Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

2008. január rnym paksi atomerőmű 3. oldal Az EU új Stratégiai Energiatechnológiai Terve Az elmúlt év egyik fontos energetikai vonatkozású eseménye volt az Euró­pai Bizottság Stratégiai Energiatech­nológiai Tervének (Strategie Energy Technology Plan - SET-plan) no­vember végi bemutatása. A projekt célja az alacsonyszén-technológiák fejlesztése és széles körű gyakorlati alkalmazásuk előmozdítása, mellyel elérhetőek az EU energetikai és klí­mavédelmi célkitűzései. A tavalyi év elején publikált Ener­giacsomagban (Strategie Energy Review) az EU a következőkre vállalt kötelezettséget 2020-ra: az üvegházha­tású gázok kibocsátásának 20%-os egyoldalú csökkentése, megújuló ener­giák 20%-os részesedésének elérése, a primer energiafogyasztás 20%-os csökkentése az energiahatékonyság nö­velésével. Emellett az EU lépéseket kí­ván tenni a szénkibocsátás beárazására az ETS-en (Emission Trading System - Kibocsátáskereskedelmi Rendszer) és az adórendszeren keresztül, megterem­ti a versenyképes belső piacot és a nemzetközi energiapolitika alapjait. A technológiai fejlesztés kulcsfontosságú a fenti célok eléréséhez. Az EU-nak ha­tározott és következetes politikát kell folytatnia a költséghatékony ala­­csonyszénenergia-technológiák kifej­lesztése és alkalmazása terén. A hosz­­szú távú energetikai célok eléréséhez - a szén-dioxid-kibocsátás 60-80%-os csökkentéséhez 2050-ig - új generáci­ós energiatermelési technológiák ki­­fejlesztésére van szükség, melyhez át­törést kell elérni a kutatás-fejlesztés­ben. Az alacsonyszén gazdaságra való áttérés évtizedeket vesz igénybe, és az EU nem engedheti meg magának, hogy tovább halogassa a szükséges lé­péseket ebben az irányban. A 70-es és 80-as évek olajárrobbaná­sai után Európa sokáig élvezte az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energia áldásait. Ez a ké­nyelmes pozíció, a szénkibocsátás szankcionálásának elmaradása, a válto­zatlan piaci mechanizmusok kiszolgál­tatottá tették az EU-t a külföldi szállí­tóknak, lelassították az innovációt és a befektetéseket az új energetikai techno­lógiák terén. A közösségi és magánfi­nanszírozású kutatások az energetika területén jelentősen csökkentek az EU- ban a 80-as években. Ez arra vezetett, hogy az alulfinanszírozottság és a be­fektetések elégtelensége az energetikai kutatásba és infrastruktúrába az évek során akkumulálódott. Ezért számotte­vő eredményt már csak a befektetések drasztikus megemelésével lehet elérni. A 2020-ra vállalt célkitűzések el­éréséhez a megújuló energiaforrások és az intelligens energiahálózat fej­lesztése mellett az Európai Bizottság szükségesnek látja az EU versenyké­pességének fejlesztését a fissziós nuk­leáris technológiák terén kiegészítve a radioaktív hulladékkezelés hosszú tá­vú megoldásainak kidolgozásával. A 2050-es viziók vonatkozásában a megújulok piacéretté való fejlesztése, a hidrogéngazdaságra való áttérés, az energiatárolási technológiák kifejlesz­tése, az energiahatékonyság terén ter­vezett áttörés mellett fontos szerepet kap a IV. generációs (GEN IV) atom­reaktorok demonstrációs fázisba kerü­lését segítő kutatás-fejlesztés támoga­tása, valamint az ipar részvételének fokozott elősegítése a fúziós technoló­gia kísérleti szakaszában (ITER). Az európai energiapolitikai célok tel­jesülése érdekében javítani kell a kuta­tások koordinálását EU-szinten. Ezért a következő intézkedések szükségesek: A bizottság 2008 folyamán létrehoz­za a Stratégiai Energiatechnológia Irá­nyító Csoport (Steering Group on Strategic Energy Technologies) szerve­zetet. Feladata lesz a Stratégiai Ener­giatechnológiai Terv végrehajtásának irányítása, tagjai az EU-országok felső­szintű kormánydelegáltjai lesznek. A terv végrehajtásának ellenőrzése céljából 2009-ben megrendezésre ke­rül az Európai Energiatechnológiai Csúcstalálkozó (European Energy Technology Summit), ahol találkoz­nak a teljes innovációs rendszerben érdekelt felek. Az Európai Bizottság javasolja hat Európai Ipari Kezdeményezés (Euro­pean Industrial Initiatives - Eli) elindítá­sát a megújulok, a C02-befogás, -szál­lítás és -elhelyezés, az intelligens háló­zatok és a fenntartható hasadási nukleá­ris energia fejlesztésének területein. Európai Energiakutatási Szövetség (European Energy Research Allian­ce) létrehozása az ipar és az egyete­mek szorosabb kapcsolatainak kiala­kítása céljából. Az Európai Technoló­giai Intézet (European Technology Institute) a megfelelő eszköz lehet ezen ambiciózus tervek megvalósítá­sához, a Knowledge and Innovation Community energia és klímaváltozá­si információs rendszer segítségével. Új Energiatechnológia Informáci­ós Rendszer (New Energy Technolo­gy Information System) kifejlesztése szükséges a koordinált kutatások in­formatikai-technológiai bázisának létrehozása céljából. Hiányossága a tervnek, hogy nem konkretizálja az energetikai kutatá­sok finanszírozási forrásait. Erre vo­natkozóan iránymutató lesz egy 2008-ra tervezett EC-publikáció. A terv hangsúlyozza a közösségi és a magánfinanszírozás együttes felelős­ségét. „Az iparnak készen kell állnia a beruházások növelésére, nagyobb kockázat vállalására” - mondta And­ris Piebalgs energiaügyi biztos. „Az Európai Energiapolitika megvalósítá­sához új ipari forradalom szükséges. Mint minden ipari forradalomnak, ennek is a technológia lesz a fő hajtó­ereje és itt az idő, hogy politikai vízi­óinkat ezen a téren is konkrét tettekre váltsuk.” Dr. Szerbín Pável, EU-szakértő NucNet hírek Bush szerint „az atomenergia a legjobb megoldás” A Fehér Házban tartott sajtótájékozta­tóján George W. Bush amerikai elnök figyelmét az atomenergia és az üveg­házhatású gázok kibocsátásának csök­kentése felé irányította. Mint mondta, „ha tényleg komolyan akarunk foglal­kozni az üvegházhatású gázokkal, számomra úgy tűnik, az atomenergia erős támogatóinak kell lennünk”. Hozzátette, az atomenergia alkal­mazásával anélkül lehet villamos energiát előállítani, hogy akár egy egység szén-dioxid is kibocsátásra kerüljön. Az amerikai elnök csodál­kozásának adott hangot, hogy orszá­ga nem támogatja egyértelműbben az atomenergia alkalmazását, és örö­mének is hangot adott annak kap­csán, hogy a Kongresszusban többen mindent megtesznek azért, hogy új atomerőművek épülhessenek. Egy­ben megjegyezte: ha valaki szerint az üvegházhatású gázok kérdése az egész nemzetet érinti, annak azt is ki kell mondania, hogy támogatja új atomerőművek építését. Mint mondta, „messze ez a legjobb a rendelkezésre álló megoldások kö­zül, hogy biztosítani lehessen a gaz­dasági növekedést, és ezzel együtt környezetünkről is gondoskodjunk”. Kazah-japán üzemanyag­gyártási szerződés Kazahsztán nemzeti energetikai cé­ge, a Kazatomprom megállapodást írt alá három japán céggel, melynek értelmében üzemanyagot gyárthat­nak a japán Kansai Electric Power Company által üzemeltetett atomre­aktorok számára. Almatiban 2007. december 26-án a megállapodást a Kazatomprom és a Kansai Electric mellett a Nuclear Fuel Industries és a Sumitomo Corporation írta alá. Az üzemanyag­kazettákat a Kazatomprom Ulba me­tallurgiai üzeme fogja gyártani. A Kazatomprom vezetője, Muktar Dzakisev szerint a megállapodás fontos lépés a Kazahsztán és Japán közötti atomenergetikai együttmű­ködés erősítésében. A megállapodás előnyei egyértelműek, óriási piac nyílt meg számunkra Japánban - mondta Dzakisev. Hozzátette, 2009- ben kezdik meg a nukleáris üzem­anyag szállítását Japánba. Egy héttel korábban Kazahsztán és Oroszország megállapodást írt alá, mely szerint új atomerőművet építenének a nyugat-kazahsztáni Aktauban. Közben a Kansai bejelen­tette: 20%-kal csökkentenie kellett a 2007-2008-as évre vonatkozó üzemi pénzügyi kilátásokat, a magas üzem­­anyagárak miatt, illetve amiatt, hogy a Takahama-2 blokk továbbra is áll. Az oszakai központú cég üzemi nye­resége 160 milliárd jen (960 millió euró) lesz a 2008 márciusával záró­dó egy évre. A 780 MW teljesítmé­nyű Takahama-2 pedig 2008. márci­us végéig le lesz állítva, addig is vizsgálják a blokkot. Erős az atomerőművek lakossági támogatása Svédországban Egy friss közvélemény-kutatás sze­rint továbbra is erős a támogatottsá­ga a svéd atomerőművek további üzemeltetésének és szükség esetén újak építésének. A december közepén végzett fel­mérés során a válaszadók 52%-a mondta, hogy Svédország építsen új atomerőműveket akár a legöregebb blokkok kiváltására, vagy akár a je­lenleg üzemelő 10 blokkon túl is. A megkérdezettek 43%-a mondta, hogy Wbricfs Nucteer News Agency nem kellene új blokkot építeni, a ma­radék 5% pedig nem tudott dönteni. Az inteijúkat december 10. és 13. között végezte a Synovate (azelőtt Synovate Temo) svéd közvélemény­kutató, a Svéd Nukleáris Oktatási és Biztonsági Központ (KSU) Elemző Csoportjának megbízásából, a svéd felnőtt lakosság 1037 fős reprezenta­tív mintáján. A felmérés megállapí­tásai visszatükrözik a KSU 2007 má­jusában végzett hasonló kutatásának eredményeit. A politikai elkötelezettséget vizs­gálva, egy 2007. novemberi közvéle­mény-kutatás szerint a svéd Mérsékelt (korábban Konzervatív) Párt támoga­tóinak 46%-a szeretné az atomenerge­tika további hasznosítását és új blok­kok építését, amennyiben szükséges. A liberálisok között ez 40%, a Közép­párt hívei között pedig 24%-ot tesz ki. A mérsékeltek között további 41%, a liberálisok között 48%, a középpárti­ak között pedig 44% támogatja a meglévő atomerőművek további üze­meltetését új blokkok építése nélkül. Svédország egy 1980-as népszava­záson elutasította új blokkok építését, és a meglévő blokkok leállítása mel­lett döntött, feltéve, hogy az nem érin­ti hátrányosan a gazdaságot. Még ugyanabban az évben a parlament úgy döntött, hogy az atomerőművek leállí­tásának 2010-ig kell megtörténnie. Svédország 2006 óta hatalmon lé­vő koalíciós kormányát a mérsékel­tek (a legnagyobb parlamenti frakci­óval rendelkező párt), a liberálisok, a Középpárt és a kereszténydemokra­ták alkotják. A koalíció bejelentette, hogy hivatali idejük alatt (2010-ig) nem születik döntés az atomerőmű­vek leállításáról. -M. F.­Mesél a vendégkönyv... Az erőművet látogatóként felkereső személyek szinte mindegyike pozitív benyomásokkal és megfelelő infor­mációk birtokában távozik a látoga­tóközpontból. Azonban a látogatók nagyobb része nem hagy maga után értékelhető bírálatot a látottakról és hallottakról, csak az időszakos kér­dőívek és közvélemény-kutatások szolgáltatnak némi támpontot saját munkánk megítéléséhez. Elővettem hát a vendégkönyvet, hogy megis­­metjem az írásra fogékony vizitorok véleményét. Nem változtattam a he­lyesíráson, pár csúnya szót eltüntet­tem. íme a valóság egy szelete... A paksi atomerőmű helyiségei na­gyon szépek. Az anyósommal nem lehetne hűte­ni? ...beautiful, beautiful & wonder­ful Erika... Az üzem jó, szép, de az egészben az Erika ért a legtöbbet. Álltam és néztem, hogy hasad a mag. Most el kell mennünk, s szívem meghasad. Aranyosak a hosstesek, és a kis sárga állatok (az öntapadós sárga szörmókokról van szó). ...hiszem, hogy az atomenergia az ember egyik legjobb barátja (mint ahogy a kutya is). Nagyon élveztük a túrát, sok érde­kes dolgot tudtunk meg, csak ször­nyű fejfájás tört ránk a felénél. (A diákok) többet tanultak egy fél óra alatt, mint máskor egy nap. Nem is tudtam, hogy Jimmy Hendrix is részt vett az építkezésen, jó volt látni (egy híres fotónkhoz fű­zött kommentár). Meg a pihentető medence is jól hangzott. 63 éves vagyok, és ezen a terüle­ten még gyerekkoromban tehenet őriztünk. Majd felnőttkorban arat­tunk és kapáltunk. Nem szeretnék úgy meghalni, hogy benrül nem lát­tam még az atomerőművet. Most ez megvalósult. Itt jártunk, minden ... volt. Bár a portás kissé kopasz, de az még bele­fért. Szuper volt. Úgy éreztük magun­kat, mint ostoba hörcsögök a jól fel­szerelt terráriumbán. Éljenek az elv­társak! A pultnál ülő Orsika egy tündér! Itt jártam, és rájöttem, hogy itt nem energiát, hanem füvet termesz­tenek. Örülök, hogy megnézhettem a ma­gyar atomenergia Mekkáját! Nagyon érdekesnek találtam az erőművet, és az előadás is nagyon tetszett. A színészek jók voltak, és a rendezés is kiváló. Köszönjük a veterán repülők ne­vében. Kívánjuk, hogy Önök ne „ re­püljenek ”! Tetszett a hely! Jó fej volt az „ ide­genvezető”. Szereti a Fábry Sanyit is. Csak így tovább... Nem igazán tudom, hogy mit is láttam, de érdekes volt. Nagyon király hangulata van a helynek! A sok cső, barna csempe, ciril betűk, satöbbi. Nagyon tetszik! És jó fejek az itt dolgozók. El kellett végeznem az egyetemet, hogy eljussak Paksra. Itt lenne jó egy órát tartani! (alig végzett fizikatanár) Érdekes, de megrázó a tájékoztató. Mindenkinek látni kellene az or­szágból! ... ez a hely, legközelebb elhozom az anyósomat is. Nagyon tetszett minden, főleg a halak. Mindenkinek látni kéne, aki vil­lanyt kapcsol! Itt voltam! Szuper jó volt! Egy él­mény örökre! Egyébként tériszo­nyom van! Itt voltam, és tök jó volt! Állatiak a lépcsők és jók a hangok is! Az alapkőletétel napján születtem! Egy kicsit beugrottunk. így, eskü­vő után. /t kesze-kusza írásokat kibogozta: Varga József Radioaktívhulladék-kezelő Kht. A már hagyományos évértékelő saj­tótájékoztatót 2007. december 13- án Budapesten rendezték meg, ahol dr. Hegyháti József ügyvezető igaz­gató ismertette az elvégzett munkát és a jövő feladatait. Vázolta, hogy noha a kis és közepes aktivitású, valamint a nagy aktivitású hulladé­kok térfogatát tekintve elenyésznek az egyéb hulladékok tömegéhez ké­pest, fizikai, kémiai tulajdonságaik miatt fokozott figyelemmel és gon­dossággal kell a tárolásnál eljárni. Külön kitért az intézmény telep­helyeire: • A püspökszilágyi tároló gyakor­latilag megtelt. Felújították a köz­ponti épületet, ahol biztonsággal tá­rolható radioaktív hulladék. Meg­bontják a medencéket és átválogatják azok tartalmát, majd tömörítik, kon­dicionálják a további biztonságos tá­roláshoz értékes térfogatot nyerve. • A bátaapáti kis és közepes akti­vitású radioaktív hulladék végleges elhelyezéséhez a hely kialakítása kiemelt feladat, hogy 2011 után fo­gadni tudjon. A felszín alatti épít­ményen kívül a felszíni fogadó- és kiszolgáló épületeket is el kell ké­szíteni, befejezni. • A paksi Kiégett Kazetták Átme­neti Tárolója újabb 16 kamrával bő­vült, mintegy 2100 kazettatárhellyel. Ezzel a nyugati szárny építése befe­jeződött. A további bővítéssel a kele­ti irányban fognak haladni. 2008- ban megkezdődik az üzemeltetése. • Boda térségében a kutatásokat újraindítják 2010-ig a felszínen, és a föld alatti kutatólaboratóriumnak 2016-ig kell elkészülnie, a vizsgála­tokat 2017-2037 között folytatják, majd a tároló megépítése 2033-tól várható. A paksi atomerőmű üzem­idő-hosszabbítását figyelembe véve a nagy mennyiségű leszerelt beren­dezés fogadása 2047-től várható. A tárolók megépítését és üzemel­tetését a Központi Nukleáris Pénz­ügyi Alap (KNPA) fedezi, melynek letéti összege már 110 milliárd Ft. Itt jelentették be, hogy Frigyesi Ferenc beruházási igazgató helyét nyugdíjba vonulása után Eck József foglalta el. -gyulai-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents