Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

2008. február 7. oldal myr paksi atomerőmű Műszaki Alkotói PARKÓ TAMÁS (RFO) Budapesten, a Mű­egyetemen végez­tem mérnök-fizi­kusként 2002-ben. A reaktorfizikai osztály az első munkahelyem. Jó érzés, hogy bíznak bennem, ellátnak feladatokkal. Megnősültem, megszületett Tamás fiunk, most vele foglalkozom. DR. PÓS ISTVÁN Debrecenben vé­geztem fizikus­ként. Az erőműben 1985-től dolgo­zom. Pakson épít­keztünk, három gyermekünk van. Hobbim a csalá­dom. A töltettervező és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén A paksi atomerőműben a következő években új típusú üzemanyag beveze­tését tervezzük. Az új kazetták geo­metriai és neutronfizikai szempontból is különböznek az eddig használtak­tól. Az egyik legjelentősebb újdonság talán az, hogy a nagyobb dúsítás mi­atti többletreaktivitás kompenzálására bizonyos pálcákban az üzemeltetés alatt fokozatosan kiégő abszorber anyag (gadolinium) található. Anél­kül, hogy a töltettervezés és töltetel­lenőrzés részleteibe bonyolódnánk belátható, hogy az alkalmazott mód­szereket, programokat az új üzem­anyaggal kapcsolatos feladatoknak megfelelően fel kell készíteni, és a ka­pott eredményeket ellenőrizni. Utána a leendő töltetekre elvégzett számítá­sokkal előzetesen is igazolni kell, hogy az előírt limitek teljesüljenek. Pályázatunk ennek a szerteágazó munkának egy részét mutatta be. Fel­merülhet a kérdés, hogy mi célt szol­gálnak az új típusú üzemanyaggal kap­csolatos erőfeszítéseink, amikor már a mostani üzemanyaggal is két blokk üzemel megemelt teljesítményen? A válasz egyszerű: az erőmű tervezése és kivitelezése óta eltelt időben a kutatási eredmények, valamint az üzemanyag­gyártó kedvező orientációja lehetővé tették a kedvezőbb, nagyobb teljesít­ményre képes töltettervezést. Ráadásul a teljesítménynövelés során a gazdasá­gosabb üzemelés érdekében a villa­­mosenergia-termelést a felhasznált ka­zetták számának arányos emelése nél­kül célszerű megnövelni. Ez a már emelt teljesítményen üzemelő blokkok esetén még nincs így, a jelenlegi kazet­­tatipusokkal nem is oldható meg. Az üzemanyagköltségek optimalizálásá­hoz tehát új típusú kazetták bevezetése szükséges. Az új típusú üzemanyag be­vezetése az éves üzemanyagköltséget 5-6%-kal csökkenti. DOMOKOS ZSOLT (SZIMO) A Miskolci Egye­tem Dunaújvárosi Főiskolai Karán végeztem mint rendszerprogramo­zó. Tanulmányi szerződés kereté­ben évente 3-6 hó­nap gyakorlati időt töltöttem az atom­erőmű informatikai főosztályán, és a főiskola befejezése után ott is helyez­kedtem el. Az informatikai főosztályon főként üzemeltetési és fejlesztési fel­adatokat láttam el. A paksi atomerő­műnél 17 éve dolgozom. Másfél éve jöttem át a szimulátor osztályra. Ha­sonló munkát végzek, de emellett e­­leaming témában is adok informatikai támogatást az oktatóknak. Pakson lakom feleségemmel, aki szintén az erőműben dolgozik. Két kisgyermekünk van. BORBÉLY SÁNDOR (SZIMO) A Budapesti Mű­szaki Egyetemen gépészmérnökként végeztem 1979- ben erőművek sza­kon. Az atomerő­mű az első munka­helyem. Az itt el­töltött idő jelentős részében szimulá­torral foglalkoztam. Nős vagyok, feleségem a közel­múltban alakult, az ESZI épületében működő Egészségközpontban dolgo­zik. Tamás fiunk építőmérnöknek