Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-02-01 / 2. szám
2008. február 7. oldal myr paksi atomerőmű Műszaki Alkotói PARKÓ TAMÁS (RFO) Budapesten, a Műegyetemen végeztem mérnök-fizikusként 2002-ben. A reaktorfizikai osztály az első munkahelyem. Jó érzés, hogy bíznak bennem, ellátnak feladatokkal. Megnősültem, megszületett Tamás fiunk, most vele foglalkozom. DR. PÓS ISTVÁN Debrecenben végeztem fizikusként. Az erőműben 1985-től dolgozom. Pakson építkeztünk, három gyermekünk van. Hobbim a családom. A töltettervező és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén A paksi atomerőműben a következő években új típusú üzemanyag bevezetését tervezzük. Az új kazetták geometriai és neutronfizikai szempontból is különböznek az eddig használtaktól. Az egyik legjelentősebb újdonság talán az, hogy a nagyobb dúsítás miatti többletreaktivitás kompenzálására bizonyos pálcákban az üzemeltetés alatt fokozatosan kiégő abszorber anyag (gadolinium) található. Anélkül, hogy a töltettervezés és töltetellenőrzés részleteibe bonyolódnánk belátható, hogy az alkalmazott módszereket, programokat az új üzemanyaggal kapcsolatos feladatoknak megfelelően fel kell készíteni, és a kapott eredményeket ellenőrizni. Utána a leendő töltetekre elvégzett számításokkal előzetesen is igazolni kell, hogy az előírt limitek teljesüljenek. Pályázatunk ennek a szerteágazó munkának egy részét mutatta be. Felmerülhet a kérdés, hogy mi célt szolgálnak az új típusú üzemanyaggal kapcsolatos erőfeszítéseink, amikor már a mostani üzemanyaggal is két blokk üzemel megemelt teljesítményen? A válasz egyszerű: az erőmű tervezése és kivitelezése óta eltelt időben a kutatási eredmények, valamint az üzemanyaggyártó kedvező orientációja lehetővé tették a kedvezőbb, nagyobb teljesítményre képes töltettervezést. Ráadásul a teljesítménynövelés során a gazdaságosabb üzemelés érdekében a villamosenergia-termelést a felhasznált kazetták számának arányos emelése nélkül célszerű megnövelni. Ez a már emelt teljesítményen üzemelő blokkok esetén még nincs így, a jelenlegi kazettatipusokkal nem is oldható meg. Az üzemanyagköltségek optimalizálásához tehát új típusú kazetták bevezetése szükséges. Az új típusú üzemanyag bevezetése az éves üzemanyagköltséget 5-6%-kal csökkenti. DOMOKOS ZSOLT (SZIMO) A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán végeztem mint rendszerprogramozó. Tanulmányi szerződés keretében évente 3-6 hónap gyakorlati időt töltöttem az atomerőmű informatikai főosztályán, és a főiskola befejezése után ott is helyezkedtem el. Az informatikai főosztályon főként üzemeltetési és fejlesztési feladatokat láttam el. A paksi atomerőműnél 17 éve dolgozom. Másfél éve jöttem át a szimulátor osztályra. Hasonló munkát végzek, de emellett eleaming témában is adok informatikai támogatást az oktatóknak. Pakson lakom feleségemmel, aki szintén az erőműben dolgozik. Két kisgyermekünk van. BORBÉLY SÁNDOR (SZIMO) A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnökként végeztem 1979- ben erőművek szakon. Az atomerőmű az első munkahelyem. Az itt eltöltött idő jelentős részében szimulátorral foglalkoztam. Nős vagyok, feleségem a közelmúltban alakult, az ESZI épületében működő Egészségközpontban dolgozik. Tamás fiunk építőmérnöknek tanul a BME-n. Szeretetek kajakozni, hacsak tehetem és az időjárás is engedi, vízen vagyok. Télen uszoda, szauna tart fitten. Szimulátorcsővezeték-hálózatot rajzoló program A Thermal Hydraulic Load Flow (THLF) program a modellezett technológia csővezetékeiben és a vezetékekben lévő berendezésekben lezajló termohidraulikai folyamatokat számítja a szimulátoron. A TFLLF rajzolóprogram lehetővé teszi, hogy a szimulátormodell adatfájlokból pontos, kis élőmunka ráfordításával, gyorsan, egyszerűen elkészíthetők legyenek a modellek rajzai, amelyek használata a képzés során mind az instruktorok, mind a modellfejlesztők napi munkáját segíti. Microsoft Net 2.0 verziójával, C# programozási nyelven íródott, objektumorientált, moduláris felépítésű, így könnyebb átlátni és továbbfejleszteni. JAKAB ALBERT (RTO) A Moszkvai Energetikai Egyetem elvégzése után 1991-ben kezdtem el Pakson dolgozni. Jelenleg a rendszertechnikai osztály üzemellenőrzési csoportjának vagyok a vezetője. Aki kicsit is ismer, az jól tudja, hogy kedvenc hobbim a túrázás. Feleségemmel évente mintegy 60-70 napot töltünk el a túrázással. Az idei év nagy kihívása lesz számunkra, hogy mi rendezzük az 58. Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát-találkozót. I Termohidraulikai számítások a primer köri hőhordozó-forgalom változására A tervezett teljesítménynövelés az előírt üzemviteli korlátok miatt megnövekedett primer köri vízforgalommal valósítható meg. Dolgozatomban a primer köri hőhordozóforgalom növelése után várható termohidraulikai változásokat vizsgáltam. Ez elsősorban a 2. blokki teljesítménynöveléshez szükséges forgalomnövelés miatt vált fontossá. A számítások során törekedtem az üzemi, mért paraméterek felhasználásával a lehető legpontosabb - gyakorlatban is jól használható modell megépítésére. Az általam felépített számítási modell a gyártó orosz cég modelljénél sokkal pontosabban visszaadja a valós értékeket. A kapott eredmények egyrészt igen fontosak a 2. blokki fkszjárókerék cseréjét követő üzem tervezéséhez, valamint a 4. blokki üzem megalapozásához, de néhány következtetés fontos lehet az üzemidő-hosszabbítás kapcsán végzendő számításokhoz is, illetve minden forgalomváltozással járó üzem számításához. LUNG ATTILA (RTO) A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar folyamattervező szakán végeztem 1996-ban. Ez az első munkahelyem. Először 1999-ben kezdtem foglalkozni a hőmérsékleti rétegződéssel, a feladatom egy diagnosztikai célú mérőrendszer létrehozása volt. 2007-ben korábbi témafelelősként újra megtalált a feladat, egy sokkal nagyobb és folyamatos üzemeltetésű adatgyűjtő rendszert kellett megépíteni. Szabadidőmben elekronikával, kertészkedéssel, barkácsolással foglalkozom. Hőmérsékleti rétegződés mérése a 3. blokkon Egy tóparton mindenki tapasztalhatta már, hogy hűvös víz mellett erős felmelegedéssel járó napokban a tó felszíne meleg lesz, lejjebb, szinte átmenet nélkül, pedig hűvös marad. Ez szélcsendes időben még jobban érezhető, a víz egy melegebb és egy hidegebb rétegre válik szét, és sokáig nem is keveredik el. E jelenséghez hasonló folyamatok történnek „pangó” csővezetékekben is, csak a kiváltó ok nem a napsugárzás, hanem