Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

2008. február

mym

paksi atomerőmű

11. oldal

ZENESARO(C)K

MUNKATÁRSAINK, AKIK ZENELNEK

A citerás: Kovács Lajos

A zene ősi eredetét hangszerleletek bizonyítják. Az emberi kultúra ilyen irányú művelését igazoló zeneszerszámok egyike a citera. Eredetét Ázsiából származtatják, onnan terjedt el használata. A citera régi magyar pengetős hangszer, melyet már a honfoglalás kori magyarok magukkal hoztak - ami persze még sokban különbözött mai utódaitól.

— Örömmel készültem a veled való beszélgetésre, hiszen a sokrétű és ma divatosnak mondott zenei irányzatok mellett kivételesnek számít a népzenét művelő ember. Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a műfajjal?- A népzenét manapság nem a megfelelő helyen kezelik hazánkban, a popipar által uralt zenei kínálatba ritkán kerül be a hagyományokat követő népzenei produkció. Véleményem szerint azonban el lehet érni a mai fiatalokat is, ha esélyt kapnak arra, hogy megérintse őket a népzene. Nálam 93- ban, 33 éves koromban történt ez az érintés, amikor a fiam az iskolából hazahozta a citerát. Népi muzsikát korábban is szívesen hallgattam. Sőt gyerekkoromban egy kőfaragó ismerősöm, aki saját maga készítette citerán játszott, mindig megbűvölt.

— Állítólag úgy tartják, hogy a citera viszonylag nem bonyolult hangszer, és a rajta való játszás is gyorsan elsajátítható. Te kitől kaptál segítséget?- A hangszer lakásba kerülésével vágyat éreztem, hogy játsszak is rajta. Mivel zenei képzettségem nem volt hozzá, így a kezdeti próbálkozások után a szakirodalom tanulmányozása következett. Ezt megtuningoltam azzal, hogy a gyerekeimmel elutaztam Kunszentmiklósra a nekik szervezett nyári népzenei és népművészeti táborba. A szervezőknek köszönhetőn itt a hangszer megismertetését és népszerűsítését a gyakorlati és elméleti előadások is erősítették. Szabadságot vettem ki, és naponta beállva a gyerekek közé megkaptam az első kiképzést. Itt találkoztam Magyar Mihály bácsi citerakészítővel, aki beavatott a hangszerkészítés alapjaiba is.- Nem érezted magad zavarba, hogy megtermett emberként a gyerekek közt „ bohóckodsz "? A citera azon kívül, hogy népi hangszer talán kevesen tudják, de egykor maguk az ügyes kezű citerások készítették (több-kevesebb sikerrel) saját hangszerüket.- Ezek a táborok korosztálytól függetlenek, így „nagyságom” nem okozott riadalmat. Sőt magam részéről megnyugtató volt, hogy hasonló kezdő pengetők álltak mellettem. A közönség számára az egyik legmegragadóbb élmény, amikor a zárókoncerten a „profik” mellett a kisgyermekek együtt muzsikálnak a felnőttekkel, legyenek azok kezdő vagy haladó hangszeresek, énekesek. Aztán az első táborozást követte évenként a többi, de ezeket már

Lajosmizsén rendezik meg. Magyarországon a sokféle formájú citeraváltozat között három alaptípust lehet megkülönböztetni: vályú-, kölökfejes, illetve hasas citerát. Mindhárom forma ma már megtalálható (a moldvai csángókat kivéve) a teljes magyar nyelvterületen. A citerakészítés sokáig csak érlelődött bennem, de hozzá fogni nem volt merszem. Aztán elkezdtem faragni az első citerát, és alig vártam, hogy megszólaltassam (ezzel a mai napig is így vagyok). Szakmai körökbe bemutatva a vélemények arra ösztönöztek, hogy folytassam. Az elsőt követő darabok mind ajándékba készültek. Az a néhány darab, melyet évente készítek határon belül és a határon kívüli magyarlakta területeken is hallatják hangjukat. A saját készítésű és a gyűjtött hangszereimet a művelődési központban sikerült már kiállítás keretében bemutatnom.- A hangszerkészítés szépségéről, rejtelmeiről szívesen beszélgetnék még tovább, mert számomra a fa egy csodás alapanyag. De térjünk vissza az indulást követő történésekhez. Gondolom, nem buktál meg a kötelező tananyagokból, és kitartóan haladtál a „ citerás úton

