Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
10 rí^h paksiatomerőmű 2008. december VII. Nukleáris Technikai Szimpózium A Magyar Nukleáris Társaság kétnapos rendezvényére Budapesten, 2008. december 4-5. között került sor. A konferenciának a Flamenco Hotel biztosított méltó helyszínt. A társaság tagjai és érdeklődők - majd kétszázan - töltötték meg az előadótermet, ahol előbb dr. Aszódi Attila köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Pázmándi Tamás MNT-elnök nyitotta meg az előadások sorát. A plenáris ülésen először dr. Gadó János és Tőzsér Sándor számoltak be a KFKI kiégett fűtőelemeinek elszállítási procedúrájáról és előkészületeiről, gazdagon illusztrálva felvételekkel a folyamatot. Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontja között dr. Trampus Péter idézte Maslow tételét, mely szerint az ember csak alapvető szükségleteinek kielégítése után fog a magasabb szintűekkel foglalkozni. A "jólét" határát 4000 kWh/év energiafogyasztásnál húzta meg. Külföldi elemzéseken alapuló víziója szerint hasonlóan pazarló életmódra már nem lesz mód 2050-re. Mini lakásokban lakunk, vegetáriánusok leszünk, helyhez kötötten élünk majd, megszűnik a kedvtelésből utazgatás. Dr. Katona Tamás felhívta a figyelmet, hogy noha az atomenergia felhasználása csökkenti az üvegházhatást okozó CCh-kibocsátást, de nehezíti a jövő helyzetet, hogy nemcsak az energiahordozók fogynak el, de az energiatermelés eszközeihez szükséges anyagok is. Dr. Ormai Péter a nukleáris ipar "Achilles-pontját", a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdéseit tárta fel. Cserháti András az iráni és a finn, Aszódi Attila a kínai atomerőmű-építésekről számoltak be. Gerse Károly az Európai Unió energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló 3 x 20 százalékos elvárást vizsgálta Magyarország szemszögéből. (Megújuló energiaforrások aránya és az energiahatékonyság növelése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyaránt 20%-ra 2020-ig.) Ezek után a szimpózium két szekcióban folytatódott igen színvonalas előadásokkal, melyekből csak néhányat tudunk megemlíteni. Hallatlanul érdekesek voltak a fúziós reaktor lételemének, a plazmának a vizsgálatával foglalkozó előadások. Nem kevésbé a jövő nagy reménységének, a IV. generációs atomerőművek európai típusának, a szuperkritikus nyomású reaktor (SCWR) hűtésmódjainak és hűtőközegének számítási, modellezési problémáiról, megoldási lehetőségeiről szóló beszámolók. A szuperkritikus állapotú víz kedvező tulajdonságainál fogva kisebb, egyszerűbb, sokkal jobb hatásfokú erőművi blokkok építhetők, de nagyon sok kutatás szükséges még, hogy természetét, viselkedését kiismerve használhassuk. Dr. Ormai Péter a radioaktívhulladéktárolók hosszú távú biztonsága megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, elkezdődött a püspökszilágyi tároló biztonságnövelő programja, melynek egyik eleme a hoszszú felezésű izotópokat tartalmazó források elkülönítése. Üdítő színfolt volt a fiatal női kutatónemzedék szereplése. Dr. Dóczi Rita a kiterjedt minták hidrogén tartalmának meghatározásáról, Széles Éva a nukleáris biztosítéki ellenőrzések dörzsmintáinak uránelemzéséről, Vér Nóra a ruténiumoxidok eltávozásának vizsgálati eredményeiről beszélt. A hallgatóság csak kapkodta a fejét a mély szakmai kutatások részletei hallatán. Fölmerült az utánpótlás kérdése is, melynek megoldása a fizikaoktatáson keresztül a műszaki pályákra irányítás lehetne. Sajnos a kontraszelekció a fizikatanári pályára is begyűrűzött: elöregszik a szakma, nem lesz, ki tanítsa a jövő műszaki szakembereit - derült ki dr. Radnóti Katalin felméréseiből. Hőtani és szilárdsági modellek és számítási eredmények