Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

2008. február mym paksi atomerőmű 3. oldal Homok a szélben Illés Zoltán súlyosan téved vagy szándékosan félrevezeti a közvéleményt A Vasárnapi Hírek 2008. január 6-i száma interjút közölt Illés Zoltán úr­ral, aki sok egyéb téma között atomenergetikai kérdésekben is kifejtet­te álláspontját. A cikk­ben szereplő állítások között sok súlyos téve­dés és félrevezető infor­máció található, ame­lyek tényszerűen cáfol­­hatóak. A Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetem Nukleáris Technikai In­tézetének igazgatójaként kötelessé­gemnek érzem az interjúban szerep­lő, a nukleáris energetikát érintő té­vedéseket korrigálni. A volt parlamenti képviselő talán legnagyobb tévedése, hogy szembeál­lítja egymással a megújuló energia­hordozókat és az atomenergiát. Sok energetikussal együtt magam azt val­lom, hogy az előttünk álló problémák (klímaváltozás, energiaellátás bizton­sága, importfüggőség, gazdaságosság, környezetvédelem és fenntartható fej­lődés) csak a megújuló energiaforrás­ok és az atomenergia együttes alkal­mazásával lesznek megoldhatóak. Ugyanakkor, ahogy a városi közleke­désben kiváló lehetőség a kerékpárok elterjesztése, senki sem gondolja ko­molyan, hogy Budapest és Brüsszel között kerékpárral kellene közlekedni. Illés úr azt állítja, hogy 7000 darab 1 megawattos szélerőművel ki lehetne váltani a paksi atomerőművet. Ez egyszerűen nem igaz! A villamos­­energia-rendszerben vannak úgyne­vezett alaperőművek, amelyek a rend­szer alapterhelését viszik. Ezek tipi­kusan olyan nagy teljesítményű erő­művek, amelyek olcsón termelik az energiát, és az év 12 hónapjából 10-11 hónapon keresztül a névleges teljesít­ményük közelében működnek. A mai korszerű atomerőművek blokkjai - ide értve a paksiakat is - tipikusan 82% és 92% közötti éves csúcski­használási tényező mellett működnek, vagyis annyi energiát termelnek éven­te, mintha az év 8760 órájának 82- 92%-ában a névleges teljesítményen dolgoznának. Ez azt jelenti a gyakor­latban, hogy a karbantartási leállás 3- 6 hetes idejét leszámítva gyakorlati­lag folyamatosan közel maximális tel­jesítménnyel üzemelnek. Ezzel szemben a szélerőművek áramtermelése egyáltalán nem folya­matos, hiszen aktuális teljesítményü­ket az szabja meg, hogy az adott szél­kerék helyén éppen mekkora a szél­erősség. Németországban - politikai döntésre, óriási állami támogatások mellett - az elmúlt 8-10 évben igen nagy szélerőművi kapacitást építettek ki. 2006 végén 20 400 MW szélerő­művi kapacitás működött a német rendszerben. Az E.ON mint az egyik legnagyobb német energetikai cég ezek 40%-át üzemelteti, tapasztalata­it évente ún. Windreport­­ban1 teszi közzé. Az E.ON jelentése szerint a 2006-ban általuk üzemel­tett 8112 MW teljesítmé­nyű szélerőműrendszer évi átlagos teljesítménye 1483 MW volt. Vagyis ezek a szélerőművek az év átlagában a beépített teljesítmény mindössze 18%-át adják fel a villa­mos hálózatra (ld. az áb­rát). Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ennek a 8112 MW-nyi szélerő­­műrendszemek a legkisebb teljesít­ménye 19 MW volt, vagyis a beépí­tett teljesítmény 0,2%-a (két ezrelé­ke)! A teljesség kedvéért a maximális betáplálási teljesítmény 2006-ban 6798 MW volt, ami a névleges telje­sítmény 83%-a. Ez a széles határok között változó szélerőművi teljesít­mény és az évi átlagos 18%-os ki­használási tényező azt jelenti, hogy nagy, egyéb forrásra (tipikusan föld­gázra vagy vízenergiára) alapozott tartalék erőművi kapacitást kell tarta­ni a szélerőművek mögött, hogy a szélerősség csökkenése esetén kieső villamos energiát azonnal pótolni