Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
2008. december mym paksi atomerőmű 5 Megújult a dozimetriai ellenőrző rendszer A Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer több részre tagozódik: • Személyi Dozimetria, • Laboratórium, elemző eszközökkel, • Környezet és Kibocsátás Ellenőrző Rendszer és a • Munkahelyi és Technológiai Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer. A Személyi Dozimetria készülékei és a Környezet és Kibocsátás Ellenőrző Rendszer már korábbi években megújításra kerültek. Most a "nagyobbik falat", az erőmű belső dozimetriai monitorozó rendszere van soron, melyből az 1- 2 blokké már elkészült. Ennek a rendszernek a feladata, hogy adatokat adjon mind a pillanatnyi, mind a korábbi üzemi állapotokról normálüzemi és üzemzavari helyzetekben is egyrészt a "munkahelyek" dózisteljesítmény viszonyairól, a helyiségek levegőjének esetleges szenynyeződéséről, másrészt a technológiai rendszerek sugárvédelmi állapotáról a Sugárvédelmi Osztály és az üzemeltető személyzet részére. Feladata továbbá, hogy veszély esetén, például kazetta inhermetikusságra, annak mértékére is figyelmeztessen. A rekonstrukció célja, hogy az erőművel együtt szállított eredeti SZEJVÁL rendszer - mely most is megfelelően működik, de egyre nehezebb a karbantartása - funkcióit megtartva és továbbfejlesztve kiváltsa egy a kor technikájának megfelelő, nagyobb tudású rendszerrel. A blokkszámítógép korábbi rekonstrukciója folyamán kidolgozott módszerekhez, a korábbi Dozimetriai Információs Rendszer (DIR), valamint a Környezeti és Kibocsátás Ellenőrző rendszerének rekonstrukciója során kialakult elvekre és megoldásokra a legmesszebbmenőkig igazodott a fejlesztés. A rekonstrukció kivitelezése 2006-ban kezdődött és a teljes vertikumra kiterjedt: a terepi, blokki és erőművi szintre. A Technológiái Sugárvédelmi Ellenőrző szt több mint tíz elhatárolt területre osztották fel, míg a Munkahelyi Sugárvédelmi részt mintegy hétre. A feladatok magukba foglalták új érzékelő műszerek beszerzését és beépítését, új kommunikációs hálózat kiépítését, új számítógépes feldolgozás, kiértékelés programjait és teljesen új, kivetítős megjelenítést a Dozimetriai Vezénylőben. A blokkvezénylőkben is jutottak új kijelzők és a Védett Vezetési Pontra nemkülönben. A web-szerveren keresztül, korlátozott számú elérhetőséggel, lehetővé vált az üzemeltető és karbantartó személyzet műszaki hátterének és vezetőinek is a mérési értékek, diagnosztikai eredmények vezénylőn kívüli elérhetősége is. A telepített műszerek elsősorban gamma-dózisteljesítményt mérnek, de bizonyos esetekben, például aeroszolok és nemesgázok esetében béta sugárzást, az aeroszolok esetében pedig alfa-sugárzás meghatározása is megvalósul (ezt a SZEJVÁL nem tudta) - tájékoztatott Ignits Miklós, a projekt vezetője. A régi SZEJVÁL rendszer mérőeszközei, mérési pontjai átgondoltan mintegy 630 eszközre redukálódtak. A mérőkészülékek egységesen Merlin Gerin Provance Instruments (MGPI) francia gyártmányúak. Kiemelt helyre került a primer kör 1-es számú Víztisztítóból történő mintavétellel a hőhordozó ellenőrzésére az amerikai CANBERRA gyártmányú nagytisztaságú germánium detektorokkal valósítjuk meg. Ezek nagyon drága, de igen hasznos, sok információt nyújtó műszerek, melyek izotópszelektív adatokat szolgáltatnak. Folyamatos monitorozásra 32, gyors karakterisztikus mérésre 14 radionuklid aktivitás koncentrációját jelenítik meg. Nagyon fontos változás a SZEJVÁL rendszerhez képest, hogy míg ott esetleg figyelmeztető fény és hangjelzést adott a rendszer, itt a helyszínen konkrét mérési eredmény is látható