— Az úgy van, hogy érzi az ember, amikor eljutott egy szintre, és további segítség kell ahhoz, hogy fejlődjön. 2001-ben megkerestem Lehöcz Józsefié népzeneoktatót, hogy legyen segítségemre. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy felkérésére tagja lettem a zeneiskola citerazenekarának. 2003-ban megkerestek olyan paksi citerások, akik már korábban is művelték a műfajt. Örömzene okán rendszeresen összejöttünk. Aztán jött az ötlet, hogy alakítsunk egy zenekart. így 2005-től „Vetővirág” néven működik az együttesünk. Fellépéseink folyamatosak a művelődési házban, általában gyerekműsorok keretében, valamilyen ünnephez kapcsolódóan, de már tartottunk előadást szüreti napokon, falunapokon. Most kezdünk igazából ismertté válni. Ezek a kihívások folyamatos tanulást, gyakorlást igényelnek. Annál is inkább, mert az igazi citerás nemcsak hangszere tudója, de jól kell énekelnie is.- Milyen adalékot ad életednek ez az önmegvalósítás?- Nagyszerű megtapasztalni az együtt élést, gondolkodást, ami a népzenei táborokban jelen van. Itt minden együtt van, amire a kezdőnek, haladónak szüksége van. Példamutató a tábor társadalmi, hagyományőrző értéke. A szeretet, a törődés megnyilvánulása felbecsülhetetlen. Előadók, oktatók nevét nem sorolom, mert hosszú lenne, és bánnám, ha bárki is kimaradna. A jó hangulatú mulatságok mellett barátságok alakulnak, amit természetesen hazavisz a résztvevő, és ebből él sokáig. A népzene szeretete, a népi kézművesség megismerése tudatosítja bennünk, hogy ne hagyjuk elveszni műveltségünk, kultúránk alapjait, de adjuk tovább és népszerűsítsük tudásunk szerint.- Környezeted hogyan fogadja sikereidet?- A családban egyedül maradtam, aki hangszeren játszik, de folyamatosan biztatást kapok tőlük. 1983-tól dolgozom a forgógép-karbantartáson. Természetesen meglepetést okozott munkatársaimnak, amikor hosszú évek után kiderült, hogy mibe kezdtem. Ma már egy-egy „pincés” összejövetelen előkerül a citera, hogy a beszélgetések hangulatát egy kis népzenével feldobjuk.-Kívánom, hogy a továbbiakban is sikerrel közvetítsd a népzene hangulatát és az együttmuzsikálás örömét az utódoknak és a hallgatóidnak.-Szabó Béla-Farsangi gépíróverseny az ESZI-ben

Január 28-án farsangi hangulatban telt a délelőtt az Energetikai Szakközépiskola menedzserasszisztens szakán. Ezen a napon különleges gépírásórák voltak. A lányok ugyanis nem a megszokott formában gyakoroltak, másoltak, hanem rendhagyó módon. Azonban senki ne gondolja, hogy csupa tréfa, móka, kacagás jellemezte a farsangi órát, hisz most rendkívül szokatlan, nagy figyelmet összpontosító feladatokkal szembesültek.

A feladatsor abból állt, hogy egy farsangról szóló szöveget a folyamatos, balról jobbra írás helyett, jobbról balra, vagyis betűnként visszafelé kellett írniuk. Nagyon kellett figyelni, hogy főleg a rövid szavakat, névelőket, kötőszavakat ne a megszokott formában (és, de, az), hanem visszafelé ríják. De talán még ennél is nehezebb feladatnak bizonyult, amikor a szavakból csak a mássalhangzókat kellett leírniuk, a magánhangzókat nem, mert bizony többször is becsúszott egy-egy magánhangzó. Ezenkívül még idegen nyelvű (angol, német) szöveget is gépeltek.

A lányok kedvét a feladatok nehézsége nem vette el, sőt kihívást jelentett számukra, amit örömmel oldottak meg. Néhányan alkalomhoz illő, farsangi kiegészítőket viseltek, mellyel a nap különlegességét, hangulatát még vidámabbá, emlékezetesebbé tették. -Lovásziné Anna-Márpedig, enni kell!

Az erőmű konyhája közelebbről

A táplálkozás fontos szerepet játszik az életünkben. Ebből következik, hogy a feltálalt ételekkel szembeni elvárásoknak sok esetben még családon belül is nehéz megfelelni és az elégedettséget kivívni. Ez fokozottan érvényesül egy 1500 adagos konyha üzemeltetése esetében. A cikk nem véleményt kíván közvetíteni és formálni az erőműkonyhán készített ételekkel kapcsolatban, inkább bepillantást enged abba, hogy mi van az átadópult túloldalán. Az üzemi konyhánkról, az ott dolgozó szakemberek munkahelyéről beszélgetek: Váradi Ilonával, az Atomix Kft. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakágazatának vezetőjével.- Elsőként beszéljünk röviden a szakágazat tevékenységéről.-A szakágazat 2005 májusában alakult. Ekkor kapott megbízást az Atomix Kft. az erőműtől, hogy üzemeltesse a konyhát. 2006-tól bővült a tevékenységi körünk: az erőműkonyha és a sportétterem mellett hozzánk tartoznak a balatonfüredi vendéglátócsoport és a Tájékoztatási és Látogatóközpontban működő idegenforgalmi csoport Atomix-állományú munkavállalói is. A legnagyobb feladatot természetesen az üzemi étkeztetés jelenti, amely mellett jelentős szerepet kapnak a különböző rendezvényszolgáltatásaink. Ezek lehetnek állófogadások, szabadtéri rendezvények, üzleti ebédek, hidegtálak készítése és kiszállítása. Saját cukrászműhelyt is működtetünk, az itt megrendelt süteményeket és tortákat akár házhoz is szállítjuk.- A különböző funkciójú konyhák kialakítása az élelmezés típusától

függ, ám a végeredmény mindenütt azonos: az élelmiszeripari alapanyagokat a különböző technológiai műveletekkel fogyasztásra alkalmas ételekké és italokká alakítják. Ez egyszerűen hangzik, de hogy is van ez az erőmű konyhája táján?- A konyha feladata a PA Zrt. területén dolgozók ebédeltetése előfizetéses és a’ la carte rendszerben munkanapokon. A több hétre előre elkészített étlap ad lehetőséget az ételek kiválasztására. Úgy gondolom, hogy az a választék, melyet nyújtani igyekszünk, és aminek újítására folyamatosan törekszünk országosan is megállja a helyét. Egy átlagos napon 1000-1200 fő veszi igénybe konyhánkat. Az üzemi étkeztetésen túl kiszolgáljuk az erőműbe egyénileg és csoportosan érkező látogatókat és a betérő vendégeket is. A meleg ételek mellett a friss alapanyagokból készített salátáink és süteményeink is gazdagítják a választékot. Mindezek elkészítésén egy 31 fős szakképzett konyhai dolgozókból álló, jól összeszokott csapat munkálkodik a szakágazat-vezető, a konyhafőnök és helyettese irányítása alatt. Az ételeket öt szakács készíti. Az előkészítést egy hentes, egy kézilány, hat konyhai kisegítő személy és két cukrász végzi. A protokolláris rendezvények ételsorát protokollszakácsunk állítja össze. Nem lehetnénk sikeresek a háttérben tevékenykedő takarítók, pénztárosok, adminisztrátorok és a raktáros munkája nélkül. Őket is dicséri, hogy már délelőtt 11 órakor ebéd kerülhet az asztalokra, és megvalósulnak az elvárt higiéniai követelmények.

—A konyhai műveleteket a beszállítástól a készételig szigorú szabályok

határozzák meg, aminek folyamatosan meg kell felelni.

— Ott kezdem, hogy 2003-ban az erőmű komoly anyagi ráfordítással korszerűsítette az éttermet. Amikor átvettük üzemeltetésre, az Atomix Kft. új eszközök beszerzésével továbbfejlesztette. A vezetés elveinek megfelelően a szakágazat 2006. november 1-jétől az MSZ EN ISO 22000:2005 Élelmiszer-biztonsági Irányítási Rendszer alapján működik. Az élelmiszer-biztonsági minősítést a beszállítóinktól is megköveteljük, mert ez is garantálja, hogy tevékenységünkkel kiváló minőségű készterméket állíthatunk elő.

A szabvány szigorú előírások betartására kötelezi alkalmazóit a mikrobiológiai/biológiai, kémiai, fizikai veszélyek kezelése, megelőzése és azok kiküszöbölése terén. A működtetés megfelelősége évente felülvizsgálatra kerül. Nálunk ez decemberben megtörtént, melyen „csont nélkül” átestünk. A rendszeres hatósági ellenőrzések során sem volt még problémánk (ÁNTSZ, Tolna Megyei Élelmiszerlánc Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség). Az étkezést igénybe vevőket biztosíthatom arról, hogy az előállított ételek egyenletes minősége és biztonsága egészségüket szolgálja.-Ha valami jól működik, ott nélkülözhetetlen a jó vezetői elvek érvényesülése és az előremutatás.- Én 1993-tól folyamatosan a szakmában dolgozom valamilyen vezetői beosztásban. Mindig jó volt a kapcsolatom a munkatársakkal. Ez ma is így van. Amikor rendezvényre

készülünk, azt csak a napi munka mellett tehetjük, de együtt ezt is megoldjuk. Fontos ügynek tekintem az adott nyersanyagnormából a legjobb minőség kihozatalát, vendégeink megelégedettségét, illetve az elvégzett feladatok széles körű dokumentálását. Az előzőekben már említett követelmények sikeres teljesülését garantálják rendszeres belső felülvizsgálataink. A jövőt tekintve fontos, hogy minél magasabb szinten szolgáljuk ki vendégeinket. Most februártól néhány változtatás is ezt a célt szolgálja: bővítjük az ételválasztékot a menükben és az a’ la carte rendszerben; az étlapon feltüntetjük a

kínált ételek kalóriatartalmát; a PA Zrt. Egészségközpont javaslatára a „B” menü kísérleti jelleggel úgynevezett kímélő menü lesz. Ez annyit jelent, hogy mennyiségében az étel ugyan kevesebb lesz (leves, köret), de a felhasznált alapanyagok tartalmazzák a normaárakat. A minőséget a korszerű táplálkozási elveknek megfelelően egy dietetikus szakember tanácsadásával biztosítjuk. Felsorolok néhány jellemző változtatást: tejföl helyett joghurt, kefir; cukor helyett édesítőszer; búzaliszt helyett grahamliszt kerül az ételbe; a barna rizs és a diabetikus befőttek mellett

sokféle zöldség kerül még felhasználásra. Remélem sikere lesz ezeknek az újításoknak.- Mivel tud a sikeres konyha működéséhez hozzájárulni a konyhafónök? Ezt már Famek Istvántól az erőmű konyhafönökétől kérdezem.- Azt tudni kell, hogy az üzemi konyhán dolgozó szakács és konyhafőnök alkotói szabadságának, fantáziájának határt szabnak a gazdasági számítások: lehetőség szerint minél alacsonyabb árból kihozni minél magasabb minőséget, de ez adja a szakma szépségét. A konyhai személyzet irányítása mellett az ételkínálat bővítése is feladatom, odafigyelve a munkatársak javaslataira is. Ismereteink bővítéséhez, új ételek megalkotásához a szakkönyveket és az internetet használjuk segítségül. Ezután következik az ételek „kikísérletezése” és bevezetése nagyüzemi körülmények között.- A kísérletezést és a bevezetést követően jöhet már az elején említett kritika. Milyen lehetőség van a vendégnek véleménye kinyilvánítására?- Ennek lehetősége eddig is adott volt a pénztárnál található

Fogyasztók könyvében. A februári újításaink között szerepel egy „Vendégkönyv” elhelyezése az étterem bejáratánál, ahol minden kérés nélkül mindenki beírhatja tapasztalatait.- A Vendégkönyvben megjelenő vélemények mindig tanulságosak az alkotók számára, legyen az negatív vagy a munkájukat megerősítő pozitív visszajelzés, de akár szóban tett véleményekkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jó ízekkel távozzunk az ebéd elfogyasztása után. Márpedig enni kell! Ehhez kívánnak jó étvágyat, jó egészséget a konyha dolgozói.-Szabó Béla-