is ismertetésre kerültek. Fekete Tamás elmondta, hogy a paksi reaktortartályok élettartama - a mintafüzérének aktuális elemének anyagvizsgálata alapján a jövőbeli állapotra extrapolálva a tartályfalat érő sugárterhelést, valamint a nyomás alatti hőütés okozta ridegtörésre vizsgálva - az eddigiekhez hasonló kímélő zónatervezéssel - nagyobb, mint 60 év. A különböző roncsolásmentes vizsgálatok szerint a tartály plattírozott felülete teljesen ép. Berki Tamás az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága műszaki megalapozó tevékenységét tekintette át, míg Macsuga Géza az országos nukleárisbaleset-elhárítás részleteit mutatta be. 100 200 300 Trc] 400 500 600 Még jobb szakembernek kell lenni! Kamarai ülés bemutatókkal Dr. Gadó János kapta a Szilárd Leódíjat az MNT ünnepi közgyűlésén 2008. december 5-én délután, a VTI. Nukleáris Technika Szimpóziumot követően tartotta szokásos éves ünnepi közgyűlését a Magyar Nukleáris Társaság (MNT). A találkozó célja a nukleáris szakmai életben, fejlesztésben, kutatásban, oktatásban elért kiemelkedő eredmények elismerése, az MNT és a támogatók díjainak átadása. A Magyar Nukleáris Társaság fő céljai között szerepel a nukleáris technológia, az atomenergetika biztonságos és környezetbarát hasznosításának elősegítése, a lehetőségek és fejlesztések megismertetése, a lakosság és különösen a fiatalok tájékoztatása. Ennek jegyében alapított több díjat is az MNT, amelyeket évről évre a szakma különböző terén elért eredményekért kapnak tapasztalt szakemberek, tudósok, tanárok, illetve tehetséges fiatal kutatók. A díjakat a támogató intézetek képviselői segítségével dr. Pázmándi Tamás, az MNT elnöke adta át dr. Kroó Norbert akadémikus, az MNT alelnökének bevezető szavalt követően. 2008-ban az MNT legrangosabb elismerését, a Szilárd Leó-díjat, amellyel a nukleáris kultúra terjesztésében, az emberek egészségét, életkörülményeit javító nukleáris módszerek fejlesztésében, a nukleáris módszerek környezetbarát hasznosításában elért kiemelkedő tevékenységeket ismeri el a társaság, dr. Gadó János, a KFKI Atomenergia-kutató Intézetének igazgatója kapta több évtizedes munkásságáért. Az újdonsült Szilárd Leó-díjas előadásában kiemelte, hogy valamennyiünk jövőjét meghatározza, épül-e új atomerőművi blokk Magyarországon, ellenkező esetben fokozódni fog a kompetencia elvesztése. Az atomenergetikában csak a nagyon jó minőség lehet elfogadható! A nukleáris szakmai közösségnek a legkiválóbb mérnökökre, fizikusokra lesz szüksége - mondta. Gadó szerint hogy ez ne következzen be és a beruházásban a magyar nukleáris szakma is részt vehessen, "még jobb szakembernek kell lenni". Nagyon fontos a szaktudás, a hitelesség, a becsületesség! Gadó János kiemelte, hogy a jövő szempontjából a kiégett üzemanyag kezelését, az energiaforrások összehasonlítását, az atomerőmű biztonságát tartja elsődleges kérdéseknek. Vigyázni kell arra, hogy a tudásmegőrzés és -fejlesztés, a problémamegoldás milyen prioritásokat kap! A kérdés megoldása rendkívül fontos - zárta beszédét a 2008. évi Szilárd Leó-díjas. A Fermi fiatal kutatói díj célja a tehetséges fiatal kutatók kiemelkedő eredményeinek elismerése és jövőbeli kutatómunkájának támogatása, valamint eredményeik széles körben történő megismertetése, ezáltal a fiatal kutatók ösztönzése. Ezt idén Farkas Árpád (KFKI AEKI) kapta, akinek a budapesti olasz nagykövetség első tanácsosa is őszinte örömmel gratulált. Az iskolában oktató fizikatanárok Öveges József-díját most Varga István (Általános Iskola, Ajak) kapta szemléletes kísérleteiért, amelyeket nagy érdeklődés mellett be is mutatott. A fúziós plazmafizikai kutatásaiért szóló Simonyi Károly-emlékplakettet 35 év