Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-02-01 / 2. szám
2008. február mym paksi atomerőmű 9. oldal Biztosítéki felügyelet -1. A paksi atomerőmű biztonsági főosztályának nukleáris biztonsági osztálya felelős az aktív zónára vonatkozó feltételek ellenőrzéséért, a nukleáris üzemanyaggal kapcsolatos safeguards (biztosítéki) tevékenységekért, és részt vesz a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését biztosító szabályozások és üzemeltetési dokumentációk meglétének, megfelelőségének és betartásának ellenőrzésében. Legfontosabb feladata az üzemeltetés nukleáris biztonsági szempontú felügyelete. Az Atomerőmű újságban egy sorozatot kívánunk elindítani a nukleáris biztonsági osztály safegards-programjával, tevékenységével kapcsolatban. Az első, jelen tájékoztató anyag „1. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, az atomsorompó-szerződés” c. témakörre teljed ki. A következő számokban a 2. Tájékoztató a nukleáris biztosítékok rendszereiről, 2.1. Teljes körű biztosítéki egyezmény - hagyományos biztosítéki rendszer, 2.2. Kiegészítő jegyzőkönyv, 2.3. Integrált biztosítéki rendszer, 2.4. Az Európai Unió biztosítéki rendszere, 2.5. Nukleáris biztosítékok rendszere Magyarországon, 2.6 A PA Zrt. nukleáris biztosítéki rendszerre c. fejezetre tér ki a szerző. Absztrakt A nukleáris fegyverek elteijedésének megakadályozásáról szóló szerződés végrehajtásának biztosítékaként a részes államok a nukleáris tevékenységüket nemzetközi ellenőrzés alá helyezték, és erről egyezményt kötöttek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). A meglévő biztositéki rendszer hatékonyabbá tételére a NAÜ a biztosítéki egyezmény kiegészítéseként - mint új egyezmény - bevezette a Kiegészítő Jegyzőkönyvet. A legnagyobb nukleáris hasadóanyagot szállító országok irányelveket fogalmaztak meg, hogy összehangolják az egyezmény III. 2. cikke szerinti export-ellenőrzési kötelezettségek értelmezését. Az Átfogó Atomcsendegyezmény megtilt bármilyen kísérleti nukleáris robbantást, míg a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló nemzetközi egyezmény meghatározza a nukleáris anyagok különféle csoportjára vonatkozó védelmi szinteket, és a nemzetközi együttműködés kereteit. I. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, az atomsorompó-szerződés A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszaka 1968. június 12-én határozta el, és 1968. július 1-jén Moszkvában, Washingtonban és Londonban írták alá. Célja a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozása volt. A szerződésben a nukleáris fegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem adnak át nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem engedik át az ellenőrzést az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek felett. Továbbá semmilyen módon nem segítenek, bátorítanak vagy ösztönöznek nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot nukleáris fegyver vagy egyéb nukleáris robbanószerkezet előállítására vagy más módon történő megszerzésére, sem pedig az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek fölötti ellenőrzés megszerzésére. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok kötelezik magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogadnak el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem vállalják ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek ellenőrzését; hogy nem állítanak elő és más módon sem szereznek nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, és hogy nem kémek és nem fogadnak el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához. Az atomsorompó-szerződésben részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy elfogadja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel kötött egyezményben (biztosítéki egyezmény) megállapított, alapüzemanyagokra és különleges hasadóanyagokra vonatkozó biztosítékokat. A szerződésben részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező egyetlen államnak sem ad át olyan alap- vagy különleges hasadóanyagokat, illetve olyan berendezést vagy anyagot, amelyeket kifejezetten arra szántak vagy készítettek, hogy segítségével különleges hasadóanyagokat békés célokra feldolgozzanak, felhasználjanak vagy előállítsanak, ha erre az alap- vagy különleges hasadóanyagra nem terjednek ki a NAÜ-vel kötött egyezmény szerinti biztosítékok.