le­hessen. Ellenkező esetben a villa­­mosenergia-rendszer összeomlana. Amikor pedig megfelelően fúj a szél, más - általában jóval olcsóbb - ter­melőket kell visszaterhelni, hogy a termelés és villamosenergia-fogyasz­­tás egyensúlya fenntartható legyen. A magyar energiamixben a földgáz már ma is túl nagy arányban szerepel. Hollandia után az EU-ban Magyaror­szág támaszkodik legnagyobb mér­tékben a földgázra, ami különösen ki­szolgáltatottá teszi a magyar gazdasá­got. Ha 7000 MW szélerőmű mögé földgáz alapon kellene a szükséges tartalék kapacitást beépíteni, az még kiszolgáltatottabbá tenné hazánkat a magas árú import földgáznak, vala­mint tovább növelné Magyarország szén-dioxid-kibocsátását is. Ráadásul a jövőben - a kőolajhoz hasonlóan - a földgáznál is további jelentős áremel­kedés várható a világpiacon. Egy nem szabályozható és széles határok között változó teljesítményű szélerőművi rendszerrel nem lehet egy alaperőműként működtetett atomerő­művet helyettesíteni! Ezt a Műegyete­men az első éves energetikus hallgatók tudják. Nem érthető, de ugyanakkor el­szomorító, hogy Illés úr kömyezetpoli­­tikusként ezzel nincsen tisztában. A német tényadatokat Illés úr javas­latára átültetve (eltekintve attól a tény­től, hogy Németország kedvezőbb földrajzi adottságokkal rendelkezik szélenergia-hasznosítás szempontjá­ból, mint Magyarország, hiszen nekik például van tengerpartjuk) azt mond­hatjuk, hogy Magyarországon 7000 MW-nyi szélerőművi kapacitás az év átlagában 1260 MW teljesítményt tud­na leadni, de lennének olyan időszak­ok is, amikor elhanyagolhatóan kicsi, 15-20 MW-ra csökkenne ezek telje­sítménye. Egy ilyen rendszerrel nem lehet kiváltani az alaperőműként mű­ködő paksi atomerőművet, amely az év zömében 1450 és 1950 MW közöt­ti teljesítményen működik! Ráadásul az atomerőmű kb. 9 Ft/kWh áron ter­meli a villamos energiát, míg a szél­­erőművek esetén a kötelező (közpon­tilag támogatott!) áramátvételi ár 24,71 Ft/kWh, a paksi áramár 2,75- szorosa! A fogyasztóknak ezt az ár­többletet természetesen meg kellene fizetniük az Illés úr által javasolt - de műszakilag nem kivitelezhető — erő­műkiváltás esetén. A magyar rendszerben ma engedé­lyezett 330 MW-nyi szélerőművi ka­pacitás jelentősen növelhető lenne, ha itthon folyami vízerőmű vagy szi­vattyús tározós vízerőmű épülne. Fo­lyami vízerőműre lehetőség lenne a jesítménnyel!), így a szélerőművek ál­tal okozott rendszerszabályozási prob­lémákat meg tudják oldani. Illés úr arról is értekezik, hogy a kör­nyezetvédelmi és a gazdasági tárcának döntenie kellene, hogy támogatják a megújuló energiatermelési módozato­kat. Tény, hogy ma működik itthon egy támogatási rendszer, amely magas köte­lező átvételi árral dotálja a megújuló forrásokból előállított villamos energiát azért, hogy a magánbefektetőknek megélje pénzt fektetni ilyen termelőbe­rendezések (szélerőművek, gázmotorok stb.) felépítésébe. Létezik egy kötelező átvételi kompenzációs alap (ún. káp), amelyből a kapcsoltan termelt áram és a megújulókból termelt áram magasabb kötelező átvételi árához szükséges tá­mogatást fedezik. Ebből az alapból 2006-ban 47 milliárd Ft-ot fizettek ki, vagyis minden magyar állampolgár (a csecsemőtől az aggastyánig) évi közel 5000 Ft-tal támogatta a megújuló és a kapcsolt áramtermelési módokat.3,4 Amikor Illés úr az általa preferált ter­melési módok állami támogatását kö­veteli, akkor egyrészről nyitott kapu­kat dönget, hiszen működik támoga­tási rendszer, másrészről pedig köz­vetve a fogyasztók terheinek további növekedését javasolja. Windkrafteinspeisung in der E.ON Netz-Regelzone-2006 A német E.ON szélerőmével által a