alatti fiatal tudósként először dr. Bencze Attila (KFKI RMKI) nyerte el. Az MNT Teller Ede születése 100. évfordulójának alkalmából a magyar tannyelvű hazai és határon túli iskolák részére 2008-ban meghirdetett Teller Centenáriumi Pályázatra 16 színvonalas pályamű érkezett. Az I. díjat a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma kapta, de kiváló munkák mindegyikét dicsérettel illette a zsűri. Hadnagy Lajos A Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat Tolna Megyei Szakcsoportja 2008. november 14- én taggyűléssel összekötött Szakmai Napot rendezett Pakson. A taggyűlésnek a polgármesteri hivatal adott helyet nagytermében, ahol közel harminc érdeklődő szakcsoporti tag és kamarai tag jelent meg. A taggyűlés keretében jóváhagyták a Tartószerkezeti Szakcsoport Ügyrendjét, majd megválasztották a tisztségviselőket helyszíni jelöléssel, egyszerű szótöbbséggel négyéves mandátummal. A taggyűlési munka után került sor az előzetesen megszervezett - és a tartószerkezetes kollégák érdeklődésére számot tartó - szakmai program lebonyolítására. Ennek keretében először Kenesei József oki. mérnök a Geoteszt Kft.-től a paksi lösz magaspartok állékonysági problémáiról, tartószerkezeti kérdéseiről tartott átfogó általános és részletező előadást. Ismertette a partfalak kialakulását, jellegét, földtani felépítését, a jellemző partfaltönkremeneteleket, azok kiváltó okait, a partfalak állékonysági számításait. Bemutatta a kapcsolatokat az alápincézettség és a partfal-tönkremenetelek között, és partfal-stabilizációs megoldásokat ismertetett. A következő - vélhetően leglátványosabb - programrész a Paksi Erzsébet Nagyszálloda beruházásának megtekintése, illetve bemutatása volt a jelenlegi szerkezetkész állapotban. Ennek keretében először Volkai János oki. építőmérnök a TM JANEDA Kft. képviseletében az új épületszárny szerkezettervezési, szerkezetépítési szakmai feladatait mutatta be. Az építési technológiát ismertette, és beszélt a kihívásokról, melyek a szerkezettervezőket új és új műszaki feladatmegoldásokra sarkallják. A tervezési feladat előkészítése, tervezése, engedélyezése, a komplexum-funkciók bemutatása - a nagyszálló konferenciatermében rögtönzött bemutató paravánok előtt - Bartók István és Fejérdy Péter felelős tervezők szakmai előadásában történt. A megvalósításról - fővállalkozás, helyszíni organizáció, párhuzamos munkavégzés, a régi és új épületek szerkezetkapcsolatainak ismertetése - Goóts Kálmán felelős műszaki vezető tartott részletes és átfogó szakmai tájékoztatást. Az előadások, tájékoztatók után a vendéglátók az érdeklődő kollégákat végigvezették a szerkezetkész állapotban álló létesítmény helyszínén, és további szerkezetépítési szakmai kérdésekre adtak kimerítő válaszokat a bemutatás során. Az utolsó szakmai programrész a Városi Múzeum és időszakos tárlatának, továbbá Lussonium római erőd régészeti feltárásának bemutatása és megtekintése volt dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna múzeumigazgató szakmai előadásával. Az időszakos tárlat éppen kapcsolódott az Erzsébet Nagyszálloda építkezéséhez, mivel az építési területen komoly és értékes, egymásra rétegződött leletanyagot tártak fel, melyet szépen összerendezve és dokumentálva mutattak be. Lussonium római erőd kortörténetének ismertetésével, a régészeti feltárás bemutatása után a szépen kialakított és ez évben rekonstruált fa kapuzatos helyszín bemutatásával (Dunakömlőd - Bottyánsánc), sétával zárult a szakmai program. Reméljük, hogy kollégáink, ha fáradtan is, de szakmai-műszaki és kultúrtörténeti ismeretekkel, információkkal feltöltődve térhettek haza, és folytathatják munkájukat. Tibay Ferenc MMK TT TM Szakcsoport elnöke