-Pásztor Csaba-A Magyar Atomfórum Egyesület közgyűlése A Magyar Atomfórum Egyesület 2008. január 25-én tartotta közgyűlését, amelynek napirendjén szerepelt az elmúlt év munkájáról szóló beszámoló és az egyesület ez évi programjának meghatározása. A közgyűlésen Herczog Edit európai parlamenti képviselő előadást tartott az európai energiapolitika aktuális kérdéseiről, amelyben kitért a harmadik energiacsomag kidolgozásának előzményeire és elemeire. Külön kiemelten szólt az európai energiastratégia létrehozásának hosszú folyamatáról és annak egyes fázisairól. Az első két szakaszban az energia belső piacának megteremtése és a monopóliumok felbontása, a szabályozás megerősítése és a részleges liberalizáció megvalósítása után a tavalyi év második felében elkezdődött jogalkotási eljárás eredményeként rendeletek és irányelvek készülnek a villamos energiáról és a gázenergiáról, valamint az energiapiac felügyeletének európai koordinációjáról. Az atomenergia kilátásairól szólva a képviselő asszony hangsúlyozta, hogy a nyílt, objektív és átlátható politikai vita eredményeként az Európai Parlamentben az atomenergia támogatottsága növekszik. Ebben fontos szerepet játszik „A Nukleáris Energia Jövőjéért” nevű fórum, amely az Európai Parlamentben helyet ad a nukleáris energiáról folytatott párbeszédnek. Az előadás következtetése, hogy a nukleáris reneszánsz tény, amelyben a földön élő népesség kétharmada érintett, és további régiók is keresik az atomenergia helyét a biztonságos és környezetkímélő villamosenergia-termelésben. A vélemények jelenlegi kedvező változása jó kezdet a nukleáris ipar számára, amelynek lehetőségeit Magyarországnak is ki kellene használni. A közgyűlési beszámolót Katona Tamás tartotta. A tavalyi munka öszszegzéseként megállapítható volt, hogy 2007-ben az egyesület teljesítette a munkaprogramban előirányzott legfontosabb feladatait, és hatékonyan segítette az atomenergiával kapcsolatos vélemények formálását, valamint annak távlati szerepének helyes megítélését. Jól működött a PA Zrt. és az egyesület közötti munkamegosztás tájékoztatási kérdésekben. Megerősödtek az egyesület kapcsolatai a politikai és gazdasági döntéshozókkal, és ezen a területen sikerült az egyesületet, mint az atomenergia mellett elkötelezett, de szakmailag igényes és korrekt szervezetet elfogadtatni. A közgyűlésen elhangzott, hogy az atomenergetika jelenlegi társadalmi és politikai támogatottsága jónak mondható, azonban ez a helyzet a körülmények alakulása vagy a közhangulat ingadozása miatt megváltozhat. Ezért további folyamatos erőfeszítésekre van szükség az elfogadottság szintjének fenntartására, illetve növelésére. Az egyesület 2008-ban az alábbi területekre fordít kiemelt figyelmet:- Az atomenergia reális helyének bemutatása a hosszú távú villamosenergia-termelésben a (az üzemidőhosszabbítás és teljesítménynövelés).-A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek elhelyezésére vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása.- A villamosenergia-piac működésének figyelemmel kisérése a megváltozott szabályozási körülmények között, az iparági álláspontok képviselete.- A klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kommunikációban az atomenergia előnyeinek bemutatása.- Az Európai Nukleáris Fórum munkájának támogatása és az EU energiapolitikájának kidolgozása során a nukleáris opció szerepének hangsúlyozása és elfogadtatása, s az ennek érdekében dolgozó politikai erők támogatása. A közgyűlés ezután tisztségviselőket választott, mivel az elnökség és a számvizsgáló bizottság négyéves mandátuma lejárt. A jelöltekre Bajsz József a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot. Az egyesület tagvállalatait képviselő résztvevők egyhangú szavazással az elnökség tagjának választotta Csombok Imre (Vegyépszer Zrt.), Gábor József (Gépkar Kft.), Takáts Ferenc (TS Enercon Kft.) és Volent Gábor (Paksi Atomerőmű Zrt.) urakat. A számvizsgáló bizottság elnöke Zelenák Pál (Fejérduna- Ép. Kft.) lett, tagjai pedig Pelle Gábor (MVM Zrt.) és Hadnagy Lajos (Paksi Atomerőmű Zrt.). Ajánlások a GKM által kidolgozott „Magyarország energiapolitikája 2007-2020” tervezethez A Magyar Mérnökakadémia (MMA) igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a magyar gazdaság és társadalom fejlődését alapvetően befolyásoló energetikában helyes pályák alakuljanak ki. Az MMA - a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályával karöltve - már 2004 nyarán konferenciát tartott a magyar energetikai stratégiáról szakmailag kiemelkedő meghívott előadókkal és népes résztvevő szakértőkkel. A viták alapján ajánlásokat dolgoztunk ki, amelyet