, hogy befejezzük a primer és szekunder köri víznormarendszerünk korszerűsítését. A magánéletben magamnak, családomnak csak azt kívánom, mint amit másnak is kívánok: nyugalomban, békében és egészségben éljük meg ezt az esztendőt. Kovács József technológus- Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1987. május l-jén léptem be. A korábbi munkahelyem a Gagarin Hőerőmű Vállalat volt A visontai szenes hőerőműben kezdtem a pályafutásomat, tehát kezdettől fogva, a vegyipari technikum elvégzése óta a villamosenergia-iparban dolgozom.- Mi vonzott Visontáról Paksra?- Elsősorban az új technika és a technológia. Annak idején sokunkat vonzott az atomerőmű. Amikor egymás után épültek az erőművek - Gagarin, Százhalombatta, Tiszai, Paks -, a fiatalokat mindig motiválta az új, a fejlődés. így volt ez akkor is, amikor Paks épült, hiszen a szakembergárda egy része az iparágból toborzódott.- Milyen területen dolgoztál?- Mindig vegyészeti technológiával foglalkoztam, hiszen vegyésztechnikus vagyok. Korábbi munkahelyemen és itt is a vízelőkészítéssel, illetve a víz-gőz körfolyamatok kémiai paraméterein keresztül a víztechnológiai folyamatok irányításával foglalkoztam, illetve foglalkozom. A korábbi munkahelyemen több mint tíz évig váltóműszakban dolgoztam, tudom, hogy mi az, amikor a váltóműszakos kollégák nehézségekről beszélnek, van empátiaérzékem irántuk. — Említenél néhány lényeges különbséget a szenes és az atomerőmű között?- A széntüzelés és az atomenergia közötti különbségről nem beszélve, a most már mátrai erőműben túlhevített gőzös turbinákkal dolgoznak. A turbinákra menő nagynyomású gőz hőmérséklete 530 °C körüli és az ehhez szükséges nyomás 150-160 bar közötti. Az itteni turbinákra menő gőznek viszont csak 46 bar a nyomása. Ami a vízkémiát illeti, a szenes erőműben semleges vízkörrel dolgoztunk, itt pedig a szekunder körben enyhén lúgossal, illetve már az úgynevezett magas pH-jú vízüzemmel dolgozunk. — Mit értünkpH-értéken?- A pH valamilyen vizes oldatban a hidrogénion-koncentráció 10-es alapú negatív logaritmusát jelenti. Egyszerűbben: egy oldat savasságára vagy lúgosságára jellemző szám. A pH-skála 0-14-ig teljed. A semleges pH 7-es. 7-től lefelé savas kémhatásról, 7-től fölfelé pedig lúgos kémhatásról beszélünk. A szénacélok korróziósebessége - a szekunder köri rendszereink egy része még mindig ilyen - a 9,6-9,8-as pH-értéken a legminimálisabb. Amióta áttértünk a magas pH-jú üzemmódra, az eróziós korrózió csökkent. Ez már összefüggésben van a blokkok üzemidő-hosszabbításával.-A mostani beosztásodban milyen feladat hárul rád?- Jelenleg technológus beosztásban dolgozom. Részt veszek a berendezések korróziós állapotának ellenőrzésében. Jelenleg az új nagynyomású előmelegítők vegyészeti technológiai szempontú üzembe helyezésében is közreműködők. Mind a primer, mind pedig a szekunder köri vízüzemmel foglalkoznom kell. Tehát a szakma átfogja az erőmű egész területét, ami a vízkémiával, korrózióval kapcsolatban van. Feladatom az erőműben alkalmazott és alkalmazandó vegyészeti technológiák, üzemviteli programok kidolgozása, az ezekben való közreműködés, a gőzfejlesztők kémiai tisztításától kezdve a gőzfejlesztők új konzerválási technológiájának kidolgozásáig. A gőzfejlesztők szekunder oldali kémiai tisztítását már blokkonként két alkalommal végrehajtottuk. Amióta az úgynevezett magas pH-jú üzemmódot bevezettük a szekunder körben, azóta reméljük azt, hogy ezek a kémiai tisztítások ritkábbak lesznek, vagy egyáltalán nem fog sor kerülni újabb tisztításra.