megjelenésében azonos eszközön az un. LPDU készüléken mely mutatja a mértékegységet is. (pl.: Bq/m3; - Sv/h; stb.) Mit sem érnének a telepített még oly sokat tudó műszerek gondosan kialakított betáplálás és adattovábbító hálózat nélkül, mely szintén egységes elvek alapján került kialakításra, mindenféle üzemi körülmény figyelembe vételével. Az adatgyűjtők, interfészek, adatkoncentrátorok, kapuk, protokoll-konverterek, paramétertáblák bonyolult szövevénye néha a meglévő kábelezésre, vagy az újonnan kihúzottra, esetleg a vadonatúj optikai gerincre csatlakozik. Ezek után jönnek a feldolgozó PC-k, és Windows alapú szerverek, valamint megjelenítő állomások, hogy az adatok széleskörűen, teljes vertikumban rendelkezésre álljanak akár a pontosabb, jobb üzemmenet biztosításához, akár váratlan események elemzéséhez. Ennek a nagy beruházási feladatnak összehangolását az OVIT vállalta magára, de oroszlánrészt vállalt belőle a PA ZRt. szakmai szervezetei (mint SVO, DRO, VUO, ML, TLO, VILO, IMO), valamint az ERŐTERV, EUROCOM, KFKIAEKI, a Paksi Mérnöki Kft., VEGYÉPSZER, Kópis Kft. és a szlovák VUJE vállalat, mely utóbbi a gammaspektroszkópokat tervezte be, helyezte üzembe. Az irányítást a Műszaki Igazgatóság Létesítési Főosztálya végzi. A kiemelt projekt Ignits Miklós vezetésével Fejes Tamás, Mester János, Füstös Tibor, Nyirati Gyula, Vas Pál közreműködésével összehangolta ezt a rendkívül szerteágazó, költséges és fontos munkát. Volt idejük és energiájuk együttműködési megállapodást kidolgozni és bevonni a munkákba azokat az erőmű részéről, akik üzemeltetik, karban tartják majd a rendszert, így rendkívül hasznos gyakorlati tudásra tettek szert. A munkában részt vettek társosztályokról Nyékiné Bach Éva, Nagy Tibor (TLO), Szabó Péter, Bajári Miklós és C. Szabó István (SVO), Gáspár Lajos, Miklóssy Dezső, Sülyi Levente (DRO) és számos további részterületi közreműködő. Most folyik az egyes kiépítésen a rendszer próbaüzeme. Jövőre a kettes kiépítés készül majd el. A régi rendszer visszabontásával 2010 év közepére készülnek el várhatóan és adják át végleges üzemeltetésre az új rendszert. gyulai Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok kiszállítása 2008. december 2-án elindult az erőműből az első kis és közepes aktivitású hordós radioaktív hulladékot tartalmazó szállítmány a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló bátaapáti telephelyére. 100825,100837,100871,100873,100874, 100886, 100898, 101022, 200336, 200339, 200384, 200385, 200386, 200388, 200394, 200395. Ez a 16 hordóazonosító szám új fejezetet nyitott a paksi atomerőmű életében. 2008. december 2-án elindult az első, kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó szállítmány a bátaapáti végleges tárolóba. Ezt, az atomerőmű életében történelmi jelentőségű eseményt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A továbbiakban áttekintést adunk az atomerőmű által végzett ezen tevékenységekről, majd a jövőben ránk váró feladatokról teszünk említést A végleges tároló helyének kiválasztása után meg kellett határozni a telephelyi adottságoknak megfelelő hulladékátvételi követelményeket. A radioaktív hulladék átvételi követelményrendszere a hulladékformára, a csomagolásra és a szállításra terjed ki, ezekhez kapcsolódóan minőségbiztosítási rendszert kell felállítani. A fentiek közül a PA Zrt feladata a hulladékformára és a csomagolásra vonatkozó tevékenységek végrehajtása, mivel a hulladékok kiszállítását az RHK Kft. végzi. Ennek érdekében a PA Zrt. és a tárolót üzemeltető RHK Kft. között folyamatos egyeztetések zajlottak, melynek eredményeképpen elfogadásra került "A paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó átvételi követelmények teljesülésének hulladéktermelő általi igazolása" című dokumentum első kötete, amely a hulladékokra vonatkozó általános megfontolásokat és követelményeket tartalmazza. Ezt követte a második kötet kidolgozása és elfogadása, amelyben a tömörített szilárd hulladékok hulladékcsomag-specifikációja került rögzítésre. Ez a dokumentum az atomerőmű kis és közepes aktivitású szilárd hulladékainak közel kétharmadát kitevő tömörített hulladékokra vonatkozó irányelveket, elvégzendő tevékenységeket, vizsgálatokat írja le. Ennek alapján számos változtatást kellett alkalmaznunk, illetve új elemeket bevezetnünk, amelyek nemcsak a hulladékkezelő szervezetet, hanem valamennyi hulladéktermelőt is érintették. Fontos változás volt, hogy a hatósági előírással szemben - amely a keletkezett hulladékmennyiség 15-20%-ának minősítését írja elő - valamennyi hordót minősítenünk kell, ami jelentős többletfeladatot jelent mind az sugárvédelmi osztály, mind szervezetünk számára. Új elemként jelent meg az ún. hulladékcsomag-adatlap, amely hordónként, a hulladék-átvételi követelményeknek megfelelő adatokat tartalmazza. Ebben rögzíteni kell a gyűjtési helyeket, menynyiségeket, a kezelésre, minősítésre, átmeneti tárolásra és a hulladékcsomag állapotára vonatkozó információkat. Amennyiben ezek közül bármelyik érték nem felel meg az átvételi követelményekben leírtaknak, az adott hordó nem szállítható ki. Ilyen esetben a hordó további intézkedésig elkülönített tárolásra kerül. A hulladékcsomag-adatlapok adatai egy Excel táblázatban elektronikus formában is rögzítésre kerülnek, amelyből a Vegyészeti Szakértő Rendszer generálja az átadás-átvételi jegyzőkönyveket. Egy adott szállítmány összeállítása a mi feladatunk, ez többletterhet jelent, hiszen a tárolókapacitások szűkössége miatt nem áll rendelkezésre megfelelő puffertér. Ezen felül a kiszállításokat megelőzően, valamint a szállítójármű rakodása során a daruzási tevékenységeket is kollégáink végzik. A szállításokat megelőzően az RHK Kft. munkatársai egy végső ellenőrző mérést végeznek a kiszállítandó hordókon (felületiszennyezettség-mérés, adategyeztetés), amennyiben nem találnak eltérést, átveszik tőlünk a hordókat, melynek tényét az általunk készített átadás-átvételi jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolnak. Á kiszállítások előkészítése és végrehajtása nem lenne lehetséges a társszervezetek (mo, rto, svo, rendo) hatékony közreműködése nélkül. Az idei évben - a december 2-ai szállításon kívül - még négy alkalommal történik kiszállítás, amely - az időjárástól függően - 2009 januárjában tovább folytatódik. 2008-ban így összesen 80 darab hordó kerül ki a paksi atomerőmű területéről, ami kb. egy havi hulladékmennyiségnek felel meg. Ezek a hordók egyelőre a végleges tároló felszíni létesítményébe kerülnek, ahol a későbbiek során kilencesével egy betonkonténerbe helyezik, és bebetonozzák őket, majd ebben a formában kerülnek le a földfelszín alatt lévő végleges tárolóaknákba. Jelenleg kidolgozás alatt áll a nem tömörített, elsősorban fémet tartalmazó kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok átvételi követelményrendszere. Ezen felül megvalósítás alatt áll - hatósági előírás alapján - a kiszállításra váró, illetve kiszállított hordókról készítendő leltár adatbázisának elkészítése is. Végül, de nem utolsó sorban köszönetünket fejezzük ki valamennyi hulladékkezelő kollégánknak az eddig nyújtott kimagasló teljesítményért, amely lehetővé tette a kiszállítások zavartalan elindulását. Nagy Zoltán, Trábert János, Orbán Ottilia