német villamosenergia-rendszerbe feladott villamos teljesítmény a hálózat maximális terhelése százalékos arányában 2006 során2 Nagymarosi erőmű felépítésével, szi­vattyús tározós vízerőművet pedig például a Pilisben vagy a Zemplén­ben lehetne létesíteni. A zöldek ter­mészetesen erősen támadják ezeket az elképzeléseket, amellyel az általuk szorgalmazott szélerőművek további elterjesztését is akadályozzák. Pedig a vízenergia is megújuló. Tiszta, ára reális, jól szabályozható és rendelke­zésre állása magas. Ausztriában sokkal több szélerőmű van, mint Magyarországon, ez tény­kérdés. Ennek több oka is van: Auszt­ria gazdagabb, így ezt a drágább áram­­termelést megengedheti magának, másrészről Ausztriában óriási, 12 000 MW-nyi vízerőművi termelőkapacitás van (csak a Dunán 9 vízlépcső műkö­dik, összesen 2000 MW névleges tel­Tényszerűen nem igaz, hogy Ma­gyarországon a nukleáris eneigia társa­dalmi támogatottsága folyamatosan csökkenne. Az évente elvégzett orszá­gos közvélemény-kutatások adatai sze­rint 1991 óta a lakosság minimum két­harmada egyetértett azzal, hogy Ma­gyarországon atomerőmű működik. Az utóbbi években a paksi atomerőmű társadalmi támogatottsága rendre 70% fölött volt. Az európai közvélemény­kutatásokat készítő Eurobarometer felméréseiben az EU tagállamai vi­szonylatában is Magyarországon mér­te a nukleáris energiatermelés legma­gasabb támogatottságát, 65%-ot. Tényszerűen nem igaz, hogy az atomerőmű meglévő négy blokkjá­nak üzemidő-hosszabbítása 1000- 1500 milliárd Ft-ba kerülne, vala­mint hogy ez az állami nagyberuhá­zásban az adófizetők pénzéből tör­ténne. Illés úr akkor még országgyű­lési képviselő volt, amikor 2005-ben a Parlament tájékoztatást kapott az atomerőmű üzemidő-hosszabbítási terveiről. Ebben is szerepelt, hogy ehhez nincsen szükség nagy beruhá­zásra vagy külső forrásra, az atom­erőmű egy gondosan vezetett, álla­potfüggő karbantartási és öregedés­kezelési programmal, évi 9-10 milli­árd forintos ráfordítás mellett alkal­massá tehető az üzemidő-hosszabbí­tásra. Ez a 20 éves üzemidő-hosszab­bítás alatt összesen 180-200 milliárd Ft ráfordítást jelent. Egy meglévő, gazdasági értelemben leírt (tőkekölt­séggel már nem terhelt) atomerőmű folyamatos karbantartása és tovább­­üzemeltetése sokkal kevesebbe ke­rül, mint egy új berendezés megépí­tése. Ez nagyban segít alacsonyan tartani a hazai villamos energia árát. Energetikai szakemberként meg­győződésem, hogy a 21. század villa­­mosenergia-ellátása sem Magyaror­szágon, sem az Európai Unióban nem lesz megoldható atomenergia nélkül, mint ahogy nem hiányozhatnak az energiamixből a megújuló energia­­források sem. 2008. január 10-én a brit kormány politikai hozzájárulását adta új atomerőművi blokkok nagy­­britanniai felépítéséhez. Új atom­erőművi blokkok építésének hulláma rajzolódik ki a nagyvilágban az el­múlt két év energiapolitikai tervei és döntései alapján. A kérdés ma nem az, kiváltjuk-e a legolcsóbban terme­lő meglévő paksi blokkokat drágáb­ban és alacsony rendelkezésre állás­sal működő szélerőművekkel, hanem hogy csatlakozunk-e a világ új atom­erőmű-építési törekvéseihez! Az atomerőműveket felépíteni képes cé­gek szűkös kapacitásai miatt egyre inkább úgy tűnik, hogy aki lemarad, az kimarad! Budapest, 2008. január 20. Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke 1 A hivatkozott anyag bárki számára elérhető az interneten az alábbi linken: http://www.eon-netz.com/Ressources/downloads/ENE_Windreport_lntegration2006.pdf http://www.eon-netz.com/Ressources/downloads/EON_Netz_Windreport2005_ger.pdf http://www.eon-netz.com/frameset_german/law/ene_windenergy/ene_win_windreport/ ene_win_windreport.jsp 2 Forrás: http://www.eon-netz.com/Ressources/downloads/ENE_Windreport_lntegration 2006.pdf 3 A Magyar Energiahivatal adatai szerint a káp kb. 70%-át a kapcsoltan termelt, míg 30%­­át a megújuló energiaforrásokból előállított áram támogatására fordítják. (http://www. eh.gov.hu/gcpdocs/200710/kp2007iflv.pdf). 