- Hagyjuk a munkát, mivel töltőd a szabadidődet?- Az erőműbe kerülésem óta tagja vagyok a természetjáró-szakosztálynak, és ha időm engedi, akkor kirándulni megyek. Az utóbbi pár évben megszerettem a vitorlázást, és részt veszek vizes versenyeken is. Ezenkívül mindig vonzódtam a könyvekhez, szeretek olvasgatni. Fejes István művezető Szülei Záhonyban laktak, ő pedig Tiszavasváriban járt szakközépiskolába, ahol a gyógyszergyárnak képeztek szakembereket. A bátyját követve jött az atomerőműbe.- Mikor kerültél a vállalathoz és milyen területre?- Tizenhét évesen, 1978. augusztus l-jén, a törzsszámom 5850. Júniusban végeztem a szakközépiskolában, júliusban felvételiztem, és augusztusban már a vegyészeti osztály pótvízelőkészítő üzemében dolgoztam vízlágyító-kezelőként. Mivel még nem töltöttem be a 18. életévemet, kaptam az úgynevezett fiatalkorú szabadságot, amely félévente három napot jelentett. Még arra is emlékszem, hogy a kezdő fizetésem 2400 Ft volt.- Milyen területeken dolgoztál?- Az évek múltával a vízlágyítóból átkerültem a kondenzvíztisztító csoporthoz, kondenzvíztisztító-kezelőnek. Közben folytattam tanulmányaimat, elvégeztem a vegyipari szakközépiskolát, majd a technikumot is. Az iskolák elvégzése után csoportvezető lettem, illetve amikor megalakult a vegyészeti osztályon a vegyészeti szolgálatvezetői munkakör, akkor elmentem vegyészeti szolgálatvezetőnek. Ezen a területen több mint hat évig dolgoztam váltóműszakban. Ezt követően, 1992-ben kikerültem egy úgynevezett állandó ügyeletesi művezetői munkakörbe a kondenzvíztisztítóhoz. Aztán Jantner József halála miatt átkerültem a pótvíz-előkészítő üzembe művezetőnek. Végül visszakerültem a kályhához, ahonnan elindultam, és ugyanazon az osztályon vándoroltam egyik helyiségből a másik helyiségbe. Még a tartózkodóink is ugyanazon a folyosón voltak. Augusztusban lesz harminc éve, hogy az erőműben dolgozom. Még talán tíz évem van a nyugdíjig, illetve addig dolgozom, míg hagynak, vagy amíg az egészségem engedi.- Bemutatnád a jelenlegi munkakörödet?- A pótvíz-előkészítő üzemnek az irányítása a feladatom. Erről a területről azt kell tudni, hogy a primer és szekunder köri sótalanvíz-rendszert látjuk el, folyamatos műszakban adjuk a sótalan vizet. Üzemünk 480 t/órás kapacitású, ami 360 t/óra névleges teljesítményt jelent. Folyamatos normál üzemben 120 t/óra finomított sótalan vizet termelünk. Indokolt esetben nagyobb teljesítménynyel is tudunk dolgozni. Éves szinten 1,2 millió m3 sótalan vizet állítunk elő 1979 óta. Ezenkívül hozzánktartozik a vegyszer-előkészítő részleg, ahol a dekontaminálás vegyszereit készítjük elő. Összesen tizennégyen üzemeltetjük a rendszert.- Szabadidődben mit csinálsz?- Szórakozásom tavasztól őszig a kerékpározás, természetesen csak hobbi szinten. Családdal, barátokkal kerekezünk, volt olyan év, amikor 6000 km-t kerekeztem. Az elmúlt évben a fiammal Paksról Szántódra kerekeztünk. A fiam a Vak Bottyán Gimnáziumba jár, a lányom Bonyhádon tanul, a feleségem pedig a lakótelepi postán dolgozik. Télen a kerékpár helyett gyalog jáijuk a környéket, illetve szeretek korcsolyázni Biritón. Lozsi Gábor üzemvezető- Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem vegyészdiplomát 2001-ben. Egy évig egy kft.-nél dolgoztam, majd 2002 novemberében kerültem az erőműbe.- Mi motivált a váltásra?