ta­nul a BME-n. Szeretetek kajakozni, hacsak tehe­tem és az időjárás is engedi, vízen va­gyok. Télen uszoda, szauna tart fitten. Szimulátorcsővezeték-hálózatot rajzoló program A Thermal Hydraulic Load Flow (THLF) program a modellezett tech­nológia csővezetékeiben és a vezeté­kekben lévő berendezésekben lezajló termohidraulikai folyamatokat szá­mítja a szimulátoron. A TFLLF rajzo­lóprogram lehetővé teszi, hogy a szimulátormodell adatfájlokból pon­tos, kis élőmunka ráfordításával, gyorsan, egyszerűen elkészíthetők le­gyenek a modellek rajzai, amelyek használata a képzés során mind az instruktorok, mind a modellfejlesztők napi munkáját segíti. Microsoft Net 2.0 verziójával, C# programozási nyelven íródott, objektumorientált, moduláris felépítésű, így könnyebb átlátni és továbbfejleszteni. JAKAB ALBERT (RTO) A Moszkvai Energetikai Egyetem el­végzése után 1991-ben kezdtem el Pakson dolgozni. Jelenleg a rend­szertechnikai osz­tály üzemellenőr­zési csoportjának vagyok a vezetője. Aki kicsit is is­mer, az jól tudja, hogy kedvenc hob­bim a túrázás. Fele­ségemmel évente mintegy 60-70 napot töltünk el a túrázással. Az idei év nagy kihívása lesz számunkra, hogy mi ren­dezzük az 58. Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát-találkozót. I Termohidraulikai számítások a primer köri hőhordozó-forgalom változására A tervezett teljesítménynövelés az előírt üzemviteli korlátok miatt megnövekedett primer köri vízfor­galommal valósítható meg. Dolgo­zatomban a primer köri hőhordozó­forgalom növelése után várható termohidraulikai változásokat vizs­gáltam. Ez elsősorban a 2. blokki teljesítménynöveléshez szükséges forgalomnövelés miatt vált fontos­sá. A számítások során törekedtem az üzemi, mért paraméterek felhasz­nálásával a lehető legpontosabb - gyakorlatban is jól használható mo­dell megépítésére. Az általam fel­épített számítási modell a gyártó orosz cég modelljénél sokkal ponto­sabban visszaadja a valós értékeket. A kapott eredmények egyrészt igen fontosak a 2. blokki fksz­­járókerék cseréjét követő üzem ter­vezéséhez, valamint a 4. blokki üzem megalapozásához, de néhány következtetés fontos lehet az üzem­idő-hosszabbítás kapcsán végzendő számításokhoz is, illetve minden forgalomváltozással járó üzem szá­mításához. LUNG ATTILA (RTO) A Budapesti Mű­szaki Egyetem Gépészmérnöki Kar folyamatter­vező szakán vé­geztem 1996-ban. Ez az első munka­helyem. Először 1999-ben kezdtem foglalkozni a hő­­mérsékleti rétegződéssel, a feladatom egy diagnosztikai célú mérőrendszer létrehozása volt. 2007-ben korábbi té­mafelelősként újra megtalált a fel­adat, egy sokkal nagyobb és folyama­tos üzemeltetésű adatgyűjtő rendszert kellett megépíteni. Szabadidőmben elekronikával, ker­tészkedéssel, barkácsolással foglal­kozom. Hőmérsékleti rétegződés mérése a 3. blokkon Egy tóparton mindenki tapasztalhatta már, hogy hűvös víz mellett erős fel­­melegedéssel járó napokban a tó fel­színe meleg lesz, lejjebb, szinte átme­net nélkül, pedig hűvös marad. Ez szélcsendes időben még jobban érez­hető, a víz egy melegebb és egy hide­gebb rétegre válik szét, és sokáig nem is keveredik el. E jelenséghez hasonló folyamatok történnek „pan­gó” csővezetékekben is, csak a kivál­tó ok nem a napsugárzás, hanem pl. forró víz lassú beáramlása