megküldtünk az érdekelt kormányzati szervezeteknek (mellékelve). Az ajánlásokat ma is érvényesnek tekintjük, jelenleg csupán kiegészítő javaslatokat fűzünk hozzá, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által közreadott energiapolitikai tervezethez kapcsolódva. A Magyar Mérnökakadémia elfogadja és egyetért a liberalizáció szükségességével, de elengedhetetlennek tartja, hogy az energiapolitikai koncepció véglegesítését széles körű, transzparens párbeszéd előzze meg a kormány, a társadalom és a befektetők között azzal, hogy súlyponti kérdésként és rendező elvként tekinti- elsődleges szempontként az ellátásbiztonság garanciáját,- együtt azzal, hogy a liberalizáció eredményeként a fogyasztó nem kerülhet az eddigieknél rosszabb helyzetbe,- biztosítani kell a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem indokolt elvárásainak az érvényre jutását. Hatékony és technikai szempontból is elfogadható hosszú távú (a 2007-2040 időszakra kiterjedő) energiapolitika csak szakaszokra (3 év, 15 év, 40 év) bontott elemzések és forgatókönyvek alapján alakítható ki úgy, hogy- meghatározzák az azonnali (3 éven belüli) beavatkozást igénylő rövid távú feladatokat,- a következő, középtávú időszakra (3-15 év) végrehajtandó (elsősorban) taktikai feladatokat fogalmaznak meg,- végül mindezek alapján - az előző két ciklus eredményeit is figyelembe véve - alakítják ki a hosszú távú energiastratégiát és határozzák meg ennek fő paramétereit, sarokpontjait. Nagy súlyt kell fektetni az energiahatékonyság növelésére - ebben fontos kormányzati feladat az energiatakarékos épületszerkezetek, eszközök, berendezések, járművek használatának preferálása az elfogyasztott energia árán keresztül. Ehhez csatlakozik a rossz hatásfokú és kömyezetrontó erőművek kiváltása korszerű technológiájú újakkal. Lényeges a többi fennmaradó erőmű fejlesztése, kapacitásának bővítése, mivel ez gazdaságosabb lehet, mint az adott célokra tervezett zöldmezős beruházás. Az ellátásbiztonság, a környezeti hatások és a gazdasági versenyképesség alapkritériumaiból kiindulva továbbra is határozottan kiállunk az atomenergia alkalmazása mellett. Ezért nagyon lényeges, hogy a paksi erőmű üzemidő-hosszabbítási folyamata minél előbb megkezdődhessen a megfelelő engedélyezések birtokában. Egyúttal kiemelkedően fontosnak tartjuk a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tartós elhelyezésével kapcsolatos - ez évre pénzügyi okokból felfüggesztett - munkálatok újraindítását, figyelembe véve, hogy a tároló megnyitásáig az átfutási idő legalább három évtizedet igényel. Helyesnek tartjuk a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését. Ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen számítások, szimulációk alapján javasolja a tervezet ezek részesedését a hazai ellátásstruktúrában. Nem látszik reálisnak, hogy a 2005. évi 3,6%-ról - villamos energiára vonatkozóan 5%-ról - 2020-ra, tehát 15 év alatt ezt a részesedést több mint négyszeresére kívánják emelni. A tervezetet ki kell egészíteni azzal, hogy milyen energiaforrásstruktúra rejlik a 15%-os részesedésben, és azt milyen műszaki és főleg gazdasági számítások alapozzák meg. Fontosnak tartjuk, hogy modellvizsgálatok készüljenek arra, hogy a prioritásokban megfogalmazott céloknak milyen összetételű energiamix (fosszilis, nukleáris, megújuló bázison történő energiatermelés) felel meg a legjobban. A szélenergia tömeges hasznosítása esetében két alap-probléma megoldása szükséges, (I.) rendszerirányíthatóság, a stabil üzemelés biztosítása végett szivattyús tározós erőmű megépítése, valamint (II.) a rendszerbe visszatáplált többletenergia átvételének rendezése. Hasonlóképpen, a bioenergia esetében számítások és modellezések szükségesek, különös tekintettel a termőterületek gazdaságos felhasználásával, valamint a megnövekedett víz- és talajerőpótlásból eredő környezeti hatásokkal kapcsolatban. Az energetikai piac liberalizálását a tervezet lényegében kész tényként kezeli. Ezzel összefüggésben is hiányoljuk, illetve kiegészítésre javasoljuk a számítási hatáselemzést, figyelembe véve, hogy nem egy fejlett országban drágulást, illetve az ellátásban fennakadásokat idézett elő a liberalizáció (például Norvégia, Kalifornia). A fenntartható energetika állandó kutatási-fejlesztést igényel, ezért egy középtávú kormányzati tervben pontosabban meg kell határozni, milyen erőforrásokat szán a kormány az energetikai K+F műhelyek és az oktatásképzés stratégiai támogatásának. 2007. október