- Ez egy régebben indult történet. Még a veszprémi vegyipari szakközépiskolába jártam, amikor egy ajkai erőmű által szervezett iparágon belüli üzemlátogatás keretében sikerült eljutnom az erőműbe. Akkor fordult meg először a fejemben, hogy ez egy olyan terület, ahol szívesen dolgoznék. így utólag nehéz lenne megfogalmazni, mi fogott meg igazán ittjártamkor, de az biztos, hogy maradandó élményt jelentett. Aztán az idő előrehaladtával ez a dolog kicsit háttérbe szomlt. Egyrészt, mert úgy tudtam, hogy nem igazán van felvétel, másrészt a figyelmemet inkább a tanulmányaimnak szenteltem. Viszont az a munkahely, ahol az egyetem után sikerült elhelyezkednem, nem elégítette ki sem a szakmai, sem egyéb elvárásaimat. Az interneten folyamatosan kerestem a jobb lehetőségeket. Itt hirdettek akkor két állást is a vegyészeti technológiai osztályra. Jelentkeztem, behívtak interjúra, és megfeleltem az akkori üzemvezetőnek, Patek Gábornak, és igy kerültem a vegyészeti technológiai osztályra.- Milyen munkakörben dolgoztál?- Technológus mérnökként kerültem a kémiai technológiai üzembe 2002-ben. Akkor úgy volt, hogy viszonylag hosszabb betanulási időszak áll előttem, ám a 2003-as üzemzavar némileg keresztül húzta ezt az elképzelést. Az alaptanfolyamot is alig fejeztem be, rögtön a mély vízbe kerültem. (Folytatás a 6. oldalon.) Vezérigazgatói Közlemény az integrált működési modell hatályba léptetéséről - 2007.12.21. Az elmúlt évek közös munkájának eredményeként létrehozásra került a társaság integrált működési modellje, amely a Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi működési állapotát, az úgynevezett AS-IS állapotot tükrözi. A modell lényegesen egyszerűbben írja le működésüket, a korábbi 344-ről 126-ra csökkent a folyamatok száma. A szabályozási struktúránkban megszűntek a folyamatutasítások, a szabályozások közül pedig csak azok maradtak meg, amelyeket valamilyen jogszabály kötelezően ír elő. Ez utóbbiak az Irányítási Rendszer Kézikönyv függelékében találhatók. A működésünket a 126 folyamathoz tartozó 126 eljárásrend határozza meg. Ezeknek az eljárásrendeknek a mellékleteiben, föggelékeiben megtalálható minden olyan korábbi végrehajtási utasítás, nyomtatvány, amely a napi munkavégzés során szükséges. Az integrált működési modell hatályba lépésével a korábban kiadott valamennyi szabályzat, folyamatutasítás, eljárásrend, végrehajtási utasítás hatályát veszti, beleértve a különböző szervezeti vezetők által kiadott utasításokat is. Ezek beépítésre kerültek a 126 új folyamatba. Az integrált működési modell elemei a Portál jobb felső sarkában megjelenő menüből érhetők el. Itt található az a mátrix is, amely a régi és az új szabályozásokat, folyamatokat egymásnak megfelelteti. A korábbi szabályozások a régi PASZIR rendszerben továbbra is elérhetők. A modell bevezetéséhez kapcsolódó munkavállalóink a képzési terv részeként központi előadásokon, e-leaminges tananyag segítségével, a folyamatgazdák-, vagy a szervezeti egység vezetek által szervezett oktatásokon, illetve egyéni felkészülés útján kaptak információt a feladataikat leíró folyamatok, eljárásrendek tartalmáról. Az ismeretek elsajátításáról a szükséges nyomtatványok aláírásával nyilatkoztak. A fentiek alapján, megköszönve minden munkavállaló aktív közreműködését az eddigi munkában: elrendelem az integrált működési modell bevezetését 2008. január 1-i hatállyal. / n ' (R V Kovács József vezérigazgató