a kérdéses területre. A forró víz felúszik a hideg víz tetejére, a cső alul hideg marad, felül felmelegszik. Ez a hőmérséklet­különbség hőfeszültségként jelenik meg a szerkezeti anyagokban. A tér­fogat-kiegyenlítő csővezetékeire sze­relt hőmérőkkel az üzemidő-hosszab­bításhoz lehet mérési adatokat gyűj­teni a különböző üzemállapotokban. FENYVESI CSABA (KTO) A Budapesti Műszaki Egyetemen re­pülő-gépészmérnöki diplomát sze­reztem 1996-ban. I A Külső Techno­lógiai Osztályra kerültem, ahol je­lenleg is dolgo­zom, mint techno­lógia vezető. A BME-n különböző ——J szakmérnöki kép­zéseken vettem részt, most védem majd a reaktor­­technikai diplomámat. Pakson élek feleségemmel és 2 gyermekemmel. Szabadidőmben sportolok, és ha időm engedi madár­megfigyeléseket végzek. OROSZ JÓZSEF (KTO) Első diplomámat a Dunaújvárosi Fő­iskolán szereztem, majd elvégeztem a GAMF gépész­mérnöki szakát. A külső technológiai osztálynál gépész­ként kezdtem, 2003 óta technoló­gus mérnökként dolgozom. Az Atomix Kft.-n ke­resztül kerültem az erőműbe 1999-ben, s csak később lettem a PA Zrt. dolgozója. Feleségem a beszerzési osztályon dolgozik, két gyermekem van. A lá­nyom a szegedi egyetem jogi karának első éves hallgatója, míg a fiam 5. osz­tályos. A hobbim a sport és azon belül is a labdarúgás, mivel hosszú éveken keresztül rúgtam a labdát az ASE-ban. Pályázat A Dunába vezetett hűtővíz hatására kialakuló melegvízcsóva hőmérsékletmérési módszerének meghatározása A teljesítménynövelés a környezetre is nagyobb terhelést jelent - esetünk­ben a Duna vizére, mivel rendszere­ink ffissvízhűtésűek - a szivattyúk segítségével kiemelt Duna-vízzel hű­tünk. Ez a víz némileg felmelegedve a melegvíz-csatornán keresztül jut vissza a Dunába. A környezetvédelmi előírások megszabják a megengedhető hőmér­sékletkülönbséget és a kibocsátott víz abszolút hőmérsékletét egyaránt. Egyik ilyen kiemelt kritérium az 500 m-es keresztszelvényben a Duna-víz sehol sem haladhatja meg a 30 °C-os hőmérsékletet. Pályázatunkban egy kétlépéses mé­rési eljárást javasoltunk. Először a vizsgált keresztszelvény hőfokeloszlá­sát határozzuk meg. (A szelvény men­tén oda-vissza közlekedve csónakból GPS segítségével kb. 5 méterenként rögzítjük a pillanatnyi értékeket.) Ez­után visszatérünk egy-egy meghatáro­zott ponthoz (maximum köztük van), ott lehorgonyzott csónakból 5 másod­­percenkénti 60 méréssel az átlagérték meghatározható. Ezzel az előírásnál pontosabb mérési módszerrel átlago­san 1-1,5 °C kevesebb hőterhelés mu­tatható ki, mint a korábbi, az eddig al­kalmazott eljárások. III. díj PÁLL GÁBOR (BRO) 1976-ban végez­tem Pécsen elekt­roműszerészként. Az erőműhöz 1987- ben kerültem Bony­­hádról, a zománc­gyárból. Szabályozástechnikai problémák orvoslása frekvenciaváltók alkalmazásával A pályázat olyan műszaki megoldást javasol, aminek bevezetésével az irá­nyítástechnikai szabályozás nagyság­rendekkel megbízhatóbbá, kímélete­sebbé, precízebbé, ezen felül rugal­massá tehető. A frekvenciaváltó segítségével és a lágy „start-stop” (rámpa) alkalmazá­sával könnyen megszüntethető a 3 fá­zisú berendezéseknek ütésszerű indí­­tása-leállítása, ezáltal a hajtóműnek nemcsak az élettartama nő meg szá­mottevően, hanem a szabályozás pon­tossága is nagyságrendekkel javul. ÁCS GYÖRGY (RTO) A