pl. forró víz lassú beáramlása a kérdéses területre. A forró víz felúszik a hideg víz tetejére, a cső alul hideg marad, felül felmelegszik. Ez a hőmérsékletkülönbség hőfeszültségként jelenik meg a szerkezeti anyagokban. A térfogat-kiegyenlítő csővezetékeire szerelt hőmérőkkel az üzemidő-hosszabbításhoz lehet mérési adatokat gyűjteni a különböző üzemállapotokban. FENYVESI CSABA (KTO) A Budapesti Műszaki Egyetemen repülő-gépészmérnöki diplomát szereztem 1996-ban. I A Külső Technológiai Osztályra kerültem, ahol jelenleg is dolgozom, mint technológia vezető. A BME-n különböző ——J szakmérnöki képzéseken vettem részt, most védem majd a reaktortechnikai diplomámat. Pakson élek feleségemmel és 2 gyermekemmel. Szabadidőmben sportolok, és ha időm engedi madármegfigyeléseket végzek. OROSZ JÓZSEF (KTO) Első diplomámat a Dunaújvárosi Főiskolán szereztem, majd elvégeztem a GAMF gépészmérnöki szakát. A külső technológiai osztálynál gépészként kezdtem, 2003 óta technológus mérnökként dolgozom. Az Atomix Kft.-n keresztül kerültem az erőműbe 1999-ben, s csak később lettem a PA Zrt. dolgozója. Feleségem a beszerzési osztályon dolgozik, két gyermekem van. A lányom a szegedi egyetem jogi karának első éves hallgatója, míg a fiam 5. osztályos. A hobbim a sport és azon belül is a labdarúgás, mivel hosszú éveken keresztül rúgtam a labdát az ASE-ban. Pályázat A Dunába vezetett hűtővíz hatására kialakuló melegvízcsóva hőmérsékletmérési módszerének meghatározása A teljesítménynövelés a környezetre is nagyobb terhelést jelent - esetünkben a Duna vizére, mivel rendszereink ffissvízhűtésűek - a szivattyúk segítségével kiemelt Duna-vízzel hűtünk. Ez a víz némileg felmelegedve a melegvíz-csatornán keresztül jut vissza a Dunába. A környezetvédelmi előírások megszabják a megengedhető hőmérsékletkülönbséget és a kibocsátott víz abszolút hőmérsékletét egyaránt. Egyik ilyen kiemelt kritérium az 500 m-es keresztszelvényben a Duna-víz sehol sem haladhatja meg a 30 °C-os hőmérsékletet. Pályázatunkban egy kétlépéses mérési eljárást javasoltunk. Először a vizsgált keresztszelvény hőfokeloszlását határozzuk meg. (A szelvény mentén oda-vissza közlekedve csónakból GPS segítségével kb. 5 méterenként rögzítjük a pillanatnyi értékeket.) Ezután visszatérünk egy-egy meghatározott ponthoz (maximum köztük van), ott lehorgonyzott csónakból 5 másodpercenkénti 60 méréssel az átlagérték meghatározható. Ezzel az előírásnál pontosabb mérési módszerrel átlagosan 1-1,5 °C kevesebb hőterhelés mutatható ki, mint a korábbi, az eddig alkalmazott eljárások. III. díj PÁLL GÁBOR (BRO) 1976-ban végeztem Pécsen elektroműszerészként. Az erőműhöz 1987- ben kerültem Bonyhádról, a zománcgyárból. Szabályozástechnikai problémák orvoslása frekvenciaváltók alkalmazásával A pályázat olyan műszaki megoldást javasol, aminek bevezetésével az irányítástechnikai szabályozás nagyságrendekkel megbízhatóbbá, kíméletesebbé, precízebbé, ezen felül rugalmassá tehető. A frekvenciaváltó segítségével és a lágy „start-stop” (rámpa) alkalmazásával könnyen megszüntethető a 3 fázisú berendezéseknek ütésszerű indítása-leállítása, ezáltal a hajtóműnek nemcsak az élettartama nő meg számottevően, hanem a szabályozás pontossága is nagyságrendekkel