Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
12 mym paksiatomerőmű 2008. december "ZÓNA 2008" gyakorlat November 26-28-án rendezték Csehországban a "ZÓNA 2008." nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot. A vendéglátók a közép-európai államok együttműködése jegyében külföldről is hívtak megfigyelőket, értékelőket. Magyarországról az Országos Atomenergia Hivatal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakemberei mellett a Paksi Atomerőmű Zrt. is képviseltette magát. A forgatókönyv szerint az indító esemény a Dukovany atomerőműben történt baleset volt, így az első nap az üzemi gyakorlat megtekintésével kezdődött. Feltételezés szerint primerköri csőtörés, a dízelgépházban kialakuló tűz és hidrogénrobbanás is történt a telephelyen, melyek következtében a környezetbe kikerülő radioaktív anyagok veszélyeztették az üzemben tartózkodókat és környék lakosságát. A túzesemény kapcsán bemutatott műszaki mentést - a tűz oltása mellett egy égési sérült ellátását mutatták be - nagy érdeklődés kísérte. A megfigyelők ezután ellátogattak az atomerőmű szimulátor központjába és a veszélyhelyzeti krízisközpontba is. A gyakorlatozó balesetelháritási szervezet vezetési és műszaki támogató csoportja óvóhelyéről videokonferenciarendszer segítségével tartotta a kapcsolatot belső szervezetekkel és a külső együttműködőkkel. Egy központi teremben kiépített megjelenítőn a megfigyelők ezen rendszeren nyomon követhették a veszélyhelyzeti döntéshozói munkát, illetve az üzemi terület eseményeit. Az atomerőmű körül (10 és 20 kilométer sugarú körben) kijelölt óvintézkedési zónák védelmi bizottságai, katasztrófa- és honvédelmi, valamint további szakfeladatra kijelölt szervei is gyakorlatoztak. A feltételezett kibocsátás kapcsán érintett két közigazgatási régióban, Vysocina-ban és Dél- Moráviaban több településre is programokat szerveztek. Délután az egyik érintett terület "megyei hivatalának" épületében a védelmi titkárfogadta a megfigyelőket, illetve ismertette a katasztrófavédelmi rendszer működését. Körbevezette a látogatókat a megyei segélyhívórendszer diszpécser központjában és az operatív törzs - a gyakorlat miatt aktívan működő - irodái-ban. A második napon a veszélyhelyzeti óvintézkedésekkel (elzárkóztatással, a veszélyeztetett lakosság kitelepítésével és mentesítésével, jódtabletta bevételével) kapcsolatos tevékenységeket gyakorolták a tervezési zóna négy településén. Ezek közül Vémysliceben a helyi általános iskola kimenekítésének megtekintésével folytatódott a szakmai program. Ezután a közeli Kubsice falu határában felállított ellenőrző ponton a szennyezett területről érkező járművek szennyezettség-mérésének, majd dekontaminálásának megtekintése következett. A katasztrófavédelem és a honvédség sugármérő és - mentesítő, valamint egészségügyi ellátó sátortáborának szakmai bemutatója látványos esemény volt. A két nap észrevételeit összegző beszélgetésen vitatták meg a résztvevők. A külföldi megfigyelők általános véleménye szerint a gyakorlat szakmai tapasztalatai mellett pozitív példával szolgált a nemzetközi együttműködés erősítésében is. Cseh és szlovák kollégáink egymással összehangolt gyakorlatozási rendszert építettek ki, melynek köszönhetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek mind a szervezés, mind az értékelés területén. A magyar delegáltak a meghívást viszonozni kívánják, amelyre a 2009-ben tartandó hazai komplex nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat adhat lehetőséget. Herman Attila EURÓPAI UNIÓ - MÁSODIK STRATÉGIAI ENERGIAÁ TTEKINTÉS Az EU új energia-és környezetvédelmi politikájával összhangban és a fenntarthatóság, versenyképesség és ellátásbiztonság megteremtése érdekében az Európa Tanács 2007-ben közzétette 2020-ra elérendő céljait: az üvegházgázok (ühg) kibocsátásának 20%-os csökkentése, a megújulok arányának 20%-ra emelése az energiafogyasztásban (a mai 8% helyett) és az energiahatékony-ság 20%-os növelése. Ezen célok elérése érdekében állította össze az Európai Bizottság az "EU Energiabiztonsági és Szolidaritási Cselekvési Terv" című második Stratégiai Energiaáttekintést. Az anyag a következő' főbb területekre fókuszál: • Infrastruktúra-szükségletek és az energiaforrások diverzifikálása. • Külső energetikai kapcsolatok. • Olaj- és gázkészletek és kríziskezelő mechanizmusok. • Energiahatékonyság. • Az EU belső energiaforrásainak jobb hasznosítása. Az EU gázszükségletének 61%-át importból fedezi, melynek 42%-a Oroszországból származik. Az import aránya 2020-ra várhatóan 73%-ra nő. Ezzel kapcsolatban az EU a következő infrastruktu-rális fejlesztéseket látja szükségesnek: Balti Összeköttetési Terv végrehajtása (gáz és áram, tárolási kapacitások); déli gázfolyosó megépítése; LNG (cseppfolyós földgáz) kapacitásnövelése, cselekvési terv elkészítése; Dél-Mediterrán térséggel összekötő energiagyűrű megteremtése; észak-dél gáz- és áramhálózati kapcsolat kialakítása a közép- és délkelet-európai térséggel; az északi-tengeri offshore szélerőműpark hálózati ge-rincvezetékek terveinek elkészítése. Utóbbi a Balti tervvel és a Dél-Mediterrán energiagyűrűvel az európai szuperhálózat egyik építőeleme lesz. Ezeket a fejlesztéseket az EU a prioritások közé sorolja, melyek megvalósításába szoros együttműködésben bevonná az Európai Befektetési Bankot (EIB) és az EBRD-t. A prioritások meghatározása után második lépésben az Európai Bizottság az érdekeltekkel közösen konkrét cselekvési tervet dolgoz ki 2011-re - beleértve a finanszírozási modellek kidolgozását. A fent vázolt tervek megvalósításához előbb a már létező TENE program kerete (22 MIj/év) használható fel, majd harmadik lépésben meg kell teremteni az új ambiciózusabb célok megvalósítására is alkalmas EU Energiabiztonsági és Infrastrukturális Eszközt. Az anyag megállapítja, hogy az EU legnagyobb energetikai partnere továbbra is Oroszország marad. A kapcsolatok alapja a bizalom és a kölcsönös előnyök felismerése. Az EU nagy reményeket fűz az orosz belső piac liberalizációjához, ami a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy reális helyzetfelmérésen alapul. Az energiahatékonyság javítására az Európai Bizottság nagy hangsúlyt helyez, az előirányzott 20%-os hatékonyságnövelés érdekében megalkotta a 2008 Energiahatékonysági Csomagot és 2009-ben értékeli az Energiahatékonysági Akciótervet. A belső energiaforrások jobb hasznosítása során az EU nagymértékben kíván támaszkodni a megújuló energiaforrásokra. A megvalósítás érdekében szoros együttműködésben az EIB-bel és EBRD- vel elindítja az EU Fenntartható Energiafinanszírozási Kezdeményezést, amely a remények szerint képes lesz mobilizál-ni a szükséges nagyságrendű befektetéseket az energiahatékonyság javításába, a megújuló energiákba, a tiszta fosszilis energiatermelésbe és a kombinált hő- és energiatermelésbe megújuló energiaforrásokból. Az európai nukleáris energiáról szólva az áttekintés kiemeli, hogy az mint a legjelentősebb alaperőműrendszer az áramtermelés egyharmadát szolgáltatva jelentősen hozzájárul az EU energiabiztonságához. Ugyanakkor az ühg kibocsátása minimális, ezért az atomenergia jó szolgálatot tesz a klímaváltozás elleni harcban. Az uránforrások a földön dekoncentráltan helyezkednek el, főként politikailag stabil régiókban, az urán ára csekély mértékben befolyásolja a megtermelt áram árát. Mint ahogy az áttekintés szatellit-dokumentuma (Update-PINC) rámutat, a következő 10-20 évben az európai atomreaktorok többsége eléri életciklusának végét. Befektetésösztönző intézkedések nélkül a nukleáris energia részaránya az európai energiatermelésben jelentősen lecsökken. Az üzemidőhosszabbítási, a kiöregedő erőművek pótlására irányuló és új reaktorépítési döntések akuttá válnak a közeljövőben, különös tekintettel a széndioxid-kibocsátás csökkentési vállalások teljesítésére. Bár minden tagállam önállóan dönthet alkalmaz-e vagy sem atomenergiát, az EU közös érdeke a nukleáris biztonság növelése, a nukleáris proliferáció kezelése és a nukleáris létesítmények környezeti hatásainak minimalizálása. Ezért az Európai Bizottság az Európai Nukleáris Energia Fórummal összhangban ebben az évben nyilvánosságra hozta az új nukleáris biztonsági direktívát, amely átlátható közös szabályozási keretet biztosít az atomenergia alkalmazásának Európában. Mint a fent ismertetett anyagból kitűnik, hogy bár az Európai Bizottság számít az atomenergiára mint az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság biztosításának egy fontos eszközére és születtek előremutató intézkedések mint a nukleáris biztonsági direktíva kidolgozása, a világos kiállás az atomenergia mellett konkrét intézkedési tervvel támogatva ezúttal is elmaradt. Pedig az Egyesült Királyság Klímavédelmi Bizottsága megállapította: világos elkötelezettség vállalására van szükség a nukleáris energia mellett abban az esetben, ha a költséghatékonyság ezt igazolja - erre pedig egyre több tanulmány és jelentés szolgáltat bizonyítékot, rámutatva emellett az atomenergia versenyképességére, fenntarthatóságára és hozzájárulására az energiabiztonsághoz. Dr. Szerbín Pável EU-szakértő Oxyfuel technológia - hát ez meg Történelmet írtak Németországban, de legalábbis óriási jelentőségűnek tekintik az új technológia megvalósítását a szakemberek. Az a nap, amikor az első valóságosan megépített, gőzt előállító oxyfuel kazánt formálisan felavatták a Schwarze Pumpe telephelyen, valószínűleg bekerül az ipartörténelem mérföldkövei közé. A tulajdonos svéd Vattenfall cég arra számít, hogy ez a vezető technológia két problémát old meg egy csapásra - lehetővé teszi a bőséges mennyiségben rendelkezésre álló európai szénvagyon felhasználását energiatermelésre és egyúttal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását is. A Németország észak-keleti részén található telephelyen, szeptember 9- én tartott ünnepségen számos német és svéd politikus is megjelent. Szemtanúi lehettek a vüág első olyan széntüzelésű blokkja indításának, amely összegyűjti és tárolja saját szén-dioxid termelését. Az égetés végén nagyon magas koncentrációban kerül ki az égéstermék, ráadásul az egyéb szennyezőket szeparálni tudják. A szén-dioxidot ezt követően térfogatának ötszázad részére összenyomják, elszállítják valamelyik gázmezőre és ezerméteres mélységekben visszanyomják egy porózus kőzettestbe. A blokk hőteljesítménye 30 MW, építését az elmúlt tizenöt hónap alatt valósították meg. Az üzemeltetést végző Vattenfall saját maga finanszírozta a 70 millió eurós projektet, és a sikeres indításban látta kulminálódni kétéves kemény erőfeszítéseit A cég egyúttal azt is figyelembe veszi, hogy a technológia széles elterjedéséhez még meg kell nyernie a közvélemény támogatását. Szükséges még a pénzügyi és a politikai támogatás, illetve a törvényi keretek kidolgozása is a gáz tárolásához. A tárolás műszaki kérdései sem elha-nyagolhatóak. Egy 1600 MW teljesítményű szenes erőmű évente kb. 10 millió tonna szén-dioxidot produkál. Ennek elszállítása csővezetékeken vagy tartályhajókon valósítható meg. A már említett, üres gáz- vagy olajmezőkbe történő visszapréselésen kívül szóba jöhet még valamennyi rejtőzködő, eddig ki nem termelt nyersanyag kihajtása a felhagyott mezőkből a gáz segítségével. Szóba jöhet a sós vizekkel feltelt üregek elnyelőként való hasznosítása is. Ezekben bizonyos körülmények között a széndioxid a víz ásványtartalmával karbonátokat képez, átalakul. Máshol is folynak kutatások a témában. Észak-Dániában az ún. Vedsted-formációban vizsgálnak egy geológiai tárolóhelyet, ami egy és két kilométer közötti mélységben helyezkedik el. Ha megfelelőnek találják, akkor a Nordjylland erőművet felszerelik egy demonstrációs egységgel. A szén-dioxidot csővezetéken szállítják majd a 30 kilométerre található tárolóhoz. A blokk indítását 2013-ra tervezik a szakemberek. Az Európai Unió tizenkét nagyméretű erőművet szeretne üzemben látni a következő néhány évben. Bár számos más cég is tervezi próbaprojektek indítását, amíg nem lesz üzembe helyezett egység a piacon, addig az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem tekinti megoldhatónak a finanszírozás kérdéseit. Ez a rövid összefoglalója a programnak, most lássuk a technológiát. Az oxigénben gazdag égetés/tüzelés több lépcsőben megy végbe. Elsőként egy szeparátor eltávolítja a nitrogént a levegőből, így a maradék gáz szinte csak oxigént tartalmaz. Ez a leválasztási folyamat igencsak energiaigényes és rontja az erőmű hatásfokát. A következő lépcsőben az oxigén szénporral keveredve áramlik tovább, majd a keveréket befújják a tűztérbe és begyújtják. Ezt megelőzően a szenet mosni és porítani kell. A mosási folyamatban a szenet többszörösen átküldik különböző derítőszereket tartalmazó folyadékokon. A szénből leválasztott szennyeződések leülepednek a mosórendszer aljára, ahonnan viszonylag könnyen eltávolíthatók. Mivel az oxigén/szén keverék a levegő/szén keveréknél magasabb hőmérsékleten ég, szükséges a szén-dioxidot és vízgőzt tartalmazó égéstermékek visszakeringtetése, hogy ezáltal csökkentsék a kazán égésterének átlagos hőmérsékletét. A keletkezett gőz a majdani nagy erőműveknél tur-binákat hajthat, ennél a demonstrációs berendezésnél elszállítják azt egy közeli ipari felhasználóhoz. A füstgázok végül számos tisztítási folyamaton esnek át. Elsőként részecskeleválasztás történik a pernye megfogására, majd kéntelenítés mészköves-vizes eljárással. A keletkező gipszet az építőipar használhatja majd fel. A tisztítási ciklus végén a füstgázt lehűtik, hogy a benne lévő gőzt vízzé kondenzálják. Mivel a nitrogént a folyamat elején kivonták, nem keletkeznek légszennyező nitrogén-oxidok sem. A maradék gáz szinte teljesen tiszta szén-dioxid, koncentrációja minimum 95 százalék. Ez lehetővé teszi, hogy könnyen folyadékká préseljék össze. Az alkalmazott közel 70 bar nyomásnak köszönhetően nyersolajhoz hasonló sűrűségű anyag jön létre, amit könnyen és hatékonyan el lehet szállítani a végleges tárolás helyére. A képeken a magvalósult egység és a technológia elemei láthatók. Forrás: Modem Power Systems, 2008. október (a fordítás a cikk erősen rövidített változata) Varga József Golácz József (1948-2008) aj, t-A U 5C J ■ 1 Nyugdíjas kollégánk 2008. november 5- én paksi otthonában hunyt eL Négy hónapja diagnosztizált, gyors lefolyású, súlyos betegségben szenvedett. Golácz József Pécsett született 1948. november 15-én. Általános és középiskolába is Pécsett járt, a Zipernovszky Gépipari Technikumban villamos szakon végzett. 1987. január 2-án került az atomerőműbe, az üzemviteli igazgatóság villamos üzemviteli osztályán váltóműszakban dolgozott elektrikusként. Feladatai közé tartozott a főberendezések kezelése, felügyelete. Munkáját lelkiismeretesen végző nyugodt, csendes kolléga volt. A fiatal pályakezdők betanítását nagy odafigyeléssel végezte. Munkatársaival nyugdíjasként is tartotta a kapcsolatot, továbbra is érdekelték az erőmű üzemeltetésével kapcsolatos események. 2002. november 30-án korengedménnyel vonult nyugdíjba. Nyugdíjas éveit Pakson, családja körében töltötte, nyáron gyakran utaztak Oifűre, a család hétvégi telkére. A MÉSZ tekecsapatát nyugdíjasként is erősítette, e sportágban társaival szép eredményeket értek el. Szabadidejében horgászott, és a halfőzésnek mestere volt. Nyugdíjas kollégánktól fájó szívvel búcsúzik felesége, Magdi és fia, Szilárd. A család, a barátok és a volt kollégák kísérték utolsó útjára a pécsi központi temetőben, ahol polgári szertartással temették el. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében! Kzné