Kandó Kálmán Villamos Ipari Mű­szaki Főiskola műszaki tanár szakán ■' * 1 szereztem tanári diplomát, majd üzemmérnöki ké­pesítést. Az atom­erőműnél dolgo­zom 1982. au­gusztus 3-a óta. Ü zemmémökként kezdtem, majd 1986-ig villamos szolgálatvezetőként váltóműszakban dolgoztam az üzem­vitelnél. Villamos szakvezető voltam 1986-tól 2002-ig az ESZl-ben. Irá­nyítottam az erősáramú képzést és oktattam a szakmai tantárgyakat. Visszajöttem az erőműhöz az rto-ra, ahol 1983-tól rendszerfelelősként, majd vezető mérnökként dolgozom. Család: Feleségem a Deák Ferenc Általános Iskola tanára. Gyermekeim, Péter és Veronika je­lenleg felsőfokú tanulmányaikat vég­zik nemzetközi kapcsolatok, illetve biológia szakterületen. Hobbim: az oktatás, a teniszezés és az ulti. A mérések és mérési módszerek javításának jelentősége a TW-221 -es generátorok növelt teljesítményre történő alkalmassági vizsgálatánál A pályázat alapvetően két, egymás­sal összefüggő témára koncentrált. Az egyik, a generátorámyékoló tár­csák hűtésének hidegebb vízzel tör­ténő megoldásától várható haté­konyság vizsgálatára történő mérési módszer kidolgozása. A másik, az árnyékoló tárcsák hűtésében szere­pet játszó hidrogén és víz hőelvoná­si arányának megállapítása adott üzemi viszonyok között. A mérési eredmények segítséget nyújtanak a generátorok növelt teljesítményű üzemeltetéséhez szükséges műszaki és gazdaságossági döntések megala­pozásához. NYITRAI JÁNOS (RKO) A paksi Energetikai Szakképzési In­tézetben gépszerelő és karbantartó la­katosként végeztem 1990-ben. Tíz évig dolgoztam a reaktor-karbantar­tó osztály készü­lék-karbantartó üzemében lakatos­ként, majd itt tech­nológus lettem. Az ESZI-ben megsze­reztem a gépész­technikusi képesí­tést, majd a Dunaújvárosi Főiskolán a gépészmérnökit (2006). Azon a terü­leten vagyok művezető, ahol lakatos­ként kezdtem (készülék-karbantar­tó üzem III.). Nős vagyok, feleségem a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezetnél dolgozik Pakson. Van egy fiunk, Marcell, ő még óvodás. Pakson la­kunk. Szeretjük a természetet, sza­badidőmben kertészkedek, barká­csolok. BUNKÓCZI ANDRÁS (GKTO) Az erőműhöz 1986-ban kerültem, a reaktor- és készülék-karbantartó üzembe. A gépész-karbantartás technológiai osztályon dolgozom 2005 óta. Az évek során a különbö­ző szakterületen dolgozó kollégák között baráti kap­csolatok alakultak ki a pályamunkák megbeszélése, ki­dolgozása kap­csán. Nyugdíjba mentem. Utódommal együtt pá­lyáztunk az idén - a stafétabotot át­adtam. Mindenkinek javaslom, hogy kellő önbizalommal nyúljon a szakterületének még megoldásra váró problémáihoz, mert sok jó öt­let merül feledésbe. Technológiai kondenzátorok, valamint a csapadék­kigőzölögtető páragőzhűtők komplett karbantartása és költségelemzése az üzemidő-hosszabbítás kiszolgálásához A szekunder köri hőcserélőknél - ál­talában szűrt Duna-vízzel vannak hűtve - szerzett karbantartási tapasz­talatok a vízkövesedést és korróziós hajlamot mutatták. A pályázatunkban két igen fontos berendezésnél ezek megelőzésére dolgoztunk ki műszaki megoldást. Nevezetesen a hőátadó csövek kiváltása jobb anyagminősé­gű csőre, valamint ezen csövek tisz­títása magasnyomású víztechnológi­ával (500-600 bar). (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents