Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
2008. március rnyrn paksi atomerőmű-3 Az erőmű túlélhet egy nagy földrengést Élmények a Kashiwazaki-Kariwa Atomerőműből Japánban az elmúlt év július 16- án erős földrengés rázta meg a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű telephelyét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szervezésében tizenegy ország tizenhat intézményének képviselői látogattak a földrengés sújtotta területre, köztük dr. Katona Tamás tudományos tanácsadó és Horváth Miklós karbantartási igazgató. Katona Tamás 1995 óta a cég vezetését, de leginkább a műszaki vezetést támogatja biztonsági és stratégiai kérdésekben. Őt kérdeztem a japán út tapasztalatairól.- Tamás! Mielőtt rátérnénk a japán út tapasztalataira, azt kérdezem, milyen biztonsági és stratégiai kérdésekről van szó?- A 90-es években a földrengésbiztonság volt az én tevékenységem középpontjában, a 90-es évek végén már az új blokkok, 2000-ben az üzemidő-hoszszabbítás és részben a teljesítménynövelés megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése volt a feladatom. Jelenleg pedig mindaz, ami még ezekből a témákból terítéken van és terítéken lehet, mindezekkel foglalkozom.- Közel húsz éve foglalkozol az atomerőművek földrengésbiztonságának kérdésével. Ez a téma még mindig aktuális?- Semmit nem vesztett az aktualitásából ez a téma, mert az atomerőművek földrengésbiztonságát is, mint a biztonság minden más tényezőjét, az aktuális tudásszintnek megfelelően kell értelmezni. A földrengésbiztonság témakörében több nemzetközi aktualitása is van. Két évvel ezelőtt a japán kormány kezdeményezte a NAÜ-nél, hogy indítsanak egy nemzetközi projektet, amelynek célja a már működő atomerőművek földrengésbiztonságának értékelése, a felmerülő problémák megoldásának mikéntje. Ezt a projektet a NAÜ elindította, és alapvetően a japán kormány finanszírozza. Ebben a projektben magyar részről a PA Zrt is részt vesz. A projekt elindításának az volt az apropója, hogy 2005-ben az egyik japán erőművet akkora földrengés érte, amekkora bizonyos frekvenciákon meghaladta a tervezési értéket. A NAÜ-projektben a munka beindult, majd 2007. július 16-án Japánban, a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű telephelyét nagy erejű földrengés rázta meg. Ezen a telephelyen hét reaktorblokk működik, 8200 MWh teljesítménnyel, amely a világ legnagyobb nukleáris kapacitása egy telephelyen. Az itt beépített kapacitás közel azonos a Magyarországon beépített kapacitással, ami hozzávetőlegesen 8800 MW. A Kashiwazaki-Kariwa telephelyen az éves termelés 60 TWh, miközben a teljes magyar villamosenergla-termelés alig több, mint ennek a fele. A július 16-i földrengés a reaktorok alaplemezén mért gyorsulási értékeket tekintve kétszerese, két és félszerese volt a tervezésnél figyelembe vett maximális gyorsulási értéknek. Annak ellenére, hogy ennyivel „fölé lőtt” a földrengés, nem tisztelve a tervezők feltételezéseit és a telephelyet vizsgáló szeizmológusok prognózisait, az erőmű nukleáris biztonsági szempontból 100%-ig épp maradt. A nukleáris biztonság szempontjából fontos létesítmények, szerkezetek és berendezések károsodás nélkül élték túl a földrengést. Néhány - nem a biztonságot érintő - látványos kárt felkapott a sajtó, például egy házi üzemi transzformátor kigyulladt, és ez a kép bejárta a világot. A zöldek pedig megragadták az alkalmat, hogy pánikot keltsenek. Pánikra viszont nem volt ok, mert biztonsági szempontból a transzformátor nem magas besorolású. Biztonsági szempontból minden fontos szerkezet és berendezés ép maradt és működött.- Milyen nyomai maradtak a földrengésnek?- Ha VcdaJd látja a telephelyet, alig hiszi el az előzőekben elmondottakat, mert a telephelyen lévő utak beszakadtak, helyenként 1,5 méteres süllyedések vannak a talajban. Az 1. blokk szivattyúháza szerkezetileg ugyan állt, de az összes pillérje elcsúszott a helyéről, a fal megnyílott, a szerkezetet biztosító keresztrácsok elgörbültek. Az egészségügyi és a főépület közötti dilatációnál 30-40 cm-es elmozdulások keletkeztek. A kikötői daruk megroggyantak, a sínekben „kanyar” keletkezett. A telephelyen van egy ideiglenes tároló kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára. A tárolók a földbe vannak süllyesztve. Ez egy vasbeton épület, amelyben az egymásra rakott hordók jó része leborult, egyik másik hordó még ki is nyílt. Ebből különösebb gond nem származott, mert a szilárd hulladékot nagy erővel préselték a hordókba, és ezért semmi nem ömlött ki, de eléggé kaotikus látványt nyújtott.- Mi a magyarázat arra, hogy nem történt nukleáris baleset? Ki rontotta el a dolgot, liiszen nem arra tervezték a telephelyet, ami bekövetkezett.- A japánok rendkívül higgadtan és nagyon visszafogottan kezelik ezeket a dolgokat. Először is a japán nukleáris tervezési filozófia és a szabványok olyanok, hogy elegendően nagy biztonságot garantálnak a tervezésnél. Ez azt jelenti, ha a földrengés reális dinamikai hatását egy egységnek vesszük, akkor ehhez képest négyszeres túltervezést eredményez az alkalmazott szabványos eljárás. Akkora a mérnöki tartalék, hogy bőven belefért a július 16-i túlterhelés. A japánok azt a kérdést, hogy ki rontotta el, nem udvariasságból, hanem a saját kultúrájukból és tapasztalataik alapján - hiszen a földrengés náluk napi gond - nem is teszik fel. Ők nagyon jól tudják, hogy mit lehet tudni egy földrengésről és mit nem, és mit lehet elvárni ettől az ismerettől. Nem várható el annak pontos ismerete, hogy az erőmű élettartama alatt milyen földrengés lesz. Az sem várható el, hogy megmondja valaki, az esetleges bekövetkezendő földrengéseknek pontosan milyen jellemzői lesznek. Viszont van fogalmuk arról, mi várható legrosszabb esetben, ezért a nukleáris biztonsági szabályozással és a szabványokkal érik el azt a biztonsági tartalékot, amivel garantálják azt, hogy ne érhesse meglepetés az atomerőmű üzemeltetőit. A földrengés után természetesen újraértékelik az erőmű telephelyének szeizmicitását, és a mostani tapasztalatok fényében biztosan sokkal nagyobb lesz a mértékadó maximális vízszintes gyorsulás értéke, mint amilyet annak idején feltételeztek. Ami egyébként nem nagyobb, mint a paksi telephelynek a maximális vízszintes gyorsulása.- Ez milyen érték Pakson?- Nálunk 0,25 g a maximális mértékadó vízszintes gyorsulás, a Kashiwazaki-Kariwa telephelyre is hasonlót határoztak meg, 0,25-0,28 g közötti értékben annak idején. Ha már a saját telephelyünk is szóba került, akkor érdemes feltenni a kérdést: mi lenne nálunk, ha hasonló eset történne? Túdjuk, hogy a paksi atomerőművet nem tervezték földrengésre. Mi utólag végeztük el az ellenőrző vizsgálatokat és megerősítéseket, de az utólagos megerősítéseket ugyanolyan filozófiájú nukleáris szabványok szerint terveztük, mint a japán tervezők. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomerőműben is vannak szilárdsági tartalékok, amelyek biztosítanak minket egy esetleges 0,25 g-t meghaladó erősségű földrengés ellen is. Természetesen egy ilyen bonyolult létesítménynél nem lehet azt mondani, hogy minden a számítások szerint viselkedik, de ha csak a biztonsági szempontból legfontosabbak viselkednek annyira a számítások szerint, mint a Kashiwazaki-Kariwa-i atomerőműben, én már nyugodtan alszom. Beregnyei NucNet-hírek a nagyvilágból Kazah-japán üzemanyaggyártási szerződés Kazahsztán nemzeti energetikai cége, a Kazatomprom megállapodást írt alá három japán céggel, melynek értelmében üzemanyagot gyárthatnak a japán Kansai Electric Power Company által üzemeltetett atomreaktorok számára. Almatiban 2007. december 26-án a megállapodást a Kazatomprom és a Kansai Electric mellett a Nuclear Fuel Industries és a Sumitomo Corporation írta alá. Az üzemanyag-kazettákat a Kazatomprom Ulba metallurgiai üzeme fogja gyártani. A Kazatomprom vezetője, Muktar Dzakisev szerint a megállapodás fontos lépés a Kazahsztán és Japán közötti atomenergetikai együttműködés erősítésére. A megállapodás előnyei egyértelműek, óriási piac nyílt meg számunkra Japánban - mondta Dzakisev. Hozzátette, 2009- ben kezdik meg a nukleáris üzemanyag Japánba szállítását. Egy héttel korábban Kazahsztán és Oroszország megállapodást írt alá, mely szerint új atomerőművet építenének a nyugat-kazahsztáni Aktauban. Közben a Kansai bejelentette: 20%-kal csökkentenie kellett a 2007-2008-as évre vonatkozó üzemi pénzügyi kilátásokat a magas üzemanyagárak miatt, illetve amiatt, hogy a Takahama-2 blokk továbbra is áll. Az oszakai központú cég üzemi nyeresége 160 milliárd jen (960 millió euró) lesz a 2008 márciusával záródó egy évre. A 780 MW teljesítményű Takahama-2 pedig 2008. március végéig le lesz állítva, addig is vizsgálják a blokkot. Bush szerint „az atomenergia a legjobb megoldás” A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján George W. Bush amerikai elnök figyelmét az atomenergia és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felé irányította. Mint mondta, „ha tényleg komolyan akarunk foglalkozni az üvegházhatású gázokkal, számomra úgy tűnik, az atomenergia erős támogatóinak kell lennünk”. Hozzátette, az atomenergia alkalmazásával anélkül lehet villamos energiát előállítani, hogy akár egy egység szén-dioxid is kibocsátásra kerüljön. Az amerikai elnök csodálkozásának adott hangot, hogy országa nem támogatja egyértelműbben az atomenergia alkalmazását, és örömének is hangot adott annak kapcsán, hogy a kongresszusban többen mindent megtesznek azért, hogy új atomerőművek épülhessenek. Egyben megjegyezte: ha valaki szerint az üvegházhatású gázok kérdése az egész nemzetet érinti, annak azt is ki kell mondania, hogy támogatja új atomerőművek építését. Mint mondta, „messze ez a legjobb a rendelkezésre álló megoldások közül, hogy biztosítani lehessen a gazdasági növekedést, és ezzel együtt környezetünkről is gondoskodjunk”. Erős az atomerőművek lakossági támogatása Svédországban Egy friss közvélemény-kutatás szerint továbbra is erős a támogatottsága a svéd atomerőművek további üzemeltetésének és szükség esetén újak építésének. A december közepén végzett felmérés során a válaszadók 52%-a mondta, hogy Svédország építsen új atomerőműveket akár a legöregebb blokkok kiváltására, vagy akár a jelenleg üzemelő 10 blokkon túl is. A megkérdezettek 43%-a mondta, hogy nem kellene új blokkot építeni, a maradék 5% pedig nem tudott dönteni. Az interjúkat 2007. december 10. és 13. között végezte a Synovate (azelőtt Synovate Temo) svéd közvélemény-kutató a Svéd Nukleáris Oktatási és Biztonsági Központ (KSU) Elemző Csoportjának megbízásából a svéd felnőtt lakosság 1037 fős reprezentatív mintáján. A felmérés megállapításai visszatükrözik a KSU 2007 májusában végzett hasonló kutatásának eredményeit. A politikai elkötelezettséget vizsgálva egy 2007. novemberi közvélemény-kutatás szerint a svéd Mérsékelt (korábban Konzervatív) Párt támogatóinak 46%-a szeretné az atomenergetika további hasznosítását és új blokkok építését, amennyiben szükséges. A liberálisok között ez 40%, a Középpárt hívei között pedig 24%-ot tesz ki. A mérsékeltek között további 41%, a liberálisok között 48%, a középpártiak között pedig 44% támogatja a meglévő atomerőművek további üzemeltetését új blokkok építése nélkül. Svédország egy 1980-as népszavazáson elutasította új blokkok építését, és a meglévő blokkok leállítása mellett döntött, feltéve, hogy az nem érinti hátrányosan a gazdaságot. Még ugyanabban az évben a parlament úgy döntött, hogy az atomerőművek leállításának 2010-ig kell megtörténnie. Svédország 2006 óta hatalmon lévő koalíciós kormányát a mérsékeltek (a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező párt), a liberálisok, a Középpárt és a kereszténydemokraták alkotják. A koalíció bejelentette, hogy hivatali idejük alatt (2010-ig) nem születik döntés az atomerőművek leállításáról. Forrás: NucNet M. F