javul. ÁCS GYÖRGY (RTO) A Kandó Kálmán Villamos Ipari Műszaki Főiskola műszaki tanár szakán ■' * 1 szereztem tanári diplomát, majd üzemmérnöki képesítést. Az atomerőműnél dolgozom 1982. augusztus 3-a óta. Ü zemmémökként kezdtem, majd 1986-ig villamos szolgálatvezetőként váltóműszakban dolgoztam az üzemvitelnél. Villamos szakvezető voltam 1986-tól 2002-ig az ESZl-ben. Irányítottam az erősáramú képzést és oktattam a szakmai tantárgyakat. Visszajöttem az erőműhöz az rto-ra, ahol 1983-tól rendszerfelelősként, majd vezető mérnökként dolgozom. Család: Feleségem a Deák Ferenc Általános Iskola tanára. Gyermekeim, Péter és Veronika jelenleg felsőfokú tanulmányaikat végzik nemzetközi kapcsolatok, illetve biológia szakterületen. Hobbim: az oktatás, a teniszezés és az ulti. A mérések és mérési módszerek javításának jelentősége a TW-221 -es generátorok növelt teljesítményre történő alkalmassági vizsgálatánál A pályázat alapvetően két, egymással összefüggő témára koncentrált. Az egyik, a generátorámyékoló tárcsák hűtésének hidegebb vízzel történő megoldásától várható hatékonyság vizsgálatára történő mérési módszer kidolgozása. A másik, az árnyékoló tárcsák hűtésében szerepet játszó hidrogén és víz hőelvonási arányának megállapítása adott üzemi viszonyok között. A mérési eredmények segítséget nyújtanak a generátorok növelt teljesítményű üzemeltetéséhez szükséges műszaki és gazdaságossági döntések megalapozásához. NYITRAI JÁNOS (RKO) A paksi Energetikai Szakképzési Intézetben gépszerelő és karbantartó lakatosként végeztem 1990-ben. Tíz évig dolgoztam a reaktor-karbantartó osztály készülék-karbantartó üzemében lakatosként, majd itt technológus lettem. Az ESZI-ben megszereztem a gépésztechnikusi képesítést, majd a Dunaújvárosi Főiskolán a gépészmérnökit (2006). Azon a területen vagyok művezető, ahol lakatosként kezdtem (készülék-karbantartó üzem III.). Nős vagyok, feleségem a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezetnél dolgozik Pakson. Van egy fiunk, Marcell, ő még óvodás. Pakson lakunk. Szeretjük a természetet, szabadidőmben kertészkedek, barkácsolok. BUNKÓCZI ANDRÁS (GKTO) Az erőműhöz 1986-ban kerültem, a reaktor- és készülék-karbantartó üzembe. A gépész-karbantartás technológiai osztályon dolgozom 2005 óta. Az évek során a különböző szakterületen dolgozó kollégák között baráti kapcsolatok alakultak ki a pályamunkák megbeszélése, kidolgozása kapcsán. Nyugdíjba mentem. Utódommal együtt pályáztunk az idén - a stafétabotot átadtam. Mindenkinek javaslom, hogy kellő önbizalommal nyúljon a szakterületének még megoldásra váró problémáihoz, mert sok jó ötlet merül feledésbe. Technológiai kondenzátorok, valamint a csapadékkigőzölögtető páragőzhűtők komplett karbantartása és költségelemzése az üzemidő-hosszabbítás kiszolgálásához A szekunder köri hőcserélőknél - általában szűrt Duna-vízzel vannak hűtve - szerzett karbantartási tapasztalatok a vízkövesedést és korróziós hajlamot mutatták. A pályázatunkban két igen fontos berendezésnél ezek megelőzésére dolgoztunk ki műszaki megoldást. Nevezetesen a hőátadó csövek kiváltása jobb anyagminőségű csőre, valamint ezen csövek tisztítása magasnyomású víztechnológiával (500-600 bar). (Folytatás a következő oldalon.)