4 2008-ban a lakossági áram árát egy 2 Ft/kWh kötelező átvétel miatti felár terheli, amely a megújuló alapú és a kapcsolt termelés támogatására szolgál. Forrás: xww.eh.gov.hu/ gcpdocs/200801/az_egyetemes_szolgltats_rszerkezete_tjkoztat_2.doc. GMF az Európai Parlamentben 2008. január 17-én Strasbourgban a Nukleáris Energia Jövőéjért Fó­rum meghívására európai parla­menti képviselőkkel találkozott a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Szövet­ségének vezetősége (GMF). A találkozó célja az volt, hogy a parlamenti képviselők képet kapja­nak a GMF tevékenységéről és felte­­hessék kérdéseiket az európai „nuk­leáris” önkormányzatokat tömörítő nemzetközi szervezet vezetőinek. A fórum - mint nevében is benne van - a nukleáris energia jövőjét érin­tő kérdésekkel foglalkozik. Elnöke Herczog Edit képviselő asszony. O kezdeményezte a két szervezet kö­zötti megbeszélések létrejöttét. A GMF szervezetet Roland Palmq­­vist elnök mutatta be, aki előadásban kiemelte, hogy az önkormányzatok be­vonása nélkül nem szabad döntéseket hozni a lakosságot érintő kérdésekben. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesít­mények biztonságos üzemeltetése az alapja annak a bizalomnak, ami a léte­sítmények és az önkormányzatok kap­csolatát jellemzi, továbbá beszélt a tá­jékoztatás fontosságáról. Rámutatott, hogy a radioaktív hulladékok végső el­helyezésének biztonságos megoldása kulcsfontosságú mind az ipar, mind pedig a lakosság szemszögéből. Franz Bogovié, Krsko polgármeste­re, a GMF alelnöke a jelenlegi szlovén helyzetről beszélt. Bemutatta a krskói atomerőmű körüli önkormányzati tár­sulást, és kitért a létesítendő nemzeti kis és közepes radioaktív hulladékok tárolójának aktuális helyzetére. Ezután a parlamenti képviselők tették fel kérdéseiket. A közel két­órás találkozón szóba került többek között a társulások és a társulásokon kívüli települések viszonya, a társulá­sok létrejöttének okai, az esetleges atomenergia-ellenes nézetek kérdése akár a társulásokon belül, tágabb kör­nyezetben vagy akár szomszédos or­szág esetében. A találkozó végén mind a képvise­lők, mind a GMF vezetői úgy ítélték meg, hogy a jövőben folytami kell a párbeszédet. A GMF Strasbourgban megtartotta idei első elnökségi ülését is. Az öttagú elnökség véglegesítette a 2008. évi programtervet. Ennek ér­telmében idén márciusban Szlovéniá­ban a krskói atomerőmű körüli ön­­kormányzati társulás ad otthont a GMF szakmai konferenciájának. A konferencián a szlovén társulás részletesen be fogja mutatni tevékeny­ségét. Emellett a szlovén nukleáris ipar és a hatóság képviselői is tájékoz­tatják munkájukról a résztvevőket. Június elején Finnországban az olkiluotói atomerőmű közelében ta­lálható önkormányzatok vendégeként a szlovéniai konferenciához hasonló rendezvényt szervez a GMF. A kon­ferencia célja az, hogy az önkor­mányzati vezetők megismerkedje­nek, egy újonnan épülő atomerőmű­vel és az annak közelében található önkormányzatok életével. Mariam Vila d’Abadal főtitkár be­számolt az Európai Nukleáris Ener­gia Fórum (ENEF) alakuló üléséről, amelyen a GMF is képviseltette ma­gát. Döntés születtet arról is, hogy kik képviselik az ENEF munkacso­portjaiban a GMF szervezetet.-Dohóczki Csaba-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents